Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

I | A: « Í*. .;. S .^-: . I«,. ,[i I II I Tegnap Budapesten elkezdődött Hátizsákkal, pakkal. ^^^^“ökum^kuVií­júsági Találkozó. Hétfőn, a nyitónapon több ezer fiatal résztvevő érkezett fővárosunk­ba. kik busszal, kik vonattal jöttek. Bizony megnőtt a főváros forgalma A hátizsákos, nagy pakkal közlekedő fiúk és lányok, a város főbb csomópontjain térképpel a kezük­ben próbállak tájékozódni, hogy hol lesz a szállás, vagy az épp akkor esedékes prog­ram. Képünk a Blaha Lujza téren készült, amint egy német fiatalokból álló csoport a 7-es busz megállójában próbálja megtudni, vajon hova kell most nekik menni. (Hancsovszki János felvétele) fl VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTEREK JÖVŐJE Turistabázis tesz a iégikikötőbol Hét volt szovjet légi tá­maszpontot kínál eladásra Magyarország a belföldi és külföldi cégeknek, annak érdekében, hogy azokat a polgári légiforgalmi háló­zatba bekapcsolva az or­szág jelentős légi közleke­dési központtá váljon. A magyar kormány ugyanis a szovjet csapatok kivonása után hatalmas „kifutópá­lya-felesleggel'’ került szembe, amiből most anya­gi előnyöket remél. Eredménytelen versenyfelhívás A repterek átmeneti ke­zelője, a Kincstári Vagyon­kezelő Szervezet, a közleke­dési tárcával közösen az el­múlt évben már közzétett egy versenyfelhívást, amit azonban később — megfe­lelő ajánlatok hiányában — eredménytelennek nyilvá­nítottak. Felmerült viszont, hogy a végleges hasznosí­tásig ideiglenes időtartam­ra adják bérbe a reptere­ket. Így ez év tavaszán — kizárólag az első pályázat résztvevőinek — felkínál­ták ezt a lehetőséget, ami­vel a debreceni önkormány­zat és a Mikromatika Hol­ding azonnal éltek is. Az utóbbi cég Sármelléken megnyitotta a Balaton Air- portot. Nem sokkal ké­sőbb ideiglenes bérlőkre talált további három re­pülőtér: a kunmadarasit egy Tip Vision nevű hong­kongi érdekeltség, a csák- várit a Mikromatika, a kiskunlacházit pedig a légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRl) kapta meg. A legnagyobb érdeklődést azonban minden bizonnyal a tököli repülőtér váltotta ki, hiszen a jelentkezők között olyan világcégek is voltak, mint a Boeing és a Lockheed. A tököli légi támaszponton ugyanis egy katonai üzem is található, amely a keleti blokk légi- erejét szolgálta ki. A be­rendezéseket azonban könnyen át lehet alakítani a polgári repülőgépek kar­bantartásának ellátására. A nagynevű cégek tehát egy közép-európai javító­bázis megteremtésére lát­tak lehetőséget. Hogy a ter­vekből mi válik valóra, az ma teljesen bizonytalan, hiszen, mint ismeretes, a tököli repülőtér egyelőre a honvédség használatába került. A jó minőségű betonos kifutópályával rendelkező, volt szovjet reptereket a bérlők elsősorban turiszti­kai célokra kívánják hasz­nálni. A Mikromatika sár­melléki reptere például egyidejűleg 2 nagy, 4-5 kö­zepes és 15-20 kis repülő­gép parkoltatására és fo­lyamatos kiszolgálására is képes. A Vértes-hegység lábánál elterülő csákvári repülőtérnél Székesfehér­vár és a Velencei-tó közel­sége jelent nagy idegenfor­galmi vonzerőt. A többi re­pülőtér bérlője is főképp az üzletemberek, turisták fo­gadására számít, hiszen a már létező helikopteres és repülőgépes légitaxi-válla- latok kényelmes közleke­dést biztosítanak az ország különböző régiói között. A hatóságok nemcsak a szovjet repülőtereket kí­vánják eladni, hanem azt is fontolgatják, mit lehet kezdeni a katonai repülő­klubok által használt több mint 40 füves leszállóhely- lyel. Ezek a repülőterek azonban kevésbé érdeklik a a külföldi légitársaságokat, hiszen hiányos a felszerelt­ségük. Néhány magyar cég azonban ezekben is lát fantáziát, a Mikromatika Holding például a Tisza-tó mellett szeretne egy ilyen létesítményt turisztikai cé­lokra átalakítani. Dobra verik Ferihegyet is rihegyi repülőtér a belföldi légi közlekedés szolgálatá­ba áll majd. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert a szakemberek véleménye szerint az országban ma összesen 6-8 belföldi rep­térre van szükség, ennél azonban jóval több áll rendelkezésre. T. I­SZILVESZTER NAPJÁN IS SZAVAZNAK A vita huszonnégy órája A vasárnap délutántól folyamatosan ülésező kép­viselők hétfőn hajnalban törvénykezfek a betegsza­badságról. E szerint évente 10 nap betegszabadság — melynek költségeit a mun­káltató az átlagkereset 75 százalékával fizeti — illeti meg a dolgozót. Ennél hosszabb betegség esetén már táppénzre jogosult a keresőképtelen személy. 1992-től a munkáltatók ál­tal fizetett 43 százalékos tb-járulék összege 1 száza­lékkal emelkedik. Az éjszaka, sőt egész dél­előtt folytatódott a jövő évi költségvetés részletes vitá­ja, majd a több mint 20 órás vitát kora délután le­zárták. A költségvetési bi­zottság a plenáris üléssel párhuzamos, közel 24 órás tanácskozásán, amelyen a benyújtott módosításokat tárgyalták, kiderült: az el­fogadott módosítások, va­lamint a magánszemélyek jövedelemadójáról hozott döntések következménye­ként 13 milliárd forinttal növekedne a költségvetés hiánya. A bizottság intéz­kedéseket javasolt a deficit csökkentésére. A bizottság elfogadta a Pénzügyminisztérium által benyújtott módosító csoma­got, amely 5 milliárd fo­rinttal kívánja csökkenteni a költségvetés 10 milliárd forintra tervezett általános tartalékát, 2,5 milliárd fo­rinttal a közalkalmazottak fizetésrendezési keretét. A csomag emellett további javaslatokat is tartalmaz. Mindezek együttvéve azt szolgálják, hogy a jövő évi költségvetés hiánya ne ha­ladja meg az eredetileg ter­vezett 70 milliárd forintot. A Fidesz és az SZDSZ képviselői tovább folytat­ták felszólalásaikat. Ennek keretében Orbán Viktor (Fidesz) és Gaál Gyula (SZDSZ) frakcióik összeg­zett véleményét is kifejtet­ték. Mindketten elutasítot­ták a költségvetés terveze­tét, és hiányolták, hogy alapvetően nem vették fi­gyelembe javaslataikat. Végül az elnöklő ~ Szűrös Mátyás 13.20 órakor — mi­vel már nem akadt több felszólaló — lezárta a rész­letes vitát. A döntéshozatal megkez­dését az is hátráltatta, hogy Kupa Mihály pénz­ügyminiszter válaszát kö­vetően Tardos Márton (SZDSZ) és Orbán Viktor (Fidesz) frakcióvezetők kezdeményezésére újabb vita bontakozott ki a hétfő délelőtti televízióközvetítés elmaradása ügyében. Sza­bad György, a parlament elnöke türelemre intetté a képviselőket, mondván, az eset tisztázásához a Ház- bizottság ülésén összehívott vizsgálóbizottság jelentése szükséges. Csaknem 24 órás folya­matos ülésezés után hétfőn este 5 óra után az Ország- gyűlés megkezdte a határo­zathozatalt a költségvetési törvényjavaslat ügyében. A Háznak több mint ezer módosító indítványról kell döntenie. A szavazási pro­cedúra első szakasza az előzetes megállapodásnak megfelelően kedden éjjel 1 óráig tart, majd szünet következik, s reggel 8 órá­tól folytatódik. Becslések szerint a szavazás teljes időtartama legalább 16 órát vesz igénybe. Szövetkezők, termelők nehéz helyzetben Felélik a holnapot (Folytatás az 1. oldalról.) ririt értékű töke — a szak­emberek értékelése szerint — már második éve nem hoz semmiféle jövedelmet. Ennek ellenére a magyar élelmiszer-gazdaság — Európában egyedülálló mó­A légi támaszpontoktól függetlenül hamarosan megkezdődik Budapest leg­nagyobb repülőterének, aFe- rihegynek a privatizációja is. A Malév és az LRI közti vagyonmegosztásban hosz- szú viták után sikerült megtalálni a kompromisz- szumot, így már nincs akadálya az átalakulásnak. A Malév a Lockheed céggel egy közös javítóbá­zis létrehozását tervezi, míg az LRI a Ferihegy II. jelentős bővítésére készül. A tervek szerint a régi Fe­Kis szilveszteri illemtan IHllllllllflllllilllllllllllllllllllllimitllHIIllHllllllllllllllimjllllllllllfU Az udvariasság év végén is kötelező A szilveszter felszaba­dult hangulatát gondosan elő kell készíteni, külön­ben még a legfinomabb vendégváró falatok és a legélvezetesebb itókák se érik el céljukat. Nem az a cél, hogy újév reggelén a holtfáradt, másnapos ven­dégek átaludjék az egész január 1-jét, hanem az, hogy az összetartozók, az egymást szeretők meghit­ten és vidáman együtt le­hessenek. Ha tehát félre-; sikerül a szilveszteri ösz- szejövetel, mögötte legtöbb­ször a kulturált viselkedé­si és együttélési szabályok, vagyis az illem hiányát ke­reshetjük. Mi mindenre érdemes fi­gyelnünk, hogy ilyesfajta csapdába ne essünk? A szilveszteri rendezvény az előkészítésnél kezdőd'k. Bár az illemtan korról korra némileg változik, azonban vannak olyan ál­talános viselkedési nor­mák, amelyek mindig kö­telezőek maradnak. Dr. Vi­da Vilmos 1940-ben ki­adott magyar illemtan- könyvéből idézünk, hogy érzékeltessük, mekkorát változnak a szokások. „A szilveszteréjszakát ne töltsd mámoros dorbézolással. Igazán nem magyar em­berhez méltó hazájának ne­héz sorsa mellett részegen köszönleni az új esztendőt. Persze vannak, akik szerint csak az a jó szilveszteri muri, ahol mindenki úgy berúg, mint a csacsi. Ám ne feledjük: kevés alkohol­lal is lehet jó hangulatot varázsolni.” Egy négy évtizeddel ké­sőbbi. 1988-ban kiadott ma­gyar illemtankönyv másra is int. Igyekezzünk a töb­biek vidám hangulatához alkalmazkodni — mondja. —, „nem illik viszont a sa­ját szórakozásunk módját másokra erőltetni szilvesz­terkor sem. Ezért jól vá­lasszuk ki társaságunkat, s lehetőleg előre tisztázzuk a programot '— például azt, hogy megnézzük-e együtt a szilveszteri műsort a té­vében, vagy sem.” Nincs annál ünneprontóbb, mint ha egy vidám társaságba hívatlanul, kéretlenül egy gyászhuszár csöppen, aki rosszkedvével a többiekét is elrontja. Az is lelom­bozhatja a vidám együttest, ha mondjuk az egyikük mindenáron tévézni akar, a másik pedig a rádió szil­veszteri műsorára szavaz. Ne csak a pukkadozó pezsgősüvegek, hanem a színes, mókás környezet is emlékeztessen az óév bú­csúztatására. Ezért nem ta­nácsos sötét színű abrosz és egy pislákoló negyvenes körte mellett vendégül lát­ni a meghívottakat, mert azok joggal hiszik, temeté­si torba csöppentek. Szil­veszterkor is fontos az ét­kek és az italok megválo- gatása, bár korántsem any- nyira kötelező, mint mond­juk karácsonykor. A kor- helyleves, a mustáros virs­li jó, ha kéznél van, mint ahogy az éjféli órakondu- láskor pezsgőt illik bontani. Az is általános illemsza­bály, hogy még szilveszter­kor se nagyon illik meghí­vás nélkül beállítani vala­hová. Előzetesen — időben postára adott — újévi üd­vözlőlapot is küldhetnek egymásnak a másikat sze­rető, tisztelő emberek. A szilveszteri öltözék — akár­csak a vidámra hangsze­relt, feldíszített környezet —, nem baj, ha mókásabb, bolondosabb, mint a hét­köznapi. Ilyenkor bemutat­hatjuk a bizarrabb öltözé­künket is, bár természete­sen a ruha ekkor is a jó ízlés határain belül marad­jon. Milyen hosszúra nyúljon a szilveszteri vendégeske­dés? Ezt mindig a meghí­vók és a meghívottak dön­tik el. Persze ha csak egy szilveszterestéről volt szó, nem illik egy hétig ottra­gadni a házigazdánál. Jó azt is megkérdezni előre, ki meddig marad. Nemcsak azért, mert szilveszter éj­szaka és újévkor leáll a közlekedés, és ha emiatt ott reked a vendég, az kínos­sá, sőt fárasztóvá válhat a háziak számára, hanem azért is, hogy a vendéglá­tók előre gondoskodhassa­nak kellő számú fekhely­ről, ágyneműről és ételről. Még egy jó tanács: sose hagyjuk egyetlen ember — legtöbbször a háziasz- szony — nyakára az ösz- szes előkészítő házi mun­kát, mert abból újévre csak holtfáradt, ingerült háziasszony válik. Mérték­letesség a vigadozásban, családi munkamegosztás az összejövetel előkészítésé­ben, és a szomszédok dob­hártyájának kímélése — ez a valóban vidám év végi buli három fő titka. Vidám szilveszterezést és békés, boldog új évet kí­ván: Kocsis Klára dón — a költségvetés nettó befizetője. A költségvetési elvonások, amelyek már eddig is rendkívüli mérté­kűek voltak, várhatóan csak tovább fokozódnak 1992-ben, és együttesen mintegy 15 milliárd forint­tal növelik tovább a ter­melők terheit. Pedig ez a teher már aligha növelhető. Az ágazatban dolgozók jö­vedelme több mint 4000 fo­rinttal marad el az orszá­gos átlagtól, sok helyen még a megállapított mi­nimálbér kifizetése is gon­dot okoz. Emellett minden várakozást meghaladó mér­tékben csökkent a mező- gazdaságban foglalkoztatot­tak száma. Ilyen körülmé­nyek között eredményeket csak a termelőalapok kény­szerű felélésével lehet elér­ni. A levél utal arra is, hogy az ágazat súlyos hely­zetét látva a mezőgazdasági termelők érdekképviseleti szervezetei félretették az őket megosztó nézetkülönb­ségeiket és egyetértésre ju­tottak abban, hogy a me­zőgazdaság válságának enyhítésére valamennyi ér­dekelt azonnali és haté­kony cselekvésére van szükség. A kedvezőtlen fo­lyamatok megállítására és megfordítására legnagyobb lehetősége a kormánynak van. A MOSZ elnöksége ezért kéri Antall József minisz­terelnököt arra, hogy a kormány illetékes tagjai­nak, valamint a törvényho­zóknak a figyelmét is hívja fel az ágazat rendkívül sú­lyos gondjaira, s kezdemé­nyezzen olyan intézkedé­seket, amelyekkel megállít­ható a mezőgazdasági ter­melők helyzetének további romlása, illetve megteremt­hetők annak a feltételei, hogy a mezőgazdaság túl­jusson jelenlegi válságán. "kfiMan 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom