Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-27 / 302. szám

Gorbacsov nélkül a világ... Mihail, a megjelölt II. János Pál pápa urbi et arbi üzenet« Kedd délután óta nem «zovjet, hanem orosz zászló leng a Kreml felett. Kedd délután óta Magyarország­tól keletre nem egy világ- birodalom, hanem egy te­temes, de rosszul irányítha­tó katonai erővel rendel­kező független államcsoport helyezkedik el pravoszláv és muzulmán befolyásolt- •ágú tagállamokkal. Kedd délután óta a világ egy fokkal veszélytelenebb la­kóhely valamennyiünk szá­mára. mint annak előtte. És kedd délután óta a nem- setközi politikai színpad •zegényebb lett egy kor- •zakformáló és mégis szí­nes egyéniséggel. Mihail Gorbacsov lemondott. James Schlesinger volt amerikai hadügyminiszter szerint a huszadik század második felének legfonto­sabb politikai karrierje ért véget, s ez egyben „drámai győzelem a Nyugat és az Egyesült Államok számá­ra” Ez a karrier ma már szinte valószínűtlenül kon­vencionális körülmények között indult. Gorbacsov alacsony rangú Komszomol- és pártbürokrataként kezd­te, szabályosan kapaszko­dott felfelé a nómenklatúra szamárlétráján a volgográ- di első titkárságig, s azon „fiatal” káderek egyikeként került fel Moszkvába, akik­től Leonyid Brezsnyev és utódai a posztsztalinista szocializmus konzerválását remélték. Azon a latyakos tavaszi napon, 1985-ben, amelyen Konsztantyin Csernyenko elhagyta az árnyékvilágot, e sorok íróját a Novosztyi sajtóügynökség munkatársa várta a seremetyevói repü­lőtéren, s meghökkentő őszinteséggel beszélt a ha­lálesetről, még mielőtt azt hivatalosan bejelentették volna. Ebből tudni lehetett, hogy a hazugság rendszeré­nek eresztékei lazulóban vannak, de azt még senki sem sejtette, hogy a maga­sabb eszmék leple alatt ki­épített terrorbirodalom végórái közelednek. Pedig Így volt, s utólag könnyű azt mondani, hogy kellett jönnie egy Gorbacsovnak, valakinek, aki kivezeti a hatalmas keleti konglome­rátum háromszázmilliós la­kosságát 18 millió bürokra­A karácsonyi ünnepek­nek semmilyen kihatásuk nem volt a horvátországi háborúra. Tíz város lakói csütörtökön is az óvóhelye­ken töltötték a napot. Nyugat-Szlavóniában har­ci sikert ért el a 136, hor- vát brigád, Pakrac körzeté­ben egy újabb települést szabadított fel. A hátráló szövetségi alakulatok segít­ségére siettek a légierő gé­pei, amelyek a Bjelovar és a Pakrac környéki horvát állásokat bombázták. Harci repülőgépek tá­madták Nova Gradiskát is, többen megsebesültek, egy személy életét vesztette. Eszéken viszonylagos nyu­galom volt, miután előtte egész éjszaka lőtték a szla­vón fővárost. Eszékre tíz­percenként hullott egy grá­nát. A gárdistáknak sike­rült kilőniük egy harcko­csit. A szomszédos Verőcét aknavetőkkel vették célba, sebesülésről nem érkezett jelentés. Vinkovcit az utóbbi idő­ta és ötmillió katona két kontinensre kiterjedő kon­centrációs táborából. Keddi lemondónyilatko­zatából ítélve Gorbacsov ma sem érti még, hogy a Szovjetunió felbomlásának — éppen az általa hozott reformeszmék mellett — nem volt alternatívája. Le­mondását az unió általa el­lenzett feloszlatásával ma­gyarázza, mintha nem a glasznoszty, a lenini—sztá­lini bürokratikus apparátus mérhetetlen bűneinek fel­tárása okozta volna magá­nak a struktúrának a meg­semmisülését. Mintha nem a peresztrojka, vagyis a de­mokratikus reform lehetősé­ge hozta volna magával a népek megalázására épített totalitárius rendszer lebon­tását. Gorbacsov megőszült és megfáradt, de még min­dig a maga megszokottan nyugodt, rábeszélő stílusá­ban folytatta a hadakozást, a saját maga által szaba­don engedett dzsinnek el­len: egységre sürgette a volt szovjetköztársaságokat. És kimondta azt, ami most a legjobban fáj neki, s mind­azoknak, akiket megvalósít­hatatlan álmai leginkább magával ragadtak: „Ennek az országnak a lakói többé már nem egy nagyhatalom polgárai”. Eltérően álreformer elő­deitől, kikből Hruscsovtól Vsztyinovig bőven akad a szovjet történetben, Gorba­csov soha nem adta fel, és mindig komolyan gondolta. Részben ezzel magyarázha­tó, hogy a belpolitikában hibát hibára halmozott. Hagyta magát beugratni az alkoholizmus elleni háború­ba ahelyett, hogy a társa­dalom betegségeit gyógyí­totta volna, hadat viselt az apparátus előjogai ellen, ahelyett, hogy megsem­misítette volna magát az apparátust. 1987-ben eltávolította posztjáról Bo­risz Jelcint, aki legerő­sebb szövetségese lehe­tett volna. Eközben elége­detten fürdött a nagyhatal­mak vezetőinek jóindulatá­ban. Utóbbiak számára ugyanis világos volt: abból, amit Gorbacsov művel, csak egy kevésbé veszélyes, be­felé forduló, gyengébb, megosztottabb Oroszország keletkezhet, mint a világ ben csak éjszakánként tá­madják. A zágrábi rádió je­lentése szerint a védelmi állások nem változtak. A városba megérkeztek az Európai Közösségek meg­figyelői, akiknek az a fel­adata, hogy felderítsék a Vukovár környéki horvát és magyar falvakban vég­rehajtott gyilkosságok kö­rülményeit. A jugoszláv néphadsereg azonban még mindig nem adott enge­délyt a vizsgálatokra. ügyeit fegyveres hatalmi pozícióból intéző Szovjet­unió volt. Oroszországban, melynek népe, úgy látszik, még min­dig hajlamos a misztikum­ra, csak mint „Mihail, a megjelölt” marad emléke­zetes, másutt életművét ta­lán úgy méltatja majd a történelem, mint. kiváló or­vosi teljesítményt. Hisz ő volt az, aki lerövidítette és a környezet számára elvi­selhetővé tette egy beteg világbirodalom agóniáját.- Jókai Géza Japán várhatóan a pén­teki kormányülésen ismeri el az Oroszországi Föderá­ciót a Szovjetunió utódjá­nak, a többi köztársaságot a szigetország csak később ismeri el — közölte Mija- zava Kiicsi japán kormány­fő csütörtökön. A japán vezető csütörtö­kön már másodszor adott értékelést az újságíróknak a háború utáni évek „egyik legnagyobb politikusáról”, Mihail Gorbacsovról, akit egy sorba állított John F. Kennedyvel, Charles de Gaulle-lal és Mao Ce-tung- gal. Megjegyezte, hogy a lemondott szovjet vezető nemcsak országának törté­nelmét, de a világ menetét Romániában nem kis csalódással fogadták a hírt, hogy Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság el­nöke is aláírta Alma-Atá- ban a szerződést a Függet­len Államok Közösségének megalakításáról. A „Besszarábiáért és Bu­kovináért Társaság” közle­ménye szerint semmisnek kell tekinteni a kisinyovi vezetés mindenféle csatla­kozási elkötelezettségét, hi­szen román területekről van szó, s így az ilyen kér­désekben egyedül Románia illetékes. A társaság szerint a Moldovai Köztársaságban a Romániával való egyesü­lést ellenző erők diktató­rikus rezsim bevezetésére készülődnek. Több román lap is beszá­molt a Romániával való haladéktalan egyesülés kö­vetelésével fellépő Moldo­vai Népfront kisinyovi tün­tetéséről, amelyen a szóno­kok árulónak minősítették a december 8-án egyetlen jelöltként a szavazatok 98 Kuba a volt szovjet tag­köztársaságoktól, illetve Irántól kíván nagyobb mennyiségű kőolajat vásá­Lengyel—orosi megállapodás Varsóban aláírták az 1992-es lengyel—orosz ke­reskedelmi - jegyzőkönyvet. Ennek legfontosabb elemei biztosítják a két fél szamá­ra stratégiai fontosságú cik­kek kölcsönös szállítását, és új mechanizmusokat alkal­maznak az elszámolásban. A megállapodás értelmé­ben 5 millió tonna nyers­olaj és 8 milliárd köbméter földgáz fejében a lengyelek 400 millió dollár- értékben szállítanak Oroszország­nak szenet, kokszot, ként és gyógyszereket, valamint 500 millió dollár értékben élelmiszereket. A forgalom értéke eléri az 1,4 milliárd dőli árt. is befolyásolta, amit a ber­lini fal ledöntése szimboli­zál a legjobban. Mijazava Kiicsi már az új nemzetkö­zösségi vezetőkhöz intézte szavait, amikor megjegyez­te, hogy Gorbacsov volt az első, aki elismerte, hogy lé­tezik területi vita Japán és a Szovjetunió között. A ja­pán kormányfő reményé­nek adott hangot, hogy bo- risz Jelcin orosz államfő lezárja a szigetvitát, amire Mijazava szerint az ad re­ményt, hogy Jelcin koráb­ban már hangsúlyozta: a nemzetközi törvények és az igazságosság alapján sze­retné orvosolni Japánnal a területi vitát. százalékával elnökké vá­lasztott Mircea Snegurt. A lapok közük a Moldovai Népfront felhívását is, amely szerint a köztársaság élén újra berendezkedő neobolsevizmus, vagyis Mircea Snegur a független­séget augusztus 27-én ki­kiáltó Moidovát egyetlen aláírással ismét ugyanan­nak a birodalomnak a fog­lyává tette, amely impé- rium most csupán maszkot cserél. A felhívás általános sztrájkra szólít fel. Az Ion Iliescu államfő­höz közel állónak mondott Dimineata című napilap, bár az azonnali egyesülés híveivel rokonszenvez, em­lékezhet a „kemény geopo­litikai valóságra” is. A lap szerint csak a jövő mond­hatja majd meg, hogy az al- ma-atai szerződés aláírása Snegur elnök részéről takti­kai lépés volt-e, vagy pe­dig a minden román szá­mára oly drága álom meg­valósításának határidő nél­küli elhalasztása. rolni jövőre, elsősorban nyers cukorért cserébe. A Prensa Latina kubai hírügynökség jelentése sze­rint a karibi szigetország máris kereskedelmi mag­állapodásokat kötött Uk­rajnával és Kazahsztánnal; ezde az egyezmények tar­talmazzák a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezmény kölcsönös alkalmazását is. Kuba cukrot, gyümölcsöt és gyógyszereket exportál ola­jért és kőolajszármazéko­kért; a forgalom a korábbi szovjet—kubai gyakorlattól eltérően világpiaci árakon folvi'k majd. Havanna külön harter- megállapodást kötött Oroszországgal is: ennek értelmében a legnagyobb szovjet utódállam jövőbe 4 5 millió tonna ola’at szál­lít Kubának 2,5 millió Ion­ná nyers cukor ellenében. II. János Pál pápa ha­gyományos karácsonyi „ur­bi et orbi” üzenetében a jugoszláviai polgárháború befejezéséért, valamint a népek közötti harmónia megteremtésére intézett felhívást a Szent Péter té­ren összesereglett nyolcvan- ezernyi zarándokhoz, vala­mint a világ négy kontinen­sének ötven országában a televíziók előtt szavait fi­gyelő mintegy egy milliárd nézőhöz. Elég a gyűlöletből, az el­nyomásból — hangzott a szenlatya beszéde a napsü­tötte. de szeles téren. — Legyen vége a jugoszláviai háborúnak, legyen vége a háborúnak a szeretett Hor­vátország földjén és szom­szédságában. ahol szenvedé­lyek és erőszak dacolnak az értelemmel, a józan ész­szel, mondotta a pápa. Beszéde után a katolikus egyház feje 54 nyelven, köz­(Folytatás az 1. oldalról) tolva haladás, amit a ma­gyar kormány képvisel, vált be a legjobban — utalt a kabinetet minősítő külföldi vélekedésekre. A kormányfő kifejtette azt is, hogy a térség orszá­gai egymásrautaltak, egyik sem haladhat előre, a má­sik rovására. A célunk az, hogy ennek formailag is megteremtsük a biztosíté­kait, amelyre példa kezde­ményező szerepünk a vi­segrádi hármas létrehozá­sában, illetve a Pentagona- le, majd Hexagonale kiala­kításában. Antall József az európaiság sokat hangozta­tott szólamával összefüg­gésben annak a véleményé­nek adott hangot, hogy szá­mára ez a fogalom minde­nekelőtt az együvétartozást jelenti. Ezen belül is e szűk területen élő sokféle nem­zet értékeinek megbecsülé­sét, elismerését tartja a legfontosabbnak, amelybe természetesen beletartozik az is, hogy büszkén vállal­juk 1100 éves történelmün­ket. A kormányfő szólt arról is, hogy Nyugaton összeha­sonlíthatatlanul kedve­zőbben ítélik meg hazánk gazdasági helyzetét, mint idehaza. Tény viszont, hogy a lakosság jelentős csoport­jainak romlott, vagy stag­nál az életszínvonala. Az átalakulást esetleg kísérő szociális robbanás — ezt több nyugati elemző prog­nosztizálja — csak úgy ke­rülhető el, ha az emberek bíznak a kormányban, bíz­nak abban, hogy a meg­kezdett „beavatkozást” ké­pes befejezni. Nincs más esély — szögezte le—, mint ezt a keserves kúrát betar­tani. „A Legfőbb Ügyészség a pártok gazdálkodási törvé­nyességének 1991. évi ellen­őrzési tapasztalatairól ké­szített számvevőszéki vizs­gálat alapján megállapítot­ta, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt gaz­dálkodása nem felel meg az 1989. évi XXXIII. tör­vény 9. paragrafusa (1.) be­kezdésében foglaltaknak. A párt gazdálkodásának egé­sze a számviteli és bizony­lati fegyelem hiányát mu­tiik magyarul üdvözölte karácsonyt ünneplőket. A pápa szólt az új vilá rendhez igazodó eurór kontinénsen jelentkező go dók sokaságáról, utal volt kommunista országé ból érkező emberekkel, m nekültekkel szemben me mutatkozó intoleranciára, — Európában, miután 1 omlottak a megosztottsí a félreértések falai, nőve szik az egymás jobb me ismerésére irányuló a-U rás, a kölcsönös megérté re és együttműködésre. K lönböző nemzetek együttélés új formáit kér sik, salát történelmükk való megbékélésre és ku túrájuk harmonizálása törekednek — fejtette a pápa. A harmadik éve red küszöbén a világ mii den népének és fajának v lágosságra van szüksége ■ mondotta. Antall József a hazai pc litika egyik aktuális kérd« séről beszélve szólt a kot mánykoalícióról is. Mindé kétséget kizáróan leszögez te, hogy a súlyos belső ne kézségek ellenére a koalíci fennmarad. Emlékeztetőt arra, hogy három olya párt fogott össze, amelyne ugyanolyan a világszemlé lete, és azonos értékek alap ján politizál. A három pár tot olyan szoros köteléké] fűzik össze, hogy sem sze mélyi, sem más átmenet konfliktusok nem zavarhat ják meg az együttműkö dést. Bár — tette hozzá - a jelenlegi helyzetben : Független Kisgazdapárt tör ténelmi profilját erősebb nek szeretné látni. Személj szerint is a jelenlegi koalí ció híve és összetartója é: már korábban, az 1989-ber folytatott tárgyalások sorár is ellene volt az ezzel el­lentétes koncepcióknak. A nemzeti, kereszténydemok­rata irányultságú ceriíruir létrejöttét szorgalmazta. A kormányfő beszélgető- partnerei a személyes vo­natkozású kérdéseket sem kerülték meg, így szó eseti a miniszterelnökről a saj­tóban kialakult képről is. A médiumok többségében leírtakkal, elhangzottakkal ellentétben Antall József elmondta, hogy fogékony a szociális problémák iránt, és utalt arra: az egyes em­ber szenvedéseit még a köz érdekeinek rovására is fi­gyelembe kell venni. Kide­rült az is, hogy a túlzottan személyes jellegű kérdések­re nem szívesen válaszol, s mivel nem olyan távolia-k a személyes céljai, nem tö­rekszik arra, hogy feltétle­nül kedvező kép alakuljon ki róla. tatja, ezért a Legfőbb U-gyészség felhívására a Fő­városi Főügyészség az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. pa­ragrafusa (2.) bekezdése alapján keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz. A keresetben az ügyészség indítványozta, hogy a Fő­városi Bíróság rendeljen el felügyelő biztost a Ma­gyarországi Szociáldemok­rata Párt gazdálkodásának ellenőrzésére.” (MTI) KifiSfölda eseményeit egy mondatfeiin Németország, Szakítva pár nappal korábban közzétett, bizonyos óvatosságot tükröző menetrendjével, csütörtö­kön nemcsak Oroszországot ismerte el, de Ukrajna elis­merését is bejelentette. A Észak-Kqrea a hírek szerint beleegyezett abba, hogy közös szervezetet hozzanak létre a két Korea atomlétesítményeinek egyidejű ellenőrzésé­re. A Jevgenyij Primakovot nevezték ki csütörtökön az oroszországi hírszerző szolgálat vezetőjévé, a Borisz Jel­cinnel csütörtökön történt találkozója után. A A hatósá­gok által korábban beismertnél lényegesen többen vesz­tették életüket a múlt hónapban Kelet-Timorban, amikor az indonéz hadsereg belelőtt a terület függetlenségét kö­vetelők csoportjába. Horvát harci sikerek Óvóhelyen kar Tokiói remények A szigetvita vége Románia csalódott Mircea Snegurban Kubci cukcroflenzíva A MINISZTERELNÖK BIZAKODÓ Bevált a fontolva haladás A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KÖZLEMÉNYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom