Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-23 / 300. szám
Szokclay lemond mandátumáról PEST MEG Y El XXXV. ÉVFOLYAM. 300. SZÁM Ára: 8,fiÖ forint 1991. DECEMBER 23.. HÉTFŐ Már a savanyúi is dekászák Panaszkodnak a kereskedők Valósággal hömpölygőit az emberáradat ezen a hétvégén a Vámház kőrútról, a Doráros térhez közeli, egykori Füszért-raktár épületébe költöztetett Nagyvásárcsarnokba. Az ünnepek közelsége meglátszott a bőséges és rendkívül választékos zöldség-, gyümölcs- és húskínálaton. A kereskedők jó része azonban panaszkodott: hiába a minőségi kínálat, ha a kereslet messze elmaradt a várttól. Antall József miniszterelnök MDF-pártelnöki minőségében, valamint Surján László, a KDNP elnöke hétfőn találkozik az FKGP harmincháro-m tagú és tizenkét tagú frakcióival. Antall József csak any- nyit völt hajlandó elárulni, hogy meghívásoknak tesz eleget, és a helyszínen derül ki, hogy miről is tárgyalnak. Pásztor Gyula, a harminchármas kisgazda- frakció vezetője is csak arra utalt, hogy ez a megkezdett tárgyalások folytatása. Surján László kifejtette: az előző alkalommal is, amikor a miniszterelnökkel együtt találkozott a harminchármakkal, meghívásnak tett eleget, és most is fontosnak tartotta, hogy teljesítse pártelnöki pozíciójából, adódóan a meghívást. Rendkívül fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a KDNP a kisgazdapártot egységes pártnak tekinti. Mivel jelenleg két frakció létezik, ezért fognak külön-külön tárgyalni. Sokan nosztalgiáztak, mondván, bezárt, s idegen- forgalmi látványosságként is számon tartott egykori csarnoképületnek megvolt a maga sajátságos hangulata, törzsközönsége. A messze földön is ismert vecsési savanyú káposztából még fogyott. A sajátságos ízeket magában hordó közkedvelt eledelt kilószám hordták. Kosztolányi Ferenc káposztásstandján azonban csak panaszokat hallhattunk. Kosztolányi úr szerint már a savanyúságokat is ki kell dekázniuk. Az uborkát s a paprikaféleségeket 20—30 dekás adagokban kérték. A kispénzűek számára maholnap már az említettek is megfizethetetlenek lesznek. Átellenben a riválisok II) miliiárddal több jut a kulturális tárcának A jövő évre tervezett költségvetés 35,4 mtxvcárd forintot szán a művelődési tárcának. Ez csaknem 10 miliiárddal több annál, mint amennyit az 1991-es költségvetés eredeti előirányzata tartalmazott a kultuszminisztérium számára. Igaz, a költségvetés az év során a tervezettnél többet, mintegy 30 müliárdot juttatott a minisztériumhoz tartozó központi intézmények és feladataik támogatására — válaszolt az MTI tudósítójának Gábor József, a tárca helyettes államtitkára. A többletterhek fedezésére, a már meglevő tennivalók fejlesztésére 3,2 milliárd forintot kíván juttatni a jövő évi költségvetési tervezet — mondta a helyettes államtitkár. Az ösz- szeg csak a minimális szinten tartást teszi lehetővé. A reálérték megközelítéséhez .annak legalább a duplájára, azaz 6-7 millió forintra lenne szükség. A költségvetési tervezetben szereplő 10 százalékos bér- és 5 százalékos dologi automatizmusok sem adhatnak okot a művelődési minisztériumnak az elégedettségre. A szinten tartáshoz ugyanis e területeken is követni kellene az inflációt. A helyzet rendezését nehezíti, hogy az említett automatizmusok legalább 8-10 éve elmaradnak az infláció mögött — jegyezte meg az államtitkár-helyettes.. Ezért reméli: 1992 nyarán az oktatási, kulturális ágazat dolgozói részére sikerül további — 5 százaléknál valamivel magasabb — bélfejlesztést kialkudni abból a 7 milliárd forintból, amelyet a kormány a differenciált bér- politikai intézkedésre tartalékolt a költségvetésben. A művelődési tárca helyettes államtitkára leszögezte: az ország nehéz gazdasági helyzete. ellenére is meg kell találni a felszínen maradás lehetőségeit. Ennek egyik eszköze a kü- földi támogatások igénybevétele lehet mindaddig, amíg a belföldi erőforrások arra nem elegendőek. Ilyen segítség érkezik mar a PHARE- és a TEMPUS program keretében. Nagy jelentőségűek a kormányközi együttműködési megállapodások is. A magyar diákok ösztöndíjhoz juttatása, a külföldi részképzési, továbbképzési lehetőségek, a szponzorálási rendszer kialakulása lehetősé get kínál arra, hogy a kulturális ágazat leszakadhasson a költségvetés „köldökzsinórjáról”. egyike, Neuman Lőrinc sa- vanyúságkereskedő tovább folytatta a sopánkodást. Arról beszélt, hogy kénytelen Martinit és egyéb italokat is árusítani, ha azt akarja, hogy ne az üresség tátongjon a pultja előtt. Tavaly, említette, hasonló időszakban, napi átlagban hárommázsányi ’ káposztát is piacra dobhattak, most meg négy nap alatt négyhordónyira akadt vevő. Nem is tagadta, jövőre átalakítja üzletét vegyeskereskedéssé. Lényegében az említett italok értékesítésével egyfajta piackutatást végzett. Nevével ellentétben nem sertés- vagy malachúst árultak a dunavarsányi Röfi Kft. standján, hanem baromfit, ízletes dijoni mustárt, tormát és néhány egyéb apróságot. Az elmúlt év tavaszán a szövetkezeten belül megalakult cég egyik alkalmazottja, Balázs Sándor elmondta, hogy az elmúlt hét második felétől naponta 2—3 mázsányi szárnyast forgalmaztak, s ez alatta maradt a remélteknek. A csirke kilóját 110 forintért adták, míg a combért 170, a melle húsáért pedig 160 forintot számíTalán ezt a pár narancsot még ki tudom fizetni , tottak fel. Ami viszont vonzotta a vevőket, az a mustár volt. Két hét alatt közel 150 ezer dijonival töltött tégelyre akadt vásárló. A csepeli Duna Téesz standján, ahol jobbára sertés- és baromfihúsokat kínáltak, felhívta a kíváncsiskodók figyelmét egy sokak számára minden bizonnyal nem mindennapi termék, a díszes kerámiatálkákba, -tégelyekbe csomagolt sült libamáj. A nagyobb csomagolásúakat, amelyekben 20 deka a máj (Folytatás a 3. oldalon.) A munkanélküli-járadék szigorúbb szabályozása Az Országgyűlés rendkí- vüli téli ülésszakának negyedik napján, szombaton napirend előtt az elnöklő Szabad György bejelentette: befejeződött az a mindenoldalú vizsgálat, mely a közelmúltban kirobbant gombnyomogatási ügy miatt vált szükségessé. Bebizonyosodott, hogy a távol levő Varga Zoltán képviselő szavazógombját legalább egy alkalommal használták december 12-én, határozathozatal idején. Kétséget kizáró módon azonban nem állapítható meg, hogy ki szavazott a távol levő képviselő helyett — mondotta Szabad György. Szokolay Zoltán (MDF), az inkriminált képviselő előzetesen bejelentette, hogy mandátumáról le kíván mondani. Ezt annak ellenére megteszi, hogy az ügyben nem bizonyosodott be vétkessége. Ezután ismét megnyitották a jövő évi költségvetés tervezetének általános vitáját, mivel számos képviselő módosító indítványa még nem készült el, s ezért nem tudták azokat benyújtani. A képviselők megkezdték a betegszabadságról szóló törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat szerint a korábbi három nappal szemben 25 napig terjedő betegállomány költségeit kellene a vállalatoknak, a vállalkozóknak állniuk. A vita elején a parlament szociális bizottságának, valamint az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának előadói bejelentették: egyik testület sem tartja vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Éles ügyrendi vita szakította meg a törvényjavaslat tárgyalását. Az ellen(Folytatás a 3. oldalon.) Szakaszos reformok Surján László a szabad orvosválasztásról Surján László népjóléti miniszter szerint egyelőre csak a körzeti orvosi ellátás és a vele lényegileg azonos módon szabályozható gyermekkörzeti orvosi ellátás reformja van napirenden. Majd ha ez a jövő év közepén lezárul, akkor kerülhet sor a szakorvosi ellátás reformjára, így egyelőre nincs napirenden a fogászati alapellátás reformja sem. mert ennek annyi specialitása van. és olyan magas a változtatások költségkihatása. A körzeti orvosi reformjáról szólva ellátás a miniszter kifejtette: szerte a világban azt tartják a lakosság többségére nézve igazán egészségvédő intézkedésnek, ha van egy bizonyos orvos, akihez az állampolgár kisebb és nagyobb bajával fordulhat. Ha a körzeti orvos úgy látja, hogy az adott kérdésben a szaktudása nem elegendő, akkor küldi el a beteget szakellátásra. A tárca vezetője kifejtette: ez volt a gyakorlat eddig is, a lakosság nagy részének eddig sem volt konkrét szakorvosa. A be(Folytatás a 2. oldalon.) Nem vétóz az MSZOSZ A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége úgy határozott, hogy bár nem tartja elégségesnek és elfogadhatónak az ÉrdekTISZTÁBB SZEMÉTÜG YET Zöld kuka, piros kuka, hol a kuka ? Budapest körül az agglomerációs övezet mentén fokozatosan az ország legnagyobb szemétlerakó gyűrűje alakult ki. A települések közigazgatási határán éktelenkedő szeméttelepek veszélyeztetik a lakóterületek talaj- és ivóvizének tisztaságát, s ez hovatovább tűrhetetlen. így fakadt ki a minap Gyűl polgármestere, egy magyar—német környezet- védelmi tapasztalatcserén, amelynek célja a német hulladékgazdálkodás tapasztalatainak átadása volt. A megyeházán tartott, csak- nérh az egész országot érintő eseményen meghívottként több mint kétszáz polgármester, köztük Pest megyeiek is részt vettek. Az összejövetelen a németországi Ludwigsbürg városi irányítással működő szemét- és hulladékgazdálkodási kft.-jének tapasztalatait ismertették, amelyet kétségkívül jól hasznosíthatnak a Pest megyei polgármesterek is. Fő elvük, hogy a városi és az ipari hulladékokat a lehető leggazdaságosabban újrahasznosítsák, ennek feltételeként pedig szelektív, válogató hulladékgazdálkodást folytassanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy fajta szerint elkülönítve gyűjtik a lakossági hulladékot — más-más színű kukába kell tenni például a csomagolópapírt, az üveget, á komposztálható konyhai hulladékot —, hanem az ipari eredetűeket is kétszer átválogatják. így jól elkülöníthetők és újrafelhasználhatok mondjuk az építési sitt egyes elemei, például a tégla, a fa, a műanyag, a fém. Hogy tovább javítsák az újrafelhasználási arányt, az épületekhez előzetesen bontási tervet készítenek, amelynek eredményeképp nem dobják ki, nem semmisítik mag, nem égetik él a vegyes sittet. (Folytatás a 3. oldalon) egyeztető Tanácsban a minimálbérekről született egyezséget, mégsem él vétójoggal a döntéssel szemben. Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közlemény szerint az MSZOSZ a munka- vállalók érdekeinek és a munkanélküli-ellátás biztosításának szem előtt tartásával hozta meg döntését. Az esetleges vétó ugyanis egyet jelentene azzal, hogy a megegyezésben meghatározott 8000 forint helyett továbbra is csak 7000 forint marad a minimális bér. Az MSZOSZ közleménye ugyanakkor leszögezi: a szövetség minden rendelkezésére álló eszközzel törekedni fog arra, hogy július elsejétől a minimálbérek olyan további emelésére kerüljön sor, ami éves szinten legalább a munkavállalói oldal által eredetileg egységesen minimális követelményként megfogalmazott összegnek felel meg. A szövetség tagszakszervezetei az ágazati és munkahelyi bértárgyalásokon továbbra is a 9700 forintos minimálbért tekintik tárgyalási alapnak, az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa és a decemberi figyelmeztető sztrájkfelhívást kiadó 28 szakszervezet álláspontjának megfelelőn.
