Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-20 / 298. szám
I. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1991. DECEMBER 20., PÉNTEK BUDA-.VI DEKI BUDAÖRS 0 ÉRD 0 SZÁZHALOMBATTA bAgi • Törökbálint • piliscsaba « • NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ I | PILIS VOROSVAR » BUDAKESZI 9 B1ALOB- PATY 0 ZSAMUEK 0 SOLYMÁR 9 TÁRNOK PERBÁL 0 TÖK 0 TINNY E 9 ÜRÖM A MÉLT FELELEVENÍTÉSE Ismét helytörténeti gyűjtemény A budaörsiek már egy évtizeddel ezelőtt — amikor ez meg nem igazán volt divatos — kezdték gyűjteni múltjuk emlékeit. ' A lakossághoz felhívással fordultak, s egy német nemzetiségi találkozó után már két terembe« is alig fért a győrié«-felajánlás hozama; zömében százesztendős lakásfelszerelési tárgyak, öltözékek. A tárgyak elsősorban az egykori német lakosok lcszárma- zottaitól kerültek elő, hiszen 1946-ig csaknem tízezer német ajkú ember élt Budaörsön. Hamarosan meg is nyílt ,a Budapesti út 47. szám alatti házban a helytörténeti gyűjtemény, amiből aztán a Heimat Museum lett. Nos, az évek során a kiállítási anyag felújításra szorult, és rengeteg új • tárgy is érkezett, különösen b Németországból egyre gyakrabban hazalátogató rokonoktól. LEVÉLTÁRBÓL IS A hét elején a budaörsi Német Nemzetiségi Bizottság szervezésében ünnepélyes keretek között ismét megnyitotta kapuját a Heimat Museum, miután a ki-> állítás anyagának átrendezése, bővítése befejeződött. Az ünnepélyes megnyitóra eljöttek azok az idős emberek is, akik még láttak a kiállított tárgyakhoz hasonló eszközöket, azokkal; dolgoztak is, és itt voltak a fiatalok is.. Megjelent Witting hoff Tamás, Budaörs város polgármestere, és a képviselőtestület számos tagja. ' Wendler András, a Német Nemzetiségi Bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket és köszönetét mondott - mindazoknak, akik részt vettek a múzeum kiállítási anyagának helyre- állításában ; így elsősorban Farkas Rozália történésznek, a szentendrei múzeum munkatársának és özv. Bäder György né budaörsi lakosnak, valamint Bordás Istvánnak, a művelődési csoport vezetőjének. Nem lehet a jelenben gyökértelenül élni, a jövőt építeni a múlt ismerete, és elődeink tisztelete nélkül — hangsúlyozta köszöntőjében Wendler András. — Ha nincsenek rokonaink, vagy ismerőseink a budaörsi temetőben. akkor is tartozunk az emléküket ápolni és megőrizni; hisz településünk léte és fennmaradása az ő érdemük is. Az óváros régi, hangulatos házai az ő kezük munkája; az annyit szidott gidres-gödrös útjainkat is ők építették, idős, de még zöldellő fáinkat is ők ültették. Városunk szép temploma is az 6 adakozásukból jött létre. Nekünk, jelenlegi budaörsieknek kötelességünk, hogy múltjukat, régi használati tárgyaikat, emlékeiket, fényképeiket megőrizzük, de elsősorban megismertessük a jövő generációval” — mondotta befejezésül a Német Nemzetiségi Bizottság elnöke. özv. Báder Györgyné segítő kezei nyomán alakult ki a néprajzi anyag, melynek összeállításához aztán Farkas Rozália történész szakavatott segítséget nyújtott. A mostani anyag ösz- szeállításához levéltárakban is végeztek kutatásokat, rengeteg fénymásolt anyagot állítottak ki, amely az eredeti kiállítás megnyitásakor még nem volt birtokukban. JELLEGZETES DARABOK A régi parasztházban megtalálható minden, ami egy budaörsi család otthonában egykoron megtalálható volt. A konyha például dolgos, szerény életmódról tanúskodik. A konyhaberendezés egyik érdekessége az öntöttvas alapú csikókályha; ezen pedig kék színű vasedények, odébb régi használati tárgyak, mint a vasaló, a húsdaráló, vasprés, töpörtyűprés — ma már mindegyik múzeumi darab. A konyha jellegzetes berendezési tárgya a Schüsselkorb és a stelázsi, megrakva porcelánedényekkel. A porcelánok között — mint azt a kiállítás megnyitóján részt vevők megtudhatták — találhatók kétszáz évesek is. Néhány apróbb tárgy még ennél is régebbi időkből került elő: a mángorló, a kis zöld korsó, amelyben a férfiak a boradagjukat hozták haza. És itt található a kenyérsütés eszközei közül is Budaörs Kiállítás A budaörsi városi könyvtárban — Károly király u. 20. — az adventi ünnepekre egy szép kiállítással ked8 '<Jíírínii veskednek a könyvbarátoknak: Alföldi Kölüs Judit mutatja be szép munkáit. A kiállítást azok ' is megtekinthetik, akik éppen nem akarnak a könyvtárból kölcsönözni, A kiállítás december végéig látható. néhány: a szakajtó, vagy ahogy Budaörs német lakosai nevezték, a Simpel, va lám int a krumplinyomó és péklapát. A konyhát igen sok kézimunka díszítette, feliratokkal, versikókkel, mondókákkal. A gyűjtésben fellelhető munkaeszközök a dologidőt idézik: szénavilla, kapa, kereplő, kulacs. A batyusken dőbe kötött két kosarat az asszonyok elöl-hátul hord ták, ebben szállítva a gyümölcsöt, a piacravalót. ŐRIZTE A LAKOSSÁG A tárgyak mellett megsárgult fényképeken ismerős vonásokat is felfedezni vélünk. A családi fényképek szép keretbe foglalva kis és nagy méretek ben egyaránt gyakoriak voltak. A fényképeken a lakosokat népviseletben örökítették meg, azt 1946-ig viselte, őrizte a lakosság. Idősebb asszonyokon még manapság is látni népvise letet, de már csak ritkán. A megidézett egykori szó barészlet is az egyszerű emberek lakásmódját, szokásait mutatja. Az itt élők többsége hajdan szoba-kony hás lakásban élt, a tehető sebbeknek volt még egy szobájuk, az utcai, dísz nek, és ezt hívták para- desiumnak. A hagyományos szobában két ágy állt, és az egyik ágy végén bölcső volt. A gyűjtemény bizonyara vonzza majd az érdeklődőket, az iskolásokat — órákig el lehet bolyongani, szemlélődni a régi tárgyakat, dokumentumokat szemlélve. D. A. Lesznek magán szociális otthoftok Is A Buda vidéki településeken évtizedek óta számos szociális otthon működik; elég csak a legismertebbeket, egyben a legnagyobb létszámúakat említeni, amelyek Piliscsabán, illetve Piüsvörösváron vannak, és ahol a megyében is példaértékűen foglalkoznak a gondozottakkal. Amíg évekkel ezelőtt Pest megyében a huszonegy szociális otthon egyfajta irányítás alatt működött, addig ez a helyzet 1991-ben megváltozott. Az otthonok egy részp átkerült a települési önkormányzatokhoz. A tulajdon és a működtetés azonban nem azonos fogalmak. A megváltozott körülmények vajon milyen gondokat, felelősséget adnak az önkormányzatoknak? — erről is szól. dr. Ajtay András, a Pest Megyei önkormányzat Népjóléti Irodájának osztályvezetője. A BÜROKRÁCIÁVAL BIRKÓZNAK •'— Jelenleg tizenhét szociális otthont a Pest megyei önkormányzat felügyeli — mondja a Népjóléti Iroda osztályvezetője, csaknem tíz szociális otthont a települési önkormányzatok működtetnek. — Buda vidékén hallani arról, hogy hamarosan a magán szociális otthonok létesülnek. Törökbálint, Budaörs térségében több vállalkozó szellemű, egészségügyi dolgozó, pedagógus szeretne ilyen otthont pyitni, de egyelőre még a bürokráciával birkóznak. — Vannak előírások, de aki tényleg komolyan neki akar vágni, annak ajánlhatom: megyénkben, Úriban már meg is nyílt egy ilyen magán szociális ott- hort, és hamarosan követi ezt Kerepestarcsán a második. — Ezek felügyelete kihez tartozik majd? — Az engedélyeket is a megyei szervek adják ki és az ellenőrzés is hozzájuk tartozik. TÁMOGATÁST IS KAPNAK • ■* — Véleménye szerint lehet üzleti vállalkozásban szociális otthont üzemeltetni? Egyáltalán lehet nyereséges. a szociális gondozás? • • Ünnepi hangulat Budaörsön, a Waldorf-módszerrel is oktató iskolában a gyerekek egy gyertyát körbcállva, szép éneket dalolva búcsúztak az esztendőtől és kívántak egymásnak boldog, havas karácsonyt # (Deák Attila felvétele) Kertészkedöknek A tűlevelűek pusztulása Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy keményebb télen fenyőink, tiszafáink, tujáink megbámulnák, vagy esetleg el is száradnak. A tűlevelűeknek ezt a téli bámulását és elszára- dását nem egy esetben a fagyérzékenységnek tulajdonítjuk. Igen kemény tél után az elfagyás is előfordul, de legtöbb esetben a bámulásnak és a száradásnak egyéb oka van. A hamisciprusok — könnyen felismerhetők arról, hogy a csúcshajtásuk bókolóan visszahajlik —, a tiszafák, a tuják és a borókák már az első komolyabb fagy után elszínesednek. A tiszafák haragoszöld színűre, a tuják barnás színűre változnak, a borókák és hamisciprusok színe pedig rőtebb lesz. Emiatt azonban egyáltalán nem kell aggódni, majd a ler- ■ mészetes levélváltáskor az elszíneződütt levelek lehullanak, helyettük azonban új levelek fognak nőni. Baj akkor van, ha a lombhullás olyan mértékűvé válik, hogy a lehullott lombot a fa nem képes pótolni, s úgymond felkopaszodik. Az is természetellenes, ha • az ősszel kezdődő bámulás nem áll meg, hanem tavasz felé állandóan fokozódik, az új lomb meg sem jelenik, vagy csak igen satnyán nő, végül a fa teljesen kiszárad. Ez a jelenség valóban kiszáradás es nem kifagyás. A fenyőfélék — éppúgy, mint minden örökzöld — télen is táplálkoznak, hogy lombjukat és egész testüket táplálni tudják. A vízben oldott tápanyag a,"vízzel együtt jut el a talajból a lombba, majd onnan vissza a fa minden részébe. Ha az őszi csapadékkal nem jutott elegendő víz a talajba, vagy a talajban levő víz a fa gyökerei körül rrí&gfagy, az örökzöldek a vízhiányos vagy fagyott talajból nem tudnak nedvességet — és természeteden tápanyagot sem — felvenni, és éppúgy kiszáradnak, mint a legforróbb és legszárazabb nyárban. Lejtőn vagy olyan víznyelő talajon, amely a lehullott csapadékot gyorsan a gyökerek szintje alá vezeti — pl. homok, vagy alul köves, kavicsos talaj —, még csapadékos őszön sem kapnak az örökzöldek annyi vizet, amennyivel tavaszig elélnének. Később a fagyos talajra hullott csapadékot sem tudják már hasznosítani. Az ilyen helyeken levő fenyőféléket a keményebb fagyok előtt jól öntözzük be, hogy víztartalékaik tavaszig elegendők legyenek. A kisebb fákat, amelyeknek gyökerei — vagy azoknak a zöme — a fagyos talajrétegben van, a gyökerek feletti talaj takarásával óvjuk meg a kiszáradástól. A takart talaj nem fagy át,' a gyökerek a vizeit és a tápanyagot fel tudják venni7 abból. Széli László ■— A humán szféra ellátása is lehet jó üzlet. Ezek nonprofit intézmények, de; kis haszon azért lehet bennük. Mégis én inkább azt emelném ki, hogy aki szociális otthonok létesítésébe, üzemeltetésébe belevág, az inkább azt belső indíttatásból vállalja. Lehet, az karitatív tevékenység, vagy vallási meggyőződés. — A magán szociális intézmények kaphatnak állami támogatást? — 1991-ben bevezették a normatív finanszírozást, ami azt jelenti, hogy ápoltanként jár egy állami normatív támogatás a működtetéshez. Azt viszont meg kell említenem, hogy ennek a finanszírozási formának a bevezetése túl hirtelen történt, és bizony sok helyen a gazdálkodás még a régi módon folyik, maradt bázisszemlélet. Mint tudjuk, viszont a bázis- szemléletű normatíva nem fedi az intézmény működési költségeit és ezért az ön- kormányzati hozzájárulás is szükségletetik. Tény, hogv igen komoly erőfeszítéseket tesznek az intézmények vezetői, hogy az eddigi szolgáltatásaik színvonalát megtartsák. — Sokan várnak ma napjainkban szociális otthon elhelyezésre? — A szociális otthoni gondozásra, elhelyezésre várakozók száma meghaladja a 600-at. Itt a legsúlyosabb gondot az értelmi fogyatékos szakosított otthonra várakozók közel 250, illetve az elmeszociális otthonra várakozók közül 200- nak az elhelyezése jelentheti. hiszen a szabad he-' lyek forgása jóval lassabb,, és emiatt a várakozási idő hosszabb, mint azidőskorúak otthonainál. Az otthonok helyzetét külső állapotuk mellett belső mentálhigiénés állapotú — a gondozás színvonala, a gondozó és gondozottak kapcsolata — is alapvetően meghatározza. Az utóbbi időben különös jelentőséget kapott az otthonok belső életének egyik garanciális területé, a gondozottak vagyonkezelése. Az otthonok egy részében a beutaltak vagyonának kezelésénél a jogszabályi előírásokat csak részben tartották be. Az otthonok belső életével kapcsolatosan annyi megállapítható, hogy a gondozottak átlagéletkorának emelkedésével gondozó jellege fokozatosan tolódik el a betegápolójelleg irányába. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE Ez a változás természetesen fokozatosan átalakuló gondozói munkát is igényel. A szociális otthonok helyzetének nagymértékben .meghatározója még a köztük és fenntartó önkormányzatok, illetve a köztük és a megyei szakfelügyelet között fennálló kapcsolatrendszer. A kettő közül természetesén a fenntartó önkormányzathoz fűződő viszony a meghatározó, mivel itt találhátó az intézményirányítást biztosító jogosítványok zöme. A megyei szakfelügyelet ehhez képest jóval csekélyebb és közvetettebb irányítást gyakorolhat csak. Deák Attila BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák AttBa. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkész- teaégben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. *. Ff.: 311. ír. sz,: 144«. Telefon: 138-47*1, 138-4*87.
