Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

BETYÁRVILÁG PEST VÁRMEGYÉBEN Dönti Peti bandája fosztogatott Kiválóan megírt, szak- «zerű és manapság különö­sen időszerű kiadványt je­lentetett meg a Pest Me­gyei Levéltár füzetsoroza­tának 19. számaként, Az a hires Bogár Imre ... (A Bo­gár betyárbanda története) címmel. A mű írója Héjjas Pál, a levéltár igazgatóhe­lyettese, történész. A szerző mindjárt a mű előszavában kristálytisztán megfogalmazta a betyárro­mantikával kapcsolatos vé­leményét, amely nem le­gendákra, édes-bús me­sékre, a közszájon forgó és 1 a néprajztudomány által is pátyolgatott történetekre, hanem a levéltári forrá­sokra, a valóságos lények­re épült. A szerzőnek be­vallott célja, hogy a Bogár betyárbanda történetének bemutatásával eloszlassa azt a romantikus, a múlt században kialakult és az Irodalom nagyjai (Tömör­kény, Móricz, Móra stb.) által is életben tartott szemléletet, mely szerint a betyárok a szegény nép ba­rátai, csak a gazdagoktól veszik el a létük fenntartá­sához szükséges javakat, egyébként is lovagias úri­emberek ők. Az írásnak már az első lapjain tényekkel bizonyít­ja, hogy például Móricz Zsigmond bátor Rózsa Sán­dor a nem egyéb, mint egy többszörösen visszaeső bű­nöző, akiből a tényeket el­hallgatva faragtak szabad­sághőst, mivel szabadcsa­patával Kossuth zászlaja alatt harcolt a gyűlölt oszt­rákok ellen. Valóban részt vett egy-két kisebb csete­patéban, ám hamarosan a „valódi” mesterségét foly­tatva rabolt, fosztogatott szegényt, gazdagot váloga­tás nélkül, úgyhogy a „hős” betyárcsapatot fel kellett oszlatni. Az írás szerzője az 1860- as évek eleje-közállapotá­nak a bemutatása után is­merteti a rendőri-csendőri szervezetet, amely létszá­ma, felszerelésének hiá­nyosságai, anyagi erőforrá­sainak csekélysége és szer­vezetlensége miatt eleinte váltakozó eredményességgel tudott fellépni a rablók, fosztogatók, a kor megfo­galmazása szerint: a betyá­rok ellen. Különösen az Alföld végtelen pusztáin kószáltak és tartották ret­tegésben a népeket a gya­logbetyárok. a lovas betyá­rok, a futóbetyárok, a ház­ásó betyárok. A közigazgatás felelős ve­zetői kemény lépésre szán­ták magukat akkor, amikor a rablók, rablógyilkosok, a gyújtogatok megfékezésére királyi helytartói engedél­lyel bevezettek a rögtön­ítélő bíráskodást, a statá­riumot. Ezt telte (sok más törvényhatósággal együtt) Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült vármegye is 1861. december 25-én. Hogy Pest vármegye milyen komoly szándékkal látott a terüle­tén garázdálkodó betyárok megfékezésére, mi sem bi­zonyítja jobban, mint a fő- ispáni helytartó 1862 máju­si cselekedéte, amikor is Kornberger Mihály óbudai gyepmestert és pest-budai hóhért kinevezte Pest me­gye állandó bakójának. Héjjas Pál ezután levél­tári pontossággal, a forrá­sok kritikai feldolgozásá­nak alaposságával mutatja be a Bogár betyárbanda történetét. Kezdetben a Dönti Peti bandája néven ismert bűnözők válogatás nélkül raboltak, gyilkoltak, fosztogattak. Kétségtelen, hogy támadásaik célpontjai elsősorban a birtokosok voltak, hiszen tőlük na­gyobb zsákmányt remélhet­tek, ám a vásárba igyekvő egyszerű embereket is ki­fosztották, ha valaki ellen­állt követeléseiknek, azt megkínozták, sőt még a há­zát is rágyújtották. A szer­ző írása olyan életszerű és lebilincselő, mint a legne­vesebb krimiszerzők írásai, nem is lehet a könyvet le­tenni. Olvasni keil tovább! Pest vármegye is rendez­te a sorait, különösen ak­kor, amikor Bállá Kálmán főcsendbiztos lett az akció irányítója. Az események megismerése folyamán tá­rulnak elénk a „Bogarak” (így nevezték akkoriban a bandát) rémtettei, a gátlás­talan rablások, gyilkolásaik, fosztogatásaik, amelyekkel rettegésben tartották az Al­föld. különösen a tanyán lakók életét. Ezek ismeretében az ol­vasó már nem a megbo­csátó sajnálattal gondol a csendőrökkel és pandúrok­kal tűzharcban agyonlőtt, öngyilkos vagy éppen tár­saik által agyonvert be­tyárokra, de még a statá- riális tárgyalás után, a kül­ső Üllői úton felakasztott Bogár Imrére sem. Hiszen egyiknek sem kellett ezt az utat választania, mert volt állásuk, ki csikós, ki gulyás, a család gondja sem nyomasztotta őket, mert a banda tagjainak túl­nyomó többsége legényem­ber volt. Csak hát a köny- nyebb gazdagodás reménye, a munka nélküli, gondtalan élet kényelme vitte őket a bűnözés útjára. Most kanyarodjunk visz- sza arra a bevezető mon­datban tett megállapításra ‘mely szerint e könyv meg­jelentetése időszerű. Száz­harminc évvel a „Bogarak” garázdálkodásai után ismét terjed a bűnözés Magyar- országon. Ismét az a fel­adat, hogy hatékonyabbá váljék mindazon szervek munkája. amelyeknek a bűnözés visszaszorítása a dolga. Amikor Pest vármegye (és az ország majd minden megyéje)., rendezte a csend- örség-pandúrság sorait, ke­ményen és határozottan fel­lépett a védtelen — és le­gyük hozzá: tisztességes, a. munkájuk gyümölcséből megélni akaró — emberek védelmében, egy-két évi erőfeszítés után sikerült a rablóbandákat felszámolni. Tettük az ország és a me­gye népének túlnyomó többségének érdekét szol­gálta, azokét, akik becsüle­tesen. békében akartak él­ni, akik szorgalmas munká­val fáradoztak a maguk, a családjuk és az ország bol­dogulásáért. Számomra — és ez a könyv tanulsága! — úgy tűnik, ma is ezt az utat kellene megjárnunk. A. I. f . > í PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani keli : Az emberiség talán leg­szebb, legbensőségesebb ün­nepe a karácsony. Hangula­tát .két ezredév kultúrája formálta olyanná, hogy kü­lönös reménységgel ajándé­kozza meg létünket. E gon­dolatok vezetik be azt a tetszetős kis füzetet, amely részletes tájékoztatást ad azokról a sokoldalú színes programokról, amelyek Pest megye városaiban és falvaiban köszöntik a kul­turális intézményekben a közönséget, Üj hagyományt indít a karácsonyi ünnepség a me­gyeházán december 20-án reggel fél 10-től. Ennek ke­retében galgavölgyi betle­hemest mutatnak be, a gal­gavölgyi bellehemező gyer­mekek bejárják ünnepkö- szöntőjükkel a megyeháza épületét. Pontosan délben a díszteremben tartják az ünneoköszöntőt, amit az ér­di Bukovinai Székelyek Csoportjának Székelyek karácsonya tesz emlékeze­tessé. Veresegyház ünnepi programjának rendezői szép hagyományt eleveníthetnek fel december 23-án este 7 órakor a katolikus temp­lomban rendezendő jóté­kony célú egyházzenei hangversennyel, amit a he­lyi Árpád-házi Szent Erzsé­bet szegénysegítő alapít­vány javára rendeznek. A koncert keretében a veres- egyházi ének- és zenemű­vészek. a Cantemus Kama­rakórus, valamint Ella Ist­ván orgonaművész és csa­ládjának művészetet ked­velő tagjai járulnak hozzá a szép est áhítatos hangula­tához. Cegléden a művelődési házban az ünnepet megelő­zően december 21-én reggel Érd ünnepi programját december 20-án este 7 óra­kor a pártok házában kará­csonyi hangverseny vezeti be. Ennek keretében fellép Palcsó Sándor magánéne­kes, a Szirmok pedagógus női kar, a Bach Kamaraze­nekar, valamint Dankó Ig- nácné versmondó. Decem­ber 21-én délután 5 órától szintén a városi művelődé­si központban görög tánc­ház várja a közönséget. Az 9 órakor betlehemi játék­kal köszöntik a karácsonyt a Játszó-Tér Gyermekszín­pad kis művészei. Délelőtt 10 órakor az összegyüleke­zett gyerekek karácsonyi ajándékokat készíthetnek. December 23-án reggel 9 órakor a vakációzó fiatalok szórakoztatására videovetí- tést rendeznek, melynek so­rán Walt Disney-filmeket láthatnak a kicsinyek. Heti filmt eg yzet Robin Hood Sir Walter Scott 1820-ban jelentette meg Ivanhoe cí­mű romantikus történelmi regényét. Az Oroszlánszívű Richárd király korában, az 1100-as évek végén, Angliá­ban játszódó regény azóta is egvvégtében népszerű. S ta­lán azért is, mert bár főhő­se, Ivanhoe a harmadik ke- reszteshadjáratban részt ve­vő Richárd király nemes szívű lovagja, a regénynek legalább ennyire főhőse egy bizonyos Robin Hood. Scott a sherwoodi erdőben élő — ne szépítsük — útonálló kö­rül kialakult legendákat ke­rek történetté formálja, Ro­bin és a nottinghami város­bíró ellenségeskedéséi izgal­mas és fordulatos mesének írja meg, s a gazdagokat ki­fosztó, a szegényeket párt­fogoló rablóvezér romanti­kus figuráját egyszer s mindenkorra megalapozza. Hogy, a korszak igazi nagy ellentétei a hódító normann urak és a leigazolt angol­szász őslakók között feszül­tek. arról is ejt szót. de va­lahogyan erre ma már ke­vésbé figyelünk. Az idők fo­lyamán pedig a Robin Hood-történet teljesen ön­állósult is. Magyar szerzők tollából is megjelent több változatban, ifjúság: re­gényként, Azt már említeni sem keli, hogy hamar fel­fedezte az új művészet, a film, és ma már talán több- tucatnyi a filmes Robin Hood-feldolgozások száma. (Emlékezetes Errol Flynn teljes hollywoodi arzenállal készített érzelmes-ro­mantikus filmje 1938-ból.) Most itt a legeslegújabb változat. A teljes címe: Ro­bin Hood, a tolvajok feje­delme. Több mint két óra terjedelmű, s ott kezdi a történetet, ahol Ivanhoe harcolt: a Szentföldön. És ott fejezi be, ahol Robin Hood: a sherwoodi erdőben. A történetből azonban ki­marad gyakorlatilag min­denki, aki nem tartozik a Robin Hood-sztorihoz. Be­hoz viszont egy derék szara- cént, aki a később Robin Hooddá váló fiatal nemes, Robin of Locksley a Szent­földön szerzett barátja, s vele jön Angliába is. Na­gyobb szerepet kap Not­tingham főbírája — ő lesz minden gonoszság megteste­sítője —. bővebben ábrázol­ja a film a sherwoodi erdő­ben összegyülekező szegény- legények életét, erős szerel­mi szálat fonnak Robin és barátjának húga. Marian körül-köré, jó sok harci jelenet színezi a mesét, elő­kerül egy gaz boszorkány is. Egészében véve: nagyon jól hollywoodizált film ez is. amit vitathatatlanul jelez, hogy a hétszeres Oscar-dí- jas Farkasokkal táncoló fő­szereplőjére, Kevin Costner- re bízták Robin szerepét. A friss, meleg sikert gyorsan ki kellett használni. Costner neve. aZ Osear-eső kétségte­lenül igen jól forgalmazha- tóvá tette ezt a filmet. S mivel adtak a korhűségre, a látványra, az izgalmas jele­netekre, amolyan moder­nebb szemléletű kosztümös akciófilm született, melyben géppisztolyok helyett íjak, nyilak, pallosok, szablvák. lándzsák osztogatják a ha­lált. Takács István ünnep másodnapján — de­cember 26-án — délután fél három órakor Különös Szil­veszter címmel rendeznek hangversenyt Szandi, Niki, Nagy Feró, valamint a Manhattan együttes fellép­tével. Vácott december 20-án este 8 órakor a Kék-Ló-Fény kulturális kávézóban a Fiesta Színház előadásában Boldizsár Péter Aprószen­tek című játékát mutatják be. A gyermekek szórakoz­tatására 22-én délelőtt 10 órakor Menjünk mi is Bet­lehembe, címmel ünnepi játszóházat rendeznek. Ezen' a napon délután 6 órától a Liszt Ferenc Kamarazene- kar hangversenyében gyö­nyörködhet a közönség a zeneiskolában. A képzőmű­vészet kedvelőinek decem-« bér 20-án nyitják meg a Madách Galériában a Téli tárlatot. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum látványossága a Magyarországi mezőgazda- sági gépversenyek és kiállí­tások múltja című kiállí­tás. Gödöllőn a galériában az ünnepek alatt is megtekint­hető Márton Árpád Csík­szeredái festőművész tár­lata. Monoron is érdekes kiál­lítás nyílt. A művelődési központban templomokat ábrázoló képes levelezőla­pokat láthatunk. Nagymaroson érdekes látványosság a december 26. és 30. között a művelődési központban megtekinthető gyermek üvegfestőle kiállí­tása. K. Z. Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I, Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi úl 10. Nagy kóla, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász /- tér 1. Törtei, Kossuth /,. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi ÚL 61. Tapiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. A^fétéfiUBR. ET.-FEEYepeK-f-e^YeeeK. Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér af

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom