Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

t. ÉVFOLT AM, 271. SZÁM 1991. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK BUDA ^VIDÉKI Kiírtán BUDAÖRS • GRD • SZAZH ALOMB ATT A • PILISVÖRÖS V AR • BUDAKESZI • hagv • Törökbálint • piliscsaba • patt • zsAmbek • solymár • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM BIATOR­TABNOK A térségben is szeretnék Az EXPO a munkahelyteremtéssel Miközben okos, felelős, Jól informált szakemberek, po­litikusok nyilatkoznak a világkiállítás ügyében, addig egyre kevesebbet hallani arról, hogy mit szólnak hozzá azok, akiknek például a földje, kertje, legelője éppen érintve van. Most ne azokra a manipulációkra gondol­junk, hogy felértékelődik a telek ára — bizonyára az is —, de inkább próbáljunk meg azok józan eszével gon­dolkodni, akik úgy érzik, az életük, sorsuk jobbrafordu- lása várható az EXPO megrendezésétől. A világkiállítás vala­mennyi szóba jöhető hely­színe valamilyen formában érinti a Buda-vidéket os. A Budapestre érkező ide­genforgalmi folyosók közül legjelentősebb az Ml, M7 autópályák bevezető szaka­sza. A keleti országrészek felől érkező belföldi és külföldi idegenforgalom, az MO-s körgyűrű elkészül­tével szintén a térségen keresztül halad át. Az or­szág üzleti életének meg­élénküléséből, az idegen­forgalomból várható növe­kedésből származó igények a térség vállalkozóinak fantáziáját már most is nagymértékben megmozgat­ja. A vállalkozók vallják: a világkiállítás dél-pesti te­lepítése esetén a szűkebb és tágabb környezet terü­lethasználata, a mostani „állóvíz-elszegényedést” át­rendezné. — Az emberek fejében valóban összekeveredik az EXPÓ-val kapcsolatos el­várhatóság — mondja Já­vor Károly, a Buda-vidék országgyűlési képviselője. — Az tény, hogy ezen a te­rületen akár kettőszázezer munkahelyteremtésre is le­hetőség nyílhat. De csak beszéljünk reálisabb szám­ról, mondjuk hatvanezer munkahelyről. Felmérte azt valaki, hogy ez milyen ha­tással lesz majd az ország egyéb területeire? Mert itt lehet, hogy keletkezik hat­vanezer, vagy százezer új munkahely, de másutt meg ma még jói működő vállal­kozások mennek csődbe. — A választókörzetemben élők világkiállítás-pártiak — mondja Pénzesné Vég­vári Ágnes, Budaörs város önkormányzati képviselője. — Az tény, hogy a képvi­selő-testületi tagok között is sok vita van például a budaörsi bevásárlóközpont megépítésével kapcsolato­san, de egyre nagyobb a munkanélküliség, és így mindenki a megélhetést tartja elsődleges szem­pontnak. — Sokan féltik Budaörsöt attól, hogy elveszti sajátos arculatát, de főleg a jó le­vegőjét. — Nézze, én Kamaraer­dőn lakom, annak is azon a részén, amely Budaörshöz tartozik. Nem kívánom ecsetelni, hogy tényleg csak a jó levegőnk van, de más semmi. Egyetlen nyilvános telefonfülkével rendelke­zünk, nincs orvosi rendelő, posta, gyógyszertár. Ter­mészetes az emberek biza­kodása, ha lesz EXPO, lesz minden. — A törökbálinti önkor­mányzat is többször foglal­kozott a világkiállítás ügyé­vel — mondja Andor Mi­hály, a képviselő-testület tagja. — Az is tény, hogy néhány képviselő a vita kezdetén úgy fogalmazott: „minket sajnos nem érint!” Rá is kérdeztem ezekre a kijelentésekre, de aztán ér­veltek a képviselőtársaim: „nem vagyunk döntési hely­zetben a világkiállítással kapcsolatban”. — Ezt hogyan értik? — Kérem, a mi kis tele­pülésünknek igen sajátos földrajzi fekvése van, Tö­rökbálint, úgymond be van szorítva. Terjeszkedésre nincs lehetőségünk. Képzel­je, csak nyolcezer állandó lakosa van a településnek, de időszakosan tízezer em­berrel is számolunk. Na most el tudja képzelni, hogy mi gigantikus elkép­zelésekbe bele tudjunk szól­ni?! — Marad az elmaradott­ság? A bezárkózottság? Törökbálint Kálváriafelújítás Törökbálinton alulról jö­vő kezdeményezésként, több állampolgár azon munkál­kodik, hogy az 1892-es kál­váriafelújítás 100. évfor­dulóján, 1992-ben állítsák helyre a törökbálinti kál­váriát. Ficsór Bálint, hely­beli lakos javaslattal élt a katolikus egyház, a pol­gármesteri hivatal és a fa­luszépítő egyesület felé, hogy támogassák, illetve fejtsék ki véleményüket a felújítással kapcsolatban. Mint azt megtudtuk, a faluszépítő terek építésé­ben igen számottevően részt vevő Brukáts István kőfaragómester és a köz­téri szobrok avatott res­taurátora, Kiss János már fel is ajánlotta segítségét. — Sokan úgy véleked­nek, hogy egy egészséges infrastrukturális fejlődés által is létrejöhetnek az EXPO által előirányzott beruházások. Nem sokáig tudunk amúgy se meglenni új vízhálózat, úthálózat, vagy szennyvízcsatornák nélkül. — Félre ne értsen, nem vagyok világkiállítás-elle­nes — mondja Jávor Ká­roly országgyűlési képvise­lő. — 1981 óta figyelemmel kísérem az EXPO ügyét. A világkiállítás megrende­zése 130 milliárd forint, a költségvetés 30 milliárd fo­rintot magára vállalt. Vi­szont a magyar kormány­nak az egész százharminc milliárd forintra garanciát kell vállalnia. Véleményem szerint — és ezért a véle­ményemért már többször is vitába keveredtem — az egész világkiállítást nagyon kevés költségvetési hozzá­járulással is meg lehet ren dezni, ha például odaadom egy profi menedzsernek, és azt kérem, hogy szervezzék meg o kapavágástól a kulcsátadásigf a feltételek ezek, várom az ajánlato­kat. Sajnos ez idáig nem történt meg, és most már nem nekünk kell vitatkoz­ni. Deák Attila Önsegítő mozgalom Nem csak tanácsot adnak A Tizenéves Tanácsadó Budaörsön 1987 óta műkö­dik. Alapítói és jelenlegi tagjai nagyobbrészt tizen- huszonévesek. Az önsegítés­segítés alapelveivel, sze­mélyes érzékenységgel vál­lalták a társak a serdülő­kor nehéz problémáinak megoldását, önállóan ala­kították ki szellemi, tech­nikai feltételeiket, egyesü­letük ön-nfenmtartó, amely­hez hivatalosan bejegyzett szervezet és alapítvány csatlakozik. Budaörsön naponta nyit­va tartó segítő szolgálatot működtetnek, mely elsősor­ban fiataloknak informá­cióval és az élethelyzet ne­hézségeinél folyamatos tá­masszal, otthonszerű kö­zösségekkel ad lehetőséget a saját minta találására. Te­lefon-, levél- és személyes segítésre alakították ki a lehetőségeiket. Speciális szakmai profilú programjaikat a fiatalok problémaszükséglete sze­rint alkották meg. A dra- matikus játékok személyi­séget erősítő csoportja, a drogosok intenzív önsegítő­segítő közössége, a „GA­RÁZS” otthonközössége a kreatív kör feszültségleve­zető, önkifejező alkalmai egyben segítő, fejlesztő helyzeteket természetesen teremtő helyzetek. A vállalkozással hirde­tett csoportos fejlesztő tré- ningjeik bármilyen réteg­ből érkezett fiatal számára nyújtanak humán készsége7 két, segítséget. Egyéni szociális területen megindult vállalkozásaik, különleges projektjeik, az otthontalan emberek-fia- talök segítésére indultak. Országos körben folyó kí­sérleteik a hajléktalanok letelepítésére, sajátos fej­lesztésükre irányúinak. Yideokorszak GT T“- ’ v v ■■■ * A mai gyerekekre méltán szokták azt mondani, hogy ők már beleszülettek a videokorszakba. Nos, a budaörsi óvodában a legkisebbek a videokamera „titkaival” is­merkedtek, mindnyájuk nagy örömére A szolgálatot működtetőik köre; az állandó szerepeket betöltők, 10-15 egyetemista, egészségügyet végzettek, pszichológus, pszichopeda- gógüs, szociális munkás te­rületen tanulnak, dolgoz­nak, szereztek képesítést. Közöis szakértelem, hogy több éve folyamatosan ta­nulnak Angliából, Ameri­kából érkezett trénerektől humán módszereket az ön- fejlesztéshez, feszültségke­zeléshez, szociális munká­hoz, az embertársak lelki segítéséhez. Embertárskezelésüik alap­éival a kölcsönös elfo­gadás, a segítés, a másik másságának megértése, a tolerancia, az őszinteség, az érzések kinyilvánítása, sze­retet, egyensúlyos kapcso­lat, belső energiák feltá­rása. A szolgálatot igénybeve­vők tizen-huszonéves fiata­lok, de sem korhatárt, sem településhatárt erőszakol­tan nem tartanak. Infor­mációt kérők, közösséget, emberi kapcsolatot kere­sők, súlyos problémával küszködök, másságukban beilleszkedésük gátol tságá- ban elszigeteltek. A tanács­adóban hetente lob. 50-100 fiatal fordul meg, közülük több serdülő. Magyarországon lassan gyökeret találó önsegítő­segítő mozgalom újabb igé­nyeket kíván kielégíteni, amikor beindítja a terme­lő-erőforrások és a szelle­mi erőforrást erősítő segí­tő-önsegítő hálózatot. Együttműködést szeret­nének kínálni és kérni, úgy, hogy az mindkét fél szá­mára hasznos legyen. Kft.-k, kisvállalkozók ter­mékeinek, szolgáltatásai­nak, erőforrásainak saját profiljukban hirdetését, ter­jesztését koordinálják. Az „image”- na k ki al aki tás á ­ban, piacának szélesítésé­ben közreműködnek. (Deák) Szeretettel várják őket Idősek karácsonya Dániel próféta könyvében látomásként mint ősz öregember jelenik meg ma­ga az Isten: „Nézem, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leiile; ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú .. Mózes II. könyvében, a tízparancsolatban az Isten megtiltja a faragott képek készítését az égi dolgokról. Ezért az egyházi művészet­ben — egészen a XIV. szá­zadig — kerülték az Isten ábrázolását, legfeljebb szimbólumokkal (kéz, égő csipkebokor) jelenítettek meg. A késő gótika, a re­neszánsz és a barokk hosz- szú szakállú aggastyánként ábrázolja. Elegendő, ha példaként a római Sixtus- kápolna mennyezetfreskó­jára (Michelangelo) uta­lunk. A szülők, az öregek tisz­telete a hossz.ú élet egyik feltétele. A hosszú élet pe­dig Isten áldásának jele, mint arra Ézsalás próféta könyve utal. A Biblia több helyen dicsérőleg szól az öregkorról: Az isteni kinyilatkozta­tásról Mózesnek először a véneket kellett tájékoztat­nia (Mózes II. könyve). Hebronban Dávidot Izráel vénei kenték királlyá, mi­után szövetségre lépett ve­lük. A vének feladata volt a templom megépítése is. Roboám királyt — mivel a vének helyett a fiatalok ta­nácsára támaszkodott — el­űzte a nép (Krónikák II. könyve). Az Újszövetségben is a vének a közösségek veze­tői (Apostolok Cselekede­tei). János jelenéseiben Is­ten királyi széke körül hu­szonnégy vént látott, szin­tén királyi székekben. Pál Timóteuszhoz írott első le­velében az öregekkel való bánásmódra is kitér: „Az idősb embert ne dorgáld meg, hanem intsed mint atyádat... Az idősb asz- szonyokat, mint anyá­dat ...” A hosszú öregkort egész­ségesen megérni, vagy job­ban mondva az ifjúság ere­jét megőrizni, ez komolyan foglalkoztatta az ókor or­vosait is. Hippokratész (i. e. 460—377), a legnagyobb görög orvos az öregség okát a test nedveinek megválto­zásában látta. A fenti vélemény általá­nos elterjedtségét mutatja a rómaiak híres és maga­san fejlett hangsúlyozása a görög és a római oktatás­ban. A rómaiak szívesen töltötték idejüket kertek­ben, falusi birtokaikon, a természet közelében. Táp­lálkozási szokásaik, főleg az élvezeti szerek (tömény italok, cigaretta) hiánya miatt, a mainál egészsége­sebbe!: voltak. Tudjuk, hogy a rendezett családi élet is mennyire növeli az élet­esélyeket, talán ez is egyik oka lehetett a világ első családjogi törvénye kiadá­sának — Augustus csá­szártól származott a rende­let —, mely minden római nőnek 25-60 év között kö­telezővé tette, hogy tör­vényes házasságban éljen. A törvény teljesítése alól kibúvókat adózással súj­tották. A rómaiak hagyományo­san családtisztelők voltak. A háromgenerációs nagy­család (ehhez tartozott a háznép is) feje a . pater £a- milias volt, kezdetben kor-, látlan hatalommal rendel­kezett az övéi felett, majd az idők folyamán ugyan csökkentek jogai, de tekin­télye nem. Hasonló tekin­tély övezte a családanyát, a mater familiast is. A matróna — a törvényes ró­mai feleség címe — hagyo­mánytisztelő rómaiak sze­mében nem a cicomával és. udvarlókkal foglalkozó di­vathölgy, hanem férje se­gítőkész társa, dolgos, okos asszony; így tekint ránk egy, a koppenhágai mú­zeumban őrzött ismeret­len nőt ábrázoló szoborról is. Az idős embert mindig is tisztelet övezte. Az öreg­ember ......Fát ültet, mely g yümölcsöt más kornak te­rem” — írja Tacitus az i. sz. I. század végén. És így vagyunk ezzel azóta is. Ünnep közeledtén még in­kább szükséges, hogy gon­doskodjunk az idősekről, különösen azokról, akik egyedül maradtak. Budaörs Város önkor­mányzata képviselő-testü- lete ezért is határozta el, hogy összegyűjti azoknak az idős embereknek a ne­vét, címét, akik egyedül maradtak, és akiket senki sem ölel át a szeretet ün­nepén. Ezeknek az idős embereknek személyre szó­ló tiszteletteljes meghívót küldtek, és bensőséges ka­rácsonyi ünnepség kereté­ben — december 23-án a városháza dísztermében ajándékkal, szép szóval, kis műsorral köszöntik őket. — d — BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: SÍI. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-47*1, 138-4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom