Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
t. ÉVFOLT AM, 271. SZÁM 1991. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK BUDA ^VIDÉKI Kiírtán BUDAÖRS • GRD • SZAZH ALOMB ATT A • PILISVÖRÖS V AR • BUDAKESZI • hagv • Törökbálint • piliscsaba • patt • zsAmbek • solymár • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM BIATORTABNOK A térségben is szeretnék Az EXPO a munkahelyteremtéssel Miközben okos, felelős, Jól informált szakemberek, politikusok nyilatkoznak a világkiállítás ügyében, addig egyre kevesebbet hallani arról, hogy mit szólnak hozzá azok, akiknek például a földje, kertje, legelője éppen érintve van. Most ne azokra a manipulációkra gondoljunk, hogy felértékelődik a telek ára — bizonyára az is —, de inkább próbáljunk meg azok józan eszével gondolkodni, akik úgy érzik, az életük, sorsuk jobbrafordu- lása várható az EXPO megrendezésétől. A világkiállítás valamennyi szóba jöhető helyszíne valamilyen formában érinti a Buda-vidéket os. A Budapestre érkező idegenforgalmi folyosók közül legjelentősebb az Ml, M7 autópályák bevezető szakasza. A keleti országrészek felől érkező belföldi és külföldi idegenforgalom, az MO-s körgyűrű elkészültével szintén a térségen keresztül halad át. Az ország üzleti életének megélénküléséből, az idegenforgalomból várható növekedésből származó igények a térség vállalkozóinak fantáziáját már most is nagymértékben megmozgatja. A vállalkozók vallják: a világkiállítás dél-pesti telepítése esetén a szűkebb és tágabb környezet területhasználata, a mostani „állóvíz-elszegényedést” átrendezné. — Az emberek fejében valóban összekeveredik az EXPÓ-val kapcsolatos elvárhatóság — mondja Jávor Károly, a Buda-vidék országgyűlési képviselője. — Az tény, hogy ezen a területen akár kettőszázezer munkahelyteremtésre is lehetőség nyílhat. De csak beszéljünk reálisabb számról, mondjuk hatvanezer munkahelyről. Felmérte azt valaki, hogy ez milyen hatással lesz majd az ország egyéb területeire? Mert itt lehet, hogy keletkezik hatvanezer, vagy százezer új munkahely, de másutt meg ma még jói működő vállalkozások mennek csődbe. — A választókörzetemben élők világkiállítás-pártiak — mondja Pénzesné Végvári Ágnes, Budaörs város önkormányzati képviselője. — Az tény, hogy a képviselő-testületi tagok között is sok vita van például a budaörsi bevásárlóközpont megépítésével kapcsolatosan, de egyre nagyobb a munkanélküliség, és így mindenki a megélhetést tartja elsődleges szempontnak. — Sokan féltik Budaörsöt attól, hogy elveszti sajátos arculatát, de főleg a jó levegőjét. — Nézze, én Kamaraerdőn lakom, annak is azon a részén, amely Budaörshöz tartozik. Nem kívánom ecsetelni, hogy tényleg csak a jó levegőnk van, de más semmi. Egyetlen nyilvános telefonfülkével rendelkezünk, nincs orvosi rendelő, posta, gyógyszertár. Természetes az emberek bizakodása, ha lesz EXPO, lesz minden. — A törökbálinti önkormányzat is többször foglalkozott a világkiállítás ügyével — mondja Andor Mihály, a képviselő-testület tagja. — Az is tény, hogy néhány képviselő a vita kezdetén úgy fogalmazott: „minket sajnos nem érint!” Rá is kérdeztem ezekre a kijelentésekre, de aztán érveltek a képviselőtársaim: „nem vagyunk döntési helyzetben a világkiállítással kapcsolatban”. — Ezt hogyan értik? — Kérem, a mi kis településünknek igen sajátos földrajzi fekvése van, Törökbálint, úgymond be van szorítva. Terjeszkedésre nincs lehetőségünk. Képzelje, csak nyolcezer állandó lakosa van a településnek, de időszakosan tízezer emberrel is számolunk. Na most el tudja képzelni, hogy mi gigantikus elképzelésekbe bele tudjunk szólni?! — Marad az elmaradottság? A bezárkózottság? Törökbálint Kálváriafelújítás Törökbálinton alulról jövő kezdeményezésként, több állampolgár azon munkálkodik, hogy az 1892-es kálváriafelújítás 100. évfordulóján, 1992-ben állítsák helyre a törökbálinti kálváriát. Ficsór Bálint, helybeli lakos javaslattal élt a katolikus egyház, a polgármesteri hivatal és a faluszépítő egyesület felé, hogy támogassák, illetve fejtsék ki véleményüket a felújítással kapcsolatban. Mint azt megtudtuk, a faluszépítő terek építésében igen számottevően részt vevő Brukáts István kőfaragómester és a köztéri szobrok avatott restaurátora, Kiss János már fel is ajánlotta segítségét. — Sokan úgy vélekednek, hogy egy egészséges infrastrukturális fejlődés által is létrejöhetnek az EXPO által előirányzott beruházások. Nem sokáig tudunk amúgy se meglenni új vízhálózat, úthálózat, vagy szennyvízcsatornák nélkül. — Félre ne értsen, nem vagyok világkiállítás-ellenes — mondja Jávor Károly országgyűlési képviselő. — 1981 óta figyelemmel kísérem az EXPO ügyét. A világkiállítás megrendezése 130 milliárd forint, a költségvetés 30 milliárd forintot magára vállalt. Viszont a magyar kormánynak az egész százharminc milliárd forintra garanciát kell vállalnia. Véleményem szerint — és ezért a véleményemért már többször is vitába keveredtem — az egész világkiállítást nagyon kevés költségvetési hozzájárulással is meg lehet ren dezni, ha például odaadom egy profi menedzsernek, és azt kérem, hogy szervezzék meg o kapavágástól a kulcsátadásigf a feltételek ezek, várom az ajánlatokat. Sajnos ez idáig nem történt meg, és most már nem nekünk kell vitatkozni. Deák Attila Önsegítő mozgalom Nem csak tanácsot adnak A Tizenéves Tanácsadó Budaörsön 1987 óta működik. Alapítói és jelenlegi tagjai nagyobbrészt tizen- huszonévesek. Az önsegítéssegítés alapelveivel, személyes érzékenységgel vállalták a társak a serdülőkor nehéz problémáinak megoldását, önállóan alakították ki szellemi, technikai feltételeiket, egyesületük ön-nfenmtartó, amelyhez hivatalosan bejegyzett szervezet és alapítvány csatlakozik. Budaörsön naponta nyitva tartó segítő szolgálatot működtetnek, mely elsősorban fiataloknak információval és az élethelyzet nehézségeinél folyamatos támasszal, otthonszerű közösségekkel ad lehetőséget a saját minta találására. Telefon-, levél- és személyes segítésre alakították ki a lehetőségeiket. Speciális szakmai profilú programjaikat a fiatalok problémaszükséglete szerint alkották meg. A dra- matikus játékok személyiséget erősítő csoportja, a drogosok intenzív önsegítősegítő közössége, a „GARÁZS” otthonközössége a kreatív kör feszültséglevezető, önkifejező alkalmai egyben segítő, fejlesztő helyzeteket természetesen teremtő helyzetek. A vállalkozással hirdetett csoportos fejlesztő tré- ningjeik bármilyen rétegből érkezett fiatal számára nyújtanak humán készsége7 két, segítséget. Egyéni szociális területen megindult vállalkozásaik, különleges projektjeik, az otthontalan emberek-fia- talök segítésére indultak. Országos körben folyó kísérleteik a hajléktalanok letelepítésére, sajátos fejlesztésükre irányúinak. Yideokorszak GT T“- ’ v v ■■■ * A mai gyerekekre méltán szokták azt mondani, hogy ők már beleszülettek a videokorszakba. Nos, a budaörsi óvodában a legkisebbek a videokamera „titkaival” ismerkedtek, mindnyájuk nagy örömére A szolgálatot működtetőik köre; az állandó szerepeket betöltők, 10-15 egyetemista, egészségügyet végzettek, pszichológus, pszichopeda- gógüs, szociális munkás területen tanulnak, dolgoznak, szereztek képesítést. Közöis szakértelem, hogy több éve folyamatosan tanulnak Angliából, Amerikából érkezett trénerektől humán módszereket az ön- fejlesztéshez, feszültségkezeléshez, szociális munkához, az embertársak lelki segítéséhez. Embertárskezelésüik alapéival a kölcsönös elfogadás, a segítés, a másik másságának megértése, a tolerancia, az őszinteség, az érzések kinyilvánítása, szeretet, egyensúlyos kapcsolat, belső energiák feltárása. A szolgálatot igénybevevők tizen-huszonéves fiatalok, de sem korhatárt, sem településhatárt erőszakoltan nem tartanak. Információt kérők, közösséget, emberi kapcsolatot keresők, súlyos problémával küszködök, másságukban beilleszkedésük gátol tságá- ban elszigeteltek. A tanácsadóban hetente lob. 50-100 fiatal fordul meg, közülük több serdülő. Magyarországon lassan gyökeret találó önsegítősegítő mozgalom újabb igényeket kíván kielégíteni, amikor beindítja a termelő-erőforrások és a szellemi erőforrást erősítő segítő-önsegítő hálózatot. Együttműködést szeretnének kínálni és kérni, úgy, hogy az mindkét fél számára hasznos legyen. Kft.-k, kisvállalkozók termékeinek, szolgáltatásainak, erőforrásainak saját profiljukban hirdetését, terjesztését koordinálják. Az „image”- na k ki al aki tás á ban, piacának szélesítésében közreműködnek. (Deák) Szeretettel várják őket Idősek karácsonya Dániel próféta könyvében látomásként mint ősz öregember jelenik meg maga az Isten: „Nézem, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leiile; ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú .. Mózes II. könyvében, a tízparancsolatban az Isten megtiltja a faragott képek készítését az égi dolgokról. Ezért az egyházi művészetben — egészen a XIV. századig — kerülték az Isten ábrázolását, legfeljebb szimbólumokkal (kéz, égő csipkebokor) jelenítettek meg. A késő gótika, a reneszánsz és a barokk hosz- szú szakállú aggastyánként ábrázolja. Elegendő, ha példaként a római Sixtus- kápolna mennyezetfreskójára (Michelangelo) utalunk. A szülők, az öregek tisztelete a hossz.ú élet egyik feltétele. A hosszú élet pedig Isten áldásának jele, mint arra Ézsalás próféta könyve utal. A Biblia több helyen dicsérőleg szól az öregkorról: Az isteni kinyilatkoztatásról Mózesnek először a véneket kellett tájékoztatnia (Mózes II. könyve). Hebronban Dávidot Izráel vénei kenték királlyá, miután szövetségre lépett velük. A vének feladata volt a templom megépítése is. Roboám királyt — mivel a vének helyett a fiatalok tanácsára támaszkodott — elűzte a nép (Krónikák II. könyve). Az Újszövetségben is a vének a közösségek vezetői (Apostolok Cselekedetei). János jelenéseiben Isten királyi széke körül huszonnégy vént látott, szintén királyi székekben. Pál Timóteuszhoz írott első levelében az öregekkel való bánásmódra is kitér: „Az idősb embert ne dorgáld meg, hanem intsed mint atyádat... Az idősb asz- szonyokat, mint anyádat ...” A hosszú öregkort egészségesen megérni, vagy jobban mondva az ifjúság erejét megőrizni, ez komolyan foglalkoztatta az ókor orvosait is. Hippokratész (i. e. 460—377), a legnagyobb görög orvos az öregség okát a test nedveinek megváltozásában látta. A fenti vélemény általános elterjedtségét mutatja a rómaiak híres és magasan fejlett hangsúlyozása a görög és a római oktatásban. A rómaiak szívesen töltötték idejüket kertekben, falusi birtokaikon, a természet közelében. Táplálkozási szokásaik, főleg az élvezeti szerek (tömény italok, cigaretta) hiánya miatt, a mainál egészségesebbe!: voltak. Tudjuk, hogy a rendezett családi élet is mennyire növeli az életesélyeket, talán ez is egyik oka lehetett a világ első családjogi törvénye kiadásának — Augustus császártól származott a rendelet —, mely minden római nőnek 25-60 év között kötelezővé tette, hogy törvényes házasságban éljen. A törvény teljesítése alól kibúvókat adózással sújtották. A rómaiak hagyományosan családtisztelők voltak. A háromgenerációs nagycsalád (ehhez tartozott a háznép is) feje a . pater £a- milias volt, kezdetben kor-, látlan hatalommal rendelkezett az övéi felett, majd az idők folyamán ugyan csökkentek jogai, de tekintélye nem. Hasonló tekintély övezte a családanyát, a mater familiast is. A matróna — a törvényes római feleség címe — hagyománytisztelő rómaiak szemében nem a cicomával és. udvarlókkal foglalkozó divathölgy, hanem férje segítőkész társa, dolgos, okos asszony; így tekint ránk egy, a koppenhágai múzeumban őrzött ismeretlen nőt ábrázoló szoborról is. Az idős embert mindig is tisztelet övezte. Az öregember ......Fát ültet, mely g yümölcsöt más kornak terem” — írja Tacitus az i. sz. I. század végén. És így vagyunk ezzel azóta is. Ünnep közeledtén még inkább szükséges, hogy gondoskodjunk az idősekről, különösen azokról, akik egyedül maradtak. Budaörs Város önkormányzata képviselő-testü- lete ezért is határozta el, hogy összegyűjti azoknak az idős embereknek a nevét, címét, akik egyedül maradtak, és akiket senki sem ölel át a szeretet ünnepén. Ezeknek az idős embereknek személyre szóló tiszteletteljes meghívót küldtek, és bensőséges karácsonyi ünnepség keretében — december 23-án a városháza dísztermében ajándékkal, szép szóval, kis műsorral köszöntik őket. — d — BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: SÍI. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-47*1, 138-4067.
