Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

KARÁCSONYI KÉPESLAPÁRADAT A POSTÁN ■ ....... ............ ..... ...... A z expresszcsomug házhoz jón AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDAI MUNKANAPJA Lesz elég pénz a nyugdíjemelésre (Folytaid» az 1. oldalról) gvon sok vidéki hivatal­ban, nappalra is alig van emberük. A ceglédi Kölcsey téri postán Környei János sze­rint épp most tetőzik a for­galom. Bár már december 9-től napi ezres levélmeny- nyiséget kellett továbbíta­niuk, mostanra már ez a szám szépen felugrott há­romezerre. A városban tíz helyen, gépi gyűjtővel dol­goznak. Ez azt jelenti, a speciális postástáskát rög­zítik a postaládák alján, a táska automatikusan nyitja annak alját, és a sok-sok képeslap és boríték belezú­dul. A csúcsforgalomra való tekintettel naponta háromszor ürítik a ceglédi forgalmas helyen lévő le­velesládákat. Ebben a hi­vatalban küldeményeket is szortíroznak, és 23 környe­ző településre kell továbbí­taniuk azokat. Statisztiká­juk naprakész, például de­cember 10-án 631 csomagot, 17rén, kedden pedig már 1987-et kellett kezelniük. Hétvégén is folyamatosan dolgoznak, kérték az embe­reik részére a 12 órás napi Az alkotmánybíróság ál­tal hatályon kívül helye­zett jogszabályokon alapuló népesség-nyilvántartás he­lyébe lépő új személyi adat- és lakcím-nvilvántartó rendszerre vonatkozó tör­vényjavaslatról tartott sajtótájékoztatót tegnap dr. Verabélyi Imre közigazga­tási államtitkár, dr. Zsuffa István közjogi helyettes- államtitkár, dr. Tóth Zol­tán, a Belügyminisztérium választási és informatikai főosztályának vezetője és dr. Horváth Ferenc, az Ál­lami Népességnyiívántartó Hivatal vezetője. Mint a tájékoztatón el­hangzott, a továbbiakban meg kívánják szüntetni azt a gyakran tapasztalt jelen­séget, amikor a hivatalok „csak gyűjtögették" a sze­mélyünkre vonatkozó leg­különbözőbb adatokat és azt sem tudtuk, hogy ez miféle célt szolgál. A törvényjavaslat szerint adatgyűjtés csak törvényes célra és jogi garanciákkal történhet. A polgár, ha a törvény máskép nem ren­delkezik, jogosult megtil­tani a róla nyilvántartott adatók kiadását. A Belügyminisztérium­ban múlt évben indult meg a népeség nyilvántartásá­val kapcsolatos jogalkotási munka. Időközben az Al­kotmánybíróság határoza­tával 1990. december 31- ével megsemmisítette a né­pesség-nyilvántartásról szó­ló jogszabályokat, egyben irányt mutatott egy új al­kotmányos személyi adát- nyilvántartás'i rendszer tör­vényi hátterének megte­remtéséhez. Az ezek nyo­munkarendjük miatt: a túl­óra-elszámolást. Csak így győzik a hajrát, és minden napjuk zsúfolt. Este nyolc­kor és nyolc tizenötkor el­mennek az utolsó postavo­natok Budapestre és Pécs­re. Képeslapot pedig na­ponta úgy 8 zsákkal továb­bítanak, ezenkívül Ceglé­den napi 200-250 csomagot visznek házhoz. Három gépkocsit állítottak az ün­nepek miatt csatasorba. A posta budapesti Krisz­tina központjában azt a fel­világosítást kaptuk, min­den hivatalban önállóan döntenek arról, hogy a ka­rácsony előtti utolsó szom­baton és vasárnap kinvissa- nak-e. Ha gyorsan romló ételféleségeket postázunk, mindenképpen expressz kül­deményként adjuk fel. mert akkor ezek a csomagok né­mi elsőbbséget élveznek a többivel szemben. A hatal­mas dobozhegyek között a szakemberek szerint eleve szelektálniuk kell, hiszen például egy nagy tömegű nyomtatvány kézbesítése bizonyosan jobban várhat, mint egy karácsonyi aján­dék. A most következő szombaton egyébként csak mán felgyorsult törvényal­kotási folyamat eredménye­ként 1991 novemberére el­készült a polgárok szemé­lyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat, melyet a kormány e héten nyújtott be az Országgyűlésnek. Lényeges változás a ko­rábbiakhoz képest egye­bek közt az, hogy felvilá­gosítást kérhetünk arról, mely szervek milyen cél­ból kapták meg adatainkat, betekinthetünk azokba és szükség szerint helyesbít­hetünk is. A személyi szám heilyébe lépő személyazonossági jel felhasználását szigorúan korlátozni kívánják azzal. újságkézbesítésre számítha­tunk, más küldeményre nincsen központi szabályo­zás és előírás. S ha a zsurnaliszta této­ván arra kérdez, a kézbesí­tés vajon miért nem jelent­het kézből kézbe adást — a válasz annyi: kár lenne etimológiai vitát nyitni ak­kor, amikor munkaerő- hiánnyal küzd a posta. A kézbesítők sokszor 20-30 kilós táskáját boldogan ve­szik vállulcra az új dolgo­zók, aztán rájönnek gyor­san. ez igencsak megeről­tető feladat. Hiába, a két műszakos kézbesítés illú­zió, jóformán még egyetlen műszakra elegendő fővárosi kézbesítőjük sincsen. Ezért fordul az is elő: az aján­lott leveleket sorra szépen bedobják a levélszekrénybe, csak az utalványokat, térti- vevényeseket és az érték­leveleket adják átvételi alá­írás után kézbe. A posta központjában meglepődnek azon is, hogy az újságíró boldog kará­csonyt kíván valamennyiő- jüknek. Hiszen őket csak szidni szokás. F. I. hogy erre csak a nyilván­tartás szerveit, valamint meghatározott körben ál­lamigazgatási és igazság­szolgáltatási szerveket ha­talmaznak fel. Több újdonság várható a lakcím-bejelentkezéssel kapcsolatban is: egyebek között az ideiglenes beje­lentés helyett új fogalom a tartózkodási hely, mely­nek megjelölése csak 3 hó­nap elteltével kötelező. A tájékoztatón ismertet­ték a népesség-nyil'Vántar- tás jellemzőit Nyugat- Európa 15 országában. Ha­zánkban a Németországban alkalmazott rendszert kí­vánják meghonosítani. Az elnöklő Szabad György szerda rí * délelőtt ki - lene órakor nyitotta meg a parlament téli rendkívüli ülésszakának harmadik munkanapját. A képviselők először a társadalombizto­sítási alap jövő éri költ­ségvetésének általános vi­tájához láttak hozzá. Surján László népjóléti miniszter előterjesztésében kiemelte, várhatóan a tár­sadalombiztosításnak jövő­re lesz elegendő pénze a nyugdíjak számottevő eme­lésére. A beterjesztett költ­ségvetés szerint 43.8 mil­liárd forintot fordítanának a nyugellátás szintjének emelésére. Ennek eredmé­nyeként 1992-ben első íz­ben már a nyugdíjak érték­megőrzésére sor kerülhetne, (Folytatás az 1. oldalról) ról, kit állít jelöltként a kormánytól független jegy­bank élére. A törvény ér­telmében a jelöltet a Parla­ment illetékes bizottságai­nak véleményezniük kel­lett, majd a jelölteket a köztársasági elnök nevezte ki. A miniszterelnök el­mondta: tisztában lévén e körülményekkel, teljesen törvényesen tette meg a hat esztendőre vonatkozó személyi javaslatát. A mos­tani váltás előtt — ezt az MNB előző elnökei is elis­merik — a jegvbank de facto már az Antall-kor- mány hatalomra kerülése óta úgy működött, mint azt most de jure is felhatal­mazták. Az MNB elnöke rendszeresen részt vehetett a kormányüléseken, és a monetáris politikai kérdé­sekben mindenki kifejtette a kormánytól eltérő állás­pontját is. Bőd Péter Ákos, a jegy­bank újonnan kinevezett el­nöke hangsúlyozta: nagyra becsüli, nagy értéknek tart­ja az MNB jelenlegi sze­mélyi állományát, és sokra értékeli Surányi György te­vékenységét is. Hangoztat­ta, hogy a távozó jegybank- elnökkel egy sor közgazda- sági kérdésben azonos vé­leményt vall. Kifejtette: a Magyar Nemzeti Bankot tevékeny­sége során szeretné abba az emelkedésük megfelelhet á nettó átlagkeresetek alaku­lásával. A nyugdíjak eme­lésére két. lépcsőben: már­ciusban és szeptemberben kerülhet sor, amennyiben a parlament elfogadja a tár­sadalombiztosítási alap jö­vő évi költségvetését. A törvényjavaslat általá­nos vitáját nem fejezték be, azt még a következő napok­ban folytatják a képvise­lők. Ezt követően a parla­ment a földadóról, majd később a fogyasztási adóról és árkiegészítésről szóló törvén v j a va s 1 a t ról döntött. A képviselők által a földadóról elfogadott új jogszabály egységes rend­szerben adóztatja meg a mezőgazdasági művelés alatt álló földeket, s egyben irányba elvezetni, hogy mérvadó, értékálló előrejel­zéseket nyújtson hazánk gazdaságáról. Az MNB jó partnere kíván lenni a mindenkori kormánynak, de. a jegybank egyben kö­telességének érzi, hogy legfőbb feladatának megfe­lelően, a forint értékének védelme alapján ítélje meg a kormány tevékenységét. Azaz, ha szükséges, a mo­netáris politika szemszögé­ből bírálja is a mindenkori kormány döntéseit. A Volt Hadifoglyok Baj­társi Szövetsége felhívással fordul a még élő, egykori hadifoglyokhoz és elhurcol - takhoz, írják le fogságuk történetét, pontosan részle­tezve: hol, hogyan estek fogságba, mely táborokban voltak, mikor, hogyan ér­keztek haza. Ennek közlé­sére kérte szerdán a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége az MTI-t. A be­küldött kéziratok a Had­ösztönzi is a termelőket a hatékonyabb földhasználat­ra. Az adó mértéke a föld minőségétől, aranykorona- értékétől. és a művelési ág­tól függ. Az erdőművelés alá vont területeket men­tesítik az adófizetés alól. Szintén mentességet kapnak, mégpedig három évre a kezdőnek számító mezőgazdasági vállalkozók. Ebbe a kategóriába tartoz­nak azok, akik 1990. január 1-jétől egyéni vállalkozó­ként mezőgazdasági tevé­kenységet kezdtek e! foly­tatni, akik mezőgazdasági üzemből kivitt földterületet művelnek meg, illetve, akik kárpótlás címén szerzett földterületen kezdenek gaz­dálkodni. A fogyasztási adóról és árkiegészítésről szóló új tör­vény szerint jövőre meg­szűnik a költségvetési tá­mogatása az ivóvíz- és csa­tornaszolgáltatásnak, nem folyósítanak árkiegészítést a tejre és tejtermékekre. Csupán a személyszállítási szolgáltatásoknál marad fenn fogyasztási árkiegé­szítés formájában a költ­ségvetési támogatás. A szerdai munkanap dél­utáni részében az 1992-es költségvetési törvény terve­zetének általános vitája zajlott a T. Házban. Este fél hétkor már nem jelezte több képviselő hoz­zászólási szándékát, ezért az elnöklő Szabad "György lezárta a tervezet általános vitáját. Bejelentette, hogy a javaslat részletes vitára bo­csátásáról szombaton dönt a Ház. történeti Intézethez kerül­nek. Az írásokat a szövet­ség címére — Budapest V. kerület, Beigrád rkp. 24. 1056 — kell eljuttatni. Tárgyaló- asztalhoz ülnek A 28 MSZOSZ szakszer­vezet által meghirdetett keddi figyelmeztető sztrájk követeléseiről kezdenek tárgyalást csütörtökön dél­előtt a Munkaügyi Minisz­tériumban a kormányzat és a szakszervezetek képvi­selői. Ezt egyaránt megerő­sítették a Munkaügyi Mi­nisztériumban, illetve az egyesített sztrájkbizott­ságnál. A kormány tárgyaló de­legációját — a nyári egyez­tetéshez hasonlóan — Her- czog László, a Munkaügyi Minisztérium államtitkár- helyettese vezeti. A tárgya­lás során áttekinthetik a mun ka vállalói követelése­ket, ezek az adózással, a bérkérdésekkel, a foglal­koztatáspolitikával és a privatizációval foglalkoz­nak. Ga. J. JÓ PÉNZÉRT MIÉRT NE Figyelemmel hallgattam minden hírt a keddre hirdetett országos sztrájkról, megnéztem a Híradó­ban sugárzott rövid összefoglalókat és az Esti Egyenleg műsorvezetőjének csak kimondottan sztrájkotokról szóló összeállítását. Ahhoz nem szólok semmit, hogy ahány riporter, annyiféleképpen írja vagy mondja el az általa vagy mások által látott (láltatott) igazságokat, mert politikai semlegesség ide, tárgyszerűség oda, az ember nem tudja átlépni saját árnyékát, és ré­gi ideológiai kötődéseit. Számomra az volt igazán furcsa és elgondolkod­tató, amikor a riporter nő az Ikarus gyár idős munkását szólaltatta meg, A megöregedett szak­ember vállalta a szóvivő szerepét, mondta, sorol­ta a sérelmeket, és egy adott pillanatban azt is megfogalmazta, igencsak könnyű dolguk van azok­nak a képviselőknek, akik mindenféle haszonta- lanságokról beszélnek, mert ők havonta százezer­nél is több forintért teszik mindezt. Tudom én jól, hogy az elkeseredés szólaltatta meg a micisapkás idős embert, tudom, hogy száz­ezrek élnek havi nyolcezer bruttóból, azt is tu­dom, hogy változtatni kell a gazdasági pangás és átalakulás következtében beállt helyzeten, csak azt az egyet nem értem, miért csak a miniszterektől és a parlament képviselőitől kérik számon a nagy fizetéseket. Rokonságomban nincs miniszter, ismerek ugyan személyesen négy országgyűlési képviselőt, de alig Köszönünk egymásnak. Mindezt azért írtam le, hogy hogy senki ne gyanúsíthasson némi elfogultsággal, és rokoni kapcsolattal. Négytagú családomban mi is nehezen élünk. Kislányaim nem öltöznek a leg­újabb divat szerint, örvendek, ha hetente egyszer vesz a feleségem két üveg olcsó sört és néhanap­ján én is elégedetienkédek. amikor azt olvasom a Mai Napban, hogy Kaposvárott tizcnötmilliós ér­tékű palotát épít egyik hazánkfia. A micisapkás idős munkásnak természetesen jo­gában áll megkérdőjelezni a képviselők fizetésének nagyságrendjét, de ez máskülönben nincs titkosít­va, megjelent már a sajtóban is. Azt viszont nem tudjuk, hogy mennyit visz haza Nagy Sándor és csapata. Jó lenne ezt is nyilvános­ságra hozni. Mert ha ez az összeg történetesen öt­venezer vagy nyolcvanezer forint, akkor én is haj­landó vagyok sztrájkra buzdítani vasast, bányászt és textilipari munkást. Abel ' Adatgyűjtés csak törvényes célra Személyi szám helyett azonossági jel A kormánytól függetlenül A jegybank élén Hol, hogyan estek fogságba? Kéziratokat várnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom