Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-18 / 296. szám

ZÁTONYRA FUTOTT AZ MSZOSZ PEST MESYÉBEN Ys*/SSSSS/SSSSSS/SSSS/Sf/S*SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'SS/SSSSSSSSSSSSSSSSfJ/SSSSS* A gondtalanabb élet alapja a munka, és nem a sztrájk! A jövő évi költségvetés Maratoni munkanap a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) dolgozókat egyébként is inkább az foglalkoztatja, hogy januártól lesz-e meg munkahelyük, elkerülhe­tő-e a gyárban a csőd. Schneider Lajos szb-tug ügy vélekedett, hogy az MSZOSZ követeléseivel személy szerint egyetért, de megerősítette, hogy az emberek véleménye ko­rántsem egységes, akadnak, akik a megfogalmazott kö­vetelések közül csak egy- gyel-kettővel tudnak azo­nosulni. Délelőtt kilenc órakor tíz­perces munkásgyűlést tar­tottak a budaörsi lSG-ben, s Kovács Béla szb-titkár szerint ezzel, és az aláírás- gyűjtéssel fejezik ki szoli­daritásukat a sztrájkkal. Munkabeszüntetést nem tartottak, mivel a céghez éppen befutott egy nagyobb megrendelés, s a gazdasági vezetéssel történt megálla­podás alapján nem akarták ennek az elkészülését ve­szélyeztetni, hiszen mégis­csak az ISG-nél kapnak munkát és bért. Nem csatlakozott a sztrájkhoz a MÁV Duna­keszi Járműjavító Üzeme, ahol erről előzetesen kikér­ték a tagság véleményét. Bősz József szb-titkár el­mondta, hogy a dolgozók 41 százaléka állt ki a sztrájk mellett, a többség azonban — 56 százalék — nemet mondott. Furcsa lett volna ebben az időben a munka­beszüntetés — tette hozzá a titkár —, hiszen nemré­giben még a terv teljesítés érdekében túlóráztak is, s a munkások decemberben kétszer is kaptak jutal­mat. Arról nem beszélve, hogy közeleg a karácsonyi Kilenc hónap telt csak el a márciusi nap óta, amelyen tagjait a főváros­ba utaztatta a Sasad Mgtsz. A Kongresszusi Központban dönthettek ar­ról, kívánnak-e új társulá­si formában részvényesek­ké válni. Annak idején több lap­társunk vitatta mindennek jogszerűségét, sőt egyesek, például Jávor Károly, a te­rület országgyűlési képvi­selője egyenesen törvény- sértést emlegetett. • Azóta történt egy és más az rt. háza táján. A terme­lőüzemek — a sóskúti, a diósdi, a pusztazámori, a tárnoki telepek — nem működnek igazán nyeresé­gesen. A részvénytársaság be­jegyzése szeptember 13-i dátummal megtörtént, az rt. lajstromba vétetett. Ok­tóber 21-i keltezéssel a leg­főbb ügyész helyettese óvást emelt, számos pont­ba sorolt állásfoglalást kül­dött erről a Legfelsőbb Bí­róságnak. Most, decemberben mind­össze annyit észlelhetnek ebből a Sasad dolgozói, hogy a középvezetők körle­velet visznek szét, s min­denkinek szignálnia kell: csúcsforgalom, amikor so­kan szeretnének utazni, sa kocsikat elő kell készíteni. Bősz József hozzátette, nem biztos, hogy a sztrájk a legjobb eszköz a célok el­éréséhez. A keleti piac összeomlá­sával meglehetősen nehéz helyzetbe került a Pevdi, hiszen a Szovjetunióba el­adott bőrdíszműáruira most nincs vevő. A vállalat pri­vatizáció, átszervezés előtt áll, s ez bizony létszámle­építéssel is jár. Szevér Jo- zsefné szb-titkár tegnap a kerepestarcsai bőrdíszmű gyáregységben járt, ahol éppen hetvenen kapták kézhez a munkakönyvüket, s a környéken az elhelyez­kedésre csekély az esélyük. Hamarosan a solymári gyáregységben is hasonló leépítés varható. A titkár elmondta, hogy a dolgozók — már akik egyetértettek vele —, munkásgyűléseken aláírásukkal fejezhették ki szolidaritásukat. Arra a kérdésre, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyze­tében helyén való-e a mun­kabeszüntetés, Szeverné el­mondta, hogy a figyelmez­tető sztrájk eszközével a nyugati demokráciákban- is élnek a szakszervezetek. Az igaz viszont, tette hozzá, hogy a munkabérek kérdé­sében a munkaadóknak és munkavállalóknak kelle­ne megegyezniük, de akad olyan probléma — például adózás — amely a kormány, illetve parlament kompe­tenciájába tartozik. Nem sztrájkoltak a ke­repestarcsai Sütőipari Vál­lalatnál, és a Ceglédi Tej­iparnál sem. A vásárlóknak attól sem kellett tartaniuk, hogy az kívánják-e az rt.-vé ala­kulást, melyet tavasszal egyszer már megszavaztak. Aztán meg tizenharmadik havi fizetéseket és prémiu­mot osztanak. Igaz, az egy évnél rövidebb ideje belé­pett tagok ebből kimarad­nak. Mindeközben pedig úgy negyvenmillió forint értékű részjegyet már visz- sza is vásárolt a Sasad Rt. azoktól, akik nem tudnak, vagy nem akarnak a papír­jukkal mit kezdeni. Ennyi a kilenc hónap történetének néhány fon­tosabb mozzanata. Azóta ismét meghívót kaptak a részvényesek zárt körű rendezvényre, amelynek helyszíne megint a Kong­resszusi Központ, dátuma december 20. A közgyűlés napirendi pontjai között szerepel a cégbejegyzés és az időközi gazdasági ered­mények taglalása, valamint a kárpótlásra jogosító ren­dezési elvek ismertetése. Jóllehet a tavasszal meg­választott igazgatóság, fel­ügyelőbizottság és könyv- vizsgáló mandátuma még nem járt le, ismét voksol­nak ezekre a szervekre, de most már öt évre szólnak a megbízatások. Mintha nem is létezne az óvás! Más változás egyébként élelmiszerboltok 10 és 12 óra között lehúzták volna redőnyeiket. Ez a karácso­nyi forgalom előtt elkép­zelhetetlen lenne — mond­ta Subáné Szilágyi Mária, a Kyugat-Pest Megyei Élel­miszerkereskedelmi Válla­lat szakszervezeti titkára. — A cégüknek Pest me­gyében harminchat telepü­lésen van üzletük, s Subá­né úgy fejezte ki magat, egy esetleges boltbezárás­sal csak maguk ellen han­golták volna a kedélyeket. A sztrájk, ahogy meghir­dették, figyelmeztetés akart lenni, de a titkár hozzátet­te, szerinte is jó lenne, ha a kormány és a szakszer­vezet között a vitás kérdé­sek a tárgyalóasztal mellett dőlnének el. —hargitai— ★ Kétórás munkabeszünte­téssel 200—250 ezren, fél­egyórás munkásgyűlések­kel 250—300 ezren fejezték ki kedden elégedetlenségü­ket a kormány intézkedé­sei, tárgyalási készségének hiánya miatt — jelentette be Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a 28 MSZOSZ szakszervezet egyesített sztrájkbizottságá­nak vezetője a figyelmez­tető sztrájkot követő sajtó- tájékoztatón. Ezenkívül a nyugdíjasok is gyűléseket tartottak a munkahelye­ken. Több szakmában azért nem tudtak részt ven­ni a sztrájkban, mert a piaci helyzet' miatt előre teljesítették a rendelése­ket, már ledolgozták az év végi munkaidőt. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a teljes körű ada­tokat a sztrájkkal kapcso­latban csütörtökön közük. (MTI) létezne nincs, a kora tavaszival nagyjából azonosan megy majd minden, a nyugdíja­sok ezúttal 500 forint „szo­ciális segélyt” kapnak, ha részt vesznek a közgyűlé­sen. Az 1989. évi 20. törvény 7 paragrafusa — mely 1989. július elsején lépett hatályba — előírja, hogy rt.-vé alakuláskor nevesít- sék a téeszvagyont. Ez azt jelenti: a szövetkezeti va­gyonrész és ingyenes va­gyonjegy összértéke az első juttatásban nem haladhat­ja meg az 1988. december 13-i mérleg szerinti szövet­kezeti vagyon 50 százalé­kát. A törvény 12. paragra­fusa szerint pedig az átala­kulást ellenző kisebbséghez tartozó tagok a kiválás sza­bályai szerint járhatnak el, az ilyen kiváláshoz a köz­gyűlés hozzájárulása nem szükséges. Ügy hírlik, az egykori téesztagok részére nem ad­ták ki a szövetkezeti va­gyonjegyet. erre vonatkozó adatok csak február végén láttak 'napvilágot. S már­ciusban a megszavazott részvénytársaság újdonsült tagjai úgy váltak részvé­nyesekké, s kaptak részje­gyet, hogy vagyonrészük Az első jelenlét-ellenőr­zésnél a Ház nem bizonyult határozatképesnek, így az elnöklő Szabad György be­szólította a folyosón tartóz­kodó képviselőket is. Rövid szünet után részben meg­teltek a parlamenti padso­rok, és az Országgyűlés ha­tározatképessé vált. Elsőként arról döntöttek: sürgősséggel napirendre tű­zik azt a törvényjavaslatot, amely a Társadalombiztosí­tási Alap jövő évi költség- vetésének hatályba lépéséig az egyes szükséges rendel­kezéseket tartalmazza. Egyetértettek azzal is, hogy sürgősséggel megtárgyaljak a kárpótlási jegyek életjá­radékra váltásával kapcso­latos törvényjavaslatot. Jó­váhagyták azt is, hogy sür­gősséggel napirendre kerül az a törvénymódosítás, amely az árak megállapítá­sáról rendelkező múlt évi törvényt kívánja megvál­toztatni. Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke azt javasolta kedden délelőtt, hogy a jö­vő évi költségvetés általá­nos vitáját addig ne zárják le, amíg minden felszólaló el nem mondja véleményét. Tölgyessy Péter annak a véleményének adott hangot, hogy ebben az évben a költségvetés általános vitá­ja nem fejezhető be. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője egyetértett azzal, hogy minden jelent­kező elmondhassa vélemé­nyét, ám ellenezte, hogy a vitát elnapolják. Azzal vá­dolta az ellenzéket: meg akarják akadályozni, hogy időben megszülessen a jö­vő évi költségvetés. Ha ez így történne, veszélybe ke­már nehezen hozzáférhető. Figyelemre méltó már az is, hogy a március 1-jei alakuló ülést 3 nappal megelőzően, február 25-én a volt tsz-elnök (ma vezér- igazgató) javaslatára több mint négyszáz új tagot vett fel a termelőszövetkezet vezetősége. Az átalakulás­hoz szükséges kétharmados többséget még így is csak riilhetne az ország pénz­ügyi stabilitása. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője rövid hoz­zászólásában kifejtette, hogy az ellenzék semmi­képpen sem akarja meg­akadályozni a jövő évi költségvetés idei jóváha­gyását. Antall József mi­niszterelnök méltányolta ezt a véleményt, és kifej­letté, hogy szerinte inten­zívebb munkával a parla­ment az idén elfogadhatja a törvényjavaslatot. Mivel a délelőtt folyamán több mint nyolcvanon je­lezték, hogy részt kívánnak venni a költségvetés általá­nos vitájában, így az el­nöklő Dörnbach Alajos be­Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén folytat­ta az elévülési törvény elő­zetes alkotmányossági vizs­gálatát. A zártkörű ülésen kifejtette véleményét az in­dítványt benyújtó Göncz Árpád köztársasági elnök. Felszólalt Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Balsai István igazságügy-miniszter. Az ülésen részt vett Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö- i ke is. I százalékkal haladta meg az rt. mellett voksolók ará­nya. „Szociális segély", „költ­ségtérítés", fenyegetés, tag­felvétel a sorsdöntő szava­zás előtt — mindez minket egyes dél-itáliai módsze­rekre emlékeztet. Csak titkon reméljük, nem vet­nek be egyéb eszközöket is. — e jelentette: a tervezettel el­lentétben nem este nyolc, hanem tíz óráig folytatja ülését a Tisztelt Ház. ★ Kedden a Házbizottság rendkívüli ülésén áttekin­tette a T. Ház decembér 24-ig tartó munkarendjét, és — az előzetes menet­rendtől eltérően —. úgy döntött: szerdán, szomba­ton, vasárnap és hétfőn egész napos plenáris ülés­re kerül sor, csütörtökön és pénteken pedig bizottsági üléseket tartanak. A válto­zás oka: elhúzódó költség­vetési vitára számítanak, ám a tervezetet a T. Ház­nak az év végéig meg kel­lene szavaznia. Mint ismeretes, a köztár­sasági elnök arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást a Zétényi— Takács-féle törvénnyel kapcsolatban felmerült al­kotmányossági aggályok ügyében. Az Alkotmánybí­róságról szóló törvény ér­telmében a testület — az államfő indítványára — megvizsgálja az Ország- gyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett tör­vény aggályosnak tartott rendelkezését. Ila az Al­kotmánybíróság alkot­mányellenességet állapít meg, akkor a köztársasági elnök a törvényt mindad­dig nem hirdeti ki, amíg az Országgyűlés az alkot­mányellenességet meg nem szünteti. Az Alkotmánybíróság kö­vetkező, január 6-i ülésén folytatja az elévülési tör­vény tárgyalását. TUDOMÁNYPOLITIKA Érdekegyeztető Fórum Tudománypolitikai Ér­dekegyeztető Fórum kezdi meg munkáját ma, decem­ber 18-án a Miniszterelnöki Hivatalban. Az MH tudo­mánypolitikai titkárságától kapott információ szerint a kezdeményezésükre létre­hozott fórum a tudományos kutatással és a műszaki fej­lesztéssel összefüggő érdek- egyeztetést szolgálja. Véle­ményük szerint a kutatási, fejlesztési szféra hatéko­nyabb szerkezetének és működésének kialakítása teszi különösen időszerűvé a létrehozását. Az érdekelt szakszervezetek és az ille­tékes minisztériumok kép­viselőin kívül a munkaadók részéről a rektori konfe­rencia, továbbá az ipari, valamint az agrárgazdasági és az akadémiai kutatóinté­zetek képviselői vesznek részt a fórum munkájában. ZÁRT KÖRBEN, RÉSZVÉNYESEKNEK Sasad Termelő és Szolgáltató . Szövetkezeti Részvénytársaság Igazgató sása Mintha nem is az óvás ti ez tel t Részvényesünk f Tájékoztatjuk, hogy az eddigi gyakorlatot követve a részvény­társaság Igazgatósága ezévben is 500.-Ft. szociális segélyben részesíti,a közgyűlésen résztvevő néni dolgozó nyugdíjasokat. Ez az összeg á közgyűlés helyszínén a Budapest Kongresszusi Központban vehető át, a közgyűlésre készülő jelenléti ív aláírásával egyidejűleg. Budapest, 1991. decenfcer 6, r~ lV __*■" o- ** I d r. fcjjhalik László elnök-ve zánd-gr zotó ' f r r GÖNCZ ÁRPÁD AZ ALK0TMAHYBI8OSAGQN Áz elévülési törvény vizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom