Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-17 / 295. szám
I. ÉVFOLYAM, 2C9. SZÁM 1991. DECEMBER 17., KEDD BUDA-VIDEKI BUDAÖRS • EKD • SZAZHALOMBATTA BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ I PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • paty e zsambek e solymár • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Aki as előnyökről is szól Kettős szorításban a képviselő Jávor Károlyt a térségben „a zsámbéki képviselőnek” szokták nevezni a települések polgármesterei. Pedig hát Pest megye 9-es számú választókerülete országgyűlési képviselőjének területéhez a Zsámbéki-medencén túl hozzátartozik még Budaörs, Törökbálint, Sóskút és Tárnok is. összesen kilenc település mai keletű gondja és terve. Vajon hogyan látja a képviselő önmaga egyéves működését — hiszen korábban nem töltött be képviselői funkciót —, és milyennek értékeli a településeken élőkkel való kapcsolatát? — Az egyéves működésemnek legnagyobb tapasztalata, de méginkább eredménye — mondja Jávor Károly —, hogy talán sikerült beletanulnom abba, ami a képviselők egyik legfontosabb feladata: ez pedig a törvényalkotás. Nekünk tanulni kellett a rendszerváltással adódó feladatokat is, mert bizony az állampolgárok igényei ezer módon nyilvánulnak meg. Mederbe tereli — Hogyan éli meg a képviselő úr, ha mondjuk Bia- torbágyon az utcán megszólítják és azt kérdezik: „Mondjad csak, te, Karcsi, miért is szavaztad meg, miért is szavaztátok meg azt a törvényt?’’ — Hát igen, előfordulhat Ilyen. De miután én egyéni képviselő vagyok, igen nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy megteremtsem annak á lehetőségét, és elmondhassam, az egyes esetekben miért szavaztam így, vagy úgy. Tulajdonképpen őrömmel veszem ezeket a kérdéseket, hiszen mindig is fontosnak tartottam, hogy adjunk módot a vitára: legyen az egy MO-ás autópályával kapcsolatos, például Törökbálint esetében, vagy a bevásárlóközpont esete, amely a budaörsieket érinti. Ugyanis a lakosság széles rétegeit érintő témák nyilvános megvitatásánál szembesülnek egymással a felek. Akinek kérdése van, rögtön felteheti, és a megfelelő helyről azonnal megkapja a választ. Viszont, ha ennek nem teremtjük meg a lehetőségét, akkor a választópolgárokban a megválaszolatlan kérdések feszültséget teremtenek. Saját tapasztalatom, hogy ezeket a feszültségeket nagyon jó mederbe lehet terelni, és oldani is lehet adott esetben — hogyha például olyan fórumokat hozunk létre, ahol ez a „kérdezz felelek” játék kialakulhat. Jól jár az állampolgár, és például az MO-ás autópálya vitája esetében jól jár egy tervezőintézet, egy beruházó vállalat is. — Gyakorta keveredik vitába a választóival? — Inkább elébe megyek a vitának, mert miután én Is érzem a gondjaikat, már tudom is, hogy mit akarnak kérdezni. Akár a fogadóóráimon, akár egy-egy közmeghallgatáson, vagy falugyűlésen lehetőséget teremtek arra, hogy a jelenlétem is kiprovokálja a kérdéseket. — Soltan vallják, hogy manapság az országgyűlési képviselő kettős szorításban él: a kormányzati érdekek nem mindig találkozhatnak az önkormányzati érdekekkel. — Ilyen szituáció többször is előfordul. Adott esetben én, mint a választókerület egyéni képviselője szembesülök a kormányzati elképzelésekkel. Az esetek egy részében viszont azt próbálom elérni, hogy a kormányzati elképzelések változzanak meg oly módon, hogy az jobban szolgálja a lakosság érdekeit. Párbeszédei folytat Km Jf tycmap — Volt már olyan gondja, egy adott település érdekeit nem tudta érvényesíteni a parlamentben? — Egy konkrét településsel kapcsolatosan ilyen problémám nem volt, de az például előfordult, hogy az „egyes állami tulajdonok önkormányzati tulajdonba adása” című törvényjavaslat keretében én az önkormányzatok oldalán állva, a szavazásommal a települések érdekeit próbáltam képviselni. A másik példám: amikor az MO-ás gyűrű kapcsán volt egy kormányzati elképzelés, ami ellen az önkormányzatok jelentős része tiltakozott. Ekkor én megpróbáltam meggyőzni az önkormányzatokat, hogy erre a beruházásra szüksége van az országnak. El is mondtam, hogy például az én életemben az első olyan beavatkozás az ország közlekedéshálózatába, ami nagyon régóta várat magára. Az MO-ás körgyűrű például jól mutatta, hogy egy teljes mértékben és jogosan felbosszantott önkormányzat, illetőleg az állampolgárok jelentős csoportja hogyan helyezkedik szembe a kormányzat jó elképzelésével. Az állampolgárok azért is voltak felháborodva, mert őket kezdetben nem tájékoztatták tisztességesen arról, hogy kik, hogyan, milyen módon fognak építkezni, és rájuk nézve milyen előnyöket jelent. Mindenki csak a hátrányokról, a kiszolgáltatottságról beszélt. Ügy érzem, okos szóval meg lehetett győzni az embereket. Csak úgy érhet célt 'a képviselő is, ha párbeszédet tud folytatni a választóival, és én mint főállású képviselő — ezen munkálkodom. Tele van a naptára — Sok idejét elveszi a képviselői munka? — Van három gyermekem, ők éppen abban a korban vannak, amikor a legtöbb odafigyelést igényelik. Ha csak a fogadóóráimat, a parlamenti üléseket, a bizottsági üléseket felsorolom, már tele van a naptáram. Akkor még nem szóltam a települések ön- kormányzataival való kapcsolattartásról, a falugyűlésekről, a különböző egyletekről, és öntevékeny csoportosulásokról. De miután a képviselői munkát vállaltam — azt erőm szerint végeznem kell. Deák Attila JUBILEUM ELŐTT Példaértékű pályakép Manapság hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról, akik nem a gazdaságban, vagy a politikában hallatják hangjukat, hanem a kultúra területén munkálkodnak — szép csendesen. Néhány hónap múlva — 1992 tavaszán — ünnepük majd Budaörsön Szakály Mátyás karnagyi jubileumát. Gyönyörű életút, példaértékű szakmai pályafutás az övé. De vajon hogyan is kezdődött? Az indulásról, a pályakezdés nehézségeiről egy alkalommal így vallott ő maga: „1935-től vezetek kórusokat, mind a mai napig. 1935-től 1939-ig férfikart, a kitelepítések után a templomi kórust, ’49-ben gyermekkórust, ezt ez év végéig egyfolytában vezettem, 1952-től 1981-ig volt vegyeskórusom, huszonhat éve vezettem a biatorbágyi férfikart, tizenöt éve a törökbálintit. Itt Budaörsön néhány éve megalakult egy hagyományőrző népdalkórusom, a Lyra elnevezésű — a még élő hagyományokat kutatjuk föl és építjük repertoárunkba. A Sapszon Ferenc vezette budaörsi vegyes kórusnak pedig szólamvezetője vagyok.” Szakály Mátyást majd mindenki ismeri Budaörsön. Talán csak az „új telepiek”, a magas panelházakban lakók közül van egy-két „tősgyökeres pesti”, aki nem találkozott vele. A budaörsiek viszont tudják, hogy a zene és az emberekkel való foglalkozás szeretetét a szülői házból hozta magával. Édesapja Budaörsön a falu mindenes kultúrosa volt: iskolaigazgató, népművelő, és a zene napszámosa. Valószínű a fiatal Szakály Mátyás zeneszeretete éppen ezért is a kórusok felé irányult. Valaha a gimnáziumban R ajeczky Benjámin volt az énektanára. „Kívüle is kiváló karvezetőket ismertem meg. Egyszer a képzőben, ötödéves voltam, a tanárom kiállított — emlékezik —, hogy én vezényeljem a következő éneket. Nem is volt más vágyam!” A Nemzeti Zenedében orgona-zeneszerzés szakon tanul, de ezt megszakította a háború — nem is fejezhette be. 1945 után a Pedagógiai Főiskolán tanul először karvezetést. Majd a Népművelési Intézetben, egy kétéves karvezetői tanfolyamon képezi magát. Budaörsön, túl a nyugdíjkorhatáron is tanított; éneket az általános iskolában — az Esze Tamás utcaiban, a Béke tériben, a Rózsa utcaiban, a gimnáziumban is. Amikor nyugdíjba ment, küldöttséggel mentek hozzá a gyerekek: menjen vissza tanítani... Még a szülői munkaközösségtől is megkeresték ... Ezért alakított meg egy gyermekkórust, hogy ne kelljen egészen megválnia a gyerekektől. A felnőttkórusok, akikkel valaha is dolgozott, mind munkakórusok voltak. Ez meghatározott mindent, a repertoárt is: csakis nagyon dallamos műveket tanultak. Viszonylag könnyű dalokat, népszerű operarészleteket, romantikusokat. A műkedvelő énekesek csakis a maguk örömére dalolnak, az éneklés öröméért járnak a kórusba. Hosszú és nehéz próbákat nem lehet tartani nekik, a kottát egyáltalán nem ismerik, megtanítani nincs idő, meg nem is volna hozzá türelmük, és hangszer nélkül nem lehet kottaolvasást, tanítani, lg; marad a hallás után vall tanítás. A kórustagok zö me idős ember, többen i vallják: régebben — úg; húsz-harminc évvel ezelőt — ez volt szinte az egyet len szórakozási lehetőség Először az esti iskolák, az után a tévé, ma meg a: örökös túlmunka vonja e az embereket. Az asszonyok a gyerekek körű vannak, a férfiak meg vállalkoznak. Azelőtt a kórustagság nemcsak éneklési jelentett, hanem kilépést r a zárt közösségből, utazást ha csak a szomszéd faluig is — világlátást. Pedig más hallgatni a zenét, és más résztvevőjének lenni. A kórusmozgalom mostanában hullámvölgyben van. Szakály Mátyás fejében is megfordult olykor, hogy egy igényesebb kórussal is jó volna dolgozni. De ő sohasem tudta volna elhagyni azokat az embereket, akiket egyenként is nagyon a szívébe zárt: mindegyik kórustaghoz baráti szálak fűzik. Mint hírlik, a kórustagok már készülődnek a jubileumra, az ötvenötödikre, de addig is még számtalan szép délutánt, estét szeretnének együtt eltölteni. ü. A. Mindenkit várnak Ünnep a segítőházban A budaörsi Tizenéves Tanácsadó, vagy népszerűbb nevén a TIN-TA, a Lévai utca 34.-ben az ünnepek előtt és alatt is kinyitja kapuit, és várja a magányos fiatalokat, a támogatásra szorulókat. Már december 18-án ünnepi díszbe öltöztetik a segítőházat, és 17 órától meglepetésekkel várják a fiatalok karácsonyára érkezőket. Természetesen lesz meleg tea, sütemény, zsíros kenyér is. December 25-én és 26-án 16 órától a magányosok néhány kellemes órát eltölthetnek a házban: az ünnepi hangulaton kívül szintén lesznek örömteli meglepetések. A TIN-TA szervezői már készülnek az újévköszöntőre is. Mint azt megtudtuk, január 1-jén 16 órától megrendezik a „Jövőtervezés” című közösségi összejövetelt. Mindenki jöhet ötletekkel, és elmondhatja, ho-gy milyennek tervezi az 1992-es esztendőt. Vagy arról is számot adhatnak a fiatalok, hogy valójában miért is nem tudnak tervezni. Természetesen az ünnepi nyitva tartás alatt folyamatosan működnek a TIN-TA azon segélyszolgáltatásai, amelyek iránt ebben az esztendőben igencsak megnőtt az érdeklődés. — <1 — Megnyílt a Pára üzletközpont Érden megnyílt a Pára üzletközpont. Parkvárosban az M7-cs út közelében 2400 négyzetméteres fedett kirakodópiac, valamint a mellette levő üzleUiázban 17 bolt, ijlctve butik nyitotta meg kapuját a karácsonyi bevásárlók hada előtt. Van itt többek között sportbolt, cipőboit, műszaki bolt, és minden bizonnyal ez a bevásárlóközpont ki fogja elégíteni a városrészből ide járó vásárlók igényét (Hancsovszki János felvéiele) A gyermekek javára Jótékony kézilabdakupa helyszíne lesz december 27-én, 14 órai kezdettel a százhalombattai városi szabadidőközpont. Az Ercsi Kinizsi NB Il-es, a DKSK NB I B-s, a Tököl NB Il-es és a DKSK Szenior csapatok lesznek a mérkőzések részvevői. A belépőjegyek 100 forintért válthatók majd meg. A bevétel teljes összegét a városban működő Szülök Fóruma egyesület által felkarolt, egészségkárosult gyermekeknek ajánlják föl. A rendezvény szervezője a DKSK vezetősége, és tagsága, akik a meccseket követően tombolasorsolást is terveznek. S ünnepélyesen kívánják átadni a Szülők Fóruma képviselőinek az összegyűlt bevételt. —jisz-B UDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden Lét- Ión 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 4. Pf.: Ml, ír. sz.: 144«. Telefon: 138-1741. 138-4047.