Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-16 / 294. szám
1. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1991. DECEMBER 16., HÉTFŐ A BUDJC.VIDEKI BUDAÖRS • ERŰ • SZAZHALOMGATTA e PILIS VOROSVAR • BUDAKESZI • BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PÄTY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ 0 PERBÄL • TÖK • TINNYE O ÜRÖM BIATORTARNOK Vajon meddig segítenek Önkormányzatok és iskolák „Az iskolaügy, az oktatás, a nevelés stratégiai kérdés” — ezt írta, mondta vala'mennyi politikai párt, társadalmi egyesület. Ugyanakkor az önkormányzatok azt mondják, az oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatban magukra maradtak. A sokat emlegetett fcjikvótarcndszer kívánnivalót hagy maga után. Természetesen vannak a térségben jó példák is, ahol az iskola igazgatója és a képviselő-testület „kigazdálkodta” a pénzt. Sokan vallják, hogy a mai oktatáspolitikai elképzelések, az új oktatási törvény csak abban különbözik a korábbiaktól, hogy most majd melyik szervező elvnek szánnak nagyobb szerepet. Az irányítás központi színterén megfogalmazandó koncepciók aligha hagyhatók ügyeimen kívül az önkormányzatok véleménye nélkül. ETKEZESI TÁMOGATÁS Az oktatási törvénytervezet szakmai koncepciójának ez év elején nyilvánosságra hozott változatáról írt több száz vélemény — oktatáspolitikai viták jegyzőkönyvei, politikai pártok, érdekszervezetek, önkormányzatok, tantestületek, megnyilatkozásai —, ha nem is reprezentálja szociológiai értelemben a magyar társadalmat, sok információval szolgál erről a kérdésről. A vélemények ugyan a konkrét tervezettel kapcsolatosak, ámde a véleményezők általánosabb meggyőződéseiről, sejtelmeiről, félelmeiről _ is tudósítottak az önkormányzati eszme és a szakmaiság dilemmáját illetően. A sokféle felemlegetett példából azonban az is nyilvánvaló, hogy ma az önkormányzatok (alapvetően, de lehetséges, hogy nem kizárólag anyagi okokból) csak az átlagos helyzetekre képesek reagálni. A többi között éppen az iskola szakmaiságától legtávolabb álló társadalmi rétegek problémáinak a megfelelő kezelésére képtelenek. így például az étkezési támogatás, a bejáró tanulók utaztatása, napközik fenntartása, felzárkóztató foglalkozások, kisebb létszámú csoportok fenntartása, a speciális ellátást Igénylők számára nyújtott szolgáltatások. Nem csodálkozhatunk igazán azon, hogy a nyilatkozók, amikor a társadalmi ellenőrzés kérdéséről kételyeiket hangsúlyozva, vagy éppen el- utasítólag szólnak, éppen erre a rétegre hivatkoznak leginkább. Akár általában beszélnek társadalmi ellenőrzésről, akár konkrétan az iskolaszékek intézményérőd vagy speciálisan a szülőkről, visszatér a ,,társadalmunk fejlettségé”-vel kapcsolatos kételyek' hangoztatása. Annak jelzése, hogy „a helyi társadalmak nem toleránsak az iskolával, az oktatással szemben”, hogy a szülők „nincsenek azon a tudati szinten”, ami indokolttá tenné beleszólásukat gyermekeik iskoláztatásába, vagy éppen nincs elég anyagi erejük a katasztrofális iskolai körülmények megváltoztatására. Az iskolaév kezdetén lapunk is beszámolt arról, hogy a szülők nyáron hány iskolában festetitek, mázoltak, csinosítottak. Törökbálinton a Zimándy Ignác Általános Iskola igazgatója, Kólya Dániel örömmel kalauzol a régi iskolaépület .— a valamikori, kolostor — modern olasz csempés mosdói között. Bevallja, hogy az önkormányzat támogatása . nélkül semmire se mentek volna, de egyszer végre el kell kezdeni a sokat hangoztatott, és talán nagyon is lejáratott felzárkóztatást. A gyerekek higiénés nevelését másképp nehéz elkezdeni, és így ha mindenütt szemet gyönyörködtető csempe van, nem lehet hivatkozni a tisztán tartás nehézségeire sem. évtizedes PANASZ BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. G Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. 6 MÚgg A törökbálinti önkormányzat képviselő-testülete továbbra is fontosnak tartja a hasonló „támogató intézkedéseket” és nem tekinti egy-egy gesztusértékű juttatással befejezettnek az iskola gondját. Éppen a minap kaptunk arról hírt, hogy a testület a tartalékaiból pénzügyi átcsoportosítást hajtott végre. Ilyenformán a Zimándy Ignác Általános Iskola csatornahálózatba történő bekötésére 3 millió forint. Az iskolát már régen rá kellett volna kötni a Munkácsy Mihály utcában évek óta elkészült gerincvezetékre, mivel a környező házak lakóinak több évtizedes panasza, hogy a szennyvíz betör a pincékbe, alámossa a házakat. De alámosta magát az iskolaépületet is. Az iskolai új vizesblokk elkészítésével a helyzet még mert vízfokritikusabbá vált, megnövekedett a gyasztás. A példa is mutatja, hogy az önkormányzatok nehéz helyzetiben vannak, mert olyan pénzekkel is támogatná kell' az oktatási intézményeket, amelyek nem is tartoznak szorosan az iskola funkcióihoz. 0NALL0 ZENEISKOLA A térségből még számos hasonló kezdeményezésről szólhatunk; így például Budakeszin az idei tanévtől önálló zeneiskola létesült, az önkormányzat nem kis anyagi támogatásával. Érden, Százhalombattán, Budaörsön szintén erőn felül támogatják az intézményeket. Az önkormányzatok azt mondják: „a mi kincstárunk is véges, az új oktatási törvény juttasson több pénzt a fenntartáshoz, a karbantartáshoz, a működtetéshez”. D. A. A budaörsi bevásárlóközpontró! A zat budaörsi önkormánynépjóléti bizottsága a közelmúltban tartott ülésén — amelyen a Levegő Munkacsoport képviseletében dr. Radó Dezső és Lukács András is részt vett — két és fél órás vita után a következő határozati javaslatot hagyta jóvá; „A népjóléti bizottság a bevásárlóközponttal kapcsolatban az alábbi határozati javaslatot terjeszti a képviselő-testület legközelebbi ülésére: Budaörs Város önkormányzatának képviselőtestülete a bevásárlóközpont felépülésével kapcsolatban utasítja a műszaki osztályt, hogy az építési engedély kiadását az alábbi feltételekhez kösse: — Környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzése, tanulmány készítése a várható szociális hatásokról, és tanulmány készítése a bevásárlóközpont hatásáról Budaörs és környéke közlekedési viszonyaira. — A képviselő-testület a fenti vizsgálatok elvégzésére független szakértőket kér fel. Az építési engedély csak a vizsgálatok elkészülése és nyilvánosságra hozatala után adható ki.” Remélhetőleg az Ország- gyűlés néhány hónapon belül elfogadja az új környezetvédelmi . törvényt. Azonban addig i-s sok vitát és még több kárt lehetne megelőzni, ha haladéktalanul elfogadásra kerülne a környezetvédelmi hatásvizsgálatokról szóló törvény. Törökbálint Takarékos gazdálkodás A törökbálinti önkormányzat képviselő-testülete a közelmúltban pénzügyi átcsoportosításokat szavazott meg a tartalékból. Mindez azt is mutatja egyben, hogy a polgármesteri hivatal és a képviselők igyekeznek év közben takarékosan gazdálkodni. Az átcsoportosított támogatások között szerepel a többi között a Munkácsy Mihály utca 20. szám alatti önkormányzati tulajdonú épület javítása. A tetőszerkezete életveszélyes, javítására 500 ezer forint szükséges. (Az épületet a Bálint Kisszövetkezet bérli, amely évi 144 ezer forint bérleti díjat, és évi 80 ezer forint helyi adót fizet. A Szent István utca 3., 5., 7. szám alatti önkormányzati tulajdonú házak és az ugyancsak önkormányzati tulajdonú kul- túrciikkbolt tatarozására 290 ezer forintot csoportosítottak át. A Munkácsy Mihály utca 72. szám alatti tanácsterem »tetőszerkezetének javítására 250 ezer forint, azzal a kikötéssel, hogy tételes árajánlatot kell kérni, és csak a legszükségesebb javításokat lehet elvégeztetni. Útjavításra 2,5 millió forint. (A járhatatlan belterületi utcák járhatóvá tételét szolgáló program keretében.) A polgármester részére biztosított rendelkezési keretbe 250 ezer forint. Ez a rendelkezési keret teszi lehetővé, hogy a polgármesteri hivatal olyan váratlan helyzetekre is reagálni tudjon, amikor a képviselőtestületet nem lenne idő összehívni. A rendelkezési keret felhasználásáról a polgármester utólag elszámolni tartozik a képviselő- testületnek. A művelődési ház, a könyvtár és a polgármesteri hivatal gázbekötésére 2,3 millió forint. A jelenlegi olajfűtésűd üzemelő intézmények fűtése hatalmas összeget emészt fel. D. A. V Érdi elképzelések A jobb életért Érd tának város város önkormányza- képviselő-testülete a egészségügyi intézményeinek gépi felszereltsége és műszerezettsége javítására a jövő esztendőre csaknem harminchárommillió forintot tervez. A beszerzéshez az 1992. évi költségvetésibe majdnem húszmillió forint saját hozzájárulást irányoztak elő és mintegy tizenhárommillió céltámogatást igényelnek. Nemcsak a képviselő- testület tagjai, de a város polgárai is úgy érzik: az egészségügyi beruházások fontosak, és megtérülnek, mert a munkaképes lakosság képes majd jobb életet biztosítani a maga és a családja számára. ADVENTI HANGULATBAN kerük az új nak? keletű ikonok-. Ikonok tűzzománcból Szépséges, halk egyházi zene hangjaira vonultak be az adventi koszorúk körül meggyújtott gyertyákkal fényesítctt-kivilágított — amúgy félhomályos — terembe azok, akik Jónás Ilona és Kósáné Hansági Ildikó kiállításának megnyitójára érkeztek a budaörsi galériába. A falakon csak szem- magasságban helyeztek ed képeket, de azok, mint egy gyűrű, körbefonták a termet. Már maga ez az egyszerű, de mégis méltóságot, szinte templomi hangulatot idéző kiállítótermi réndezőelv meghatározta a befogadók számára a mértéket. A fal mellett végig szorosan székeket helyeztek el, s az érkezők erre ülve, az üresen hagyott térben később jól tudtak szemlélődni. nyolcszáz fokon égetjük rá a festéket. — Hogyan indult a pályája? — 1956-ban az Iparművészeti Főiskola hallgatójaként szereztem diplomát. 1956—75-ig önálló iparművész-képesítést nyertem ötvös szakon. — Ki volt a mestere? — Borsos Miklós, akitől nemcsak művészetet, de emberséget is lehetett tanulni. — Az ön ikonjai a bizánci iskolát képviselik ... — A görög, a krétai kultúra áll hozzám közel, mert úgy érzem, hogy közvetlenül szól az emberekhez. Leegyszerűsített kompozíciók, de mégis ezerszínűek. Ezek a képek több ezer év hangulatát idézik fel, s látja, a képek lehetnek maiak és mégsem változott semmi. — Nálunk mióta van a nagyközönség körében si— Nézze, én 1975-től dolgozom mint ikonfestő. Az én ars poeticám: „Jót, jól!” A szép ikonoknak mindig volt keletjük, nemcsak a szenvedélyes gyűjtők körében. A nagyközönség sokáig, ez is igaz, a szekrények mélyén rejtegette — nehogy félremagyarázzák — a féltett, új keletű ikonját. Most, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mivel díszíti lakását, az ikon is a nyitott kultúra részér vé vált, tömegesebb a terjesztése is. De úgy hiszem, ha szép munkát terjesztenek, az nem olyan nagy baj. — deák — Kósáné Hansági Ildikó ars poeticájáról már írtunk lapunk hasábjain, amikor is azt hangsúlyozta, hogy számára a legfontosabb „megőrizni és továbbfejleszteni az ember teremtett értékeket...” A vele készült beszélgetés során szólt Jónás Ilona festőtársa rendkívüli segítőkészségéről. Most, a kiállítás megnyitásakor őt kérdeztük. — Kedves Jónás Ilona: az ön ikonjai között legszebbek a tűzzománc, képek. Hogyan készíti őket? — Vörösrézre több mint Jónás Ilona és Kósáné Hansági Ildikó ikonfestők esztendők óta egymást segítve hozták létre azt a kiállítási anyagot, amellyel a minap mutatkoztak he a budaörsi Jókai-gal ér iában (A szerző felvétele)
