Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

Eleven kuli úrélet Pomázon AZ EGYIK GÖDÖLLŐT SZERETTE Két Erzsébet Nemzetiségek táncosai * Kevés női név dacol olyan eredményesen min­denféle divattal, mint az Erzsébet. Egyaránt kedvel­ték a magyarok és más nemzetbeliek. Egyedül ma­gyar királylányok és ki­rálynék közül több mint egy tucat viselte ezt a szép nevet. Közülük V. István magyar király leányát bol­doggá, II. Endre és III. Endre Erzsébet nevű leá­nyait pedig szentté avat­ta az egyház. A három királyleány kö­zül kétségtelenül II. Endre leánya a legismertebb, s legnépszerűbb, hazánkban és német földön egyaránt. Árpád-házi Szent Erzsé­bet — akit thüringiainak is mondanak, a férje után — 1207-ben született Pozsony­ban vagy Sárospatakon. Á főrangúaknái dívó korabe­li szokás szerint már gyer­mekkorában, négyévesen eljegyezték II. Endre szö­vetségesének, a thüringiai őrgrófnak Lajos nevű fiá­val, s ettől kezdve jöven­dőbeli otthonában, Wart­burg várában nevelkedett. Esküvőjét 1221-ben tartot­ták. Anyja, Meráni Gertrud olyan gazdag hozományt adott vele, amilyenhez ha­sonló fényes és drága ke­lengyét még sohasem lát­tak Thüringiában. Boldog házasságban élt az őrgróf­fal. Egy fiú és két — más kutatások szerint három — leánygyermeknek adott éle­tet. Közülük az egyiket, Altenbergi Gertrúdot bol­doggá avatták. Erzsébet már kora ifjú­ságától mérhetetlen szere­tettel és bőkezűséggel for­dult a szegények, elesettek, betegek felé, s e jótékony­kodásáról számtalan legen­da szól. Férje megértéssel támogatta alamizsnálkodá- lát. Lajos azonban — mint Erzsébet királyné azokban az időkben szoká­sos volt — elindult az egyik keresztes hadjárattal, s 1227-ben,-mint kereszteslo- vag, Otrantónál meghalt. Erzsébet jótékonykodásait férjének rokonsága egyre ellenségesebben szemlélte, mert az-akkori birtokhará- csolások korában ezt a val­lási indítékú borsaimat egyszerűen képtelenek vol­tak megérteni. S amikor Erzsébet egy eladott birtok ellenértékét, 64 000 aranyat könyörületből szétosztott egy éhínségtől sújtott vi­dék szegéAvei között, és ápolásukra kórházakat ala­pított, betelt a mérték. A férje támaszát nélkülöző fiatál özvegyet tél derekán gyermekeivel együtt elker­gették Wartburgból. Erzsé­bet három esztendőn át él­te a szegény koldusok éle­tét, s királyi szüleit sem értesítette nyomorúságáról. Csak három év elteltével vette magához a bambergi piispökrokon, s intézte el, hogy a thüringiai rokonság adja át Erzsébetnek Mar- burgot és környékét. Ettől kezdve a szegények gondo­zásának és betegápolásnak szentelte életét, 1231. no­vember 19-én bekövetke­zett haláláig. Sírjánál szá­mos csoda történt, s IX. Gergely pápa már 1235- ben szentté avatta. Még ugyanebben az évben Mar- burgban elkezdték annak az Erzsébet-templomnak az építését, amelyből a német gótika legszebb és legtisz­tább emléke lett, s ahová eltemették. Sírhelye azon­ban, fájdalom, üres, mert a XVI. századi hitújítás egyik vezére, Hesszeni Fülöp szétszóratía hamvait. Mind­ez azonban mit sem ártott népszerűségének, a néme­tek még ma is „a legna­gyobb német asszonyának nevezik a magyar király- leányt, IV. Béla királyunk nővérét. A másik Erzsébet, akiről megemlékezünk, nem ma­gyar földön született. A magyarság mégis szívébe zárta, mint olyan magyar királynét, aki sokat tett magyar népéért. I. Ferenc József felesége megtanult magyarul, mert őszintén vonzódott Magyarországhoz és a magyarokhoz. Erzsébet 1837-ben, Münc­henben, született a bajor Wittelsbach Miksa herceg és Ludovika bajor herceg­nő második leányaként. 1854-ben ment férjhez a császárhoz, s ez a frigy számtalan magyar szabad­ságharcosnak hozott am­nesztiát, az országnak pe­dig az ostromállapot meg­szűnését. 1857-ben járt elő­ször Magyarországon. Nem annyira a politika, mint in­kább a szíve vonzotta a magyarokhoz. A romantika iránt fogékony képzeletét érdekelte és foglalkoztatta az a nép, amelyet Bécsben, az udvarnál annyira gyű­löltek. Tanulmányozta tör­ténelmünket és irodalmun­kat, s egyre jobban érdek­lődött a hosszan elhúzódó kiegyezési tárgyalások iránt, s Ferenc József előtt is gyakorta sikerrel párt­fogolta a magyarság ügyét. ,.Ha Olaszországban rosz- szui mennek a császár dol­gai — mondta 1866-ban Andrássy Gyulának —, az nekem nagyon fáj. De ha Magyarországon mennek rosszul, az engem megöl!” Ezen a nyáron, a porosz háború idején Budára köl­tözött gyermekeivel egy zugligeti villába. Vitatha­tatlanul nagy része volt abban, hogy létrejött 1867- ben a kiegyezés a nemzet és uralkodója között. Jú­nius 8-i királynévá koro­názásakor az egész ország rajongva ünnepelte. Ezután szívesen és gyakran időzött Magyarországon, utolsó gyermekét Budán szülte, akit csak mint ,,a magyar leányát” emlegetett. Gödöl­lő volt — Buda mellett — a másik kedves helye. A csupa jókedv király­néra szörnyű csapásként sújtott le fiának, Rudolf trónörökösnek 1889-ben, s máig tisztázatlan körül­mények között bekövet­kezett halála. Régi vi­dámságát, életkedvét so­hasem nyerte többé vissza, csak utazott, járta a vilá­got. Fia emlékére Korfu szigetén gyönyörű palotát Ebben a közöny karóival kivert világban járható út tárult nemrégiben az esz­tétikai örömök felé. Fehér Ferenc Szabadlábon című dokumentumregénye dr. Költői Ádám láttató mű­feltárása és Kovács István színművész a börtönvilág elnehezült nyelvezetét ma­gasba emelő tolmácsolása tette ezt lehetővé a Ceglé­di Városi Könyvtárban. — Hogyan jött létre a könyvpremier? — kérdez­tem a színművészt. — Felhívott a szerző, hogy vállaljam a közremű­ködést. Könyvét le sem tud­tam tenni, amíg a végére nem értem. Fontosnak tar­tom a művet, mert a jel­lemek feltárása bepillantást Dr. Csonkaréti Károly Árpád-házi Szent Erzsébet koldusokkal (Holbein met­szete nyomán) építtetett, amelyet Achil- leionnak nevezett el, mert a görög hőst is ifjan ragad­ta el anyja mellől a halál. Egyik útján, Genfben ér­te a méltatlanul vak halál: egy elvetemült anarchista. Luccheni 1898. szeptember 10-én leszúrta. nyújt egy sajátos, zárt vi­lág rejtelmeibe. — Ha igaz, hogy az elő­adónak azonosulnia kell a szöveggel, akkor milyen ér­zést ezt megtenni az argó nyelvén? — Bevallóm, ez az azo­nosulás csak az interpretá­lás idejére és a szükséges mértékben jön létre. Nehéz ezekkel az obszcén formu­lákkal a közlés, de nem az álszemérem miatt. A bemu­tatott világ érzékeléséhez Viszont szükséges a kifeje­zésmód. Megkönnyítette ezt a főhős személyiségének ro­konszenves szabadság utá­ni vágya. — Mii gondol, vajon nem azért tartja elfogadhatónak a „deviáns" regényhöst, mert az általa használt Pomáz ugyan a főváros­hoz tartozik sok szempont­ból, de ez nem zárja ki an­nak a lehetőségét, hogy a helyi művelődési ház mun­katársai változatos szóra­koztató programot dolgoz­zanak ki az itt élők számá­ra. Persze nem szabad arra gondolni, hogy a pomázi népművelők meg szeretnék változtatni a világot és a kialakult szokásrendet, az viszont tény, hogy sajátos tevékenységek megszerve­zésével igyekeznek kelle­mes délutánokat és estéket szerezni a polgároknak. Selley Lászlóné népmű­velő elmondta, hogy jelen­leg is sokan érdeklődnek a német és az angol nyelvtanfolyamok előadá­sai iránt, és a színvonalas munka eredményeként so­kan letették már a közép­fokú nyelvvizsgát. Viszonylag jó nevet szer­zett magának a fiatalok kö­zött a BMX-klub, és sok látogatója van a karate­tanfolyamnak is. December másodikán tar­totta meg első foglalkozá­sát Tanító Lajosné, aki he­nyers, érdes nyelvezet va­lahol ott él mindnyájunk agresszív énjében? — Nem. Ez távol áll tő­lem. Ez az anarchia eszkö­ze. A regényből a lelketlen törvényszerűségek, a sze­mélyre szabott előírások hiánya, az embertelen kör­nyezet hangja szól. Az ag­resszió, az eredménytelen lázadás utáni állapot, de sohasem hoz. eredményt. — Művész úr, hogyan érinti önt a kultúra, a szín­ház válsága? — Soha nem hittem, hogy a gazdasági gondok visz- szahatnak. Talán ezért viselem olyan nehezen. Bí­zom benne, hogy a művé­szet alárendelt szerepe nem végleges. Ha a kultúrára nem fordítanak gondot, az ti két alkalommal foglalko­zik a kis képzőművészek szakmai irányításával. Pomázon ápolják a nép- tánchagyományokat. Jelen­leg is működik az Opánka együttes köré csoportosult szerb nemzetiségi néptánc- tanfolyam, de legújabban táncesteket szerveznek a szlovák és a német nemze­tiségű fiatalok számára is. A tervek szerint megem­lékeznek a Mozart-év ese­ményei sorában a nagy ze­neszerző munkásságáról. A jövő héten vetélkedőt szer­veznek a Mozart-életmű­ből. Az előzetes felkészülés alapján azt remélik, hogy kétszáz résztvevője lesz az eseménynek. December a téli ünnepek hónapja. En­nek jegyében kerül sor a zeneiskola növendékeinek karácsonyi hangversenyére és december 24-én Minden­ki karácsonya címmel em­lékeznek meg a szeretet ünnepéről. Fellépnek a tánccsoportok, a műked­velő diákok, délután pedig ajándékcsomagokat nyújta­nak át a rászorulóknak. P. J. nem marad büntetlenül. A színházi élményekhez nem jutó nemzedék veszteségeit nem lehet visszanyerni. A gyárban újra kezdhetik a termelést, de művelődés nélkül meghal a társada­lom. — Az elmúlt két évtized­ben ön a filmek férfisztárja volt. Mostanában ritkábban látjuk, hogyan él, mivel foglalkozik? — Sajnos nincs sok mun­kám a tévében, a színház pedig kevesekhez jut el. Üj filmet is ritkán gyárta­nak, ez kollégáimat is el­kedvetleníti, Az Arizona (volt Thalia) Színházban dolgozom. Ügy élek, mint eddig. — Mint művész, hogy ér­zi magát az új, demokra­tikus világban? . — Nem politizálok, búr nem akarom magamat apo- litikusnak mutatni, de ki­zárólag az foglalkoztat, ami a társadalmi érdekeket szolgálja. Nem voltam, nem leszek pártnak tagja, mert ez az elkülönülés megkü­lönböztetést sugall. Zimonyi Zita JÓ ESTÉT, DESIRÉ! A filmsztár és a művészet ^ A ver^LKe°o Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: /Í2- JJrr Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. iu+r~ te EENYBPBBÍ'l &Zrt£&ßCL /jkjD Cegléd, Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 7. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tdpi ősze ntmárton, Kossuth út 13. Nagykáta, Petőfi Tápiószele, Juhász E. tér 1. Törtei, Kossuth E u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. — AmwSjAtiBR. Rr-rm^eK-f-e^yeeeic.----------­H irdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom