Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM Ára: 9,30 forint 199L DECEMBER U„ SZOMBAT A nap HÍRE Ellenfeleim híresztelésé­vel ellentétben nem emig­ráltam, a chilei utazáshoz szükséges pénzt viszont valóban a párt lezárt pán­célszekrényéből vettük ma­gunkhoz. Ezt azonban a : Magyarországi Szociálde­mokrata Párt érdekében tet­tük — mondta pénteken az MTI tudósítójának Petraso­vits Anna chilei útjáról való hazatérését követően. A posztjából sokadszorra felfüggesztett, ám ettől függetlenül a párt Dohány utcai székházában továbbra is a párt elnökeként tisztelt Petrasovits Anna a beszél­getéskor azzal magyarázta a páncélszekrény erőszakos felnyitását, hogy a trezort kezelő párlalkalmazott megtagadta a chilei utazás­hoz, azaz a Szocialista In- ternacionálé ülésén való részvételhez szükséges pénz kiadását. így nem volt más megoldás, mint lakatossal felnyittatni a páncélszek­rényt. Petrasovits Anna a to­vábbiakban elmondta: ma választmányi ülést tarta­nak, amelyen értékelik a párt eddigi tevékenységét, és újrafogalmazzák a jövő feladatait. 13-IÓ1 28 százalékig V*« rr r • Jovo evj béremelés Az Érdekegyeztető Ta­nács tegnapi ülésén a tár­gyaló felek megállapodtak a jövő évi ajánlott béreme­lési mértékekről. Ha a kö­zépszintű, tehát ágazati, szakmai, regionális, illetve a vállalati bértárgyalásokon ezekhez az értékekhez iga­zodnak a tárgyaló felek, a kormány nem alkalmazza a bérszabályozást. A tárgyaló felek meg­egyeztek abban, hogy a béremelés országos — kö­zép- és vállalati szintnek — ajánlott átlaga a verseny- szférában 23 százalék le­gyen. A vállalati béremelé­sekhez 28 százalékos maxi­mumot fogadta el. A java­solt béremelési minimum mértékéről hosszas vita volt a munkaadók és a munkavállalók között, vé­gül a 13 százalékban egyez­tek meg. Áttekinteni, menedzselni Két alelnököt választott Post megye közgyűlése Ma egy esztendeje, amikor a megye közgyűlése meg­alakult, az emelkedett, ünnepi percek sem feledtethet­ték, hogy nehéz próbatétel előtt áll a korszakváltás szépreményű elveinek megvalósítására vállalkozó testü­let. A képviselők igazából csak sejthették, de nem tud­hatták, mi és hogyan, mennyi és miként szorítható ösz- sze a nekik szánt cselekvési és mozgástérbe: s mennyi­re rugalmasan képesek majd birtokolni az új eszköz- rendszert. Ennek ellenére hittek önmagukban — és dol­gozni kezdtek. Egy év múltán a megyei közgyűlés tagjai most újra nagy jelentőségű döntés meghozatalára gyűltek ösz- sze tegnap. E napra tűzték ki ugyanis az elnökválasz­tás időpontját. Nem vélet­lenül húzódott idáig e nyi­tott, a megoldást már so­kak által sürgetett kérdés: a több hónapos előkészítő munkával korrekt, egyér­telmű és világos, a sikeres választást megalapozó ja­vaslatokkal kívántak előáll­ni az illetékesek. S mint azt a nyolctagú előkészítő bi­zottság szóvivője, Csóft Sándor elmondta, immár több hónapja tartott a munka, ülésekkel s eszme­cserékkel a megyeházán, A kormány elkötelezett a rehabilitáció mellett A Miniszterelnöki Saj­tóiroda pénteken közle­ményt adott ki a tör­vénysértések áldozatai­nak kárpótlásával kap­csolatos kormányállás­pontról: A kormány a törvénysér­tések áldozatainak erkölcsi és anyagi kárpótlás iránti igényét — mint ahogy ezt már többször kifejezésre juttatta — jogosnak, az érintettek türelmetlenségét érthetőnek tartja. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága csütörtöki kül­döttgyűlését követően el­hangzottak olyan állítások, amelyek szerint a minisz­terelnök és a kormány a törvénysértések áldozatai­nak anyagi kárpótlás iránti igényével kapcsolatos nyil­vános kötelezettségvállalá­sának nem tett eleget. Ez nem felel meg a valóság­nak, és miután az ilyen ál­lítások csak az érintettek félrevezetését szolgálják, azokat a kormány a legha­tározottabban visszautasít­ja. A kormány elkötelezett az erkölcsi és anyagi re­habilitáció folyamatának kiteljesítése mellett. Ennek megfelelően — egyes állí­tásokkal szemben — ígére­téhez híven még ebben az évben, november 6-án be­nyújtotta az Országgyűlés­nek az életüktől és szabad­ságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslatot (úgynevezett személyi kárpótlási tör­vény) kérve annak sürgős tárgyalását. E törvényjavaslat megvi­tatását — a kormány indít­ványának megfelelően — az Országgyűlés még az idén megkezdi, és várha­tóan még a rendkívüli ülés­szakon, a jövő év elején meghozza döntését. A kormány elkötelezett­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1992. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban a sze­mélyi kárpótlás céljára 6 milliárd forintot irányzott elő. A fentiek alapján á tör­vénysértések áldozatainak további erkölcsi és anyagi károótlása a személyi kár­pótlási. valamint az 1992. évi költségvetési törvény elfogadását követően válik lehetővé. Ha mm fizetnek, árvereznek Mackót nem lőhetnek Egyre kedveltebb időtöl­tés a vadászat. Ez vonat­kozik Pest megyére is, ahol a pártállam éveiben 8 ezer vadászt tartottak nyilván, s most a nyitottá vált va­dásztársaságok tagsága meg­haladja a 15 ezret. A vadászati engedély ki­adását azonban szigorú fel­tételekhez kötik, a többi között erkölcsi bizonyítvány szükséges hozzá, s vizsgát is kell tennie a jelentkező­nek. Az amúgy sem olcsó sport azonban január 1- jétől tovább drágul, ugyan­is a vadásztársaságok te­rülethasználati díja átlag tízszeresére emelkedik, s ezek a bevételek a helyi önkormányzatok kasszá­ját gyarapítják, közpénzzé válnak. A társaságok ezért kénytelenek lesznek meg­emelni a tagsági díjat, és amelyik így sem bírja a lé­péstartást az árakkal, fel­bonthatja szerződését, és a Pest Megyei Földhivatal nyilvános árverésen érté­kesíti a szabaddá vált va­dászterületeket. Kezdődik a nagyvad szezonja is, a Börzsöny és a Pilis erdeiben: indul az őz-, a muflon-, a vad­disznó-, a szarvas-hajtóva­dászat. A börzsönyi közsé­gekben keringő hírek sze­rint, a napokban három Szlovákiából átrándult medvét is láttak felbuk­kanni, e vadak kilövése, azonban szigorúan tilos. illetve a településeken — széles körben megvitatva a felvetődő javaslatokat. E tanácskozások során egyértelművé vált, hogy a megyét, nagysága, funk­ciói, sajátos feladatai nem­csak feljogosítják, de pre­desztinálják arra, hogy a közgyűlés alelnöike ne tár­sadalmi munkában, hanem főfoglalkozásban lássa el megbízatását. (Folytatás a 3. oldalon.) A posta miodent elkövet A Miniszterelnöki Sajtó­iroda az alábbiak nyilvá­nosságra hozatalát kérte a Magyar Távirati Irodától: A sajtóirodát, illetve tu­domásunk szerint a tömeg­kommunikáció intézmé­nyeit is számosán keresték meg telefonon, miután fél­reértelmezték a nyugdíjak, illetve az egyszeri nyugdíj- kiegészítés kézbesítésének időpontjával kapcsolatos néhány információt. Az érintettek egyértel­mű tájékoztatása érdeké­ben szükségesnek tartjuk jelezni, illetve megismétel­ni: információnk szerint a posta mindent elkövet, hogy az egyszeri nyugdíjkiegé­szítést az arra jogosultak még ez évben kézhez ve­hessék. A decemberi nyugdíjakat az e hónapban egyébként évek óta szokásos módon, az általánosnál korábban viszik ki a kézbesítők. A nyugdíjasok januári járan­dóságát a postától már kézhez kapott, jövő évre érvényes úgynevezett nyug­díjasnaptárban jelzett, s nem attól eltérő időpont­ban kézbesítik. AzMVSZ új vezetősége Komlós Attila, Csoóri Sándor és dr. Kincses Előd — a. MVSZ új vezető tisztségviselői megválasztásuk után Olyan gondolatokat is meg kell fogalmazni az emigrációról, amelyekről eddig nem beszéltünk — mondotta Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségé­nek új elnöke, nyilatkozva terveiről, elképzeléseiről, új feladatáról. A világban szétszórtan élő magyarság világszerve­zetének elnöke hangsúlyoz­ta: a jövőben másként kell értelmezni az emigráció szerepét. Személy szerint már a ’70-es években han­got adott annak a vélemé­nyének, hogy az emigráció­ra sajnos szükség volt. Em­lékeztetett arra, hogy az országot elhagyó embereket egy kicsit mindenki hibáz­tatta, holott közülük egye­sek az életüket mentették, a távozók voltaképpen egy kicsit a szabadság formáit is „kilopták” magukkal, mintegy jelezvén: a ma­gyarság nem adja meg, nem hagyja legyőzni mtt- gát. Ha elfogadjuk, hogy as emigrációra szükség volt; akkor ezt a kérdést a jövő­ben másként kell kezelni, mint ahogy a világszövet­ség korábban tette — mon­dotta. Szólt arról is, hogy bár a ’70-es évek elejétől járta a világot, és sok európai, il­letve tengerentúli magyar szervezettel került kapcso­latba — új feladatainak megfogalmazásához szüksé­ges megismerkednie a Ma­gyarok Világszövetségébe újonnan belépett társasá­gokkal, szervezetekkel. Csoóri Sándor azt vallja, hogy az emberi kapcsola­toknak különleges jelentő­ségük van, „ily módon az is elképzelhető, hogy ami teg­nap még nem volt lehetsé­ges, az holnap megvalósul­hat”. (Folytatás az 5. oldalon) MÚL Rt Dunai Finomító Nem csatlakoznak A Magyar Olajipari Rész­vénytársaság Dunai Fino­mító szakszervezete a kor­rekt szociális partneri vi­szonyt komolyan véve, sem­miféle megalapozatlan sztrájkfelhívást nem tá­mogat — közölte az MT1- vel az érdekvédelmi szer­vezet illetékese, aki kifej­tette: különösen nem sze­rencsés sztrájkfelhívást közzétenni egy tárgyalási folyamat elején. Az ország lakosságának és ezen belül a munkavál­lalóknak legfontosabb ér­deke, hogy a termelés za­vartalan legyen, a gazdaság teljesítőképessége nővér kedjen. Az ellentéteket és a különféle követeléseket csak tárgyalások útján le­het rendezni. A MÓL Rt. Dunai Finomító dolgozói felelősséget éreznek az or­szág üzemanyag- és ener­giaellátásáért, és mindent megtesznek az üzem zavar­talan működéséért. AZ UTOLSÓ ÓBA UTOLSÓ PERCÉBEN A DCM hirtelen büszke lett magúra A hírek megelőzték Keresztes K. Sándor környezetvé­delmi minisztert váci munkanapján. Legutóbbi látogatá­sakor ugyanis, amikor a városházán meghallgatva a ven­déglátók bevezetőjét és ő is szót kapott, azzal kezdte, van egy jó és egy rossz híre. Na. ekkor már mindenki tudta, melyik a rossz. És úgy is veit, a kettes számú főút várost elkerülő szakaszának megépítéséhez szükséges külföldi támogatás esett kútba. A megpályázott japán pénzt ugyanis csak környe­zetvédelmi beruházás von­zotta volna, s ezt nem te­kintették annak, csupán az infrastruktúra fejlesztésé­nek. Pedig a kis növésű ja­pánoknak csak egyszer kel­lene végigsétálniuk azo­kon a járdákon, átkelni azokon a kereszteződése­ken, ahol a helyi gyerekek naponta. A miniszteri bejelentés kedvezőbb része volt, hogy bizonyos 930 millió forint­ból 30 milliót már jövő év­ben a máriaudvari volt szovjet laktanya és az ott működtetett jelentős nagy­ságú üzemanyag-tároló okozta károk megszünteté­sére, "mérséklésére fordíta­nak. Vác város polgármestere és képviselői előtt, akik számos ötlettel szolgálhat­nának ha környezetvédel­mi beruházásokat kellene megvalósítani, elmondta, hogy az elkerülő út meg­építésének esélyeit növelj az az 50 fillér is, amit jö- . vő év elején a benzinárba kívánnak építeni. Ebből legalább évi 100 milliárdra számítanak, s elköltése a korábbiakkal szemben el­lenőrizhető, számon kérhető lesz. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom