Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

I. ÉVFOLYAM, *««. SZÁM 1991. DECEMBER 13., PÉNTEK b újvidéki t^cMan BUDAÖRS 0 ÉRD 0 SZÁZHALOMBATTA © PILIS VÖRÖS VAR © BUDAKESZI © BIATOR- BAGY © TÖRÖKBÁLINT O PILISCSABA © PATY • ZSÁMBÉK © SOLYMÁR 0 TÁRNOK © NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ 0 PERBÄL © TÖK © TINNYE © ÜRÖM Európa vágynunk ifjúsági mozgalom (II.) Minőségi kapcsolatra vágynak a fiatalok A * elmúlt héten háromnapos konferenciát tartottak nem­zetközi résztvevőkkel a budaörsi Illyés Gyula Gimná­zium és Szakközépiskola kezdeményezésére az Európ,» vagyunk (Fit for Europe) ifjúsági mozgalom tagjai. Tóth Béla igazgató a többi között azt is elmondotta, hogy nyáron már otthont adtak egy tíznapos nemzetközi tá­bornak, és a mostani konferencia annak a folytatásaként zajlott le. Jöttek Budaörsre ukrán, észt, litván, angol és norvég pedagógusok, és előadók érkeztek Hollandiából, Németországból és hazánk számos városából is. Dr. Benedik József, a budaörsi Illyés Gyula Gim­názium és Közgazdasági Szakiközépiskola tanára, a nyári tábor igazgatója így összegezte az Európa va­gyunk mozgalomhoz való csatlakozás előzményeit. Nagymama táncolt — 1990. november hato- dika után, amikor hazánk társult az Európa Tanács­hoz, mozgalmunk kiterjesz­tését igen fontosnak ítéltük meg. Tanév közben klubo­kat szerveztünk; számító- gépes, nyelvi kommuniká­ciós programokkal, környe­zetvédelmi problémákkal foglalkoztunk. írókkal, az európai kapcsolatok szakér­tőivel, diplomatákkal talál­koztunk. De ügy gondoltuk, hogy igazán egy nyári tá­bor fogja nemzetközi pá­lyára helyezni a kezdemé­nyezésünket. Nos, a Budaörsről elindí­tott mozgalom sikeresnek bizonyult: a kitűnő szerve­zőkészségnek köszönhetően s nyáron például az öt or­szágból érkezett fiatalok angolul érintkeztek egy­mással — ez volt a tábor nyelve. „Egy kis Európa volt ez a tábor, a jövő Európája” — ahogy René André, az Európai Közös­ség budapesti kirendeltsé­gének tanácsosa fogalmaz­ta. De a hangulat, a fel­szabadult vidámság jelzésé­re talán elegendő az egyik résztvevő, Marlene Brookes csodálkozó, de mindent el­söprő sóhaját felidézni: „Sohasem gondoltam vol­na, hogy nagymama korom­ban ugrálni fogok egy folyó partján, amit úgy hívnak, hogy Duna, és egy szilaj zenére táncolok, amit úgy hívnak, hogy csárdás.” — A tábor résztvevőit el­vittük Tatára, Esztergomba — emlékezik Tóth Béla, a budaörsi intézmény igazga­tója. — A vendégeknek el­állt a szavuk: ők egy sze­gény kelet-európai ország látványára számítottak. Látták iskoláinkat, múzeu­mainkat, kulturális érté­keinket — és Magyaror­szág a szemükben többé nem egy szegény kis keleti ország volt Ezért is hi­szem, hogy az ilyen tábo­roknak, és az ilyen mozgal­maknak óriási szerepe van a hazánkról terjedő fura képzetek megváltoztatásá­ban. A sok siránkozás után a nyugatiak számára meg­lepetésszámba megy a gaz­dag kulturális örökséggel bíró Magyarország látvá­nya. Mintát vettek — A mostani konferen­cián mire voltak kíván­csiak a külföldi résztve­vők? — Először is meg kell említenem, hogy René Andrétól igen sok segítsé­get kaptunk, és ezért is tudtunk ilyen nagyszámú külföldi szakembert vendé­gül látni. Most még a kon­ferencia élményeinek hatá­sa alatt vagyunk, de ha azt mondom, hogy előadásokat hallhattunk Deme Tamás­tól, Bernd Jensentől, Erdei Árpádtól és másoktól, ak­kor csak a töredékét emlí­tettem annak a szellemi­ségnek, amit úgy hívunk: Európa. Természetesen az egész konferenciát kiad­ványban is megjelentetjük. De hogy a kérdésére vála­szoljak: a külföldi résztve­vők velünk együtt, és nem tőlünk külön, arra voltak kíváncsiak, hogy a jövő Európájából milyen „min­tát vehetnek”. Arra is kí­váncsiak voltak, hogy mi­lyen értékrend működik a fiataljaink tudatában. — Megkérdezhetem, hogy milyen eredményre jutot­tak? Valójában milyenek is a mai fiatalok itt, Európá­ban. Karácsonyi hangverseny Vers es zene Palcsó Sándor magán­énekes, a Szirmok pedagó­gus női kar, a Bach ka­marazenekar, és Donkó Jgnácné versmondó Kará­csonyi hangverseny cím­mel ad műsort december 20-án 19 órától Érden a pártok házában. Simon Dóra kísér ma jd zongorán, a belépőjegyeket 80 forintért válthatják meg az' érdek­lődök. örülök, hogy megkér­dezte. Nézze, mi most na­gyon sokat beszélgettünk arról, hogy a nyári táboro­zás idején rendeztünk egy játékot. A lényege az volt, hogy a jövő Európájáról is mintát vettek a tábor szer­vezői. Ugyanis arra voltak kíváncsiak, milyen érték­rend működik az öt ország fiataljainak tudatában. Minden táborozó kapott já­tékból száz ECU-t és ezt „elkölthette” különböző- fo­galmakra, azt „vásárolha­tott” vele, amit a legfonto­sabbnak tart. A megvásá­rolt fogalmak sorrendje így alakult: elsősorban kom­munikációra, minőségi kapcsolatra vágynak a fia­talok. Második helyre ke­rült a biztonságérzet, majd következett a tolerancia. Talán ezért — Es hogyan álltak a po­litikával? — Megdöbbentő! A poli­tika nem kelt el! Senki nem adott érte egy fityinget sem! A demokráciára is keveset költöttek. Talán azért, mert a nyugati ven­dégek ezt olyannak érzik, mint a levegőt, a hazaiak pedig politikai fogalomként értelmezik. A mostani kon­ferencián is megállapítást nyert: az értékek újraér­telmezése természetes és folyamatos. Európa egye­bek mellett ezért EURÓ­PA! Deák Attila Kedvezmények a vásárlóknak * Ev végéig elkészül Szépek lesznek az új lakások (Ilancsovszki János fel vei ele) Befejezéséhez közeledik Százhalombattán az úgyne­vezett „Z” program. Ennek keretében 10G lakás épül föl ez év végéig. Még 198G- ban ae akkori tanács el­nöke és az OTP Pest me­gyei igazgatósága állapo­dott meg abban, hogy meg­kezdik a lakások építését. A közművek kialakítása, a tervezési munkálatok vagy két esztendővel ezután kez­dődtek. Az idő telt, s köz­ben választások zajlódtak, a tanácsot felváltotta az önkormányzat képviselő­testülete. S örökölte a szer­ződés értelmében a lakások jó részére a vevőkijelölési jogot, azzal a kikötéssel, hogy ha a jogutód nem tudja ellátni ezt a kötele­zettségét. úgy vállalja a la­kások állagmegóvását, és az OTP felé a kamatköte­lezettséget. A tanács elnö­ke még ezt követően a vá­rosban lévő nagyvállalat­nak bérlőkijelölési jogot adott át, természetesen bi­zonyos összeg' kifizetése fe­jében. A lakások négyzetméte­renkénti ára 34 ezer forint. Ez elég kerek szám. A vá­rosban vagy ötszáz lakás­igénylő van. Az önkormányzat a prog­ram keretében megvalósuló lakások vásárlóinak ked­vezményeket nyújt. Három kategóriában — tudtuk meg Paróczainé dr. Taliáts Eri­ka jegyzőtől. A vevő jö­vedelmi viszonyainak fi­gyelembevételével részben visszatérítendő támogatást biztosítanak. Ez utóbbi esetben 10 év alatt kell tör­leszteni az összeget 10 szá­zalékos kamat mellett. A szerződésikötések folyamat­ban vannak, akárcsak a ve­vők kijelölése. Ha nem is oldja meg a lakásigény lök gondját ez a 106 lakás, ta­lán enyhít valamelyest. S a mai lakáspiaci helyzetet tekintve már. ez is vala­mi. Bár most. hogy a város­ban is értékesítették a volt tanácsi lakásokat, ta­lán kedvezőbb kép alakul ki ezen a téren. .1. Sz. I. ÉRD Jubileumi előadás Hüszesztendős fennállá­sát ünnepli az érdi buko­vinai székely népdalkor. Ez alkalomból jubileumi megemlékező előadást tar­tanak a városi művelődési központban december 14- én, szombaton, 18 órai kez­dettel. Környezetbarát növénytermesztés Érdekes tapasztalatok A közelmúltban egy né­met delegáció járt a Zsám- béki-medence környezetvé­dőinek meghívására a tér­ségben. Elsősorban az itte­ni viszonyokat tanulmá­nyozták, de egy-két érde­kes tapasztalatot is elmond­tak. így többek között szóltak a nálunk mostanában igen­csak „divatos" környezet- barát növénytermesztésről. A német mezőgazdasági minisztérium közlése eze­rint az elmúlt években a „környezetbarát” növény- termesztésre szánt termő- terület jelentős mértékben növekedett: az 1985-ös 24,7 ezer hektárról 1988-toan 42 ezer hektárra. Azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek vegyszer haszná-: lata nélkül állítanak elő élelmiszert, ugyanezen idő alatt 1450-ről 2330-ra emel­kedett. A minisztérium ar­ra számít, hogy a 90-es években a környezetbarát gazdálkodási rendszerre való áttérés üteme még jobban felgyorsul, mint­hogy a hozam csökken, amennyiben nem alkalmaz­nak műtrágyát, növényvé­dő szereket, vegyi takar­mányadalékokat. A környe­zetibarát növénytermesztés­re való áttérés bizonyos fo­kig csökkenti a mezőgazda- sági termelést. Ez azonban szándékolt eredmény, meg­felel az EGK azon prog­ramjának, hogy le kell las­sítani a mezőgazdasági ter­melés növekedését. Emel­lett bánni!yen gyors ütemű változások következtek is be a termelési rendszerben, a környezetbarát gazdasá­gok aránya a gazdaságok teljes számán bőiül tovább­ra is igen alacsony: nem haladja meg a 0,3 százalé­kot. Jelenleg csaknem egymil- Iiárd márka értékű kör­nyezetbarát agrárterméket értékesítenek, a’ nyugatné­met élelmiszerpiac forgal­mában azonban e termékek részesedése nem haladja meg az egy százalékot, — d — Ismét múzeum Budaörsön Új dokumentumokkal Néhány nap múlva — december 17-én délután 17 órakor — ünnepélyes kere­tek között ismét megnyílik Budaörsön a Német .Nem­zetiségi Helytörténeti Mú­zeum. A múzeum helyisé­geit felújították, és egyben a szentendrei múzeum munkatársai a meglevő anyagot rendszerezték, új dokumentumokkal egészí­tették ki. De valójában miért is tartják fontosnak a budaörsiek, hogy váro­sukban állandó jelleggel működjön egy helytörténeti múzeum? A modern épületek, az előretekintés után egyvala­mi hiányzott Budaörsről nagyon: a múlt felelevení­tése. őrzése — azaz egy helytörténeti gyűjtemény kialakítása. Ennek megte­remtését a népfront helyi bizottsága vállalta el, s 1980-ban a következő ké­réssel fordult a nagyközség lakosaihoz: „...szeretnénk létrehozni egy Budaörs múltját, történetét, kultú­ráját, néprajzi sajátosságait bemutató tájmúzeumot... Kérjük, hogy akinek birto­kában vannak népi tárgyi emlékek, e nemes cél szol­gálatában szíveskedjenek felajánlani...” Igen röviddel e felhívás után német nemzetiségi ta­lálkozóra hívták a helybe­lieket. Három hónappal ké­sőbb már két teremben volt látható a gyűjtés-fel­ajánlás hozama, zömében százesztendős vagy még ré­gebbi lakásfelszerelések, tárgyak, öltözékek, A vendégkönyv bejegy­zései közül íme, egy „ki­állítási kalauz”: „...jól­esett látni a rég ek búto­rait, ruháit, edényeit és más használati tárgyait, valamint fényképeit, okmá­nyait. Nagyon helyes volt mindezt összegyűjteni és bemutatni az utókornak. Minden dicséretet megérde­melnek a gyűjtők és az al­kotók, akik így bemutatták nekünk . Budaörs múltját.” A kiállítás tehát a falu egykori némát lakosságá­nak hétköznapi és ünnepi életmódjáról, öltözködésé­ről, lakáskörülményeiről ad képet, s ez egyúttal a pilla­natnyi helytörténeti gyűj­temény. A lakosság a századfor­dulóig jórészt szőlőtermesz­téssel foglalkozott,' a gyü­mölcstermesztés — minde­nekelőtt az őszibaracké — a tízes évek vége feté in­dult rneg. 1940-ig — mint ismeretes — csaknem tíz­ezer német ajkú ember élt Budaörsön. Az ő életfor­májuk tárgyi emlékeit őrzi a gyűjtemény, melynek anyagát égy begyűjtötte, tá­rolásáról, ’ és. megőrzéséről gondoskodott az l. számú óvoda közösségé j?üzér Fe- rencné vezetésével. Az anyag első ízben 1980 no­vemberében rendeződött kiállítássá, most kibővítve pedig ismét látható majd. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 0 Munkatársak: .1. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4967.

Next

/
Oldalképek
Tartalom