Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

ÖNKORMÁNYZATOK FÖRIMA uw .1 Wl—lf tm •■■• ,...v, *«—«»»■■ SÍM»—« I» .■w»»m Hl«. • ■■ I -■■■■— ~ — ÚJ MÓDSZER A TERVEZÉSBEN Pénzügyekben: ráció érvényesüljön Lassan finiséhez érkezik a jövő évi költségvetés kon­cepciójának vitája, a gazdálkodási terv első olvasata pénteken kerül a megyei közgyűlés elé. Ezt megelőzően valamennyi szakbizottság megtárgyalta: véleményt for­máivá a rögzített elvekről. Mint várható volt — s mint arra a közgyűlésen is számítani lehet —, vitákban, oly­kor hangos szócsatákban kristályosodtak a nézetek, s váltak az illető bizottság által támogatott és elfogadóit állásfoglalássá. Jóllehet az elvi különbségek korántsem a mindenáron való kritizálás, hanem a közmegelégedés­re számot tartható elvek megfogalmazásának szándé­kából eredtek, ALELNOKOT VÁLASZTANAK Pénteken megyei közgyűlés De vajon lehet-e a keve­set, az egyre kevesebbet mindenki számára elfogad­hatóan elosztani? Vajon megérti-e az egyik, hogy ugyanolyan, ha nem na­gyobb gondokkal küzd a másik? Vajon képesek va­gyunk-e lemondani vala­miről, valami javára? A bizottsági ülések tanúsága szerint egyre tűrhetetle­nebb a nincs, s egyre feszí­tőbb a tenni vágyó cselek­vőkészséget megakadályo­zó pénztelenség. Értelmes rangsort A gazdasági bizottság hétfői ülésén is ez derült ki. Az állami költségve­tésről szóló jövő évi irány­elvek értelmében az ille­tékbevétel várhatóan ki­esik, a privatizációs bevé­tel csökken, mindez jelen­tős veszteséget okoz a me­gyének —, miközben intéz­ményei vegetálnak, a tele­pülések pedig ugyancsak anyagi támogatást kérnek. Ilyen körülmények között érthető a szakbizottságok erőfeszítése a hatókörükbe tartozó feladatok erőtelje­sebb pénzügyi finanszíro­zásáért, hiszen elsősorban saját bajaikkal találkoz­nak. A sajátos célokra elő­irányzott összegeket keves­lik, s bizonyos átcsoporto­sításokat kérnek — szak­mai szempontjaik szerint jogosan. Csakhogy mégis meg kell maradni a reali­tások talaján: értelmes és szükséges rangsort felállít­va. A viták során az is kide­rült, hogy mindemellett a bizottságok messzemenően támogatják a költségvetés készítésének új elveit, ame­lyek éppen a valóságos Igényekhez jobban közelítő tervezést igyekeznek szol­gálni. Mint dr. Szűcs And­rás, a gazdasági iroda ve­zetője utalt rá, az új mód­szereket a bázisszemléletű, á tervgazdálkodásra jellem­ző tervezés életképtelensé­ge hívta életre. A régi mód­szer ma már korszerűtlen, lévén a pénzügyi források automatikus biztosítására, az állandó feladatokra és a stabil szervezeti felépítés­re épült. Ez pedig a múlté. Jelenleg a ráfordítások fe­dezetét csökkenő pénzügyi kondíciók mellett kell biz­tosítani, miközben az ön- kormányzatok gazdálkodá­si, vállalkozási tevékenysé­ge — éppen az említett kö­rülmények miatt — erősö­dik. Manapság az öntkor­mányzatoknak is a piac- gazdaság szereplőivé kell válni — messze túllépve a bázisszemléletű tervezés korlátain. E változások hosszú időt igényelnek, hiszen számos jogszabályi előírás módo­sulásának kell megtörtén­nie. Egyelőre a jelenlegi előrelépés a kezdet, de már lehetővé tesz bizonyos kor­rekciókat 1992-ben. Az új módszer első lépése a fel­adatok különválasztása: kötelező — alap — és mo­bil, tehát az alapfunkció­hoz nem tartozó tevékeny­ségekre. Ezt követi az alap­feladatokhoz szükséges költségek, normatívák ki­alakítása — figyelembe vé­ve a folyó árakat, bérfej­lesztési lehetőségeket —, majd a kiegészítő költség- vetési támogatás — norma­tívák által nem biztosított töblettámogatás — össze­gének meghatározása. A kevéssel is jól A jövő évben elsősorban a normatíván felüli támoga­tások odaítélésénél lesz le­hetőség új megoldással él­ni: a többletigényt nem automatikusan adva. Ezek­nek a módszereknek a cél­ja, hogy ösztönözze az in­tézményeket a takarékos gazdálkodásra, az optimá­lis létszám kialakítására, s a pluszfeladatok elkülöní­tésére az alapfunkciótól. Az eszmecserén felvető­dő értékes javaslatok mel­lett óhatatlanul elhangzott az is: mi történjen a ké­pezhető tartalékkal. Min­denki megegyezett abban, hogy jól kell sáfárkodni a kevéssel is, úgy, hogy az biztonságot adjon. Ugyan­akkor az is megfogalmazó­dott, miszerint célszerű len­ne a településeknek ugyan­csak juttatni, hiszen ők épp­úgy igénylik a támogató filléreket, mint a megye in­tézményei. Az is felvető­dött, hogy bizonyos korlá­tozott összegek felett a szakbizottságok rendelkez­zenek, s döntsék el, hová, milyen céllal adresszálják a forintokat — ámde viseljék Mit végeztünk és ho­gyan, merről merre hala­dunk — egy év távlatából is megválaszolható kérdé­sek ezek. Az alábbiakban a megyei közgyűlés két tagját kértük feleletre. KULIN IMRE: — Min­den kezdet nehéz, s ez vo­natkozik a megyei önkor­mányzat munkájára is. Ez az év az útkeresés eszten­deje volt, a mozgásterek bemérésének, s munkastí­lus megtalálásának az ide­je. Mindez nagy energiát és megfontoltságot igé­nyelt, s nem véletlen, hogy — szerintem — még nem döntésük felelősségét is; s végül elhangzott: átmeneti válságkezelő alapot a jö­vőben szintén célszerűnek látszik képezni. Sok helye lenne a pénznek, jelenleg azonban tudomásul kell venni: létjogosultságuk csak a szerény terveknek van. A sok vita mellett egy­értelműen kicsengett: min­dig a feladat szabja meg, mire mennyit kell áldozni a jövőben. Felelősséggel A pénzügyi tervezés cél­ja — szakszerűen fogal­mazva — az önkormányza­ti feladatok megvalósításá­hoz a közgazdasági felté­telek biztosítása. Hogy ez mekkora felelősség, min­denki tudja. Ezért vitáztak a bizottságok, ezért akasz- kodtak meg szavakon, ezért kérdeztek rá minden forint sorsára, de ezért vetődtek fel olykor irreális javasla­tok a gazdálkodásra: hi­szen mindenki a legjobbat akarja. Csakhogy ebben na­gyon szigorú elveknek kell érvényesülniük. Ahogyan dr. Szűcs András fogalma­zott, pénzügyekben minden mással szemben a szigorú rációnak kell érvényesül­nie — törvényszerűségek­kel, szakmai érvekkel, lo­gikus összefüggésekkel. Re­mélhetően a közgyűlésen ezen útmutatások alapján kerül sor a gazdálkodási terv vitájára. igazán alakult ki a ritmus. Tagadhatatlanul újszerű kapcsolatrendszer épül ki a megyei és a helyi önkor­mányzatok között, s ez bi­zonyos aspektusból kedve­ző. A régi szálak elszaka­dásával megszűnnek a régi függőségek, az utasítások­ra épülő kapcsolatok, el­lenben mintha a hajdani információs csatornák is eldugultak volna. — Vagyis magukra ma­radtak a helyi önkormány­zatok? — Meglátásom szerint valóban lógnak a levegő­ben, s ez nem jó. Nem vé­Pest megye közgyűlése december 13-án, pénteken tartja következő ülését. El­sőként az alelnökválasztás kerül napirendre, majd ezt követi a Pest Megyei Mú­zeumok Igazgatósága veze­tőjének felmentése. Har­madik napirendként — dr. Inczédy János elnök elő­terjesztésében — Pest me­gye önkormányzatának cselekvést meghatározó koncepcióját vitatják meg a részvevők, illetve negye­dik témaként a közgyűlés szervezeti és működési sza­bályzatáról szóló rendelet- tervezetről tárgyalnak. Ez­után több előterjesztés kö­vetkezik: a Fővároskörnyé­ki Agglomerációs önkor­mányzatok Társulásához való csatlakozásról, az át­meneti válságkezelő alap­ból pótelőirányzatok, illet­ve támogatások biztosítá­sára; a pomázi Gyermek ­A „Pest megye karácso­nya” című rejtvénysorozat december 15-én délután három órakor, a megyehá­za dísztermében zászlóava­tással veszi kezdetét. E nagy jelentőségű esemé­letlenül keresik az érdek- szövetségeket, az együtt­működés különféle módo­zatait: a talponmaradáshoz meg kell találni a másikat. A megyei önkormányzat is most keresi a helyi önkor­mányzatokhoz az utat, de egyelőre nem képes vergő­déseinkben hathatós tá­maszt adni. Hangsúlyozom, a régi hatalmi kapcsola­tokra nincs szükség, ellen­ben alternatívákat, választ­ható javaslatokat, infor­mációkat többet várnánk az önkormányzattól. TÓTH ANDRÁS: — Igen nehéz helyzetben működik a megyei önkormányzat, gondoljunk csak a nyo­masztó gazdasági problé­mákra, a pénztelenségre, avagy arra a körülményre, hogy bizonyos funkcióit el­veszítette a megye. Egyszer tehát ezek az objektív adottságok jelentik a szőri­re tervezett központ jáho; meghatározott költségfe­dezet kiegészítésére, vala­mint előirányzat módosítá­sára, címzett támogatás fel használására, illetve a Pes Megyei Művelődési Köz pont és Könyvtár, vala­mint a Pest Megyei Peda­gógiai Intézet 1991. szép tember 31-i beszámolójá­nak és a jogutód intézmé­nyek 1991. évi költségveté­sének tudomásulvételére. Ezt követően a közgyű­lés egyebek között egy ja­vaslat meghallgatásává folytatja munkáját a Pes1 Megyei Autóközlekedés Tanintézet átalakításáról, il­letve a közgyűlés — kitün­tető díjak alapításáról éj adományozásáról szóló — rendelettervezete első olva­satának megvitatásával. A közgyűlés ezt követően egye­bek megtárgyalásával feje­zi be munkanapját. nyen Szabad György, a Ma­gyar Köztársaság Ország- gyűlésének elnöke avatja fel Pest megye, zászlaját, s dr. Inczédy János, a megyei közgyűlés elnöke mond ün­nepi beszédet. tást, másszor pedig a helyi önkormányzatok jogos igé­nyei, amelyek kielégítésé­re nem mindig és nem mindig a kellő mértékben van mód. Ügy látom, olyan pénzalapokat kellene teremteni, amelyek tiszta és. világos pályázati felté­telekkel minden település számára lehetővé teszik, hogy egyenlő esélyekkel jussanak bizonyos lehető­ségekhez. Azt visz<pnt fon­tosnak tartom, hogy a me­gyei önkormányzat a me­nedzselés azon módszerét kidolgozza, amelyet meg­kezdett, s amely a helyi önkormányzatok érdekei­nek egyeztetését szolgálja. Az oldalt írta: Vasvári Éva ÚJSZERŰ KAPCSOLATOK ÉPÜLNEK KI A tanulóidő tünetei? Ahogy mondani szokták, egy év alatt sok víz lefolyt a Dunán. Ki ne emlékeznék az űj önkormányzatok fel­állásának mozgalmas napjaira, a hivatali gépezet in­dulására: ma már mindez elvégzett és értékelhető munka. És a minősitésre megvan az igény; mind a vá­lasztópolgárokban, rnind a hivatali apparátusban, s nemcsak a helyi, de a megyei önkormányzat tevékeny­ségét illetően is. és Ifjúságvédő Intézet Érd­VASÁRNAP Zászlóavatási ünnepség Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piaciér A bony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1. Törtei, Kossuth L.u.10. Tápióbicske, Rákóczi úL 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.--------FT. H irdetéseink a § A

Next

/
Oldalképek
Tartalom