Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
MENNYI VOLT A HOHER BÉRE? oiasz viril Sanssouci is A FIAT-császár csak a 6. Az olaszok gazdagok. Am ha valaki azt hinné, hogy a leggazdagabb Gianni Agnelli, a FIAT tulajdonosa, és általában a vállalkozó üzletemberek vezetik a rangsort — nos, az téved. A pénzügyminisztérium a minap nyilvánosságra hozta Olaszország legnagyobb adófizetőinek névsorát. Romantika Eszerint az elmúlt évben a legtöbb adót az ügyvédek és a közjegyzők fizették Itáliában. Utánuk következnek a tőzsdeügynökök. Nagy jövedelmek után adóznak a televíziós műsorvezető sztárok, a futballisták. az énekesek, valamivel kevesebb után az orvosok, az írók és az építészek. Furcsa ország, annyi bizonyos. A legtöbb személyi jövedelemadót, 13 358 millió líra évi jövedelem után egy venetói szemüveggyáros Leonardo del Vecchio fizette. Ez nem azt jelenti, hogy szükségképpen ő a leggazdagabb. A FIAT-vál- lalatbirodalom többet ér, mint a Luxottica (a szóban forgó szemüvegkeret-gyártó cég), de a szja adóalapját képező jövedelem terén Del Vecchio az első. míg Gianni Agnelli csak a hatodik. Megelőzi őt ügyvédje és jogtanácsosa is, egy jó nevű torinói jogász. Silvio Berlusconi. a magántelevíziók és a Milan tulajdonosa 10 milliárddal a második a listán Sok érdekességet tartalmaz egyébként ez a lista. Cesare Romiti, a FIAT vezérigazgatója például kevesebb jövedelem után adózott, mint Stefano Tacconi. a Juventus kapusa. A labdarúgók közül a legnagyobb jövedelmet. közel 3 milliárd lírát. Franco Barest, a Milan és a válogatott söpröge- tője könyvelhette el. 2,1 mil- Hárdot Gianluca Vialli. 1 milliárd fölötti jövedelem után adózik Maidini, Van Basten, Donadoni, Mancini, Zenga, és még sokan (valamennyien válogatottak). Ar- rigo Sacchi szövetségi kapitány pedig megelőzi a listán Raul Gardinit, aki az olasz vegyipar és élelmiszeripar korlátlan ura volt még nemrég (amíg családja le nem váltotta a kapitányi posztról). Milliárdosok azonban . A tulajdonosokat ezért kérik, hogy a tábláikat saját érdekükben távolítsák el. A megadott időpont plán az igazgatóság által eltávolított táblákat két hónapig megőrzik, és a tulajdonos kérésére visszaadják. de ellenkező esetben megsemmisítik azokat. A hirdetőtáblák elhelyezésére kezelői hozzájárulást az igazgatóság területiOlaszországban a népszerű televíziós sztárok is, Pippo Baudo, Corrado, vagy Mau- rizio Costanzo, aki a Ber- lusconi-adók Vitrayja, vagy Raffaela Cárrá, aki a szombat esti showműsorok elmaradhatatlan kedvence. Közel 2 milliárdos jövedelmet vallhatott be Giuüano Ferrara, a legkövérebb és legszókimondóbb tévés-újságíró. 1,6 milliárdot Marcello Mastroianni, aki a filmszínészek legjobban fizetettje még mindig. Az énekesek között továbbra is Adriano Celenta- no vezeti a rangsort (1 976 millió líra), miközben Ric- cardo Muti, a milánói Scala világhírű karmestere és zeneigazgatója alig haladja meg az 1 milliárdot. Bár sok a milliárdos, az adók 75 százalékát mégis a bérből és fizetésből élők fizetik be az államkasszába a maguk szerény kis jövedelméből. A legjobban fizetett foglalkozás az adóívek tanúsága szerint messze az ügyvédeké: az éves átlagjövedelmük az adóstatisztikák szerint 218 millió líra. Őket a tőzsdeügynökök követik 154 milliós jövedelemmel, míg az orvosoknak (igaz. a hálapénz Olaszországban ismeretlen) csak 43 millió líra az éves átlagjövedelmük. Alig maradnak le mögöttük az írók és az újságírók 33 millióval. Az ipari vállalkozók, üzletemberek között a híres négyes — Agnelli. Berlusconi, De Benedetti, Gardini — mellett nagy adófizető a Meríont-család (az Ariston márka tulajdonosai). Pietro Barilla, a legnagyobb tésztagyártó, és Benettonék. Ne tévesszen meg azonban senkit a pénzügyminisztériumi lista. A személyi jövedelemadó-alap nem azonos az illető tényleges gazdagságával. Berlusconit például a Forbes amerikai folyóirat a leggazdagabb olasznak mileg illetékes üzemmérnökségétől Tárnokon, Pomá- zon, Vácott, Dabason, Mo- noron ás Cegléden lehet kérni. A hirdetőtáblák kihelyezésének műszaki feltételeiről — az üzemmérnökségeken kívül — a Budapesti Közúti Igazgatóság közútkezelői és információs osztálya is tájékoztatást ad. (1024 Bp., Fényes E’ek u. 7—13. Telefon: 203-1961). nősítette legutóbbi listáján, és Berlusconi csak annyit mondottra: „valójában kétszer olyan gazdag vagyok, mint ahogyan a Forbes- nél ezt hiszik ...”, s alighanem nem kérkedett. Néhány szót viszont megérdemel a legnagyobb olasz adófizető polgár, a venetói szemüveggyáros, Del Vecchio. Most 65 éves, három gyermekkel. 0 maga árva gyerek volt, és a milánói árvaházban nevelkedett 12 éves koráig. Egy éremkészítő műhelyben tanult mesterséget, később kezdett szemüvegkeretekkel foglalkozni. 1961-ben alapította vállalatát. Ma, harminc évvel később ez 3500 alkalmazottat foglalkoztat, és évi tízmillió szemüvegkeretet állít elő. aminek 70 százaléka külföldön, főleg Amerikában talál vevőre. A Luxottica céget jegyzik a Wall Síreeten, amit kevés olasz vállalat mondhat el magáról. Leonardo del Vecchio, a volt árva gyerek, ma „Falcon 50" magánrepülőgépen és helikopteren közlekedik. télen a hegyekben síel. a hétvégeket tengerparti villájában tölti. No és becsületesen kitölti az adóívét. ami a tapasztalatok szerint korántsem mondható el mindenkiről ebben a vidám országban. világörökség Potsdam kastélyait és kertjeit, így a Sanssouci kastélyt a világörökség részének tekintik, s felvették őket az UNESCO védelmét élvező műemlékek listájára. Az 1978 óta vezetett listán jelenleg több mint 300 épület és tájegység szerepel, köztük a manapság sokat emlegetett Dubrovnik, illetve a budai Vár. A németországi műemlékek közül a világörökség része még az aacheni dóm. A Sanssouci kastély mellett a potsdami új kertet és a babelsbergi kastélyt is a világörökség részének tekintik, valamint a berlini városszéli Potsdamhoz kapcsolódó déli részének egyes műemlékeit, így a glienic- kei kastélyparkot, Manfred Stolpe, Brandenburg tartomány miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy az UNESCO elismerése erősítheti a keletnémet identitást a jelenlegi társadalmi és gazdasági válság viszonyai közepette, mondván: a postdami kultúrvi- dékkel mi is gazdagítottuk Németországot. Ahogyan a gyermekmesékben a jókkal a tündéreket-, s a rosszakkal a boszorkányokat azonosítjuk, úgy a betyártörténetekben a betyár az igazság, a pandúr pedig az önkény oldalán áll. S ha Rózsa Sándor nevét halljuk, nem a ke- gyetlenkedő és fosztogató haramiabandákra, hanem igazságot osztó legényekre, a puszta hőseire asszociálunk, akik szembeszegülnek az igazságtalan törvénnyel szemben. Kavargó porfelhő a nyomukban, kiknek meneküléséről együttérzően hallgat a paraszt ... Az Idilli kép — jóllehet szeretnénk az ellenkezőjét hinni — hamis. A betyárok többsége a nyomorúságos tanyalakókat éppúgy kifosztotta, mint a gazdag kocsmárost, adni azért adott, mert a könnyen szerzett pénzt könnyen szórta, s az osztrákellenes politikai tartalom éppúgy nem igaz — vagy csak kivételesen igaz —, minthogy harcuk és bitóval végződő pusztai csavargásuk igazságos volt. A valóság sokkal inkább a Munkácsy Mihály által leírt emlékezéshez közelít, mely szerint a nagynénje békéscsabai házába betört rablók úgy megkínozták az asz- szonyt. hogy belehalt sérüléseibe. A betyárságról kialakult tévhitet Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története című, a Pest megyei Levéltári Füzetek sorozatában alig egy hónapja megjelent munkája oszlatja el, amely korhű dokumentumok alapján, s egy betyárcsalád végzetes „pályáján" át mutatja be a haramiavilág visszataszító valóságát. Kik voltak, mit akartak, honnan, mely rétegből kerültek ki, s milyen társadalmi-politikai klíma uralkodott az 1860-as években: ezekre a kérdésekre kapunk szakszerűen megindokolt, ugyanakkor olvasmányosan és fordulatosán, ámde mindvégig mértéktartó terjedelemben közzétett munkát. A könyvben közölt, a mellékletben található dokumentumok önmagukban is értéket képviselnek. Olvasható Pest-Pilis-Solt vármegye által 1817-ben kért és kapott statárium („nyomban ítélőhatalom”) Hirdető Levele, a Bogár banda által 1862. január 8-án Üj- hartyánban Pfeifer Józseftől elrabolt tárgyak jegyzéke, Bogár Imre kivégzésének leírása a rögtönílélő törvényszék jegyzőkönyvében, avagy Bogár Mihály orvosi látlelete a Deldina tanyán történt lövöldözés után, s Bogár Mihály szeretőjének ítélete a. Hétszemélyes Táblán — hogy néhányat említsünk. De a hét fejezetre osztott könyvből olyan ismereteket is szerezhetünk, hogy az akkori megyének milyen költségvetési kiadást jelentett a betyárok üldözése, ki finanszírozta a csendbiztosokat és a pandúrokat, s mennyi volt Kornberger Mihály, Pest megye állandó bakójának egy-egy kivégzésre járó illetménye. A könyv érdekességét biztosító adalékok és csemegék mellett az is elégedetten teheti le a munkát, aki az 1860-as évek társadalmi-politikai és gazdasági viszonyaiba kíván betekintést szerezni. Ezeket a témákat érinti a szerző, bepillantást nyerhetünk azon viszonyokra, amelyek kedveztek a bűnözésnek, rálátást kapunk a tanyavilágra, ahol a városoktól és a falvaktól távol nagy értékek halmozódtak fel — bűnre csábítva az elszegényedetteket. Mert való igaz, a perifériára szorultak álltak be haramiának, tértek arra az útra, ahonnan aztán — még a lopások által, megszerzett pénz birtokában sem — volt esély a megállásra. De értékes információkat kapunk arról is, milyen intézkedéseket tettek a megyék a bűnözés visszaszorítására, s hogyan működött a rögtönítélö bíróságuk. A Levéltári Füzetek sorozatban ez a 19. szám. Mint az eddig megjelentek mind, s ahogyan a most készülők is, ez a könyv ugyancsak jól szolgálja, hogy a megya eddig kevéssé ismert, vagy egyáltalán hozzáférhetetlen dokumentumai napvilágra kerüljenek, s új aspektusból világítsanak meg ismereteket. «BALESET 65 800 font kártérítést kapott a londoni állatkerttől az a tízéves iráni kislány, akinek három ujját letépte egy csimpánz. A lány ügyvédei csalódottak az ítélettel, fellebbezést fontolgatnak, mondván, Iránban a lány majdani férjhez- menetele kizártnak tűnik. Az állatkert egyébként eredetileg 80 ezer fontot ajánlott fel kártérítésül, s a per elkerülése végett. Az ügyvédeit szerint 135 ezer font lenne a méltányos ösz- szeg. dmJm Szász kristályai Ilyen sok látogatót még a borsos árú belépőjegy ellenére sem igen fogadott mostanában a Vármúzeum, ahol Szász Endre és az Ajkai Üveggyár kiállítása látható. Érthető a felfokozott várakozás, hiszen Szász Endre alkotásait mindig is megkülönböztetett figyelem fogadta, bárhol, bármit állított is ki a művész. A piramis alakú vitrinekben a csodálatos csiszolt kristályokon az ugráló fények, mint csodás csillagok táncolnak a látogatók szeme előtt, Szász Endre festőművész újabb kirándulása, ezúttal az üveg világába, ismét fényes sikert hozott a nagyszerű formaérzékkel és korlátlan fantáziával megáldott mester számára, aki e műfajban is maradandót tudott létrehozni. A mester dicséretével együtt kell szólni mindezek megteremtőjéről, az iparról, az 1878-ban alapított Ajkai Üveggyárról, amelynek közel két éve már a Fotex, az Első Amerikai—Magyar Fotószolgáltatási Kft. nyújtott segítő kezet, kihúzván a rosszul prosperáló céget az egyre mélyülő válságból. Hogy ez mennyire sikerült, azt jól jelzi, hogy a kiállításon látható csodálatos csiszolt üvegkristályok 96 százaléka az amerikai és a nyugateurópai piacon talál vevőre. Megduplázódott a termelési érték is, amióta a Fotex és a Blackburn Intern. INC. CO. kezében van a megújult magyar vállalat, ahol olyan név, mint Szász Endre tervezi a cég termékeit. (Hancsovszki János felvételei) Munkában a közúti igazgatóság emberei Leszerelik a zavaró hirdetéseket Mint már arról lapunkban is hírt adtunk, a Pest megyei országos közutak kezelője, a Budapesti Közúti Igazgatóság az országos közutak területen, azok mentén, belterületén és a külterületi szakaszai mellett 20 méteren belül a közútkezelői hozzájárulás nélkül kihelyezett hirdető-, illetve reklámtáblákat most december elsejétől kezdődően az üzemmérnökségek dolgozói leszerelik.
