Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-11 / 290. szám

Jótékonysági előadás A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat Magyar Egyesülete javára decem­ber 23-án este 7 órakor a Magyar Állami Operaház balettkara a Csiplierózsikát adja elő az Operaházban. A Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat Magyar Egyesülete — amely tavaly májusban alakult — fizikai­lag és szellemileg sérült, az árva és más rászoruló gyer­mekek felkarolását, életkö­rülményeik javítását, jövő­jük megalapozását tűzte zászlajára. A szervezet fő­védnöke Göncz Árpád. Zsoltárkönyv B encédi Székely István Zsoltárkönyvének hason­más kiadását jelentette meg az Argumentum Könyv­kiadó és az MTA Iroda­lomtudományi Intézet. A fametszetekkel díszí­tett kis könyv az Evangéli­kus Könyvtár birtokában lévő egyetlen teljes, Ma­gyarországon fellelhető pél­dány alapján készült. Az 1548-ban Krakkóban ki­adott munka az első nyom­tatott, nem kéziratos kó­dexben napvilágot látott magyar nyelvű zsoltár­könyv. Kelenföldi matrózok Imádom én a jó kiskocsmákat, hogyne imád­nám, hiszen hajdanán kellemes festéket töltöttünk a Tulipánban, és Albu Pista barátomnál is néha reggelig győzködtük egymást, hogy ki a legte­hetségesebb újságíró vagy költő az egész Erdélyi- medencében. Szóval tisztelem én a hangulatos kiskocsmákat, a törzsvendégeket, és szeretem az egész füstös hangulatot, azt azonban senkinek sem merném ajánlani, hogy Kelenföld vasútállomása környé­kének italozóit kiáltsa ki a kocsmák gyöngysze­mének, mert akkor azzal az erővel akár azt is mondhatnám, hogy iratkozzon be a rotterdami vagy a szingapúri kikötők matrózai közé. Tudni­illik, így is, úgy is, felpofozzák. Rejtő híres verekedői jámbor ministránsok a kelenföldi törzsközönséghez képest, és Piszkos Fred meg társai naiv angyalok a jól megtermett hangos- kodók mellett. A minap három hosszú percet töl­töttem az egyik kocsmában, és az alatt a rövid idő alatt a következők történtek: alig tudtak visz- szatartani egy kutyát attól, hogy bele ne harap­jon annak a három-négy csendesen aívó alaknak a lábába, akik túl voltak már az első részegségen, többen nevetőgörcsöt kaptak az egyik férfi szöve­gétől, aki valami alkalmi munkalehetőségről be­szélt, és a harmadik pereben akkora pofont kapott egy öregedő hölgy, hogy azzal rendet lehetett vol­na teremteni a szerb—horvát fronton is. A hölgy gyorsan vízszintes helyzetbe került. Né­hány pillanatig azon gondolkodtam, hogy illene segítenem a bajba jutotton, de letettem szándé­komról, mert a hölgy hirtelen felébredt, és nyom­ban rendelt két vodkát. Egyet magának, egyet pe­dig nagyerejű barátjának. Három perc után gyorsan eltűntem. Az utcán gyanúsan nézett rám a feladatát teljesítő két rend­őr, de nem igazoltatott. A kocsmák előtti soron csend volt. A bejáró ingázók békésen várták az érkező vonatokat. Ábel OSTABONTAS I VAKJUK LEVELEIKET. CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.S 311 -1444 Nyt&g&dion békében! Miért ne nyugodhatna vitéz Nagybányai Horthy Miklós magyar földben ? Lehet-e ez kérdés? Akkor, amikor Rákosit és társait feltűnés nélkül eltemethet­ték magyar földben. Aki akar, a sírhantoknái, temet­kezési helyeknél főhajtással adózhat — ha akar. De vé­leményem szerint sajtóban, televízióban, rádióban nem érdemes a nyughelyről mindaddig vitát kezdemé­nyezni, amíg megnyugta­tóan nem tisztázódik az érintettek jogi-történelmi szerepe. Ügy vélem, Kenderesre, Horthy sírjához nem járna annyi ember gyalázkodni, mint Rákosi és vezetőtár­saiéhoz, vagy a marxistá­kéhoz. Egyébként az utóbb említett „kegyelet lerová­sát”, az urnahely bepiszkí- tását erősen kifogásolom. Nem vagyok hive a gvaláz- kodásnak, magyarázkodás­nak mindig úgy: ahogy a politikai szél fújdogáll • Bolgár állampolgársági) olvasónk Magyarországon született. Bulgáriában soha nem élt, bolgárul sem be­szél, családtagjai Is magyar állampolgárok. Honosítási ügyéhez kér jogi tanácsot. Az állampolgárságról «zóló 1957. évi V. törvény 5. §-a alapján kérelmére honosítható az a nem ma­gyar állampolgár, akinek a lakóhelye a honosítási ké­relem előterjesztését köz­vetlenül megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt és honosítása az állam érde­kei szempontjából hátrá­nyosnak nem mutatkozik. A honosítás iránti kérelmet a lakóhely szerinti polgár- mesteri hivatalban kell előterjeszteni. A polgár- mesteri hivatal a kérelmet a Belügyminisztérium ál­lampolgársági és névváltoz­tatási osztályához továbbít­ja — az elbíráláshoz szük­séges okiratokkal együtt —, ahol a kérelmet előkészítik és döntésre a Magyar Köz­társaság elnöke elé terjesz­tik. A köztársasági elnök döntéséről — ami minden bizonnyal kedvező lesz — olvasónkat a polgármesteri hivatal értesíti az állampol­gársági eskü letételének egyidejű közlésével. A ho­nosított (ugyanígy a vissza­honosított) személy a ma­gyar állampolgárságot az eskü letételének napjával szerzi meg. Az eskü letéte­lének napját és tényét ezért a honosítási okiraton fel­tüntetik. Olvasónk levelé­ből kitűnik, hogy a bolgár Jogi tanácsok Honosítási eljárás ® A fházesssági szer« zé'dés hdssstesréi állampolgársági kötelékből elbocsátását kezdeményez­te. Az 1957-ben kötött és je­lenleg is hatályos kétolda­lú államközi megállapodás rendelkezései szerint a ho­nosítási kérelem előter­jesztésének a bolgár állam­polgársági kötelékből vaió elbocsátás valóban feltétele. Olvasónk — anyagi ne­hézségeire tekintettel — a honosítási eljárás költsége­iről is érdeklődik. A kére­lem illetékköteles, azonban a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a kérel­met átvevő polgármesteri hivatal az 1990. évi XCIII. törvény, valamint az 1981. évi I. törvény 90. §-a alap­ján a kérelem előterjeszté­sekor teljes vagy részleges költség mentesség ben része­sítse a kérelmezőt. Ez a kedvezmény csak az érin­tett ez irányú kérelmére történhet, amennyiben a kérelmező kereseti, jöve­delmi viszonyai ezt indo­kolják. A költségmentessé­gi kérelem elbírálása a polgármesteri hivatal ha­táskörébe tartozik. 0 Saját tulajdonú három szoba összkomfortos lakás­bajt laktimk férjemmel és leányunkkal. I.eányunk férjhez ment, lakásuk nem volt. Az önálló életkezdés elősegítése érdekében elad­tuk a lakásunkat és jelen­tős kényelmetlenséget vál­lalva. egy egy szoba kom­fortos és egy másfél szobás komfortos lakást vettunk, utóbbit leányunk nevére. Időközben egy gyermek született. Házasságuk meg­romlott, de a férj közölte, hogy őt a lakáshasználati jog megilleti. Bontás esetén sem megy ki a lakásból. Joga van-e a férjnek a le­ányunk tulajdonát képe­ző lakásra? — kérdezi egy budapesti olvasónk. A volt házastársak la­káshasználati jogát a csa­ládjogi törvény szabályoz­za. Ha a közös lakás va­lamelyik házastárs külön vagyona, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. Ettől a szabálytól a bíróság csak kivételes eset­ben, akkor térhet el, ha kis­korú gyermeket a másik há­zastársnál helyezi el a bí­róság. A lakásban maradó házastársat azonban lakás- használati jog ellenértéké­nek fizetési kötelezettsége terheli. Ennek összege a lakás lakott és beköltözhető for­galmi értékének különbö- zete, illetve a különbözeti összegnek a lakásban ma­radó házastárs és gyermek r lakáshasználatára figyelem­mel arányos összeg. A jo­gosultnak járó összeg — különös méltánylást ér­demlő esetet kivéve — a használati jog ellenértéké­nek egy harmadánál keve­sebb nem lehet. Kétségtelen, hogy ez a szabályozás méltánytalan helyzetet is idézhet elő, azonban ez megelőzhető. Ha ugyanis a házasulok a házasságkötés előtt, vagy a házasságfelbontás esetére megállapodhatnak a közös lakás további használatá­ban, nincs akadálya an­nak, hogy úgy állapodja­nak meg, hogy házasság felbontása esetén a lakás­ból távozó házastárs elhe­lyezési és térítési igény nélkül távozik a lakásból. A házassági szerződés leg­újabb kori jogimk ban vi­szonylag új szabályozás és éppen ezért kevésbé ismert. Célszerű ezért a későbbi viták elkerülése érdekében ilyen megállapodás megkö­tése, különösen abban az esetben, ha egyik, vagy másik fél külön vagyont, főként lakást visz a házas­ságba. I)r. Kerccsénvi Erzsébet Temesse el a Horthy csa­lád ősét, s mi vegyük tudo­másul ezt is, mint ahogy a szürke ember, a „plebs” tudomásul vette a többi te­metést is. Minden holt nyerje el végső nyugalmát — nyugodjon békében! Padányi Lajos Budakeszi Adézni pedig keli Van munkahelyem, ren­desen dolgozom — írja ol­vasónk, kinek nevét, lakcí­mét, saját érdekében, nem adjuk közre —, miközben törött autókat, karosszériá­kat javítok otthon. Ha van munka, Hogy dolgozni kell, azzal tisztában vagyok, vi­szont nem tudom: a sza­badidőmben, otthoni fogla­latosság után kell-e adót fizetnem ? Mert sehova nem jelentettem be maga­mat „vállalkozóként”, má­sodállásra sem kértem en­gedélyt. Az sem világos előttem: jeleznem kelí-e táblával, mi történik „há­zam táján”? Kell papír, a hatóságnál bejelentés, adó­bevallás vagy sem? Ez itt a kérdés! Minden bizonnyal igen­csak rosszul érintené le­vélírónkat, ha egy várat­lan pillanatban az APEH szakembereinek kérdéseire válaszolnia kellene. S az meg a családi költségve­tésnek sem használna, ha egy takaros büntetést kiró­nának. Éppen ezért az ész- szerűség azt diktálja, hogy mielőbb szerezze be a mű­ködéséhez szükséges enge­délyeket. (A szerk.) Ü3£S€£ü<6§GS bűn? Manapság bocsánatos bűnnek minősül, ha az em­ber látja: rosszul öltözött vagy idős emberek boltok­ban, áruházakban elemei­nek valamit. Elfordítjuk fejünket, sajnálkozunk, ahelyett, hogy azt a tíz vagy húsz forintot, ami az áru értéke, helyettük kifi­zetnénk. Könnyebb azt mondani, hogy ebben a ne­héz gazdasági helyzetben, a megélhetésért vívott hét­köznapi küzdelemben egy­szerűbb a történteket bo­csánatos bűnnek tekintenie Nem azt mondom, hogy rendészért kiáltsunk, pel­lengérre állítsuk őket egy liter tejért, két kifliért. Nem. Segítsünk, hogy hol­nap, amikor, ne adj’ isten, mi is segítségre szorulunk, ne csak cinkosságot vállal­janak velünk. Mert ami körülöttünk, a boltokban történik, sem a „tettesnek”, sem a félrenézőnek nem bocsánatos bűn! Hegedűs Gáborné Verőce Ércfemes megnézne Dunakeszin a Gárdonyi Galériában 1987 óta minden évben november 18-án kiál­lítás nyílik. Tavaly Szabó Iván, Várady Sándor szob­rászművészek — Munkácsy- di.ja.sak —, Szász Endre fes­tő és grafikus, Esteban Ist­ván — írországi — színes fametszetei után most Lo­sonci Lilla realista festő­művésznő kiállítását lát­hatják az érdeklődők. A ki­állított képeik sokszínűek, több témát dolgoznak fel, hoznak emberközelbe. öt éve vezeti a tárlatot fíorpácsi Miklósné Horváth Gabriella, aki elmondta: öt évre előre minden kiállítást megszerveztek. A jövő év tavaszán, azaz március 9-én Szabó Géza érem- és kis­plasztikái, majd november 18-án Váczi Miklós kiállí­tásának adnak helyet. Ér­demes ide mindig benézni, itt egy kicsit elidőzni! Solymosi László Dunakeszi yjra és úfra késeiek Évről évre újra problé­mát okoz a miskolci vasút- igazgatóságtól kifutó vona­tok közlekedése. Annak el­lenére, hogy mindig válto­zást, javulást ígérnek. A baj csak az: mindig minden az ígéretek szintjén marad. A Hatvanból 9.02-kor a me­netrend szerint induló vo­nat azonban például az utóbbi három hétben két­szer közlekedett csak me­netrend szerint, a többi napokon 10.20-kor, s oly­kor harminc-negyven per­ces késéssel! Mint MÁV-al- kalmazott nevetségesnek tartom, mily könnyen ki­játsszák a vonatszámokka! a panaszosokat. Ha most vo­natszámot írok, azt vála­szolják: a következő me­netrendben ennek a vonat­nak az indulási idejét úgy oldják meg, késése elkerül­hető legyen. Igen ám, de ugyanezt a vonatszámot ad­ják egy későbbi vagy ko­rábban induló szerelvény­nek. S annál ilyen késések már nem fordulnak elő. Csak a szám új, ami aztán a dolgokon nem változtat semmit. A vonat meg késik, egyre többet és többet! Kedves MÁV, nem lehetne az ilyesmit másként megol­dani? Gólya József Túra Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Festi út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1. Törtei, Kossuth L u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenő, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygaliér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. ... eeojerteiorfe u T&iMek&T-'---------------------FT. - + &f<ESek_----------­Hi rdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér Qí i4

Next

/
Oldalképek
Tartalom