Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-09 / 263. szám

GÖDÖLLŐI ^íifgp XVIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1931. NOVEMBER 9., SZOMBAT A kibontakozás elkerülhetetlen Csak az indokolt áremelés hasznos Az idén tavasszal alakult meg a Magyar Vállalkozói Ka­mara és két hónappal később létrehozták a gödöllői re­gionális szervezetét. A napokban ez utóbbi és a városi polgármesteri hivatal vállalkozói klubja közös rendez­vényt szervezett, melyen többek között Pomezansky György, a Magyar Televízió vezetője tartott előadást. Mint Tikos Sándor, a re­gionális szervezet elnöke elmondta, jelenleg hetven tagjuk, van és most elsősor­ban arra törekednek, hogy javítsák az egymás közti ’ együttműködést. Igyekez­nek információkat juttat­ni. üzleti lehetőségeket ajánlani tagjaiknak és nagy reményeket fűznek egy regionális számítógé­pes alközpont létrehozásá­hoz. amit a volt járási hi­vatal épületében nyíló iro­dájukban kívánnak elhe­lyezni. A kamara együttműkö­désre törekszik az önkor­mányzatokkal és a tagok­nak egy sor szolgáltatást ajánl. Elő akarják segíteni a vállalkozók kijutását európai piacokra, de egé­szen speciális, így például műhely-biztonságtechni­kai, illetve munkavédelmi előadásokat is szerveznek. Kimúlt volna — Tizenhárom éve -kez­dődött a Felkínálom című televíziós műsor és hét éve vállalkozásként működik, önfenntartásra kényszerült és lehet, hogy enélkül már régen kimúlt volna — Felkínálom című műsorának mondta Pomezansky- György, aki műsorát rövi­den úgy jellemezte, hogy az a vállalkozóknak szóló vállalkozás. Kifejtette, hogy a magyar vállalkozók óriási hiányossága, hogy a külföl­di piacokról szinte semmit nem tudnak. A különböző számítógépes adatbázisok haszna pedig felmérhetet­len. Csak egy példa: elem­zésük révén felismerhető, hogy amibe belekezd a vál­lalkozó. az bele illik-e ' a piac fejlődési irányaiba. Sok pénzt lehet nyerni az­zal, hogyha megfelelő pil­lanatban kezd valaki mond­juk ingatlanokkal foglal­kozni. Vállalkozó ügynökök A fórum résztvevői ér­dekes tájékoztatást hall­hattak a közeljövőben je­lentkező Felkínálom Áru­házról. Miután a régi nagy­kereskedelmi rendszer ösz- szeomlott, ez a tízezer ügy­nökkel tevékenykedő vál­lalkozás is szeretne egy sze­letet elhódítani a piacról. Az ügynökök maguk Js vál­lalkozók lesznek (kétezren már jelentkeztek is), akik nem településről-település­re üzletelnek majd, hanem egészen szűk ismeretségi körükben, akár egy utcá­ban, egy lakótelepen. Úgy számolnak, hogy 50-100 család ellátása megélhetést nyújthat számukra. A Felkínálom Áruház az átlagfogyasztók átlagigé­nyét kívánja kielégíteni, s mivel úgy gondolják, hogy csak az indokolt áremelés hasznos a termelőnek is, a fél évig érvényes kataló­gusokban az árak is fél évig kötöttek. Érdekes tapaszta­latként jegyezték meg, hogy az importverseny körülmé­nyei között a magyar ter­mékek nemegyszer jobban drágulnak, mint a külföl­diek. Kurblis telefon Pomezansky György és társai kifogyhatatlanok az ötletekből. Már egy infor­matikai részvénytársaságon gondolkoznak. Bár hazánk­ban még nem múzeumi tárgy a kurblis telefon, az álmoknak nem állít gátat semmi sem. Azt mondják, a szocialista gazdaság csak egyszer omolhat össze, a ki­bontakozás így elkerülhe­tetlen. Egyszer talán ügy­nökökre sem lesz szükség és a televízió előtt üldö­gélve számítógép segítségé­vel léphetünk kapcsolatba az áruházakkal és utána várhatjuk a postást a cso­maggal. s­Balázs Gusztáv NEVEKNEK MAGYARÁZATJA T?égi mondás: — Min- -*-*• denszentek után ráér a paraszt. Gyerekkoromból úgy emlékszem, hogy a no­vemberi névnapokat még akkor is megtartottuk, ha a családban éppen nem akadt az ünnepelt névnek gazdája. Találtunk a ro­konságban, a szomszédban. Sok névről szólhatnék no­vember ürügyén, de csak az Erzsébetről. Katalinról essék szó, a férfiak között pedig Mártont és Andrást említsük. Erzsébet neve a szent­írási (ó- és újszövetségi) héber Elisébah névből származik. Jelentése: Is­ten az én esküvésem vagy megesküdött az Isten. A név a görögben Elisabet, a latinban Elisabeth alakban fordul elő. ahonnan a ma­gyarba is átkerült: Elsábet, Elsébet, Ersábet, Erzsébet. Az 1400-ig terjedő időben az Erzsébet volt Magyar- országon a leggyakoribb női név. A hagyomány, el­sősorban Árpád-házi Szent Erzsébet példája tette von­zóvá. Érthető, hogy igen sok a beceneve, például Betti, Böbe, Böbécske, Eö- bi, Bönci. Bociké, Böske, Bözse, Bözsécslce, Bözsi, Erzsa, Erzsi, Erzsiké, Er- zsó, örzse, örzsi, örzsike. A nyelvészek a becenév 127 változatát tartják nyil­ván. Berda József költő soraival köszöntjük a név viselőit: — Erzsi, Erzsiké, Böske, mind ékes, / Szép becéző név, de mégis / szebben hangzik így: Er­zsébet! Hasonló népszerűségnek örvend a november 25-ei Katalin-névnap, bár ilyen formában elsősorban az anyakőnyv és a naptár is­meri ezt a nevet. A családi élet, a barátság, a szerelem csak Katókat, Katikákat, Katicákat ismer. A név az ókori Egyiptomban kelet­kezett Aeikatherine alak­ban, s „mindig tiszta” je­lentéssel. Hozzánk Árpád­házi királyaink korában jutott el. Szeretném, ha nem sér­tődnének meg az ünnepelt Katalinok, ha elmondom — mert az igazsághoz tar­tozik —, hogy a kacsa szó is a Katalinból származik. Valószínű, hogy a szlávból került hozzánk ez az állat­név. Kiengesztelésül szin­tén az állatok világából idézek egy olyan elneve­zést. amely jelképként al­kalmazza: a katicabogárét. Ha már az Erzsébeteket versidézettel köszöntöttük, akkor a Katalinok üdvözü­léséhez hívjuk segítségül Csokotiai Vitéz Mihályt. Éljen sok esztendőt gyö­nyörű napokkal, / S vigad­jon örökké fent az angya­lokkal ! A Mártonok november 11-én ülik névnapjukat, amikor illik ludat, libahúst az ünnepi asztalra tenni. A Szent Márton lúdja va­lamiképpen egy régi ró­mai étkezési szokásnak a továbbélése. Aesculapius ünnepén, amely éppen erre a napra esett, libát fogyasz­tottak. Ismeretes a törté­net, amely szerint a Capi- tolium lúdjai ébresztették fel a fáradt őrséget, ami­kor a gallok a várost éjnek idején el akarták foglalni. Innen a lúd megtisztelő neve: Avis martis, ami el­árulja, hogy Mars nevéből ered, s azt jelenti, Mars is­tenhez hasonló, illetve me­rész. A hévízgyörki középkori templom védőszentje Szent Márton, aki katona volt, aki védtelenül állt a csa­tasor elé Jézus nevében a kereszt jelével, s áthatolt az ellenségen. Legendájá­nak legemlékezetesebb mozzanata szerint télidő­ben lován Amiens felé haladva, félmeztelen kol­dussal találkozott. Meg­esett rajta a szíve, ketté­vágta köpenyét, s felét a A bagi Muharay Elemér népi együttes a közelmúltban otthon mutatta be legújabb műsorát, amely a lakodalmak szokásaiból ad ízelítőt, majd Erdélyben vendégeskedett (Balázs Gusztáv felvétele) ASZÓD Hangversenyek A váci Harmónia kórus és a nagymarosi férfikar ad közös hangversenyt, az aszódi Podmaniczky-kas- tély dísztermében novem­ber 14-én 18 órától. Vezé­nyel Brusznyai Margit. Egy héttel később ugyanebben az időpontban Mozart-em- lékhangverseny lesz az aszódi zeneiskola tanárai­nak és növendékeinek köz­reműködésével a Vécsey Károly helyőrségi klub­ban. ZSÁMBOK Testületi ülés A zsámboki képviselő- testület november 12-én, kedden 17 órakor tartja kö­vetkező ülését a polgármes­teri hivatalban. Megtár­gyalják az első félévi pénz­ügyi terv végrehajtását, a gázvezeték építésével kap­csolatos elszámolásokat. Az ülés nyilvános. koldusra borította. A le­genda szerint a koldus ma­ga Jézus Krisztus volt. November 30-án tartot­ták valamikor az ádventet megelőző utolsó mulatsá­gokat a falvak kocsmáiban. Rangja volt Andrásnak, ezért igen sok népszokás is fűződik hozzá: nevezik férjjósló, férjszerző nap­nak is. Máshol ezen a na­pon hajtották haza a nyá­jakat, és ezen a napon kezdték meg a disznók ölését is. Amelyik András adott magára, az disznó­toros asztallal fogadta a köszöntőit. A név a görög Andrei- daszból származik, s azt jelenti: férfi, illetve fér­fias. András . névrokonaként tartjuk számon az Endrét és az Andort. Valószínű, hogy egy időben kerültek nyelvünkbe, amint azt a helységek megnevezéséből is látjuk. Hernádszent- andrásról már egy 14. szá­zadi oklevélben olvasha­tunk. Szentendre neve is fellelhető egy 1458-ban kelt okmányban. A Galga menti falvakban nagyon gyakori név volt az And­rás, Endrével, Andorral rit­kán találkoztunk. A sze­mélynevek adásában ki­alakult új divat miatt ma már csendesebbek lesznek a falvak, utcái András napján. A nagyapák kö­zött sokan, az apák kö­zött is nagy számmal, de a fiúk és unokák között csak elvétve található András. Fercsik Mihály „Nem mondtad mef Szomorú hírrel foga­dott dr. Vinczeffy Zsolt, a külhoni magyarok ag­rár-felsőoktatási koordi­nációs titkára, amikor az agráregyetem bereg­szászi továbbképző tan­folyamának eredményé­ről érdeklődtem. Két órával korábban kapta az értesítést arról, hogy életének 46. évében, kö­telességteljesítése köz­ben hirtelen elhunyt László Pál, Gödöllő test­vérvárosának, Csíksze­redának polgármestere. „Közösségünk, népe és családja iránti szerete- te, önfeláldozása vezette minden tettét” — írta a Hargita Népe című lap november elsejei kiadá­sában. „Elküldted a legkivá­lóbb ifjaitokat Magyar- országra tanulni azzal, hogy visszavárod őket, most mit mondjak ne­kik? Rávetted a fiatalo­kat, hogy munka mellett tanuljanak, is fáradsá­got nem kímélve, de Te milyen példát mutattál? Újraélesztetted az ezer székely leányka-találko­zót, eztán ki fogadja őket? ... Két nyomdát is szereztél a Székely­földnek, de nem mond­tad meg, hogy miről ír­janak. Ígérted, hogy lesz magyar tv-lánc, de most ki valósítja mind­ezt meg? Testvérváro­sokkal hálóztad be Euró­pát, de a Tied fej nélkül maradt. Nem mondtad meg, hogy kit keressünk, ha Te nem érsz rá” — emlékezett dr. Vinczeffy Zsolt. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem vezető­sége és a Pro Agricultu- r a Hungáriáé Alapít­vány László Pálnak a határon túli magyarság szakmai továbbképzése, az egyetemi fiatalok anyanyelvi oktatása, a mezőgazdasági tudomá­nyok fejlesztésének elő­segítése, a határainkon túl élő értelmiségi ma­gyarság identitástuda­tának megőrzése terén kifejtett elévülhetetlen érdemeiért posztumusz kitüntetésként az Egye­temi Ifjúságért és a Pro Agricultura Hungáriáé érdemérmet adományoz­ta. ★ László Pál azok közé tartozott, akiknek min­dig úgy érezzük, hogy ráérünk még köszönetét mondani. B. G. Gödöllői Művésztelep Alapítvány Köszönet a támogatóknak Az alig pár hónapja megalakult Gödöllői Mű­vésztelep Alapítványhoz számos intézmény, cég és magánszemély részéről ér­kezett támogatási nyilat­kozat. Bár a befizetések fo­lyamatosak, fontosnak érez­zük, hogy időnként a nyil­vánosság előtt is kifejezzük köszönetünket mindazok­nak, akik a nehéz körülmé­nyek ellenére is áldoznak az alapítvány céljaira. Ok­tóber közepéig a következő konkrét összegek érkeztek be az alapítvány számla­számára : Architekton Kft., Gödöllő 30 000, városi múzeum, Gö­döllő 20 000, Csontos István, Gödöllő 12 000, Lukácsi Lászióné könyvkereskedő, Gödöllő, 10 000, Expressz Print Kft., Budapest 10 000 forint, Körösfői László, Gö­döllő 5000 forint értékű műtárgy, Illés Zoltán vál­lalkozó, Erdőkertes 5000, Mészáros Gyula vállalkozó, Gödöllő 3000, Krieseh Ta- másné, Budapest 4000, Kecskés József, Gödöllő, 1000, Keményfi Róbert, Gö­döllő 1000 forint. Támogatóinknak ezúton is köszönetét mond az ala­pítvány kuratóriuma, re­méljük, példájukat mások is követik majd. Varga Kálmán, a kuratórium elnöke GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő» Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. @ Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő» Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-736. ® Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. Q Hirdetésfelvé- ty: munkanapodon 8.30-tól óráig a szerkesztőség­ben. MK^£ítian ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom