Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

SZOCIÁLIS A NÉGYZETEN Kit érdekel ma a közösség Kur.szentmiklóson no­vember 22 és 24 között ren­dezik meg a kiskunsági szo­ciális népfőiskola összejö­vetelét. A háromnapos találkozót a Magyar Népfő­iskolái Társaság és a mű­velődési tárca szervezi. A fórumon számos, a közös­ségi élettel kapcsolatos idő­szerű kérdést vitainak meg. például szót ejtenek arról, milyen lesz a szociá­lis törvény, milyen ma a szociális munkás-képzés Magyarországon, miből és hogyan lehet pénzt terem­teni a szociális ellátások­hoz, mit tehetnek az alapít­ványok, egyesületek a szo­ciális gondok megoldásáért. A résztvevők arra is választ keresnek, hogyan lehet ma a közösségeket újjáéleszte­ni, miként lehet önisme­rettel és problémaorientált gondolkodással részt venni a szociális munkákban. Vé­gezetül a lakástörvényről Is hallhatnak az érdeklő­dők. A szociális népfőiskola vezetője Zám Mária szo­ciológus, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem tanszékvezetője. Aki részt szeretne venni a kun- szentmiklósi találkozón, november 10-éig Szőke Sándornál a 76/51-344-es .telefonszámon vagy Kun- szentmikióson, a Damja­nich u. 7.-ben jelentkezzen. hHeti filmtegyzets Találkozás Vénusszal PROGRAMOK EGESZ METRE sinmtm.iuittiiMititmHiHiimHtmiwHiiimiiiuinmmnimtimrommtiiiimuiim.üiM Ülünk itt a mi kis Kö­zép-Kelet-Európánkban, és általában azt hisszük, kö­rülöttünk forog a világ. Azt képzeljük, ha errefelé va­lami történik, az gond az ÜSA-ban vagy Brazíliában is. Ha aztán rájövünk, hogy a világot igazából még ak­kora robbanás sem izgatja, mint a magyar 1956 vagy a prágai 1963, akkor megsér­tődünk. Pedig talán oko­sabb volna felmérni valós helyzetünket, szerepünket, fontosságunk nemzetközi árfolyamát, s lapértékün­ket a nagy világ-kártyapar- tiban. Szabó István filmjei, tu­lajdonképpen az Apa óta. ennek a térségnek a gond­jait faggatják. Mondhatnám azt is: kisebbrendűségi ér­zéseinkről, szorongásaink­ról, hányattatásainkról és megaláztatásainkról szól­nak. Még a méltán híres, Oscar-díjas Mefisztó is lé­nyegében egy közép-euró­pai dilemma boncolgatása, mert művész és hatalom, erkölcs és megalkuvás, hit és árulás kérdései így, ilyen összefüggésekben, francia vagy angol földön nem vetődtek fel. Szabó István éppúgy nem szaba­dulhat ettől a közép-kelet- európai látásmódtól, mint például a cseh Milos For­man sem, vagy, lengyel példát említve, Andrzej Rommel ohne... Megjelentette a II. világháború híres német tá­bornokának, Erwin Rommelnek Háború gyűlölet nélkül (Krieg ohne Hass) című emlékiratát a CO- NEXUS Print-tcR Kft. (felelős kiadó: Gáti Lász­ló ügyvezető igazgató), a Heldenheiiner Verlags- anstalí kiadása alapján. Fordította Kátkai Ferenc, lektorálta Ujváry Gábor. Ezt a száraz, katonás, neveikkel, adatokkal, földrajzi nevekkel zsúfolt, a mai (s főként a ci­vil) olvasó számára nehezen emészthető könyvet azonban elfelejtették szerkeszteni. Minden hasonló kiadvánnyal szemben a mini­mális követelmény egy függelék jegyzetekkel, név- és fogalommagyarázatokkal, térképekkel. Ezt a Romme'-niemoár német kiadásaiban meg is találjuk. Egy mai magyar olvasó viszont, körülbe­lül úgy hatvanéves koron alul, édeskeveset tud az 1941—1943 közötti észak-afrikai harcokról, az ott szerepelt német, olasz, angol tábornokokról, a csapatok szervezési rendjéről, a fegyverzetekről, stb., stb. A legkevesebb volna, hogy a kiadó meg­könnyíti a dolgát, ha már egyszer az olvasó rá­szánja magát a 230 forintba kerülő paperback kö­tet megvásárlására. Nagyon kellene egy eligazító utószó vagy valamiféle igényes tanulmány is, amelyben Rommeli és az afrikai harcokban, illet­ve később játszott szerepét a helyére tennék. Az emlékirat ugyanis 1950-ben jelent meg először, s azóta történt egy és más a II. világháború had- történetírásában. Az az egyoldalas kiadói meg­jegyzés, melyet a kötet végére biggyesztettek, gyakorlatilag hasznavehetetlen. Attól a gyanút­lan olvasó még azt gondolhatja: minden úgy igaz, ahogyan a tábornok le- és megírta. Már az első kiadás gondozásában komoly sze­repet vállalt Rommel afrikai vezérkari főnöke, Fritz Bayerlein ezredes. A tábornok szövegét ki­egészítette, tanulmánnyal hidalta át a hézagokat. A magyar kiadásban ez a munka nyomon követhe­tetlen. Nem tudjuk, hol olvassuk Rommclt, hol Ba- ycrleint. És a címlaprajz. (Somogyvári Zsuzsa csinálta.) A gizai három piramis egyikén a bal oldalin, Mü- lserinoszén) egy német katonai tányérsapka raj­za. Egy: a piramisok színes képét nagy valószínű­ség szerint egyszerűen kifényképeztek A múlt születése sorozat Az egyiptomi birodalmak című kötete (Helikon Kiadó) 41. oldaláról. Kettő: a tá­nyérsapka ellenző fölötti hemlokrészéről hiány­zik az úgynevezett szem vagy rozetta. Pedig ez különösen nem hiányozhat egy tábornoki sapká­ról, mivelhogy, három: a razj azt sugallja, ez Rommel sapkája, aki eljutott a piramisokhoz. Mint tudjuk: csak szeretett volna. Ha valaki elolvassa a könyvet, ez elég világosan ki is derül. A címol­dal tehát, enyhén szólva, csúsztatás. Mire jó ez? És mire jó, ha egy kacifántos nevű kiadó így, „Romme! ohne minden” jelentet meg — végre — egy ilyen fontos, de kényes könyvet? Mire jó? Arra mindenképp, hogy megtakarít­sák a szerkesztő, a szakértő hadtörténész, a tér­képrajzoló munkadíját. Hogy az olvasó így becsapottnak, pontatlanul kiszolgáltnak érezheti magát? Ugyan már! Kit érdekel manapság az olvasó? (takács) Wajda. Hiába csinál For­man Hair- vagy Elszaka­dás-Hímet, hiába filmesíti meg Danton történetét Waj­da. nem bújhatnak ki a bő­rükből. Mást és másképp éltek meg tudatos életük évtizedeiben ők is, Szabó is, mint égy „nyugati”, s fő­leg egy amerikai rendező. Ezért aztán forgathatnak amerikai stúdiókban, ame­rikai cégek pénzén, igazán amerikai filmeket sosem fognak készíteni. Nem ilyen Szabó István új munkája, a Találkozás Vénusszal sem, noha egy sor nyugati filmszínész ját­szik benne, s nyugati pro­ducerek adták hozzá a pénzt. A történet — nem véletlenül — egy magyar karmesterről szól, aki le­hetőséget kap, hogy a pá­rizsi Európa Operában el­vezényelje Wagner Tann­häuser című operáját. A közép-kelet-európai szo­rongásoktól nyomasztott, jószerivel ismeretlen mű­vész szembekerül a nyuga­ti művészvilág teljesen más törvényeivel, konfliktusai­val, és meg kell állnia a helyét, létre kell hoznia a produkciót. bizonyítania kell (errefelé ez a bizonyí­tani kell is egyfajta kény­szerképzet ...) S miközben ostobaság, széthúzás, intri­kák, sztrájkok, szerelem, veszekedések, gyűlölködé­sek akadályozzák a mun­kát, a produkció mégis lét­rejön. Sztrájkol ugyan a színpadi személyzet, de az énekesek a leengedett vas­függöny előtt is előadják a művet. A művészet erő­sebb, mint a körülmények — mondja Szabó István. Benne van persze ebben a filmben is a mi kisebb­rendűségi komplexusunk, benne van a „csak azért is” és a csípős irónia is. Szabó nem ajnároz bennünket, hibáinkat, kicsinyességein­ket nem nézi el. Ettől vá­lik igazán ittenivé a film; mert vajon egy Petőfi, egy Mickiewicz, egy Jan Neru­da nem ostorozva szeret­te-e nemzetét? A Találkozás Vénusszal legtöbb jelenetét egyébként Budapesten (főleg az Ope­rában) forgatták. Ez is azt jelenti: a film a világnak készült, de azért rólunk szól. Takács István ízt látni, hallani kell ■i Pannónia szülötte, majd a franciaországi Tours vá­ros püspöke, Szent Márton nevenapját (november IX.) már a legrégibb történelmi időikben is megünnepelték. Szent István is szóit Már­ton nagyságáról. A legenda szerint a szentéletű férfiú a ludak óljában keresett búvóhelyet, hogy lehetet­lenné tegye püspökké vá­lasztását Ám a ludak gá­gogása elvezette a válasz­tókat búvóhelyéhez, s így nem kerülhette el, hogy magas tisztségre emeljék. Ez az esemény jelenti a ludak.kai való kapcsolatát, ami miatt napjainkig is lúdlakomákkal ünneplik sokfelé Márton napját. A hagyomány szerint a jóízű falatok elfogyasztása után a libák csontja elárulja, hogy az elkövetkező tél sok havat, szigorúan kemény hideget vagy kellemes eny­heséget hoz-e? Budakeszin most újra­élesztik a Márton-nappal kapcsolatos hagyományo­kat, s vasárnap este 7 órai kezdettől lampionos felvo­nulással kezdődik a Már- ton-napi ünnepség a mű­velődési központ elől in­dulva. A vidám menet a Templom térig vonul, a közben sok derűs meglepe­téssel szolgál a résztvevők­nek és a látogatóknak egy­aránt. Gödöllőn, az elkövetkező napokban ugyancsak gaz­dag kulturális program várja a lakosságot. No­vember 9-én délután 5 órakor megnyílik az az emlékkiállítás, ami a Gö­döllői Művésztelep egykori nagyjaira emlékezik, ran­gos alkotásaiknak a bemu­tatásával. A 90 éves évfor­duló alkalmából szombaton délután 3 órai kezdettel a Gödöllői Művésztelep Ala­pítvány teadélutánjára vár­ják az érdeklődő közönsé­get. Ugyanennek a napnak az eseménye az A.grártudo- mányi Egyetemen megren­dezésre kerülő gólyabál, amelynek jó hangulatáról egyebek között Kom&r László énekes, Maksa László humorista, vala­mint a Bergendy- és a Zámbó-együttesek gondos­Természetbarátok múzeuma Mászókötél a tárlóban (Ilancsovszki János felvétele) A természetjárók nagy örömére újabb fényképek­kel, kiadványokkal és albu­mokkal bővült a dobogókői Testnevelési és Sportmú­zeum Természetjáró kiállí­tása. A kisteremben kiállított tárgyak, jelvények, és pla­kettek visszaröpítik az ér­deklődőket néhány évtized­del. és csalhatatlanul bizo­nyítják. hogy a természet- járásnak régi szép hagyo­mányai vannak Pest me­gyében. Elgondolkodtató elődeink természet iránti szeretete és ragaszkodása, amelynek legfőbb eredmé­nye közösségformáló ereje. A régi idők természetjá­róinak világát bemutató új kiállításterem gazdag anya­ga hézagpótló igényt is ki­elégít. A kiállítást jó szív­vel ajánljuk minden ter­mészetbarátnak. Abel kodnak. Színházi produk­ciót is láthatnak ezen a héten a művelődési központ látogatói. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház együttese Szigligeti Ede Liliomfi című háromfelvo- násos vígjátékával szóra­koztatja a közönséget no­vember 14-én délután 17 árakor. Ócsa ezen a héten a köl­tészetnek s a település nagy poétája emlékének áldoz. Falu Tamás születé­sének 110 éves évforduló­ján délután 3 órakor ko­szorút helyeznek az ócsai temetőben a költő sírhant­den délután 2 órától pe­dig a sakk szakkör tagjai gyülekeznek. Dunavarsányban szomJ baton délután 2 órától csa­ládias hangulatú nyugdí­jastalálkozót rendeznek, amelyen a környező tele­pülések nyugdíjasait is vendégül látják. Az össze­jövetelen a helyi népdal­kor műsora szórakoztatja az időseket. Szombaton es­te 10 órától megnyitja ka­puit az ifjúság előtt a disz­kó. A korszerű technika hang- és fényeffektusai je­lenthetnek élményt a fia­taloknak. jára. Délután 4 órakor emlékülésen idézik fel munkásságát. Dr. Búza Attila polgármester szavai után Baranyi Ferenc költő szól Falu Tamásról, majd Karsai Franciska szaval Falu Tamás-verseket. A Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakkö­zépiskola irodalmi csoport­ja a fiatalság megemléke­zését hozza az ünnepségre. Leányfalun újonnan ala­kul ezen a héten a magyar néptáncegyüttes. A szom­baton délelőtt 10 órakor kezdődő táncház kereté­ben nyílik lehetőség, hogy aki kedvet érez, jelentkez­zék az új együttes tagjai­nak sorába. A leányfalui művelődési ház programjá­ban szombaton délután 4 órakor még a hagyomá­nyos tinidiszkó, este 8 órakor a felnőttek diszkó­összejövetele szerepel, ked­Dunabogdányban no­vember 10-től megrendítő fotókiállításiban gyönyör­ködhetnek a látogatók. Asztalos Zoltán, Fényes Gábor és Talum Attila azokat a fényképeket mu­tatja be, amelyeket a nyá­ron tett doni zarándoklat során készítettek. A természetkedvelőknek a Gyopár természetbarát­szakosztálya ajánl vonzó túrákat. November 9-én a hosszú túrák kedvelőit 25 kilométeres útra invitálják a Pilis hegységbe. A részt­vevők reggel 8 órakor a Batthyány téri HÉV-állo- máson találkoznak. Va­sárnap a Vértes hegységbe indulnak gombaszedő ki­rándulásra. A résztvevők az Erzsébet (Engels) téri Volán-pályaudvar 9-es ko­csiállásáról 6 óra 25-kor indulnak. K. Z. Toliként használható papírvatta iHiuuimiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimitiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil Kedves lakótársaink — a madarak A magányosság nyomasz­tó érzésének leküzdésében sok embernek nyújtanak megnyugtató támaszt, ha napjaikat megoszthatják egy-egy otthonukba költöz­tetett, gondozást, törődést igénylő kis madárral. A legkedveltebb ilyen szár­nyas lakótársak, a papagá­jok és a kanárik mellett a különböző díszpintyek. Ezek az apró termetű, tarka tollú kismadarak sok derűs percet, órát szerezhetnek gondozójuknak. A zebrapintyek igen sze­rény igényűek. Nem okoz­nak sok bajt őrzőiknek. Jó tudni, hogy ellentétben a kanárival vagy a hullámos papagájjal, a zebrapintye­ket nem szabad magányo­san tartani. A hím és a to­jó példás családi életet él­nek, mindig együtt vannak, gyakran üldögélnek egymás mellett. A jó tartás esetén az erre alkalmas párok köl­tenek is a kalitkában. Erre a célra egy elöl félig nyi­tott deszkaodút kell kívül­ről úgy a kalitkára akasz­tani, hogy a bejáró nyílást a madarák belülről hasz­nálhassák. így nem csökken a mozgásterületük sem és könnyebb az odú ellenőrzé­se (a tető kinyitása) is. Fészekanyagnak száraz fűszálakat tegyünk a kalit- | ka aljára. A béléshez a ma­darak szívesen használnak fehér pihetallakat, szükség­ből fehér papírvattadara­bokat is. A hím válogatja össze az építőanyagot, a to­jó feladata, hogy mindent a helyére tegyen. Mindkét madár kotlik, felváltva ülnek a 4-6 apró tojáson. A fiókák 12-13 nap múlva kelnek ki és 17-18 nc.pos korukban kirepül­nek, öthetesen válnak ma­guktól teljesen szállóká. Kis kedvencünk iránti szeretetünket azzal is kife­jezésre juttathatjuk, hogy minél változatosabb kosz- tot biztosítunk részükre. A kereskedésekben kapható magkeveréken kívül adjunk madarainknak rendszere­sen csíráztatott kölest vagy fénymagot is. A szo­bahőmérsékleten egy napig vízben tartott magokat hagyjuk további 24 órán keresztül nedvesen állni, majd alaposan öblítsük át azokat. A magvak csírája ilyenkor láthatóvá lesz. Ebben az állapotban kedr vélik leginkább madaraink.1 Étrendjüket azzal is válto­zatossá tehetjük, ha gyak­ran adunk nekik zöldet, tyúkhúrt vagy spenótot. A nyár második felétől a me­zőkön. a dűlőutak mentén gyűjthető apró gyommag­vakat is kedvelik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom