Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

A BELÜGYMINISZTER PONTOSÍT - TORGYÁN ÉS A lll/IH-AS .. (cikkünk lapunk 2-es oldalaké PEST MEGYEI XXXV. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM Ára: forint 1991. november 7., csütörtök A nap HÍRE Meghaladták a 2 milliárd angol fontot a kedden el­hunyt Robert Maxwell ma­gyarországi érdekeltségek­kel is rendelkező sajtómág­nás adósságai — közölte szerdán a Financial Times című napilap. Ebből 750 millió font a még kiderítetlen körülmé­nyek között elhalálozott üzletember közvetlen csalá­di érdekeltségei után ma­radt adósság, 1,2 milliárdra rúg a Maxwell Communi­cation Corporation (MCC) és 300 millióra a Mirror Group Newspaper (MGN) vállalat tiszta adóssága. SZTRÁJKFELHÍVÁS Határozott asm A MÁV szakszervezetei­nek jelentős része nem tá­mogatja a november 11-re tervezett figyelmeztető sztrájkot. Mint arról a Vas­úti Alkalmazottak Demok­ratikus Szövetsége szerdán az MTI-t tájékoztatta: fél- revezetöek azok a sajtóban napvilágot látott informá­ciók, melyek szerint a vas- utasságot képviselő szak- szervezetek követeléseik nem teljesítése esetén a sztrájk fegyveréhez folya­modnak. A VADESZ sze­rint a sztrájkot kezdemé­nyezők indítékai megkérdő- jelezhetők, vádjaik jelen­tős része pedig megalapo­zatlan. Így a többi szak- szervezethez hasonlóan a sztrájkfelhívástól a VADESZ is elhatárolta magát. AMERIKAI ÜZEMET AVATTAK GÖDÖLLŐN Nem kellett egy fél év sem Bőd Péter Ákos ünnepélyesen felavatta a United Technologies Corporation nevű ame­rikai nagyvállalat üzemét Gödöllő határában Az United Technologies Automotive — amely két és fél milliárd dolláros ta­valyi árbevételével a vi­lág egyik legnagyobb autó- és teherautóalkatrész-gyár- tója — tegnap Gödöllőn megnyitotta első magyaror­szági kábelköteg-készítő üzemét. Az avatóünnepsé­gen jelen voltak az ameri­kai nagykövetség képvise­lői, az UTA és anyavállala­ta, az United Technologies Corporation vezetői, Göncz Árpád köztársasági elnök és Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. A VOSZ sikeres akciója Egy SZDSZ-es igen nz Eipérn Az előzetes jelzések sze­rint összegyűlt a szükséges aláírás az Expo-népszava- zás ügyében, a több mint 20 ezer helyen mintegy 170 ezer aláíró mondott véle­ményt ily módon az Expó­Van remény arra, hogy az EK legközelebbi — november ■12—14-én sorra kerülő —, brüsszeli ülésén parafálják a magyar társulási szerződést, azaz jóváhagyják a megál­lapodás szövegét — közölte Juhász Endre, az NGKM il­letékes főosztályvezetője. Q Várhatóan a jövő héten újabb megbeszélésekre kerül sor — ezúttal Budapesten — a kereskedelemben felhalmozódott szovjet tartozások sorsáról. # Koordinatív szervezet létrehozását szorgal­mazza a jugoszláviai menekültek segélyezésének össze­hangolására Baranya megye önkormányzata. # Olajku­tatásra és -kitermelésre nyert és írt alá koncessziós szer­ződést a kambodzsai kormány képviselőivel a budapesti Nawa Kft. 0 A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériuma regionális tanácskozást tartott szerdán Mis­kolcon mintegy 200 Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei gazdasági és külkereskedelmi szakember részvé­telével, hogy a vállalkozók első kézből tájékozódhassa­nak a külgazdasági kapcsolatok lehetőségeiről. 9 „A közép- és kelet-európai térségben nem építhetünk para­dicsomot gazdasági temetőkben, de az sem lehetséges, hogy gazdasági paradicsom épüljön társadalmi pokolra” — hangzott el Willy de Clerq, az Európai Liberális De­mokrata Reformpártok Szövetsége elnökének összegző gondolata — az európai liberális pártok budapesti talál­kozóján szerdán a Gellért Szállóban. ról. A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége szerdai ülésén állást foglalt arról, hogy felkérik a gyűj­tőhelyeket: haladéktalanul küldjék be az aláírt íveket, ezzel egyidejűleg azonban folytassák az akciót. A VOSZ a Világkiállítási Fó­rum többi tagszervezetével egyetemben úgy véli: ez a legnyomatékosabb válasz arra a vádra, miszerint a gazdasági szervezetek poli­tikai indokok alapján dön­tenek a világkiállítás meg­rendezése mellett, amint ezt a Fidesz és az SZDSZ véli. Meglehetősen furcsa, hogy politikamentességről éppen két politikai párt beszél, azt állítva magáról, hogy csupán gazdasági szempontok alapján utasít­ja el az Expót — hangzott el a testület ülésén. A VOSZ ülésén részt vett Mécs Imre szabaddemokra­ta képviselő is, aki az el­nökség tagjaival közölte: bár a népszavazás ügyében nem kíván állást foglalni, máris kijelenti, hogy a parlamentben igennel fog szavazni, amikor az Expó­ról kell dönteni. Az első kapavágástól az első gyártósor felszereléséig — tízmillió dolláros beru­házás keretében — 163 nap telt el, s a határidőből 20 napot még le is faragtak. S ami nem kevésbé szokat­lan, ezzel a teljesítménnyel magyar cég. a 22-es AÉV dicsekedhet. Ennek is és a teljes egészében amerikai befektetésnek is örült a tízszer négyzetméteres csarnokot avató Bőd Péter Ákos, kiemelve, hogy a vi­lágcég a technológia, az üzemszervezés és a munka- kultúra magas szintjével ismerteti meg hazánkat. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlás az 1939 és 1949 között elvett vagyon után Csak egyszer érvényesíthető Az MTI szerdai informá­ciója szerint o kormány csütörtöki ülésén várha­tóan elfogadják a máso­dik kárpótlási törvény ter­vezetét, amely az 1939. má­jus 1-jétől 1949. június 8-áig terjedő időszakban alkotott jogszabályok alkal­mazásával okozott károk részleges kárpótlásáról szól. A kárpótlás kiterjed azok­ra is, akiknek 1944-ben le­tétbe kellett helyezniök ér­tékpapírjaikat, nemesfémei­ket. A törvényjavaslat vi­szont nem vonatkozik azon személyekre, akik koráb­ban Németországtól már kaptak kárpótlást. A testület várhatóan mó­dosítja a pénzforgalomról és bankhitelről szóló mi­nisztertanácsi rendeletet Az új szabály szerint a pénzintézeteknek a jövőben közölniük kell az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatósággal a meglévő ér az újonnan nyitott bank­számlák elnevezését és szá­mát. A testület megvitatja ar agrárpiaci rendtartás tör­vényi téziseit is. Ugyancsak napirendre kerül a Magyar Köztársaság honvédelmi alapelveiről szóló ország- gyűlési határozat, valaminlí a biztonságpolitikai kon­cepció tervezete is. Vár­hatóan javaslat születik több büntető jogszabály- módosítására. tgy újra sza­bályozzák a kémkedés, as. állam- és katonai titkok ki­adásának bűntettét. Kitörés 92 A magyar gazdaság kulcséve? A jövő év elejére rendel­kezésre állnak azok a pénzügyi és gazdasági tör­vények, amelyek a piac- gazdaság szempontjából el­sődlegesek. Az alapvető feltételek tehát megterem­tődtek, még ha továbbfej­lesztésre szorulnak is — mondta Kupa Mihály pénz­ügyminiszter az 1991-es évet értékelve szerdán, a Kitörés ’92 konferencián, a Budapest Kongresszusi Központban. Hozzátette, hogy a privatizáció kiszé­lesedett, felgyorsult, és át­lendült az állami bürokrá­cia okozta holtponton. Bő­vült a piaci szereplők szá­ma is, hiszen 110 ezer jogi és nem jogi személyiségű bejegyezett társaság műkö­dik, 400 ezer a magánvál­lalkozások és 10 ezer a külföldi vegyes vállalatok száma. Javult a gazdálko­dók alkalmazkodóképessé­ge, jelentős teljesítményt nyújtva. Kupa Mihály a következő évről úgy vélekedett, hogy bölcs parlamenti és kor­mányzati magatartás mel­lett, vagyis a gazdaságra koncentrálva 1992 kulcsé9 lehet a magyar gazdaság számára. Alapot az adhat erre, hogy például a keleti kereskedelem összeomlásá­hoz hasonló külső sokkha­tással reményeink szerint' nem kell számolnunk. A közös piaci társulástól, ha nem is látványosan, da piacnövekedést várhatunk* Kalkulációk szerint a keleti piacokon akár háromoldaltl segélymegállapodások, akár az új típusú, közvetlenül <t köztársaságokkal való üz­leti kapcsolatok hozhatna!» eredményt. Esély van aa infláció növekedési ütemé­nek leszorítására és a ka— matszintek fokozatos csőit— kentésére is. Ez utóbbiak A vállalkozások számára je­lenthetnek kitörési lehető­séget ZAVAETAIAN A cmBR&A-BETxaitfTÁs Heggyé nő a szeletkészlet Kedvez az időjárás a cu­korrépa betakarításának. Érthető hát, hogy a terme­lők nagy aktivitással szor­galmazzák a termény gyors átvételét. Pest megyében idén négyezer hektáron ter­mesztettek répát. A legje­lentősebb termelők közé tartozik a kiskunlacházi Pereg Tsz, a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság és a vác- szentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezet. Mivel jócskán megdrágultak a cu- korrépa-betakarító gépek meg a termelési költségek is, így ma már kevésbé vonzó ennek a fontos ipari és élelmiszerterméknek a termesztése. Értesüléseink szerint pil­lanatnyilag a termés mint­egy 40 százalékát szedték már fel. A legjelentősebb feldolgozó a hatvani és a szolnoki cukorgyár, de jut a répából az Ercsiben talál­ható üzembe is. Ebben az évben jó minőségű alap­anyag kerülhet feldolgozás­ra, s a hektáronkénti, átla­gosan 4 tonnás hozamok is kielégítők. Minden remény megvan arra, hogy novem­ber végéig, december ele­jéig végezhetnek a betaka­rítással. Még a nyár elején nagy vihart kavart, hogy az em­lített gyárak, de az ország valamennyi feldolgozója azzal riogatta a gazdaságo­kat, hogy a megállapoaás- tól, a szerződésekben rög­zítettektől eltérően, 10 szá­zalékkal olcsóbban veszi át a terményt. Nos, ez a té­ma, sportnyelven szólva mérkőzés, még távolról sem nevezhető lefutottnak. Ugyanis a Földművelésügyi Minisztérium fontolgatja a cukorgyárak pénzügyi tá­mogatását. Egyébként a megalakult terméktanács­nak kell majd minden valószínűség szerint a sar­kára állnia, hogy a terme­lők érdekei ne csorbulja­nak. Egyébként a Jövőbeli minden valószínűség sze­rint a cukorgyárak leszned* a termeltetők Is. Vagy!» eszközt, gépet, technikáit biztosítanak a gazdaságok­nak, s azoknak csak a tej rületet és a munkaerőt kelt előteremteniük. És még valami. Már ta­valy is gondot okozott ti gyáraknak az, hogy képte­lenek voltak megszabadul­ni a répaszeletektől mint mellékterméktől. Miveí idén jócskán csökkent A szarvasmarha-állomány, amelynek étrendjéből nem hiányzott a répaszelet sen\ így minden bizonnyal répa- szelethegyek emelkednek majd a gyárak területén. Ha­csak élelmes vállalkozóié vagy kistermelők nem ve­szik a fáradságot, s gazda­ságaikba nem fuvarozzák ezt a tápláló és hovatovább olcsó takarmányt^ Gy. I*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom