Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
I. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM 1991. NOVEMBER 6., SZERDA D U NAJAJ SZENTEN DRE1-SZIGET CSEPEL-SZIGEI MIKLÓS • DUNAKESZI # FOt • GOD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTSzándék már van Pénzt kell még szerezni Az Országgyűlés állal elfogadott törvény világosan intézkedik az egyházak bizonyos ingatlanainak visszaadásáról. Ez, mint a helyi döntésekhez szolgáló alap, sokat segít abban, hogy az önkormányzatok viszonylag zavartalanul tehessék meg az intézkedéseiket. A fóti ön- kormányzat képviselő-testülete a közelmúltban tűzte napirendre ezt az időszerű tennivalót. kell, melyek a lakosság igényei. szükségletei. A tulajdon birtokában erről megfeledkezve az emberi kapcsolatokat, a település békéjét kellene kockáztatni, Abból indultak ki, hogy a törvény szerint az egyház tulajdonába kell adni azokat az állami tulajdonba vett egyházi, illetve a helyette használatba vett állami vagy helyi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, melyeket az egyház jelenleg is nevelési, kulturális, szociális vagy hitéleti célokra használ. A TÖRVÉNY Mint azt tapasztalhattuk, s lapunk idei számaiban többször tudósítottunk róla, az ingatlanok és oktatási intézmények körül az idén több vita is kirobbant. Az I sz. általános iskolára a Fóti ökumenikus Közművelődési Egyesület jelentette be az igényét. A Fő téri óvodát a római katolikus egyház szerette volna egyházi szellemiségű kisdedóvónak átszervezni. Ezek a kezdeményezések megosz tolták a falu lakosságát. A FÖKE-iskola végül külön épületben kezdte meg mű ködösét. Kevesebb vitára ad okot a törvények teremtette új helyzet, csökkenti a feszült séget a meglevő törvény, melyet a helyi viszonyok szerint kell alkalmazni. A nagyközségben hét ingatlan volt korábban egyházi tulajdon. A katolikus egyház egykori zárdája helyén négy lakás alakult ki. Övék volt az 1. sz. iskola udvara, a már említett óvó da és egy óvodakert. Sajátjaként tarthat számon égy óvodát az evangélikus egyház. Ezenkívül megilleti még négy lakás épülete, a református egyház hét lakásra és egy iskolára tarthat igényt. ÜVODAK Az evangélikusok presbitériuma úgy határozott, hogy 1995. évi határidővel kéri vissza azt a ma óvodának használt épületet, amely korábban egyházuk iskolája és kántortanítói lakása volt. A jövőben is régi funkcióját teljesítené, any- nyiban, hogy a harangozó és a kántor lakna abban. A reformátusok presbitériuma 1992—93 közötti időben kéri a község főterén levő épületegyüttest. Itt szolgálati lakásokat nyitna az ökumenikus általános iskola pedagógusainak. A jelenleg elfoglalt épületekből cserelakás ellenében ki kellene költöztetni a lakókat, amihez az önkormányzat segítségét kérik. A napirenden szereplő kérdés előterjesztésekor még az szerepelt a képviselők előtt: a katolikus egyházközség visszaigénylési szándékait nem ismerik. Sürgetőleg fogalmazták meg, hogy erre nagy szükség lenne. Fel kell készülni az ingatlanok átadására. Azt ugvanis indokolja a törvény, hogy végrehajtása nem akadályozhatja az önkormányzatokat feladataik ellátásában. Vagyis nem csukhatnak be átmenetileg sem gyermekintézményeket, időben kell gondoskodni azonos minőségű lakásokról az érintetteknek. Más szóval: önkormányzati ingatlant csak akkor lehet átadni, ha a feladatellátás nem szenved csorbát. A fótiak szerint náluk ez úgy lehetséges, ha az ingatlannal együtt a feladatot is átveszik. ám ezek működéséhez az anyagi alapokat is meg kell időben teremteni. Nagy türelmet, megértést és körültekintést igényelnek ezek a változtatások minden település életében. Bárki lesz is egy épület tulajdonosa, látnia, tudnia TULAJDON A község önkormányzata úgy határozott, hogy minden egyház vezetőivel kü lön-külön tárgyalnak. A visszaadások feltétele, mint annyi mindennek, itt is a pénz. Ha lakásokat kell átadni. akkor helyettük lakásokat kell építeni, vagy meglevőket átalakítani. Ez az egyik legnehezebb félté tel ma mindenütt Magyar- országon. Az igényelt la káskiürítésekhez tehát, mint hangsúlyozták, csak pénz birtokában tudnak hozzá fogni. Egyházi és önkormányzati képviselőkből álló bizottság lát neki az egyáltalán nem könnyű feladat megoldásának. Kovács T. István Hívja a 06-24-et! Lacháza közelebb kerül Jó hír Kiskunlacháza körzetének. Éppen ideje. Magunk vagyunk a megmondhatói, hogy gyakran egy teljes napig is vártunk a kapcsolásra, míg egy-egy telefon- állomás kicsengett amott, a vonal végén. Szabó Zoltán, a Dél Pest Megyei Távközlési Üzem vezetője hozta tudomásunkra, hogy november 7-től új, crossbar típusú telefonállomást helyeznek üzembe a megye déli peremén. Körzetünk ezentúl közvetlenül hívható, egyelőre a bekapcsolt 240 előfizető számára. Az állomás kapacitása ugyan 600 készülék használatához elég, de ezek bekötésére később kerül sor. — Mikor, és mitől függ ez? Mennyibe kerül egy állomás? — kérdeztük. — Ezt pontosan még nem lehet megmondani. A helyi önkormányzatok vezetőivel folynak a tárgyalások. Minden azon múlik, hogy ki, mennyivel járul hozzá, miben állapodnak meg a posta és a települések képviselői. Fontos tudnivalók a körzetbe telefonálóknak. Az állomások a 24-es szám előtárcsázása után lesznek hívhatók közvetlenül. A korábbi hívószámok megváltoznak, és 30 000-rel indulnak. Az előfizetők értesítést kapnak a számváltozásokról. Különös kis cédula Furcsa kis cédulát tartok a kezemben. Örömmel vettem birtokba. Bár nem zöld a színe, de azárt valamit reméltem tőle. Oly nehéz ma alkatrészeket szerezni az autóhoz, hogy lehetőségként csillant meg előttem a Gödi Fémipari Kisszövetkezet nyomtatott lapocskája, melyen gzen sorok állnak: „Az általunk felújított hengerek darabonként ellenőrizve vannak. Minőségileg kifogástalanok.” Nahát, ez kell nekem. Utazom a helyszínre, hogy ilyen kifogástalan hengert kapjak, a szerelővel meg beszereltessek a járgányomba. Igen ám! Csakhogy az én laikus mivoltomnak érthetetlen még itt valami. Azt mondja: „Beépítés után a hengerekre reklamációt nem fogadunk el.” No de ha a beépítéskor még felújítottak és ellenőrzöttek, akkor sem? Hát nem tudom, kérem szépen, de a szerelő is olvasta ezt a cédulát. Ö csak elvigyorodott rajta, de azt mondja, hogy a kollégái egyenesen a hasukat fognák. ök tudják, hogy miért. K. T. I. Öregcserkészek és folklór Tervek Leányfalun Ha kicsi a húz, kevés a forint, tokld meg egy kulturális egyesülettel! Magyar közmondás után szabadon fogalmazhatunk így, egy rövid felhívást olvasva. Igaz ugyan, hogy Leányfalu művelődési háza alig több másfél szoba összkomfortnál. Az is tény, hogy a művelődésre fordítható forintok sem gurigáznak végeláthatatlan, fényes csillogással a ház előtt álló parkon át egészen a pénztár ajtajáig. A valósághoz tartozik viszont, hogy szép természeti környezetben áll a ház. Közel a Duna, épp a szomszédságában terül e! a labdarúgópálya. Leányfalu adottságai sok nagyszerű lehetőséget kínálnak. No meg követelnek is annak érdekében, hogy a fürdőbe, üdülőbe érkező hazai és külföldi vendég ne unatkozzék. Ha jól érezte magát, jöjjön a következő esztendőben is, és ne csak a hegyek, erdők a vízparti táj szépsége miatt. A lehetséges bővítésének szervezeti feltétele is van. Sokak sokszínű ötleteit és hozzájárulását próbálják keretbe foglalni egy kulturális egyesület megteremtésével. Úgy határozták meg a célt a kezdeményezők, hogy a kulturális élet fejlesztéséhez kérik, keresik az önzetlen támogatókat. Kulturális vállalkozásokkal, különféle országos céltámogatási pályázatok esetleges elnyerésével igyekszenek pezs- díteni az életet Leányfalun. Reggel hétre beszélték meg a találkozót, itt, az épület kapuja előtt. Megnézte a karóráját. Éppen annyi volt az idő. Felnézni Is alig maradt ideje, tompa orrú Wartburg elől kellett elugrania. Fél lába bele is csúszott a kiszáradt út menti árokba. A kocsi fékezett, szélvédője mögött busafejű kollégája röhögött. — Szállj ki, te szemét! A saját kollégádat is képes lennél elgázolni — dohogott vele, s még akkor is szidta, mikor az kifelé kászálódott, s tovább nevetett. — Berezeltél, mi, hogy elütlek? He? — Elütöd ám, a ... — mondta volna tovább Feri, a kőműves, de már ő sem bírta nevetés nélkül. Hiszen csak tréfából dohogott. így évődtek egymással mindig. Lehet annak tán húsz éve is. — Mit kell itt csinálni? — kíváncsiskodott Jani, a villanyszerelő, miközben a szerszámostáskát emelte ki a csomagtartóból. — Fogyókúra lesz, pohoskám — célzott tekintélyes pocakjára a kőműves. — Kivésel itit vagy tizenöt méter hornyot, behúzod a drótot, a végére szerelsz egy kapcsolót. Én meg addig anyagot készítek, aztán bepucolom a lemállott vakolat helyét. — Kvalifikált munka — húzta el a száját gúnyosan Jani. — örülj, hogy az is van egyáltalán. — Hát, mert a fejesek sem járnák komolyabb munkák után. — Inkább hagyják szét- bomlani a vállalatot — jegyezte meg keserűen Feri, s arra gondolt, hogy egy napon búcsút mondhatnak egymásnak Janival, aki vele együtt lépett be a karbantartókhoz. Már el is tudta volna képzelni nélküle a napjait. Egy pillanatra meg is ijedt az előbbi gondolattól, de aztán kiadta a vezényszót. — Irány az iskola bejárata. — Maguk azok? — mérte végig őket a gondnok. — Csak ne csináljanak nagy rumlit. — A vésés azzal jár — mordult rá Jani, de a gondnok sarkon fordult. — Még hogy rumlit — döcögte maga elé a villanyszerelő, és kézbe vette a szerszámokat. Délre a vakolással is elkészültek. — Bemegyünk a telepre? — kérdezte Feri. — Fityiszt — mondta és mutatta Jani. — Majd reggel. Úgyis csak a fájrontra kéne várnunk. — Megette a fene — keseredett el a barátja is, aki megborzadt attól a gondolattól, hogy egy külön felmondólevél elválaszthatja őket. — Gyere be hozzánk, dagadt — ajánlotta vigasztalásul. — Tegnap libát sütött a feleségem. Ügy vélik: külön kell gondoskodni két fontos társadalmi réteg szabadidejének gazdagításáról. Több, színesebb programot kell ajánlani a gyermekeknek és a nyugdíjasoknak. Kibontakozni látszik egy dédelgetett terv sikere, melynek ma még az alapozásánál tartanak. E szerint a kulturális egyesület szervezné meg jövőre Leányfalun az öregcserkászek országos találkozóját, a nemzetközi folklórtábort, több nyári koncert és művészeti tárlat megrendezését. Már most hozzá kezdtek annak a felméréséhez: kik tudnak szállást adni, étkezést garantálni a nyáron érkező vendégek számára? Ez is egyfajta, az eddiginél jobban elterjedt vállalkozás lehetne. K. T. I. MA NYÍLIK kiállítás Előreláthatólag tanulságos, ezzel együtt látványos kiállítás nyílik meg november 6-án Szentendrén. Az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya támogatásával a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság városi kapitánysága, valamint Szentendre és Tahi- tótfalu önkormányzata lesz házigazdája a bűnmegelőzési, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai bemutatónak. A Pest Megyei Művelődési Központban két napig látható kiállítást november 6-án délelőtt 10 órakor a védnök dr. Kopácsi Sándor ny. r. vezérőrnagy, Budapest 1956-os rendőrfőkapitánya, az önvédelmi Szervezetek Országos Szövetségének elnöke és Balatoni István rendőr ezredes, az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese nyitja meg. A szentendrei rendezvényt követően november 8-9-én a tahitótfalui művelődési házban láthatják az érdeklődők a bemutatott— anyagot. Itt nyolcadikén délelőtt 11. órakor dr. Komáromi István rendőr alezredes, a PMRFK vezetője fogadja az első látogatókat. A gyártó és forgalmazó cégek a helyszínen bemutatják és árusítják elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi jelző-riasztó és biztosító készülékeiket, berendezéseiket. A helyszínen tartózkodnak ebből az alkalomból olyan közbiztonsági szak. emberek is, akik a bűn- megelőzés tapasztalatokon alapuló módszereit ismerik. Készséggel válaszolnak minden olyan kérdésre, amit az érdeklődők a témakörben intéznek hozzájuk. (Kovács) Móricz Zsigmond emlékére O Előkészítő megbeszélés A napokban Czine -Mihály irodalomtörténész elnökletével kibővitett vezetőségi ülést tartott a Móricz Zsigmond Társaság Leányfalun. Réthei Prikkel Lajos ügyvezető elnök ismertette azokat az elképzeléseket, melyeket 1992-re, Móricz Zsigmond halálának 50. évfordulójára terveznek. Emlékbizottságot hoznak létre, ennek tagjaira javaslatot tett. Az évforduló központi rendezvényeit 1992. augusztus 20. és 27. között Leányfalun tartanák meg, ahová várják az író nevét viselő iskolák és kulturális intézmények küldöttségeit. Irodalmi színpadok bemutatkozását, prózamondó verseny meghirdetését, tudományos tanácskozást, Mó- ricz-emlékkönyv és -emlékérem megjelentetését, koszorúzás! ünnepségek megtartását tervezik. Ekkor kerülne sor a magyarországi irodalmi társaságok tanácskozására, melynek zárásaként megalakulna az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Püski Sándor hozzászólásában ismertette a kiadói terveket. Többek között egy hasonmás kiadás a Magvető, Móricz által kijavított, példányából. Valamint a hátramaradt művek megjelentetése, melyeket még az író tervezett és javítgatott a kéziraton, de megjelenését halála megakadályozta. Czine Mihály hozzászólásában úgy értékelte a terveket, hogy nagyon szépek az elképzelések, de szerinte nem néhány napra kellene „zsúfolni” az évforduló programjait, hanem több helyszínnel és más-más időben. Javasolta, hogy a gyerekek számára hirdessék meg a Móricz Zsig- mondról szóló rövid tanulmányok, dolgozatok írását Ez a pályázat érintheti a hazánkon kívül élő magyar ság gyermekeit is. Nemcsak prózamondásra kellene lehetőséget teremteni. A verseny legyen vers- és prózamondó verseny, de kötelezi egy-egy Móricz-mű előadása. Javaslatok hangzottak e’ az emlékbizottság összeté telére, a védnökségber részt vevők neveire. A vezetőség úgy döntött hogy november 8-ára ősz- szehívja a közgyűlést, fi végleges programot akkoi alakítják ki. Székelyhídi Ferenc DUNATAJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. 9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 136-4161, Iliitől.
