Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

# AGRAREGYETEM Gólyabál Bergendyvel November 9-én, szom­baton rendezi hagyományos gólyabálját a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem. A 19 órakor kezdődő mulatsá­gon közreműködik Komár László énekes, Maksa László humorista, a Ber- gendy-zenekar, valamint ef Zámbó és együttese. Kilósruha-vásár Svájci—német kilósruha­vásárt tartanak november 8-án 14—18 óráig, 9-én és 10-én 9—17 óráig Gödöllőn a családsegítő szolgálatnál (Szabadság út 23.). Mozihb A Frekvencia video aján­lata: A gyújtogató, 10 órakor. Dollárköteg, 16 órakor. Gyémántok, 18 és 20 óra­kor. Piros A nyáron ismét loptak egy kicsit Gödöllő zöld­övezetéhez a városközpontban. Az ÁFÉSZ-áruház mellett az egykori faházbüfé helyét felásták, fű­maggal beszórták. Amíg kikelt, sárga műanyag szalaggal óvták a dagonyázóktól. Amikor zöldellt már a vetés, csak ráálltak az autósok. Mondták, azért, mert a parkolóőrök hely hiányában oda küldték őket. A közterület-felügyelők büntetése pe­dig nem maradt el. Az előző állítást ma már nehéz lenne igazolni, mivel jelenleg nincsenek parkőrök. A gyepre nél­külük is ráhajtottak a sofőrök, mondhatni; nem kellett noszogatni őket. A hivatal csakhamar el­vesztette türelmét, és kiszabta a nekünk való bün­tetést. Hála istennek! Elkerítették a zöld szigetet, így kell védekezni ellenünk, amíg magasabb osz­tályba nem lépünk. —zs —V A szabadegyetemen A nemzeti kérdés A Magyar sorskérdések — együttélés a Kárpát-me­dencében című szabadegye­temi előadás-sorozat kereté­ben november 6-án, szer­dán 16 órakor dr. Nieder- hauser Emil akadémikus tart előadást. A nemzeti kérdés Közép-Európában címmel a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. A kurzust, amely a Gazda­ság- és társadalomtudomá­nyi kar kezdeményezésére kezdődött szeptemberben, tám-gatja a Pro Cultura Alapítvány kollégiumokért részalapítványa. A városból is várják az érdeklődőket a földszinti rektori tanácste­remben. Gödöllői Kézilabda Sport Club! I enkő Ákos az elnök A Gödöllői Kézilabda Baráti Kör első összejöve­tele előtt hírül adtuk már, hogy a GSC és a kézilabda­szakosztály közös törekvése olyan önálló sportegyesület létrehozása, amely anyagi­lag független az anyaegye­sülettől. Ennek alapvető feltétele, hogy az egyesü­lési torvény szellemében önálló jogi személy jöjjön létre. Örömmel írhatom le, hogy november első napjai­ban a cégbírósági bejegy­zés megtörtént és ezzel tör­vényesen is megalakult a Gödöllői Kézilabda Sport Klub. Még nagyobb öröm a ké- zilabdások számára, hogy az egyesület elnöki tisztét — ötletem és megkeresésem eredményeként — elvállal­ta Benkő Ákos. Aki netán nem ismerné őt, tudni kell róla, hogy a már évtizedek­kel ezelőtt a kézilabdától az atlétikára átnyergelt sportember jelenleg az MTK atlétikai szakosztá­lyának vezető edzője. An­nak a néhai Benkő Tibor bácsinak a fia, aki Los Angeles-i olimpikon volt, és évtizedeken át nevelte n gödöllői fiatalokat a vívás­ra, teniszre, s a sportszerű és fegyelmezett életre. Benkő Ákos személyéhez fűződik Gödöllő kézilabdás- életének kialakulása, majd az első aranycsapat létre­hozása, Galgahévíz és Túra kézilabdasportjának fel­virágoztatása a hatvanas évek végén. A kézilabdázás önállóso­dása és Benkő Ákos válla­lása garanciát adhat a férfi­szakág magas színvonalá­nak stabilizálására. A jelek szerint a baráti kör műkö­dése is erkölcsi támasza le­het a kézilabdázásnak. Az új egyesület alakuló elnök­ségébe került Bobos Mi­hály. Novák Alajos és Mar­kó Gábor. Az elnökség fel­adata lesz többek között egy korszerű szakosztályi modell kialakítása és irá­nyítása. valamint egy új vállalkozás gazdasági, pénz­ügyi műveleteinek felügye­lete, továbbá szponzorok felkutatása, a tőlük remél­hető anyagi lehetőségekkel történő hatékony gazdál­kodás. M. G. Kispályás labdarúgás Őszi kapuzárás Ä gödöllői kispályás lab­darúgás története 1974 ta­vaszán kezdődött. Volt olyan bajnoki év, amikor 38 együttes szerepelt osztá­lyaiban. Az idén két osz­tályban, három csoportban 30 gárda kezdte a szerep­lést. Többségük önerőből állja a költségeket. Az idén már nem lépnek pályára a csapatok a pontokért, bár néhánynak maradt bepótol- nivalója. Mint Ádám Jó­zsef, a szövetség titkára el­mondta, majd tavasszal tör­lesztik az adósságokat. Eredmények: A II. osztály A csoportjá­ban: Erdőgazdaság—Humán 1-6, Median—Pannónia 2-3, Special—Nimra 2-5, Frek­vencia—ÁTK 2-3. A B cso­port 9. fordulójában: Orange r-Árpádföld 3-6, Architek­ton—Fortuna 6-4, Kerepes- tarcsa—Árpádföld elhalaszt­va, Pedagógus—Orange 2-13. A 10. fordulóban: Archi- tekton—Orange 3-3, a Ke- repestarcsa—Bau-Trade és a Pedagógus—Árpádföld mérkőzéseket elhalasztot­ták. A bajnokság állása: A csoport 1. Tigáz­Frekvencia 8 2 — 59-15 18 2. ÁTK 6 — 4 34-30 12 3. Erdőgazdaság 6 — 4 33-30 12 4. Nimra 5 1 4 28-20 11 5. Humán 4 2 4 35-25 10 6. Median 5 — 5 39-31 10 7. Pannónia 2 1 7 23-63 5 8. Special 1 — 9 15-52 2 B csoport 1. Architekton 5 1 3 38-24 11 2. Árpádföld 4 2 — 24-13 10 3. Orange 4 1 3 51-31 9 4. Fortuna 4 1 3 27-31 9 5. Bau-Trade 2 2 3 29-39 6 6. Pedagógus 1 1 5 13-34 3 7. K.-tarcsa — 2 3 11-21 2 8. BMX törölve Csiba József Semmi baj Először bosszankod­tam, utána megmoso­lyogni valónak ítéltem, hogy egy testületi ülésre szóló meghívóhoz az egyik napirendi ponthoz készült előterjesztést — szemben a többivel — nem csatolták. Még mindig abban bíztam, hogy véletlen volt, de ha tudatos ... Akkor sincs semmi, hiszen kölcsön­kértem egy testületi tag­tól. Nem ér semmit a titkolózás, a kiskorúsí- tás, „a sajtó számára még nem aktuális” mi­nősítés. —zs • • • • GODQLLOI ma XVÍil. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1991. NOVEMBER 5., KEDD Erdőkertes A közélet fóruma Az erdőkertes! Ady Endre Művelődési Házat azért ke­restem fel, hogy a település közművelődéséről írjak. Azt szerettem volna megtudni, hogy az intézmény hogyan il­leszkedik az Erdőkertesen élők mindennapjaiba. Dá­niel Kornél igazgató szívesen adott tájékoztatást — van miről beszélnie! —, és én rövid idő alatt meggyőződhet­tem arról, hogy Erdőkertesen új módon végzik a köz- művelődés emberformáló feladatát. — Nem üzentünk mi hadat a régi gyakorlatnak vagy formáknak — mondta Dá­niel Kornél —, hiszen klubjaink, különböző szak­köreink vannak, rendezünk műsoros előadásokat, hang­versenyeket, még bálokat is, és természetesen helyet adunk a filmvetítéseknek, de mindez kiegészül, vagy talán megsokszorozódik az­zal a közéleti töltéssel, amit vállaltunk az itt élők érdekében. Nem zárt, kör­bejárható kultúrház, ha­nem a községpolitika, a helyi közélet fóruma kívá­nunk lenni. Dániel Kornél nemcsak meggyőzően, de meggyőző­déssel, az általa megfogal­mazott és vállalt feladatok iránt érzett elkötelezettség­gel beszélt arról a munká­ról, ami — szerinte — most minden művelődési ház központi feladatát kell, hogy képezze. — Közismert, hogy mennyire határok közé szorítja a falusi művelődé­si házak munkáját a füg­s a település költségveté­sétől. Mennyit szánnak kul­túrára? Erre a kérdésre a képviselők érdeklődési kö­rüknek megfelelően vála­szolnak. Nálunk az összeg­gel nincs baj! Benne va­gyunk a levegőben, s ve­lünk mindenütt találkoz­nak, s ez a határozatok meghozatalánál, a pénzek elosztásánál döntő. De eh­hez szükséges volt, hogy el­ismertessük magunkat' — mondta. — Nem szavakkal, hanem munkával! Ha nem dolgoznánk, lenne olyan önkormányzat, amely en­gedné, hogy évenként 4,8 milliót költsünk közműve­lődésre? Engedné, hogy hat személy dolgozzon az intézményben? A közművelődési dolgo­zók kezdeményezésére, az önkormányzat egyetértésé­vel és támogatásával hoz­ták létre az Erdőkertesi Kulturális Alapítványt. Dániel Kornél úgy emlék­szik, hogy „bizony Isten, nem volt ez könnyű mun­ka!”. De sikerült. Annyira sikerült, hogy az alapít­vány — amelyben a mű­velődési ház dolgozói na­gyon sok munkát vállaltak és vállalnak — jelenteti meg az Erdőkertesi Tükör című, havonta olvasható közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Dániel Kor­nél. Az Anfilád Műterem-galériában Szekeres Erzsébet munkái Szekeres Erzsébet textil­iparművész Magyar nép­balladák című kiállítása kapcsán jutottam el a Lő- rincz Ferenc és felesége által létrehozott Anfilád Műterem-galériába. (Enfi­lade — az idegen szavak szótára szerint — a paloták termeinek olyan elhelyezé­se, hogy rajtuk a nyitott aj­tók során, mint egy tenge­lyen, végig lehessen tekin­teni.) Gödöllőn, a Somogyi Béla utca 15. szám alatti kertes házuk földszinti he­lyiségében alakították ki galériájukat, ahol az elmúlt egy év alatt négy kiállítás­nak adtak otthont. — Honnan ered. a ma­gángaléria ötlete és elne­vezése? — kérdeztem a házigazdát. — Harminc éve foglalko­zom fafaragással, illetve festészettel. Ügy éreztem, szükség van egy rugalmas galériára, ahol az elismert művészek mellett kevésbé neves alkotók is bemutat­hatják munkáikat. — A műterem elnevezése Bari Károly költőtől szár­mazik — mondta Lőrincz Ferenc —, aki jelenleg azo­nos címmel megjelenő, sok- nemzetiségű folyóirat elin­dításán fáradozik. Mivel képzőművészet és irodalom között tagadha­tatlan a kapcsolat, a galé­ria a jövőben irodalmi ta­lálkozóhellyé bővül. így a Lőrincz házaspár — ha nem is a klasszikus érte­lemben vett mecénás minő­ségben — körzetünk kultu­rális életének további fris­sítéséhez járul hozzá. Az eddigi tárlatokon a látogatók megismerhették Bánkúti Péter vászonfotóit, Szántai Sándor fémmun­káit, Szeri József és a fia­talon elhunyt Hidi Ferenc fafaragásait, valamint Mar- kovics Ferenc fotóművész alkotásait. Az érdeklődőket október 26-tól két héten át a már korábban említett Magyar népballadák című kiállí­tással várják, melyet Sári Katalin népes vendégsereg előtt nyitott meg. Szekeres Erzsébettel a megnyitó előtti percekben sikerült beszélgetnem. — Húsz éve állítok ki — tájékoztatott. — Eleinte raj­zoltam és festettem, majd 1974-től textilképekkel kezdtem foglalkozni. Eddig mintegy száz önálló és csoportos kiállításon vet­tem részt itthon és külföl­dön. Legutóbb Spanyolország­ban, Mallorca szigetén és a franciaországi Lourdes- ban mutatták be munkáit. Egyik alkotása az UNICEF képeslapján járta be a vi­lágot. 1989-ben bélyegen jelentették meg Tündérszép Ilona és Árgyélus című varrott meseszőnyegét, ez utóbbi jelenleg is a Bélyeg- múzeumban található. Az Anfilád falain többek között Kádár Kata, Kőmí­ves Kelemenné, A cséplő­gépbe esett lány balladájá­nak képei elevenednek meg a nap, a hold, a csillagok, virágok és más szimbólu­mok felhasználásával. Az életfasorozat találóan jel­lemzi a mindenkori ember ágas-bogat, színes vagy szürke hétköznapi életét. Idei munkáinál ezúttal ezüst és arany olajfestéket, szitanyomásos és tollrajz- technikát alkalmazott. Az ötvenegy darabból álló gyűjteményt november 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az. Anfilád na­ponta nyolctól tizenkilenc óráig tart nyitva. Érdekes­ség még, hogy a kiállított képek — melyekből mind­össze egy-egy létezik — a helyszínen megvásárolha­tók. —hiszi— Megmutatták a kábel- televízió technikai helyisé­gét és felszerelését. Hozzá­szoktam a meglepetésekhez, de itt csodálkoztam. Meg­lepett, hogy mire képes a népművelők és az őket se­gítők közös erőfeszítése egy 3874 lakost számláló falu­ban. Itt talán minden van! — Az erdőkertesi kábel- televízió a már említett alapítvány külön szekciója­ként működik — tájékozta­tott az igazgató. — Jelenleg 270 lakás tartozik a rend­szerünkhöz, ahol nézhetik az MTV, az RTL, az Euro- sport, a SAT 1 és a saját, erdőkertesi állomás műso­rát. Az augusztusi pénzügyi egyenleg szerint a kábelte­levízió 3,3 millió forintból gazdálkodott, s ebből a ta­gok általi befizetés 2,3 mil­lió forint volt, ami a szere­lés költségeit fedezte. A ki­vitelezési munkákat Urbán György műszerész kisipa­rossal végeztettük, a terve­ket Jakab János híradás- technikai mérnök készítet­te. A kisnyugdíjasoknak 12 ezer forintért és havi rész­letfizetéssel engedélyeztük a bekötést. A meglévő háló­zatra 18 ezer forint a csat­lakozás díja. Dicséretes — ezt nem Dániel Kornéltól tudom —, hogy a művelődési ház dol­gozói a hálózat kiépítésével kapcsolatos feladatokat in­gyen, ellenszolgáltatás nél­kül végezték. — Rendszeresen közöl a helyi képújságunk hirdeté­seket, és természetesen kö­zöljük a közérdekű közsé­gi híreket is. Bővíteni kí­vánjuk a falu mindennap­jaival összefüggő képes híradások, műsorok számát. A fejlesztéshez, a műsor­idő növeléséhez a techni­kai eszközök a rendelkezé­sünkre állnak. De ettől is fontosabb, hogy intézmé­nyünk körül kialakult egy olyan emberi gárda, amely­nek tagjai képesek a helyi adások előállítására. — A legnagyobb érték pedig az — mondta befe­jezésül az igazgató —, hogy akik az igaz ügyben bará­taink, szövetségeseink, azok az ismereteikhez, a felké­szültségükhöz a tisztessé­ges akarásukat is adják. F. M. Közlemény! Elveszett egy barna, rövid szőrű, kan ma­gyar vizsla. Fülébe égetett törzsszáma: 3791. Kérem a megtalálót, jutalom ellenében az alábbi címen értesítsen r_Pé- li András, Galgahévíz, Dózsa Gy. 32. Tel.: Hévízgyörk 39. (84 512/1K) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. Q Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, Pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. £ Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. T&törian 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom