Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-30 / 281. szám
I. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1991. NOVEMBER 30., SZOMBAT r BU^oVIDEKI BUDAÖRS 9 ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 9 PÄTY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR 9 • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBÄL • TÖK • TINNYE 9 ÜRÖM Vörös vári fa lu védők Megunták már a bűnözők garázdálkodását Már a Mabüsz, a Magyar Bűnözők Országos Szövetsége is „megalakult” — mint megtudtuk a tévében reklámozó jódlimüvésztől —, de a solymári önvédelmi csoport még mindig csak feltételes módban létezik. Eddig tizenketten éreztek magukban annyi energiát és bátorságot, hogy — majd — vállalják a rendszeres járőrözést és az önvédelmi csoport egyéb feladatait. . Gyórfi Attila, az egyik szervező, aki már beszámolt néhányszor a leendő faluvédők terveiről és tárgyi feltételeiről, a napokban újabb hírrel szolgált: a térség polgári védelmi csoportjai egy-egy rádiókészüléket kapnak a rendőrségtől. , ,Bérren dőrök ’ ’ Az új pilisvörösvári őrsparancsnok beiktatása alkalmából kapták a fenti ígéretet a már megalakult és alakulófélben levő csoportok. Egyúttal azt is megtudhatták, hogy a rendőrség a bűnmegelőzést egyértelműen társadalmi feladatnak tekinti, s partnerként kíván együttműködni velük. Csakhogy a város-, illetve faluvédők továbbra is ugyanolyan kevés jogosítvánnyal rendelkeznek, mint eddig, technikai felszereltségük minimális, és az erkölcsi elismerésen túl semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesülnek. A solymári közbiztonsági alapítványba lassan folydo- gálnak a forintok, és sajnos jogos az érdekeltek félelme: ha jövőre nem lehet levonni az adóalapból az alapítványokba fizetett pénzt, előfordulhat, hogy senki nem fog erre (sem) áldozni! Némileg javíthat a köz- biztonságon a rendőrség új szolgáltatása, a „bérelhető rendőr”. Éves szinten körülbelül 800 ezer-egymillió forintba „kerül”, s ha valamelyik önkormányzat kevésnek találja saját körzeti megbízottját, és ki tud fizetni ennyi pénzt, kedvezményben részesül: egy rendőr helyett kettőt kap. — Három rendőrrel és a polgári védelmi csoporttal már el lehetne érni, hogy lényegesen javuljon a közbiztonság — bizakodik Győrfi Attila. — November 1-jétől a körzeti megbízottak is gyakrabban találhatók a helyükön, csak a legszükségesebb esetben lehet őket máshová rendelni, de a „bérrendőrök” mindig itt lennének. Védekezhet — Egy korábbi beszélgetésünkkor már szó volt jogállásról, technikai-tárgyi feltételekről, most arra lennék kíváncsi, mi történik, ha „élesbe” fordul a dolog. Ha a csoport egy tagja ott áll szemtől szemben mondjuk egy betörővel, aki őt — finoman szólva — nem veszi komolyan, mert tudja, hogy semmiféle erőszakot nem alkalmazhat. — Először is, a csoport tagjai nem járőrözhetnek egyedül. Másodszor: van egy olyan kitétel, hogy a védekezőnek jogában áll megijedni a támadójától — és védekezni. Kérdés, hogy amit tesz, meghaladja-e a jogos önvédelem mértékét. — Veszélyes szituációk, éjszakázás, bűnözők kerge- tése — nem igazán szívderítő, szórakoztató program, ön például miért vállalja? Kísérlet Zsámbékon Eredmény év végén Talán egy hónapja is van már annak, hogy elkezdődött egy újszerű — . legalábbis itt, nálunk az — kísérlet Zsámbékon. Gyűjtőládát helyeztek el azzal a céllal, hogy a lejárt, használt gyógyszereket, permet- szereket. illetve ezek dobozait, a kimerült elemeket ide hozzák a lakók, s ne a szemétbe dobják. Az akció a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesületének segítségével szerveződött, s tart ma is. Ahogy Zink Imre polgármestertől megtudtuk. ez év végén értékelik majd a kezdeményezés 8 eredményét. Ez attól függ, mit találnak a gyűjtőhelyen, ilyen hulladékokat vagy mást. Azt is hozzátette, hogy sok a nyitott kérdés a szemételhelyezés ügyében. — Amíg nem találunk valamiféle megoldást azok elhelyezésére, amelyek veszélyesek lehetnek — például mit kezdjünk a használt lapos elemmel —, addig megnyugtatóan nem zárható le ez a téma — mondta a polgármester. — Talán segít eligazodni ebben a kérdésben az a dán cég, mely a szelektív hulladék- gyűjtés bevezetését kívánja megoldani a térségben. Ez ökológiai, hulladékhasznosítási szempontból is lényeges dolog lenne. Jt. Sz. I. — Én is azt tartom, amit a rendőrség: a bűnmegelőzés a lakosság feladata. Személyes élményeim is arra sarkalltak, hogy kezdjek hozzá egy faluvédő csoport szervezéséhez, mert a közelmúltban nem egy ismerősömhöz törtek be. Többen is — ön — bocsásson meg, de — nem egy félelmet keltő jelenség, vékony, szelíd arcú, nem kifejezetten az a típus, akitől egy bűnöző megrémül. Említette ugyan, mi a véleménye a testi erő fejlesztéséről, mégis megkérdem: nem tartja szükségesnek, hogy némileg eddze magát? — Hát nem akarom elbagatellizálni a kérdést azzal, hogy majd futóedzéseket tartok ... Igaza van. Néha súlyzózok. — A csoportra visszatérve: nem akadt újabb jelentkező? — A körzeti megbízottunknál néhány hete járt egy üdülőtulajdonos, elmondta, hogy többen is vállalnának járőrözést vagy más feladatot. Csakhogy nagyon nehéz őket elérni, mert nem Solymáron laknak. Arra kérem őket, hogy nálam jelentkezzenek, a polgármesteri hivatalban! Pachner Edit Mitől lenne több az emberek pénze? Segítenek a rászorulókon „Szeretnék önnek köszönetét mondani e jóindulatú és együttérző figyelmességért. Bárcsak ne kellene igénybe venni, igen restellem is.” Ilyen s ehhez hasonló írásos vagy szóban elhangzó köszöneteket kapnak nap mint nap a solymári polgármesteri hivatal ügyintézői, akik a szociális és gyámügyi segélyeket utalják ki a rászorulóknak. Polgár Tiborné, aki július 1-jétől vette át a humán szolgáltatások intézésének egy részét, autóbalesetet szenvedett, s most betegállományban lévő kolléganőjétől, örül a köszönő szónak, ugyanakkor azonban elkeserítőnek tartja, hogy egyre többen vannak, akik segélyre szorulnak. — Július 1-jétől 70 esetben utaltak ki rendkívüli gyámügyi segélyt, és 90 alkalommal rendkívüli szociális segélyt. Íróasztalán újabb 30 rendkívüli szociális segélyt kérő beadvány fekszik. Elképesztő eseteket sorol, legutóbb például egy olyan asszony járt nála, aki 3510 forint táppénzt kap egy hónapra. Könnyen kiszámíthatjuk, mire telik neki ebből a pénzből. Polgárnéra hárul a döntés felelőssége, milyen ösz- szeget javasol a kérelmezőknek. — Az adható segély egyrészt a költségvetéstől, másrészt a kérelmező anyagi körülményeitől függ. Általában 2 ezer és 5 ezer forint közötti összegeket adunk, ezen belül nincs különösebb megkötés. Ennek az asszonynak, akit említettem, egyértelműen a maximumot kell adni. Természetesen nem egyedül határozok, javaslatomat a jegyzővel egyeztetjük, neki kell aláírnia a végső döntést. Bár a statisztikák szerint, összehasonlítva a környékbeli településekkel, Solymáron még aránylag kevés a munkanélküli, a segélyekkel foglalkozó ügyintézők mégis úgy érzékelik, hogy nagyon sokan vannak. — Nehéz eldönteni — mondja Polgár Tiborné —, melyik a szörnyűbb: ha idős emberek, akik egész életükben keményen dolgoztak, kenyéren és tejen kénytelenek élni, mert változatosabb étrendre nem futja, vagy, ha valaki fiatalon elveszti a munkáját, és munkanélküli-segélyből kell két-három gyereket eltartania! Olyan családokat is ismerek, ahol a férj munka nélküli, az asszony pedig gyesen vagy gyeden van. Régebben kétszer is meggondolták az emberek, hogy segélyért folyamodjanak, szégyellték, hogy nincs munkájuk, nincs miből élniük, de lassan felélték tartalékaikat, és egyre többen jönnek. — Mindenki úgy kezdi, hogy nagyon szégyelli magát, amiért hozzánk kell fordulnia. Előfordul, hogy együtt sírunk itt, az irodában. Nem tudom, hogy megnehezíti vagy éppen megkönnyíti Polgár Tiborné és kollégái dolgát, hogy — kis falu lévén — szinte mindenkit ismernek. Nem idegenek állítanak be hozzájuk, akiket többet talán sosem látnak, ha becsukják maguk mögött az ajtót, hanem olyanok, akikkel hivatalon kívül is nap mint nap találkoznak. Nemigen van környezettanulmányra szükségük ahhoz, hogy is-, ■ merjék körülményeiket. A segélyeken kívül — kérelemre — a kamatadótörlesztéseket is átvállalja a hivatal december 31-ig. A szociális bizottság idén 45 kérelmet fogadott el, csupán hármat utasított vissza. — Hogy jövőre is át tudjuk-e vállalni? — találja ki gondolatomat Polgárnő. — A 92-es költség- vetéstől függ, de nem hiszem, hogy nem fogunk fizetni. Ha így folytatódik, jövőre még nagyobb lesz a munkanélküliség, tovább nő az infláció, mitől lenne több az emberek pénze? Ha idén segítségre szorulnak, 92-ben még inkább rá fognak szorulni. Ilyenkor, télen, amikor tüzelőről, meleg holmiról kell gondoskodni, s a gyerekek — ha mégoly megér- tőek is, és tisztában vannak szüleik anyagi gondjaival — várják a nagy karácsonyi ajándékot, még nyomasztóbb a szegénység. Ezt tudva, a polgármester kigyűjtötte az intézményekben a hátrányos helyzetű gyerekek és a kisnyugdíjasok névsorát, hogy — ezúttal kérés nélkül — minden rászoruló egyszeri, rendkívüli segélyben részesüljön! (pachner) Tárnok Gázvezeték épül Államközi szerződés biztosítja a folyamatos ellátást, de mellette szól az is, hogy olcsó. A gázfűtésről van szó, amit egyre több községben vezetnek be me- gyeszerte. Tárnokon is szóba került, érdemes lenne belevágni az építésbe. Ha a mai árakon végzünk néhány számítást, kiderül, a költségek négy éven belül megtérülnek. S kevesebb gondot okoz a széntüzeléshez képest a fűtés ezen módja. Igaz, még csak a szándék fogalmazódott meg Nem ez az egyetlen Valamikor a tavasz végén, a nyár„ elején állt meg a busz a százhalombattai Hága László utcában. Éjjel-nappal nyitva tartó mini ABC nyílt benne, ami kínálatával egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a környéken. A kenyér, tejtermékek mellett lisztet, ecetet, kávét s más egyebet vásárolhatnak az ide betérők. Nem ez az egyetlen kis bolt Százhalombattán. Az utóbbi időben egyre több hasonló nyílt mindenféle portékával. Ügy tűnik, van ezekre igény, mert a forgalomra nem panaszkodhatnak a vállalkozók. Akit talán zavar az, hogy nem a legszebb látvány a szabad területen ily hosszasan „parkoló” busz, gondoljon arra, nem mindig szép az, ami hasznos. A környéken lakók mindenesetre örülnek annak, hogy akár vasárnap délután is vehetnek itt kenyeret, ha elfogyott a meglévő. Kép és szöveg: Hancsovszkl János a településen, a nemrégiben megtartott falugyűlés részvevői is szorgalmazták a gázépítés mihamarabbi megkezdését. A kézenfekvő indokok mellett van még egy, melyet nem is hagy figyelmen kívül a település polgár- mestere, Rozbora Andor. Elmondta, van egy vezeték, mely áthúzódott a községen, a zalai környékről itt jutott el az olaj Csepelre: Jelenleg kihasználatlanul hever a föld mélyén a vezeték. Most, hogy a gázvezeték-építés gondolata felmerült, szeretnék ezt valahogy hasznosítani. Hallottak már ilyen példát, s miért ne takarítanának meg néhány forintot a község lakóinak? — Felvettem a kapcsolatot e kérdésben a gödöllői Tigáz vezetőjével — mondta a polgármester. — Nagyon készséges volt, s megígérte, elkészítik a tanulmánytervet, arra vonatkozóan, miként lehet hasznosítani ezt a meglevő vezetéket a mi céljainkra. Amikor a környező két településen, Sóskúton, és Puszta- zámoron megtudták, hogy nálunk megkezdődött a gázprogram, jelezték csatlakozási szándékukat. Lényegében az a célszerű, ha a környező községek összehangoltan lépnek egy ilyen esetben. Egyértelmű, hogy együtt könnyebb lesz a megvalósítás is. már csak azért is, mert Sóskútra más úton nem lehetne eljuttatni a vezetékeket. így, csak egy fogadóállomást kell létrehozni, s ez mindegyik településnek kedvezőbb megoldást jelent, az anyagi oldalát nézve az egésznek. J. Sz. I. i BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 9 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Bdit. 9 Fogadónap minden hétfőm 11—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. SZ,; 1116, Telefon: 138-1761, 138-1067.
