Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-29 / 280. szám
I. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1991. NOVEMBER 29., PÉNTEK BUDAVIDÉKI .JÚtia BUDAÖRS • ÉRD ■> SZÁZHALOMBATTA • PILISVORÖSVAR 0 BUDAKESZI 0 B1ATOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT 0 PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBÁL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Számok, s ami mögöttük van Vannak, akik új szakmát tanulnak VÉLEMÉNYEK ZENEISKOLAIIG YBEN A tanárokat váratlanul érte Az adatok, híradások tanúsága szerint csaknem há- romszáztizennyolcezer man- kan ej! kulit tartott nyilván október végén az Országos Munkaügyi Központ. A másik oldal, azaz a bejelentett üres állások száma nem haladta meg a tizenöt- ezret. Elgondolkodtató arányok. Különösen úgy, hogy további létszámcsökkentésekről hallani innen is, onnan is. Érzékelhető-e az adatokból tükröződő növekedési ütem? — kérdeztük Mátrai- né Bartus Évát, a Pest Megyei Munkaügyi Központ százhalombattai kirendeltségének vezetőjét. — Igen, jelenleg három- száznegyvenkilenc segélyezett van a városban — válaszolt. — Százhalombatta a két nagyvállalatra, a DKV-ra, DHV-ra épült, mindkettő nagyon sok embert foglalkoztat. Ha kikerül valaki ezekből, vissza nem veszik. Így elhelyezkedni a környező településeken vagy a fővárosban tud, amit többen nem szívesen vállalnak, az útiköltség ugyanis elég magas. Ügy hogy itt sem rózsás a helyzet. ÁTKÉPZÉS — Kinek nehezebb elhelyezkedni? — Ma már mindenkinek nehéz. Segédmunkásokat nem keresnek, de a szakmával rendelkezők közül is csak néhány iránt van érdeklődés, ácsok, hegesztők kellenének, más nem. Megoldás lehet, ha egy kft. felveszi azokat, akik segélyezettek, vagy enélkül azok lennének. — A munka nélküli pályakezdők létszáma növekedett az utóbbi időben? Vagy vállalják az átképzést? — Az arányuk nem magas, s a növekedése is megállt. S számukra is egy kéA százhalombattai önkormányzati testület soron következő ülését december 5-én tartják meg. A többi között a jövő évi költségvetési irányelveket vitatják meg a képviselők, emellett szó esik majd a címerhasználattal kapcsolatos rendről, a testület munkájának középtávú fejlesztési koncepciójáról. A közelgő karácsony zenfekvő lehetőség az átképzés. A budapesti központ sok ilyet indított, munkaügyi, személyzeti teendők ellátásához vannak tanfolyamok, idegenvezetői, ha valaki legalább középfokon ismer egy nyelvet. Ennek elvégzése után egyébként felsőfokú nyelvvizsgát is tehet az ide jelentkező. De vannak tanfolyamok, ahol szakmunkára képeznek, van menedzser- képző tanfolyam, vagyis a skála elég széles. Ha bárki bejön hozzám, az adatfelvételkor ez az első kérdés, vállalja-e az átképzést. Ha igen, akkor az átképzési támogatást veheti igénybe, ami a munkanélküli-járadék első szakaszának időtartama alatt fizetett összeg száztíz százaléka. Pályakezdők esetében is magasabb az átképzési támogatás, mint a munkanélküli-járadék. A tanfolyamok költségeit mi viseljük. MEGOLDÁS — De azt is hozzá kell tennem, hogy az átképzés napi hat-, hétórás intenzív tanulást, elfoglalt-'1 Ságot igényel. A végén bizonyítványt kapnak azok, akik elvégezték, s ezt fel tudják használni. A jelentkezés alapja az általános iskolai bizonyítvány, az egészségügyi alkalmasság — főleg szakmák esetében —, s a tizenhetedik életév betöltése. — Sokakat vonz ez a lehetőség? — Tapasztalataim szerint azokat, akik előrenéznek. Akik tudják, hogy a munkanélküli-járadék két esztendőre szól, s nem várják meg azt, mi lesz azután. Hanem igyekeznek találni valamiféle megoldást. — A munkanélküliek között milyen a férfiak és a nők aránya? — A számokból ugyan nem tűnik ki, de a férfiak könnyebben mozognak, s miatt ezen az ülésen hoznak döntést arról, miképpen ajándékozzák meg a rászorulókat ebben az esztendőben. Az elvi döntés e kérdésben már megszületett, de a költségvetés kisebb változtatását vonja maga után az ajándékozás fedezetének előteremtése, ezért még egyszer meg keli beszélniük a képviselőknek a részleteket. Például azt, legyen-e differenciálás, ha igen, milyen mértékű, pénz vagy egyéb formában nyújtsák át ezt a támogatást a rászorulóiknak. arányuk valamivel kisebb. A nők addig húzzák az elhelyezkedést, amíg lehet. A munkahely-keresési szempontjaikba belejátszik az, hogyan tudja elvinni a gyereket iskolába, óvodába, egyszóval itt, a városban szeretne dolgozni. Ez pedig egyre kevésbé lesz megoldható. Több mindent kell vállalni, ez tény, mi igyekszünk segíteni. MEGTÖRTÉNHET Ez végül is megnyugtató. Persze csak annyira, amennyire nyugodtan fogadja az ember a kezébe nyomott munkakönyvét. Még nem szoktunk hozzá, hogy ez is megtörténhet, pedig már nincsenek „biztos" receptek. Szolgáltatásban, élelmiszeriparban, vagy bárhol másutt előfordulhat a létszámcsökkentés. Lehet választani, átképzés és munkanélküli-járadék vagy a lázas keresgélés között. S közben reménykedhetünk, hogy a munkaerő- piac helyzete valamivel kedvezőbb lesz. A mi éghajlatunk alatt a rózsákat védeni kell a téli fagyok ellen. A fagynak legkevésbé állnak ellen a magas törzsű rózsa- fácskák, amelyek jóval kényesebbek a bokor alakban nevelt rózsáknál. Sokan úgy gondolják, hogy a magas vadrózsatörzs — amelybe a rózsafát oltják — jól ellenáll a fagynak, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy az elfagyások zöme az edzettnek hitt vadrózsatörzsön van. A rózssfácskák legjobban úgy védhetők meg a fagytól, hogy a földre lehajlítjuk, majd fából készült horoggal vagy vashuzalból hajlított kampóval a talajhoz rögzítjük, a koronát és a törzset falombbal lefedjük, majd vékonyan betakarjuk földdel. Takarás előtt a koronáról szedjük le a leveleket, vágjuk ki a be nem érett hajtásokat. Ha kevés a törzs körül a föld, a törzset két-három soros újságpapírréteggel is becsomagolhatjuk. Rossz módszer viszont a korona fóliazsákkal való bekötözé- se. Ilyen esetben ugyanis az a helyzet áll elő, hogy a napsütés hatására a rózsa rügyei kihajtanak, a fagyos, hideg földben levő gyökerek pedig nem szállítanak még vizet és tápanyagot, ezért a tartalék tápanyagok felélése után a kihajtott rügyek, elpusztulnak. A fuLapunk november 13-i számában Zeneiskolát avatnak címmel cikket közöltünk a budakeszi iskola ünnepélyes megnyitása alkalmával. Az írásban megszólaltattuk Kapitány Katalint, a zeneiskola igazgatóját is. Az általa elmondottakkal és a cikkben leírtakkal kapcsolatosan a térség két elismert zenepedagógusa, a százhalombattai zeneiskola igazgatója, Vi- rágh Tiborné, és az érdi zeneiskola igazgatója, Hen- kelné Czenner Katalin megkereste szerkesztőségünket, és az írással kapcsolatban az alábbiakat kívánták elmondani. — Budakeszin a zeneiskola önállóvá vált, nem pedig most jött létre — mondotta Virágh Tiborné. — 1973-tól 1987-ig az érdi zeneiskola kihelyezett tagozataként működött, amit minisztériumi statisztikákkal és tantárgyi felosztással is bizonyítani tudunk. 1987. augusztus 1-jétől a százhalombattai zeneiskola kihelyezett tagozatként működött, egészen 1991 szeptemberéig. Mintegy száztizen- hatan tanultak az elmúlt tanévben hét pedagógus közreműködésével. — Hosszú évek óta zongora-, hegedű-, cselló-, réz- fúvós- és furulyatanszak működött eredményesen — kapcsolódott a beszélgetésbe Henkelné Czenner Katalin. — Végeredményben Kapitány Katalin a hetvenes években a budakeszi általános iskolában éneket tanított, de nem ő hozta létre a zeneiskolát, és nem hangszeres tanár, hanem karvezető. — Az, hogy önállóvá vált a budakeszi tagozat — vette vissza a szót Virágh Tiborné —, az a tanárok kezdeményezésére történt. Mert tény, hogy bizonyos tórózsákat általában nem szokás takarni, mert ezek legtöbbször már a fajtájuk miatt is télállóak. A déli oldalon levő, falaktól védett futórózsákon azonban előfordulhatnak fagyfoltok, hasonló ok miatt, mint a fóliazsákkal védett rózsafakoronánál. Ezért — bármilyen furcsán hangzik is — a felmelegedő déli oldalon levő futórózsákat kell védeni az elfagyás ellen. A vesszőket húzzuk le a földre, és a rózsafák védelménél elmondottak szerint rögzítsük, majd takarjuk be földdel. A bokorrózsákat tavasz- szal — a növekedésüktől függően — néhány szemre vissza fogjuk metszeni. A lemetszendő részt felesleges a fagytól megvédeni, de a megmaradó részt 25-30 cm magasan kupacoljuk fel földdel. Mivel a rózsa leveleinek nagy része még késő ősszel sem hullik le, a takarásra kerülő részről a leveleket szedjük le mivel ezeken a gombák, és a kártékony rovarok a takarás alatt áttelelnének. A hosszúra nőtt vesszőket is vágjuk vissza, hogy a téli vihar ne tudja őket megmozgatni. A megmozgatott vessző mellett ugyanis a hézagon befolyik a víz, a jeges vessző pedig könnyebben elfagy. < , «Széli László < hátrányt szenvedtek attól, hogy Százhalombattához tartoztak: kicsit messze van a két település egymástól, és anyagilag sem kaptak megfelelő támogatást. — önnel megbeszélték az önállósulás módozatait? — Nem! 1990 októberében adták be a polgármesternek a szándéknyilatkozatukat a budakeszi kollégák, de azt követően velem nem konzultált senki. 1991. augusztus 22-én értesültem a frissen megbízott budakeszi igazgatótól, Kapitány Katalintól, hogy a tagozat önállóvá vált. — Véleménye szerint mindez hogyan érintette a kollégákat? — Váratlanul, mert senki nem tudott arról, hogy itt elindult egy önállósulási folyamat. Se az én, se a kollégák véleményét nem kérték ki az illetékesek. Mindenki arra számított, A természetgyógyászat egyre nagyobb teret hódít az országban. Pest megyében is sorra nyílnak a gyógynövényboltok, s egyre több helyen rendelnek természetgyógyászok, csontkovácsok, reflexológusok. Néhány hete például a budakalászi művelődési házban kezdett gyógyítani egy bioenergetikus és egy csontkovács, Jekatyerina Barszkaja és Jurij Dom- nyin. A napokban Solymáron akadt a kezembe egy szórólap, melyen Kardosné Sipos Zsuzsa „magnetoterapy”- kezelését hirdeti. Az „alacsony frekvenciás pulzáló elektromágneses teret” felhasználó gyógymód nem fájdalmas, mellékhatása nincs, a kezelés kényelmes testhelyzetben történik. A tájékoztató szerint hatására például javul a sejtek oxigénellátása, a salakanyagok gyorsabban kiürülnek a szervezetből, a gyulladásos betegségek hamarabb gyógyulnak. Az elektromágneses tér Ezerötszázötventől törvény szabályozta a vármegyék címerhasználatát, annak a király részéről történő adományozását. Pest— Pilis—Solt vármegye — mivel megszállt terület volt — csak 1659-ben kért és kapott pecsétet, illetve címert. Ennek leírása az 1659. július 10-én kelt közgyűlési jegyzőkönyv szerint: „sziklás hegy tetején oroszlán áll; hátsó lábai széttárva, mellső jobb lábával koronát, a ballal aranyaimét tart.” Már ezen az első címeren, amint a megmaradt lenyomat mutatja, az oroszlán kétíar- kú — ezzel a heraldika szabályai szerint annak jelentőségét növelték. A szik. lás hegy helyett később hármas halomra helyezték az oroszlánt — ez címerrontást jelent. Későbbi belemagyarázás az országalma és a korona hogyha lesz önálló zeneiskola Budakeszin, akkor egy ottani kolléga lesz a ve- zető. i — Most csalódottnak érzik magukat a pedagógusok? ; — Ne értsen félre, nekem semmiféle hátrányom nem származott ebből, de az eljárás nem volt korrekt sem velem, sem a kollégákkal szemben. Mindezt én el is mondtam a budakeszi polgármesternek, Szemerei:i Zoltánnak. Ügy érezzük, Kapitány Katalin nyilatkozata bántó is lehet, és nem a teljes igazságot tartalmazta. Az tény, hogy a jó szándék vezette a budakeszi önkormányzatot, mert évek óta jelentős anyagi támogatásban részesítették az iskola hangszervásárlá- sait, amit mi nem igazán tudtunk biztosítani. Deák Attila igen sokféle betegségre alkalmazható, lássunk néhány példát: eredményesen gyógyítható így például az •asztma, a reuma, a cukor- betegség, a különféle emésztési zavarok, nőgyógyászati, valamint orr-, fül- és gégeproblémák. Hatásos fejfájás, lumbágó, idős kori erőtlenség ellen, sőt Kardosné sclerozis multiplex gyógyítására is javasolja. Akit érdekel, és szeretné kipróbálni a „magnetothe- rapy”-.kúrát, látogasson el egy hétköznap délután a Vasút utca 28/A-ba. er-ed Pilisszántó Falugyűlés December elsején, vasárnap délután háromkor falugyűlés lesz Pilisszántón, az általános iskola épületében. A polgármester és a képviselő-testület minden érdeklődőt szeretettel vár. összekapcsolása a nádori funkcióval. 1659-ben az oroszlán a bátorság, a török elleni harc jelképe, s a jelvények — az alma és a korona — az ország integritását, a megyének az alkotmányhoz való hűségét szimbolizálták. Ez a címer 1876-ig volt érvényben mint Pest-Pi- lis-Solt vármegye címere. Ekkor a címert törték és a Kiskunságot jelképező kun vitézzel kiegészítették. Az egyesített címert alkalmanként 1949 végéig használták. D. A. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. Ír. sz.: 144S. Telefon: 138-17(1, 138-4067. Irányelvek, koncepciók A testület napirendjén tk.. J. Sz. I. Kertészkedüknels Rózsák téli fagy védelme Budakalásziéi Solymárig Gyógyítás elektromágneses térrel Címereinkre! Törvény szabályozta
