Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-04 / 258. szám
Számítógép a múzeumban Murphy szerint Lengyel menekültek Magyarországon Titkos iskola Vácott j iiiiiiiiitlimiillliiniiiiiill ...........................mii mnt Mini'. M enekülUigy. E szónak sajnálatos napi aktualitása van. Akkor is, ha ezúttal egy kiállítás kapcsán ötven év távlatából azt a történelmi előzményt idézzük, amikor Magyarországon megteremtődött a menckiiltügy technikája, kezelésének módja, anyagi háttere. Az a technika és humánus szellemi kezelési mód, amely máig gyakorlat maradt. És amelynek kidolgozásában, kikísérletezésében elévülhetetlen érdemei vannak dr. Antall Józsefnek, a mai miniszterelnök édesapjának, aki az 1930-as évek közepétől a menekültügy intézményi vezetője volt. Ilyen minőségében számtalan lengyel és zsidó menekült életét mentette meg. MAGYAR NAPOK KANADÁBAN Két zenekar, három város November elején magyar hapokat rendeznek Kanadában. Ebből az alkalomból a hazai előadóművészet két jeles képviselője, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertkörút- ra utazik az észak-amerikai országba. A Liszt Ferenc Kamarazenekar először november 2-án Torontóban lépett föl. Műsorán Bartók Diverti- mentója és Csajkovszkij Vonósszerenádja szerepelt. A második, november 5-i torontói hangversenyen pedig Mozart-estet ad. Megszólaltatja egyebek közt az Egv kis éji zenét és a g- moll szimfóniát. Mindkét koncerten kanadai kórus és szólisták működnek közre. A karnagy Takács Miklós. Az ÁHZ november 5-én indul Kanadába, de csak 7-én tartja az első hangversenyét, szintén Torontóban. Itt Kodály, Brahms és Dvorák legnépszerűbb művei csendülnek föl Koba- jasi Kenicsiro, az ÁHZ karnagya vezényletével. Az est szólistája Szabadi Vilmos hegedűművész. A tv-előfizetés díjának márciusi felemelése után megnőtt azoknak a száma, akik a postahivatalokban lemondták az előfizetést és lepecsételtet- ték a készüléket. A hivatalok vezetőivel beszélgetve kiderül, az így eljáróknak a döntő része idős ember, legtöbbször egyedül élő, azaz olyan valaki, akinek a szó szoros értelmében a társa, a vele beszélgető partner volt ez a szórakoztatóipari gép. Nem tudhatni, az előfizetési díjak további emeléséről felröppent hír mikor és mennyiben ölt valóságos alakot, azt viszont tudhatni, hogy a tv- előfizetés árindexe 40,8 százalékkal volt magasabb az idei első fél esztendőben, mint a tavalyi hasonló időszakban. Na persze, ez a kiadási tétel a háztartások termékekre és szolgáltatásokra költött forintjainak mindössze a fél százalékát teszi ki, azaz jelentősége nem nagy. Ha egymaga lenne ilyen, akkor valóban nem szabadna fontosságát hangsúlyossá tenni. Sajnos, nem egymagában áll. Az év első felében hetven- millió példány hírlap tűnt el a posta által terjesztésre átvett mennyiségből, azaz hat százalékkal csökkent az olvasóknak felkínált hírlapfolyam. A csökkenés oka egyértelműen a fizetőképes kereslet visz- szaesése, mondják a szakemberek, amit elsősorban az igazol, hogy főként az előfizetéseknél sok a visz- szalépés, míg az áruspéldányok esetében ennél kisebb az érdeklődés mérséklődése. Keserves választás lehet a vagy tej-kenyér, vagy újság, de megérthető. Vannak azonban választási lehetőséget nem adó helyzetek. Pedagógusok észlelete, hogy növekvőben van azoknak a gyerekeknek a száma, akik taneszközeiknek csak egy részével rendelkeznek, némely dolgot a szülők ez masa Már Murphy törvényei is kitérnek a századvég műszaki fejlődésének ütemére, mondván: A kellően fejlett technika már megkülönböztethetetlen a mágiától. Rendhagyó helyszín, a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont egy számítástechnikai bemutatónak. Mindenképpen ritkaság ma már mindez az ódon falak között. A belépőjegyet megváltó itt és most nem egyszerűen számítógépekkel, perifériákul és szoftverekkel találkozhat, hanem — a rendezők szándéka szerinti — különleges és új technológiákkal. Furcsaságokat láthatunk, olyanokat, amelyek ma a nemzetközi kutatás élvonalába tartoznak, s nem sorolhatók még a mindennapi számítástechnika megszokott világába. Nem, ne legyintsünk, kit érdekel mindez, kinek fontos ez. Gépek csupán, és nem intelligens elmék, drótok és huzalok csak, nem pedig érző agyait —, hanem nem vásároltak meg nekik. Feltételezhetően azért nem, mert hiányzott a fedezet: az erre költhető forint. Ha összegereblyézi az ember a szükséges tényeket, akkor rájön, semmi meghökkentő nincsen a szülők érintett csoportjának a magatartásában. A tanszerek árindexe ugyanis már az első félév végén 55,3 százaléklcal volt magasabb, mint tavaly júniusban, s az idén szeptemberben ez az 55 százalék tovább hízott, nagy tempóban ... ! Közbevethetné a hírlapíró, csoportosítson át pénzt a háztartás, de akkor arra is felelnie kellene, könnet. Az ország legnagyobb ingázó tömege Pest megyében él, a közlekedési költségek hetvenhá- rom százalékos emelkedése fél esztendő alatt családok jelentős csoportját szinte megoldhatatlan feladat elé állította. A munkahelyek ugyanis egyre kevésbé adnak hozzájárulást, hol azért, mert ilyen közvetett módon remélnek szabadulni bizonyos létszámtól (és akkor nem kell elbocsátani embereket, ami hivatalos kötelezettségekkel jár), hol azért, mert ingatag pénzügyi helyzetükben nem jut rá, hiszen már étkezési hozzájárulást sem fizetnek egyre több helyen. A különböző indexszámok ilyen alakulása már-már indexre teszi az oktatási, művelődési kiadásokat, azt tehát, amit a kultúra címszava foglal magában. Ha viszont valóban indexre kerülne ez a címszó, akkor a jövő is átkerülne oda. A jövő ugyanis — bármennyire időszerűtlennek tűnik némelyek számára ennek említése — a kultúra: az oktatás, a művelődés. Egy vékony réteg kiválása, mint kultúrabirtokosé, súlyos veszedelmet hord magában. A tudáshoz, az ismerethez való hozzáférés függővé tétele az anyagi helyzettől nem más, mint diszkrimináció. Felélesztése egy olyan helyzetnek, amely Európa civilizált részén régen halott. Mészáros Ottó a mágia pásztázzuk figyelmesen az itt kiállított — mellesleg küllemre is csinos és formatervezett berendezéseket. A ma még sokunk fülében idegenül csengő interaktív videodisk, háromdimenziós grafika, CD-ROM adatbázis, térinformatika, video digitalizálás, múzeum com pack disksn, mindmind szemmel látható, fogható valóság. S ami közös szálként ösz- szefogja az itt kiállított tárgyakat, az nem más, mint az az alapgondolat, legyenek ezek az eszközök egy eljövendő, közös kultúra kincsesházában mindennapos használatban álló, hétköznapi gépcsodák. Ezért kerültek a csöppet sem megszokott környezetbe a csúcstechnika ma még ritka képviselői. A kiállítás nem csak szakmai fórum, nem csak köz- gyűjtemények szakembereinek jelenthet élményt. Hanem bárkinek, az utca emberének és akármely látogatónak nyújt újat, információt. Általa megsejthetjük a jövőt, s remélhetőleg nem is oly soká egy számítástechnikai rendszer kötheti össze múzeumainkat egymással, és persze, a nagyvilággal. Arról pedig, igaza van-e a jó öreg és bölcsen gondolkodó Mur- phynek a mágiáról, valamennyien meggyőződhetünk. fi Görbe János- emléktábla Jászárokszálláson, a szülővárosában szombaton leleplezték Görbe Jánosnak, a népi, paraszti figurák felejthetetlen megformálójá- nak emléktábláját. A színművész születésének közelgő nyolcvanadik évfordulója alkalmából állított emléktábla avatóünnepségén Asztalos Gyula, egykori barátja, színjátszó kori kollégája méltatta a paraszti sorból kikerült művész tehetségét, amellyel nemcsak a színpad világát, hanem a filmművészetét is meghódította. A művész özyegve — mint elmondta — férjének hagyatékát is szülővárosának ajándékozta. Évtizedeken át azzal nyugtatgattuk egymást és magunkat: ne panaszkodjunk sorsunkra és lehetőségeinkre, mert még mindig nálunk a legjobb az élet — mármint a környező, szintúgy szocialista országokhoz képest. A legvidámabb barakknak titulálták helyettünk — a történelem útvesztőiből kikacsintó politikusok ezt a néhány ezernyi négyzetkilométert. S mi — mert mi mást tehettünk volna — rábólintottunk. Olykor büszkén is. Most pedig filmsorozatot tűz műsorra a Tv 2 csatornája. Hétfőnként este hétkor — legelőször november 4-én — visszaidézik elénk az elmúlt korszak történelmét. A legvidámabb barakk címet kapott sorozatban Vitézy László rendező egészen a kádárizmus kialakulásáig nyúl vissza. Tulajdonképpen a Rajk-perDr. Kapronczay Károly történész, a téma kutatója, avatott szakértője a Budapesti Történeti Múzeumban rendezte meg azt a kiállítást, amely a második világháború ideje alatt magyar földre menekült lengyelek sorsával foglalkozik. S amely kiállítás megvalósítására öt éve megállapodás született a magyar múzeum és a Varsói Nemzeti Múzeum között. A tény, amire a kiállítás épít: a második világháború alatt, 1939. szeptember 10-től százezer lengyel fordult meg hazánkban. Magyarország, mint a Népszövetség tagja, mindvégig híven megtartotta a hadifoglyok gondozásáról szóló törvényt, miközben ápolta a hagyományos lengyel— magyar barátságot. (Igaz, országunkban már ekkor feltűntek erdélyi, magyar zsidó, cseh emigránsok, akiknek nagy része továbbmenekült, s később is jöttek délszláv, szerb, orosz, olasz, francia menekültek.) Lengyelországból főleg katonák érkeztek, szeptember 15-től a két állam kormánya tárgyalásokat folytatott, s Magyarország hivatalosan is megnyitotta a határt a katonaszökevények előtt. Ideérkezvén lefegyverezték és táborokba helyezték el, de nem internálták őket. Miközben dúlt a háború, a magyar kormány együttműködött az emigráns lengyel kormánnyal, s minden nyomás ellenére csak 1941- ben számolták fel a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat. Ezenközben összeköttetésben állt a párizsi és a londoni emigráns lengyel kormánnyal. így Magyarország a lengyel ellenállásban is fontos államássá vált. Futárszol- gáláttál, titkos katonai kiképzéssel, a Franciaországban újjászerveződő lengyel hadseregbe való toborzással rel kezdődik, s az MSZMP szétesésével ér véget a kronológia. A filmben sok új történelmi tényre derül fény, de sajnálatos módon továbbra is csúsztatások és önmentések akadályozzák a teljes történelmi igazság kikerülését. De minden elhallgatott szó, a hozzá párosuló gesztus vagy megszépítés közbeni arckifejezés nagyon sok mindenről szól. Biszku Béla, Németh Károly, Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Czinege Lajos, Hári Béla, Papp János, Katona István, Havasi Ferenc és még mások, saját akkori szerepükről és gondolataikról beszélnek. A forgatókönyvet Kovács Lajos Péter írta, Kővári Péter és Ilankiss Ágnes szerkesztette, az operatőr Ráday Mihály volt. iniiiinnmiiiiMiMM ■ tiinmés Jugoszlávián keresztüli evakuálással. Egy fotó: Nils Ehenström svéd lelkész, a protestáns világszövetség főtitkára lengyel egyetemisták között. Egy magyar vöröskeresztes egyenruha Andrássy Ilona grófnő hagyatékából, aki nagy patrónusa volt a lengyel menekülteknek. Egy érettségi tabló, természetesen a magyarországi lengyel iskolából. Misekönyv Selypről — lengyel előlappal. A csodatevő csenstohovai Madonna másolata, a balatonboglári lengyel diákok ajándéka. Egy miseruha, amelyet lengyel kezek hímeztek. Hat korabeli lengyel katonai egyenruha, fegyverrel, gázálarccal. A Wiesci Polskié, a lengyel menekültek magyarországi napilapja. Hazai és lengyel közgyűjteményekből, levéltárakból, hadtörténeti múzeumokból és magángyűjteményekből vett iratok, dokumentumok, fotók, levelek, használati és emléktárgyak. Mindezek a tárgyak és dokumentumok arról tudósítanak, hogy a magyarok nemcsak eltűrték, hanem messzemenően gondoskodtak is az ide menekültekről. Gondoskodtak szociális elA felsőoktatás részesedése a nemzeti jövedelemből kevés, a ráfordítások fel- használása viszont sok tekintetben gazdaságtalan — állapítja meg az az elemzés, amelyet a Világbank szakértői nemrég a magyar felsőoktatásról készítettek. A „látlelet” szerint a hallgató-oktató arány alacsony, intézmények szerinti alakulása pedig véletlenszerű. Az elemzés összeveti a magyar hallgató-oktató arányt az angollal. Ebből kiderül, hogy míg nálunk 5,5 hallgató jut egy oktatóra, addig az angoloknál 10:1 az arány. Ugyanakkor — véli a világbanki elemzés — kicsi a felsőoktatásban tanulók aránya. Különösen igaz ez az állítás a természet- és a társadalomlátásukról, egészségügyükről (Győrben katonai kórházuk működött), kaptak munkavállalási engedélyt, volt sajtójuk, 8-10 újságjuk, könyvkiadásuk, könyvtáruk, és számos kulturális intézményük. A lengyel ifjak saját iskoláikban tanultak, Balatonbogláron lengyel nyelvű középiskolával rendelkeztek. E balatonboglári lengyel centrum megteremtésében, működtetésében nagy szerepe volt az Amerikából nemrég hazatért Varga Bélának. 1940-ben már háromezer lengyel zsidó menekült tartózkodott Magyarországon. Keresztény és zsidó egyforma bánásmódban részesült. Csak az kapott zsidóigazolványt, aki maga kérte. A magyar menekültügyi hatóság olyan sikeres mentést folytatott, hogy a váci csendőrség is csak évek múlva, 1944-ben szerzett tudomást a városban működtetett titkom zsidó iskoláról. Azokat a gyerekeket menekítették ide, akiket Lengyelországból csempésztek ki, vagy akiket szüleik az Auschwitzba menő vonatból dobtak ki. Iskolának, lengyelmentésnek a Szálasi-kormány 1944-ben brutálisan véget vetett. A németek felszámolták a lengyel szervezeteket, vezetőiket megölték, Antall Józsefet és munkatársait letartóztatták ... A menekültügyi hivatal támogatásával megvalósult a különleges tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban november végéig látogatható. Majd Pécsre utazik az anyag. S az amerikai lengyelek szövetsége finanszírozza a kiállítás varsói bemutatását. (Kádár) tudományi karokra. Arra is figyelmeztet az értékelés, hogy a felsőoktatást hamarosan elérő demográfiai hullám nagy nyomást gyakorol majd az intézményekre. Az emiatt szükséges bővítéseknél figyelembe kell venni a munkaerő- piac hatásait. Elavultak az egyes intézmények laboratóriumai, könyvtárai, gyenge a telekommunikációs rendszer. Az oktatási és kutatási kapacitás túlzottan Budapest- centrikus — olvasható az értékelésben. Kifogásolják még, hogy fejletlen a posztgraduális és a továbbképzési rendszer. Ez utóbbiak fejlődését — a Világbank értékelése szerint — az intézmények szűk specializá- ciója akadályozza. Margó INDEX Dokumentumok, fotók a kiállításról (MTI-Press—Wormser Antal felvétele) Aliiidig hétfőn hétkor a kettesen A „legvidámabb barakk” Elavult intézmények Világbanki „látlelet” a felsőoktatásról
