Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
I. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1991. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK D U NAJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIG ET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENTMIKLÓS • EOT • GÜD A jobb partról balra nézve Telefon, ami nem luxus Hívom a számot. Mondja a központos, hogy kapcsol. Hallgatom a menüettet. Dalol a készülék. Ez már modern. No de a vonal! Ugyanaz, mint régebben. Egyetlen szál a külvilággal, gyakran foglalt. Meg túlterhelt. Ezért most is megszűnik a kapcsolat, újra kell tárcsáznom. Ez van ma Budapesten, Valamivel jobb már a helyzet crossbarvonalakkal behálózott vidéki körzetekben. Lehetne viszont még korszerűbb. Ügy tűnik, hamarosan beteljesül ez a kívánságunk. Robban a hírközlés Azt már megírtuk, hogy milyen feltételekkel épült ki a Dunakanyar jobb Varijának modern hálózata. Ezzel majdnem egy időben következik, szomszédok összefogásával Dunakeszi, Főt, Göd hírközlésének robbanásszerű javulása. Nem árt azonban egy pillantást vetnünk a Duna —Ipoly háromszögére sem, hogy a Váctól Berneceba- rátiig terjedő szakasz felől tanulságos és követhető megoldásokról értesüljünk. Erről mondta a múlt hét végén valaki egy kisoroszi kötetlen beszélgetés keretében: — Amíg a Matáv körülményeskedik. addig mások gyors, rugalmas módszerekkel új megoldásokat találnak. cég a svéd Ericsson vállalattal lát neki a csaknem egymilliárdos beruházásnak, melyet tizennyolc hónap alatt be is fejeznek. Minden eddiginél olcsóbb polgári áron. A megrendelő lakóház- és nyaraló- tulajdonosoknak csak 15 ezer forintot kell fizetniük. Ezért kapnak olyan Magyarországon eddig még sehol sem látott berendezést, melyre a távbeszélő- vonalakon kívül biztonsági készülék és a helyi kábeltévé is rákapcsolható. Vonalban az unoka Nem tudjuk persze, hogy a hazai cég minek okán marad le árban és időben ezekről a vállalkozásokról. Magyarázatot biztosan kaphatnánk, ám az idegenforgalom miatt különösen és egyébként is érintett Duna és Ipoly menti falvakat ennél jobban érdekelte az a lehetőség, melyről november 21-{ számunk első oldalán írtunk. Telefonláz Nagymaroson volt a címe. Itt csupán emlékeztetnünk kell arra. hogy 10 millió alaptőkével látott neki a Zebegény—Börzsöny Rt., a másik ötmilliót a Műszertechnika adta, A Ügy alakult a dolgom a minap, hogy a Dunán átkelve. Nagymaroson találkozhattam a két part településeinek vezetőivel. Itt ismerkedtem meg Ormán- dy József nagymarosi polgármesterrel. akinek irigykedve fejeztem ki elismerésemet. Ö sem titkolta az örömét. Mint mondja: — A jó megoldáson nem kell sokat tanakodni. Tízezer vonalat jelent ez a régióban. Később tagja lehet, s úgy tűnik, tagja lesz ennek a társaságnak a Matáv is a maga digitális központjával, Vácott. Az ország hetedik ilyen társulása vagyunk, s a községben ezer állomást igényeltek. Bárki beszállhat, nincs korlátozás. — Gondolom, a vállalkozásokat is nagyban segíti ez a lehetőség. — Hát kérem szépen — hagyta helyben ezt is a polgármester úr, de hozzátette: — Az öreg nagyszülők hívhatják innét pesti unokáikat, az orvost, a távolba szakadt jó barátot. Mert ugye, a telefon ma már nem luxus, életszükséglet. Magyar organikus építészet Idén az V. veleneei építészeti kiállításon szerepelt az az anyag, melyet most december elsejéig láthatunk az Ernst Múzeumban. A magyar organikus festészet jelentősége abban a világajánlatban összegezhető, mely a panel kiiktatását szorgalmazza a fa fokozott fölhasználásával és a népi hagyományok cselekvő fölhasználásával. Ma- kovecz Imre ezen eszmény vezéralakja — organikus ívekkel szerveződő épületeit Szentendrén és Viseg- rádon is megcsodálhatjuk. Ö a látvány költőiségét emeli ki az épületben, így kelt örömet az építészeti tér. A magyar organikus építészet másik vezérszólama a „Pécsi Csoport”. Ezen építészeti iskola vezetője az a Csete György, aki halásztelki templomával tette nevét ismertté. A régi jurták gömb alakzata emelkedik ki a térből, nyugalmat, harmóniát keltve. L. M. 8 « Kurtítván DUNÁT AJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István, • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—IC óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béta u. s. PL: 311. ír. sz.: U1S, Telefon: 13«-47«1. 131- 40S7. Feltehetőleg így gondolták ezt Ráckeve körzetében is. Tudok-e róla, hogy ott is alakul a részvénytársaság? — kérdezte tőlem Fábján Lajos, a KDIB főtitkára. Ugyanez a megoldás, ugyanilyen áron. — Ki hitte volna, hogy megérjük — jegyeztem meg akkor, s most iderakják elém az írógép mellé Szigetújfalu önkormányzati híradóját, melyből ez olvasható: November 14én a Műszertechnika bemutatta a Matávval kötött megállapodását, nem lesz akadálya a társaság megalakításának. Ez a magyar cég a szerződés aláírása után saját kockázatára 50 millió forintos beruházással megkezdi az úgynevezett megvalósulási terv kidolgoztatását. A lakosságnak 15. közületeknek 30 ezer forintba kerülnek majd az állomások. Aki gyakran kénytelen erre a vidékre telefonálni, az tudja, mit jelent ez az információ. Ezrek igénylik — Jó maguknak — évő- dött velem az éjszakás műszakba induló útitárs aznap este a nagymarosi állomáson. — Jó — nyugtáztam ironikusan és az órámra néztem. — Hazatelefonálni sem lenne rossz, hogy ne izguljanak, már útban vagyok — jegyeztem meg. — Ezért igényeltem én is vonalat. Ennyiért megéri. Pláne a biztonsági berendezés miatt — nyugtázta az ismerős, aki nem hivatali ember. A telefon azért neki sem luxus. Kovács T. István Végig a Duna mentén Most kell munkához látni Valahol, egy nagyon szép külföldi városban .jelentettem va. Nem kevésbé a valami ki a mellettem csodálkozó társnak. A tőlünk északra, nyugatra fekvő országok kevesebbet szenvedtek a századok dúlásaitől. Ennélfogva gazdagabbak műemlékekben. Ami nálunk látható, nekünk kedves, sokra becsüljük, illik ismernünk. Nem biztos azonban, hogy a külföldinek ugyanazt jelentik a mi múltunk tárgyi emlékei, tájaink természeti szépségei, mint nekünk. Az értékeket csak akkor tudjuk összehasonlítani, ha láttuk a másokét. kor szerzett jó benyomó sok, emlékek vonzása miau Jönnének talán, mert ed dig is jöttek vendégek für dőinkbe. Lehet, hogy azérl mert éppen itt voltak, s hőség napjaiban mártóztál ott egyet. Lehet, hogy sze Eszerint a mérleg talán nem a mi javunkra billen. Mégis jöttek, s jönnek még hozzánk külföldiek. Az idegenforgalom jelentős gazdasági tényező volt eddig, de annak kell lennie a jövőben is. Kérdés persze, hogy az lesz-e ez az ágazat akkor, ha már a másokénál nem olcsóbb árakkal nem mi leszünk a vonzóbbak. Kérdés akkor is, ha nem változtatunk a vendéglátás színvonalán, amiről ma egyáltalán nem mondhatjuk el, hogy felveheti a versenyt a nálunk sokkal profibb szomszédokkal. Mindezeket az általános érvényűnek látszó kérdéseket talán nem árt szóba hozni itt és most a Duna mellékén. Hiszen, ha valahol, akkor itt számít az idegenforgalom a családok jövedelmi forrásának. Egyelőre még inkább mellékesen, mint főfoglalkozásként. Ám ahogy szűkülnek a gazdaság más lehetőségei, mind többen kényszerülnek első számú foglalkozásként vállalni az éppen lehetségesnek látszót. magam is sokat tanultam az elmúlt héten. Már annak a nosztalgiának is van valami köze a tartalmi kérdésekhez, amely Pálmai József döm- södi önkormányzati képviselővel mondatta ki egy nagymarosi közös találkozáson: Amikor még közlekedett a parti települések közt sétahajó, átjártunk egymáshoz. Miért utazunk ? A szépség kevés Visszatérő megállapítás ma már, hogy ha jó idegen- forgalmat akarunk, akkor jó infrastruktúra, magyarul európai színvonalú szolgáltatások kellenek. Ez bizony igaz. Ám tegyük még hozzá, hogy ugyanolyan műveltség, sokoldalú tájékozottság. Nem kizárólagos, de nagyon fontos helyet foglal el itt a nyelvtudás. Erről szólva izgalmas vizsgálat tárgya lehetne, hogy ki milyen nemzetiségű emberek beszédét érti meg mondjuk Leányfalun. Gödön. Szentendrén, vagy Po- mázon. Ebben a körzetben látogatva bizonyos céllal megrendezett tanácskozásokat, Ezt az átjárást a regionális kapcsolatok és eszmecserék érdekében, a megyehatárok átlépésével mások is fontosnak tartanák. Hadházy Sándor visegrádi polgármester ugyanitt több dologra figyelmeztetett. Egyebek között arra a tényre, hogy minden fejlesztés alkalmával jó tudni: Az pozitív és negatív értelemben összefügg a környezettel, arra hat. Az ő községe fölött épült fel a Hotel Silva- nus, amiről mondhatjuk, a turisták vonzását szolgálja. No de önmagában bármilyen elegáms, a környezete is gyönyörű, még nem teljesíti a követelmények teljes körét. Programot is kell, lehet is adni, azt fogják megfizetni — mondta a polgármester, nemcsak az említett példára gondolva, hanem általánosságban is értve ezt. Igaz, hogy valahová valamiért megyünk, érdeklődési körünk, kedvtelésünk, érdekeink szerint motiválrepelhetne ez a program fi célként, vagy az összbenyo más része gyanánt. Csa hát ezek szerepe miatt i van okunk aggódni. Elmondták ugyan DMRV-nél, hogy milyei szempontok szerint szeret nék átadni községi tulaj donba a Duna menti stran dókat. Az önkormánvzatol is ragaszkodnak hozzájut lehetőséget feltételezve Ám jól tudva, hogy a váe fürdőn kívül a többi alii mondható már korszerűnek szinte mindegyik moderni zációra szorul. Az egészség ügyiek kifogásai sok helyei olyan mértékűek, hogy le hetne indokuk a bezáratás ra. Van tehát okunk aggódni úgy a hazai közönség pihenésének egyik kedvel lehetősége, mint az idegenforgalmat segítő e fonto; intézmények jövője miatt. Programot is A program sem színes é változatos még. A leányfa lui kultúrház igazgatójí nemzetközi cserkésztalálkozó szervezésén fáradozik. A Visegrádon eddig sikeresen rendezett palot-ajá tékák gazdája, a Pest Megyei Művelődési Közponl átalakult, a rendezés talár a helyi önkormányzat dolgí lesz. Kérdés, mit tervez ilyen szempontból sok, vendéget szívesen látni akaró település. Mondjuk Duna- bogdány, Budakalász, vagy Göd? Aki sikert szeretni látni, annak már mos munkához kell látnia. —■ Kovács — Szén- és kokszkedvezmény Bővebben az akcióról November 26-án megjelent Uráli szén című cikkünk, mint kiderült, kiegészítésre szorul. Az MSZP A HELYZET VÁLTOZATLAN Örökzöld téma ez a kék színű kisvonat. No, nem a Kék Nyíl expressz ugyan, de azéirt kezdjük már megszeretni. Mi, akik Budapest és Szob vonalán lakunk, s életünk jelentős részét a sínok fölött zötykölődve töltjük el. Panaszkodtunk ugyan eleget a keskeny ülések miatt, de ezen már nem lehet segíteni. Oly annyira belenyugodtunk az utóbbi időben, hogy, szinte bánjuk már, ha egyik másik járat szerelvényeit nem ebből a fajtából állítják össze, hanem régi pullmanokba kell szánnunk. Azokon ugyan jobban elterpeszkedhetünk, több a hely, de koszosabb az ablak. Még inkább ragadnak az ülések műbőr támlái, s este hazafelé pislákolnak a lámpaégők, nem lehet olvasni. Ez ugyan újabban már előfordult az új típusú kocsikban is, de azért még nem annyira jellemző. Ma még kulturáltabbak, de már láthatók a gondatlanság jelei is. No meg a pusztításé, mi ellen nem találtuk meg még a védekezés hatásos módszerét. Pedig az már a bűncselekmények körébe tartozik, ha valaki, vagy valakik úgy mennek végig a szerelvényen, hogy útközben minden kocsiban akkorát ütnek az ablak alatti műanyag asztalkába, hogy azok pont a mértani közepükön törjenek össze. Ez bizony megtörtént már. Láthattuk szomorúan, hogy a szórakozásnak efféle fajtáját is választják azok a kiüresedett agyú és lelkű lények, akiket személy szerint még nem sikerült felismerniük az erre hivatottaknak. Mint tudjuk, az emberi magatartásnak írott és íratlan szabályai vannak. Ezeket részben kötelező, részben illik betartani. Ám, hogy milyen kevesen jártak az elmúlt évtizedekben illemtanórára, mily kevés ember gondolja végig, hogy rajta kívül még más is van a világon, azt szintén ezeken a kiisvonatokon lehet meglátni. Nyitogatják az ajtókat, nehéz csomagjaikkal terhelten keresik az ülőhelyeket nemritkán idős és fáradt asszonyok, szinte reménytelenül. Közömbösen néznek utánuk a helyüket már elfoglalók, behúzódva az ablak mellé. Mellettük még szabad lenne a szélső, bár keskeny a hely, de oda a táskájukat tették, a nagy- kafoátjukat, a könyvet. Fölöttük üres a polc, fárasztó lenne kinyújtott karokkal fölemelni a csomagot, hogy azon helyezzék el. Mindennapos úti képek. Magatartáskultúrák, szemléletek tipikus tünetei. Sajnos, nem csak a vonaton tapasztaljuk. K. T. I. Pest megyei irodájától kapott értesítés szerint ugyanis a szén nem tőlük kerül az országba, mint írtuk. Az import a Tüzelő- és Építőanyagkereskedők Országos Egyesülete, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az MSZP budapesti párttanácsa együttműködése eredményeként jött létre. Pest megye a főváros közelsége és a pártszervezetek jó kapcsolata okán részesül a beérkezett szénmennyiség' bői. Az MSZP megyei szervezetei a rászoruló családok felkutatásában, a hozzájuk való eljuttatás megszervezésében működnek közre. Emiatt keresik fel az ön- kormányzatokat, a család- segítő és más szociális intézményeket, iskolákat. A szén ára valóban 624 forint mázsánként a házhoz szállítással és berakodással együtt, de a Budapesttel közvetlenül határos településeken csak 600 forint. Ezenkívül kokszot is ajánlanak 956 és 980 forintos áron, a szénszállítás azonos feltételeivel. Ezek az árak december 21-ig nem változnak. A szállításokat egyébként az egész fűtési szezonra ígérik. Ez ügyben kereshetők mindenütt a helyi szocialista párti szervezetek, ezek hiányában a megyei iroda Budapesten, a Köztársaság tér 26. sz. alatt.
