Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
I. ÉVFOLYAM, 252. SZliM IMI. NOVEMBER 27.. SZERDA D U MAJA J SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • EÖT • GOD RÁCKEVE • SZIGETSZENT* Ez most majdnem szenzáció! Munkásokat keres a gyár A gyártelepi utcán alig jár valaki napközben. Dél felé érkezem oda. Csak néhány idős ember vált szól a jellegzetes MÁV-lakások kapualjaiban. Kezükben ételhordó. Most indulnak az üzemi konyhára. — Ma nincs hús — mondja az egyikük. Idős vasutasok, talán mérnökök, talán kitűnő szakmunkások voltak. A dunakeszi dinasztiák tagjai, de az is lehet, hogy alapítói, magyar vagonhírességek világba indítói. Életük homokszemei itt peregtek le a telep házaiban, az üzemcsarnokok zajában. Arra' figyelnek most is. a gyár jelenére, jövőjére. Lányaik, fiaik sorsára. Kapun belül Rég beszélgettünk ezekről a kérdésekről az üzemben, a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban, ahogy már régebb óta nevezik a vagongyárat, ahol visszasírják a régi időket. Azokat, amikor újat is gyárthattak. Am most az is jó, ha egyáltalán munka van, s nem kell nekivágni a bizonytalan külvilágnak. — Munka van — közli Varga Lajos igazgató. Aztán azzal folytatja, hogy nem csak a kapun belüli szaktársaknak, hanem azoknak is, akik ide akarnak jönni. Legalább ötven embert tudnának most felvenni. Elsősorban lakatos, hegesztő, csőszerelő, az itt speciális szakmává alakult, kész elemeket beillesztő, szerelő-asztalos szakmát ismerőket keresnek. Természetesen szóba jöhet a betanítás is, ha látják, hogy az illető akar és szeret dolgozni. Fontos és jó hír ez ma úgy általában meg azért, mert a gyár műidig meghatározó szerepet játszott a város és környéke munkalehetőségeinek aiakulá- lásában. Elbocsátás nem volt Dunakeszi e nagyüzemében, ahol ma közel 1 ezer 600-an dolgoznak és szakmunkásokat is képeznek. Ezenkívül foglalkoztatnak részmunkaidős nyugdíjasokat. Ha a MÁV győzné vagv győzi majd pénzzel, további munkásfelvételre is sor kerülhet. Igen rossz állapotban van a hazai kocsipark, szükséges a nagyjavítás. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—1« óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIH., Somogyi Bela u. í. Pf.: jn. ir. sa!.: 1446. Telefon: 138-4761, 136- 4067. 8 Egyelőre még a javítás a fő prolii. Itt nem sok, hanem kevés a hegesztő. Újabb jelentkezőket várnak. (Krdösi Ágnes felvétele) — Milyen munkálatokat folytatnak most a műhelyekben? — A középtávú fővizsgát megelőző javításokra egymásfél évenként hozzák be a kocsikat. Itt ellenőrzik az állapotukat, s javítják ki a kisebb-nagyobb hibákat. Az élettartam felénél, vagyis tizenöt év után teljes felújításra kerül sor. Sőt, ekkor már a fejlődést követve a lehetséges modernizálást is elvégzik ezeken a viszonylag régi járműveken. Egyre több szó esik egyébként arról a szakmában, hogy igen hosz- szú az erkölcs; elévülés, a harminc évet le kellene rövidíteni. Csak hát ehhez pénz kellene, új vagonok a régiek helyett, s ez ma nem olyan egyszerű. Igényes feladat A gyáriak szeretik az igényes, szép munkát. Büszkén néznek a tovafutó elegáns szerelvények után. bárhol járnak az ország vasútjai mentén. Talán azt is meg tudják mondani, kinek a keze nyomát viseli a szép forma, a fényesre mázolt kocsifelület, kinek a hibájából gyenge az esti világítás. Ilyen igényes munka az Intercity-járatok szerelvényeinek előkészítése a forgalom számára. A Budapest—Miskolc vonalon bevezetett helyközi gyors járat után hamarosan indul Mozi Dunaharaszti: Rákóczi: November 28-án este 6 és 8 órakor: A hegylakó visz- szatér (szín. mib. am. sci-fi), 29-én este 6 és 8 órakoT: The Doors (szín. am. zen.), nov. 30-án, december 1-jén este 6 és 8 órakor: Magas szőke -f- 3 szőke (szín. mb. fr. vígj.), 4-én este 6 és 8 órakor: A király ágyasa (szín. mib. fr.—ol.—ang.). a Budapest—Debrecen— Nyíregyháza vonal gyors helyközi járata is, melynek étkezőkocsija most készül a dunakeszi üzemben. — Készülünk arra, hogy visszakerül hozzánk az új kocsik gyártása is — mondja ki a sokak által várt mondatot Varga Lajos igazgató, bár hozzáteszi: Ez azért még nem ma lesz, csak a döntés várható a közeljövőben. A betársulni ákaró és pályázó több külföldi cég közül már csak spanyolok és németek vannak a mezőnyben, közülük végül eggye] kell megállapodnia a vezérigazgatóságnak. Biztosnak látszik Az új kocsikat gyártó régi gárdából még sokan itt vannak. Megmaradt a szellemi kapacitás, Addig a javításoknak is örülni kell. A gyári átlagkereset ma bruttó 12 ezer 800 forint. Ebből a fizikaiaké 16 ezer 700, az alkalmazottaké 22 ezer 800, és ez egyelőre biztos. Átmeneti zavar ugyan előfordul, mint például a 12-ei fizetéskor is volt. Csak a bérek kisebb hányadát tudták kiadni, mivel nem volt elég pénz a gyár; számlán. A különbözetre csak néhány nap múlva érkezett meg a fedezet. — Az egy kicsit bántja az embereket, hogy nekik tulajdonítják a mai kocsipark gyenge színvonalát — mondja az igazgató. — Nem ők tehetnek róla. Kovács T. István Tolerancia és megbocsátás Mindenki egy külön sziget Az átlagembernek két dolog jut eszébe Fótról: a gyermekváros és a római katolikus templom. Ez utóbbi — jelenleg állványokkal körülbástyázott — épületben korábban segéd lelkészként, október elseje óta pedig plébánosként végzi szolgálatait a 46 esztendős Sebők Sándor. A környékbeliek és hívők számára csak Sándor atyaként ismert pap a budapesti Piarista Gimnázium és a Szegedi Hittudományi Főiskola elvégzése után Verőcén, Csongrádon, La- josmizsén, Abonyban, Újpesten, végül Foton gyakorolta hivatását. Sodródásának az volt az oka, hogy a pártállami vezetés nem nézte jó szemmel az ifjúság körében kifejtett tevékenységét. Afféle renitensnek számítolt, aki örökké kilógott az elveivel, makacsságával a sorból. — A fiatal demokrácia idején milyen szerepe van az egyháznak Főt életében? — kérdeztük Sándor atyát. — Az egyházak kétezer éves kultúrateremtő hagyománya érezhetően jelen van a község múltjában — mondotta Sándor atya. — Felelősséggel tartoztunk a közösségekért, ezért nem lehetett kétféleképpen gondolkodni. így aztán a rendszerváltás után — a kaotikus állapotok, a demokrácia gyermekbetegségei ellenére — sem kellett megváltoztatnunk a tanításainkat. Az egyház mindenkor biztos pontot, kapaszkodót jelentett a hívő emberek számára. — Mi a dolga ma a plébánosnak? — A plébános szó annyit jelent: a nép papja. ö az, aki a lelki, szellemi, anyagi értékeket szem előtt tartva felel egy közösségért. Pár évvel ezelőtt megálmodJelenleg mindenki egy külön sziget, és fáznak a lelkek — vallja a fóti római katolikus egyház plébánosa (A szerző felvétele) tana, idén pedig a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesülettel és lelkész- kollégáimmal együtt létrehoztuk a községben az ökumenikus általános iskolát azzal a céllal, hogy az szellemi műhelyként szolgáljon. A katolikus egyház az Emberség Alapítvánnyal együtt üzemelteti az ingyenkonyhát, emellett lelki gondozással, plébániánk nyitottságával fordulunk a hívő emberek felé. A gyerekek számára nyáron nomád tábort szerveztünk, ahol a szertartások, szellemi, lelki programok mellett rengeteg játék és kirándulás tette izgalmassá az együtt eltöltött időit. Itt érvényesülhetett szabadon a krisztusi értékrend, a szeretetre való érzékenység, a megbocsátóképesség, a tolerancia. — Hogyan vélekedik az egyházi ingatlanok visszakéréséről? — Ha valakitől ellopnak egy ékszert, és a régi gazdája fölfedezi azt az új tulajdonoson, nyilván nem fogja annyiban hagyni a dolgot, pusztán azért, mert olyan szépen csillog a másik embernek a‘ nyakán. — Milyennek szeretné tudni Fótot a jövőben, és mit üzen az embereknek a közelgő karácsony jegyében? — Egységesebbnek képzelem el a falut. Jó lenne, ha az emberek az egyházon kívül is megtalálnák egymást, ha a Fóti ökumenikus Közművelődési Egyesület energiái végre fölszabadulnának, és rajtuk kívül más „megszállottak” is szívügyként kezelnék a község köziművelődését. Tény, hogy hideg van az emberek között — mondta búcsúzóul Sándor atya. — „Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni..Mert jelenleg mindenki egy külön sziget, és fáznak a lelkek. A karácsony üzenetét komolyan kéne venni, ahogy Isten is szolidáris volt az emberhez a megtestesülésben (vállalta annak sorsát-, minden terhével együtt — Jézus személyében). így kellene elfogadni a másik embert, annak másságával, különbözőségével együtt ! Virág Márton Ezen a tájon Rangsorés képesség Egy helyi fórumon azt kifogásolta a felszólaló, hogy idegenek, bejáró munkatársak dolgoznak a városháza hivatalaiban. Legyen előny a helybeliség — javasolta. Lám, lám! Miféle kérdések kerülnek előtérbe akkor, amikor szűkében vagyunk a kenyérkereső lehetőségeknek — gondoltam akkor. Az ilyen témák szóba sem kerülhettek volna még pár évvel ezelőtt, amikor örültek, hogy a gyenge hivatali fizetésért egyáltalán hajlandó valaki állást vállalni a tanácsnál. Mármint hozzáértő szakember. Mert gyengécskén felkészült, a dolgok köny- nyebbik végét kereső, s laikus módon a városi hivatalnál azt sejtő, mindig akadt. Am azzal nem sokra mentek. Legfeljebb a hivatal tekintélyét és hitelét rontották vele. Az ügyfelek ugyanis mindig hajlamosak az általánosításira. Pláne, ha azt még előítélet is táplálja. A fizetés ma sem Irigylésre méltó, ám mostanában fontosabb ennél a lét- biztonságot jelentő bármilyen állandó jövedelem. Ezen az alapon meg is értené az ember első hallásra, hogy ami állás, munkahely van egy' településen, ott elsősorban o helybelieknek adnak munkát. Csak később kezdünk azon gondolkodni, hogy mi következhet ebből hosszabb vagy akár rövidebb távon is. Még kérdezni is lehet például így: Mit szólna hozzá a Dunakanyar bármely helységéből húsz-egyné- hány éve Budapestre beutazó munkavállaló, ha egy szép napon azt közölnék vele: Nem tudják tovább alkalmazni, mert a fővárosban, vagy éppen a kerületben lakóknak kell a helye. Megyénk sajátossága egyébként az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat. Pestiek járnak ki településeink munkahelyeire, mi ingázunk a fővárosiba, Leányfalun lakó közgazdász dolgozik Szentendrén, a városban élő jogász vált jegyzővé valamelyik közeli faluban. Aki máshol lakik, s innét este hazamegy, nem tud a helybeliekkel érezni, azok dolgait szívből, igazán képviselni — hangzott a másik érv. Ebben megint van egy kis igazság. Nem tudhatjuk pontosan, hogy félvagy negyedarányú. Már azért sem, mert aki ezen a tájon él, bármely város vonzáskörzetében, az nem csak a falujához, hanem a tájhoz, annak központi városához tartozónak is érzi magát. Félig ott is él, oda járt középiskolába, a központ áruházaiban vásárol, ott jelentkezik szakorvosi szakrendelésre, s minden más ügyek intézése végett. A gyanú alapja lehet tehát tudat alatti is annak a letűnt kornak a gyakorlata miatt, amikor nem választás útján, csak formálisan kollektív döntés szerint ültettek a közösségek nyakára idegen kádereket, import vezetőket. Ezek tényleg nem ismerték sem a város múltját, kultúráját, sem hagyományait, az emberek valóságos gondjait. Csak a vonalait, amit bárhol egyformán kellett képviselniük. Helyettük most választott emberek döntenek, többségi elv szerint határoznak. A szakemberek pedig a legjobb tudásuk alapján végrehajtanak. Aki ezt az elvet jól akarja alkalmazni, csak a tudást helyezheti előtérbe. A helybeliség csak ez után jöhet szóba, de nem feltétlen előnyként. K. T. I. FŐT Ma, szerdán délután 18 órakor a fóti gyermekváros márványtermében tanácskoznak a helyi önkormányzat képviselői. A többi között napirenden szerepel a polgármesteri hivatal új szervezeti és működési rendjének kialakítása, az önkormányzati tulajdon rendezése, állami ingatlanok községi tulajdonba adása. Felülvizsgálják és módosítják az állattartási rendeletet. Teszik mindezt, mint szokás szerint, most is nyilvánosan. Bárki résztvevője, megfigyelője lehet a ma délután kezdődő értekezletnek. Erős embereknek Új szakosztály Külön szervezés nélkül is vetélkednek néha az egészséges fiatalemberek. Derű és jókedv közepette birkóznak meg egymással, kipróbálva az erejüket. Szigetújfalun ezután szakszerű oktatásban is lehet részük a sportot rendszeresen folytatóknak. Megalakul a birkózószakosztály.
