Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

I. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1991, NOVEMBER ifi.. KEIM) D U NAJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÓS • 1 ÓT • GÖD Őszi szél, csend, kérdőjelek Miből fixed a kisközség? Szivárvány havasán A művészet és politika napja Lehet-e hagyományt teremteni abból, amivel Gödön próbálkoztak? A kérdés még mindig foglalkoztatja e so­rok íróját, bár optimistább, mint amikor először feltette, .ló lenne, ha sok-sok ember töltené vasárnap délutánjait műélvezettel. Az is jó törekvés, hogy a nagypolitika foly­tatóival kezdeményeztek dialógust az elmúlt héten. A korcsolyázás feltételeiről kellene most beszélni. Hi­szen ősz van, várjuk az első havat. Gazdasági helyze­tünkkel függ össze az is, hogy a jövő főidény gond­jai kerülnek most elő. Ha erről valamiféle tudomá­nyos dolgozatot akarnék ír­ni, úgy is fogalmazhatnék: különös tekintettel az ide­genforgalomra. Hozzá te­hetném még, hogy nem utolsósorban persze, a hon­polgárok nyári pihenésére sem. A nap éppen csak hogy kibújik a felt egek közül, mintha a jelenléti ívét akarná beírni a visegrád- lepencei táj fölött. Küld néhány fénynyalábot a szél­borzolta Duna víztükrére, mely most nem is annyira tükör, mint hullámsodrás­tól össze-vissza karcolt sík felület. A strand előtt ál­lok, elkaittinthatom a fény­képezőgépet, de bentről semmi jele a személyzet- nek. Csend. Bólogatnak a megsárgult lombú őszi ágak. Kinyit-e jövőre ez a fürdő? Eckhardt Tibortól, a Du­na Menti Regionális Vízmű­vek ez ügyben illetékes, ve­zető munkatársától érdek­lődtem: — Igaz, hogy az önkor­mányzatoknak adnák át a Duna menti strandfürdő­ket? — Igaz — mondta. — Az idén 30 millió forint vesz­teséggel zárt a vállalat. Ezt nem biztos, hogy mint támogatást, megkapja, bár az év elején volt rá ígéret, A közmű- és csatornakölt­ségek terhére többé nana lehet elszámolni a fürdők fenntartását. A jelenlegi el­képzelések szerint a DMRV az önkormányzatoknak ad­ná át ezeket a jóléti in­tézményekét, de vállalná a működtetésüket. Belépője­gyeket szedne. Az ebből származó bevételek és a működési költségek közti különbséget az önkormány­! zatoknak számolná el, a veszteséget azok térítenék meg. A képviselő-test öletek ugyanis többféle forrást tudnak megteremteni, más lehetőségeik vannak, mint a vállalatnak. Hadházy Sándor, Viseg- rád polgármestere sorra veszi, mit kellett végiggon­dolniuk vezető társaival. — Ha a DMRV ráfizet, s támogatást nem kap, kény­telenek bezárni a lepencéi fürdőt. Más megoldásként választhatja a privatizá­ciót. Az önkormányzattól már év közben is kértek pénzt a működési kiadá­sokra. A belépőjegyek árát drasztikusan emelték, de még így is 1 millió körüli veszteségre számítanak a mérleg lezárása utón. A község semmiképpen sem szeretné elveszíteni a befo­lyását ezen a területen, ezért át kell vállalnia a terhet, a maga kockázatai­val együtt. Ámbár nem biz­tos, hogy a dologra feltét­lenül ró kell fizetni. A polgármester úr sze­rint 1992-1 próbaévnek te­kintve, a DMRV-vel üze­meltetési szerződést köt­nek. Megpróbálnak olyan feltételeket előírni, hogy partnerük ráfizetésmen­tes gazdálkodásban legyen érdekelt. Míg a vállalat ép­pen későbbi szezonkezdést, a fürdők kouébbi zárását tekintette takarékos meg­oldásnak, Vlsegrádon ép­pen a korábbi, a szezon meghosszabbítását tartanák jónak. Sőt, úgynevezett mo­bil üveglefedéssel még a hűvös időkben . sem tarta­nák lehetetlennek egy-két medence fogadóképessé té­telét. Ugyanakkor bővíte­nék a szolgáltatások körét kisebb mértékben, rövid távon. Később lehet gon­dolkodni a gyógyeilátáson, együttműködve a fővárosi kórház helyi intézetével, s egyáltalán azt szem előtt tartva, hogy Nyugaton a fürdő szerves része egy na­gyobb vendégfogadó vállal­kozásnak. Szállodák, étter­mek, más intézmények for­galmával egészül ki a gaz­dasági mérleg. Ez a hosz- szabb távú gondolkodás a vízi erőmű sorsának végle­ges rendezése, a helyreállí­tási munkák befejezése után alakulhat ki. Egyelőre a vízművek szakemberei kapnának megbízást, bár van más érdeklődő is. Az egészségügyi szakem­',,Igen tisztelt Uram! Né­zem, nézem a szép munkát, s alig tudom magammal el­hitetni, hogy nekem festet­te, én legyek birtokosa e kedves képnek. Itt csak el­ismerem átvételét: megkö­szönni majd szívből eredő szóval fogja hálás nagyra tisztelője Görgei Arthur.’* Üjvári Ignácz festőmű­vészhez szólt a köszönőle­vél, akinek egykori műter­mében, Kisorosziban olvas­hattam el eredetiben szom­baton. Megfigyelhető, hogy ellentétben a szabadság­harc tábornokának. pél­dául a Magyar Életrajzi Lexikonban is alkalmazott névleírásával, ő maga pon­tos i-vel jelölte vezetékne­vének végződését, th-val a keresztnevet. Az 1927-ben elhunyt, if­júságát, élete nagyobb ré­szét Kisorosziban töltő mű­vész családjával úgy is kap­csolatban állt, hogy Üjvári Ignácz édesapja, mint du- nabogdányi körorvos, ke­zelte az idős katonát. Jártam egyet a Duna Vi- segráddal szemközti part­ján, figyeltem a víz áram­lását, meg-megálltam a ka­vicsos part fölé hajló fűz­fák alatt. A tájban, amely berek szerint kívánnivalót hagy maga után a lepen- cei fürdővíz tisztasága. A korszerűsítés feltétele vol­na a vízvisszaforgató be­rendezés alkalmazása. Adorján Istvánná, Leány­falu polgármestere kiszá­mította, hogy a helyi ter­málstrand vízvisszaforgató berendezése miibe kerülne, összesen 9 millió 816 ezer forintba. A vendégforga­lom itt évente 200 ezer lá­togatót jelent. A DMRV bevétele tavaly 6 millió 272 ezer forint volt, az idén 12 millióit terveztek. Ké­sőbb derült ki, hogy ebből mi jött be. Az önkormány­zat ezen adatok ellenére is döntött. Kell a fürdő, mert így jön a vendég. Érdeke a falunak másként is. Az is­kolásokat úszni tanítják, az idősebbek részére bővíte­nék, a kispénzűek számára olcsó lehetőséget teremte­nek. — Honnan szereznek pénzt? — A ráfizetést más for­rásokból pótoljuk. Például az üdülőhelyi díjakból. A szállodáikhoz akkor engedé­lyezünk innét meleg vizet vezetni, ha a fejlesztéshez, működési költségekhez a tulajdonosaik hozzájárul­nak. Ezenkívül minden fejleszstési pályázatra je­lentkezünk — közli a pol­gármester asszony. Jövőre Leányfalu strand­ját is a DMRV üzemelteti. A modernizálást a Szent­endrei Kisgépészeti Válla­lat tervei szerint hajtják végre. Kovács T. István ide vonzotta a néhai mes­tert. A falu csöndjében, melynek egyszerű szépsége ma is alkotó érzéseket és gondolatokat ébreszt az itt élő művész emberekben. Csak aztán indultam el az emléktábla avatásához, amivel régi adósságot tör­lesztett az utókor. Újvári Ignácz a század- forduló—századelő neves és megbecsült művésze, Lotz Károly tanítványa, majd a Benczúr mesteriskola nö­vendéke volt. Később Münchenben és Párizsban folytatta tanulmányait. Kezdetben olyan nagy kompozíciókkal jelentke­zett, mint például a Szt. István szentté avatása cí­mű, majd a faluba költöz­ve üde tájképeket festett. A zsellérudvar, az őszi est, a Hajóépítés a Duna-parton című, a Magyar Nemzeti Galériában található. A Az MDF helyi szerveze­tének hagyományteremtő estjén először az Erdélyi képeskönyv című kiállítást nyitották meg, melyet Ba­lázs Pál építész állított ösz- sze Kós Károlyról, a sok­oldalúan tehetséges alkotó erdélyi építész, író, művész egyéniségéről. Arról az em­berről, akit bármilyen hely­zetben láthatunk a képe­ken, annak igazolását nyer­hetjük, hogy csak az igazán nagy tehetségek tudnak ilyen kedvesek, szerények és láthatóan közvetlenek lenni. Sokat kellene róla tudnunk, tőle tanulnunk, aki az erdélyi kultúra múlt­jából merítve járult hozzá meghatározó módon nem­zeti örökségünk gyarapítá­sához. A kiállítóteremben in­tim hangulatú környezet­ben lépett a közönség elé Faragó Laura népművész Júlia szép leány című mű­sorával. amely tartalmilag szervesen kapcsolódott a kiállítás mondandójához. Zalabai Zsigmond, felvi­déki író gondolataival ve­zette be szereplését a mű­vésznő, sorokat idézve: „Nem tudom én, minémű édesség vonzza az embert, hogy született földjét el ne hagyja soha.” A szép balladák követ­keztek, majd a Moldva és Szeret vidékére kalandoz­tunk, hogy az első csángó Nem egyszerű kérdés az idén. Mivel fűtsünk a la­kásban? Számításba kell venni a költségeket, Nem­csak a távhőszolgáltatás drága, a szén sem olcsó. Kapni ugyan lehet, de nem őrt, ha önállóságukkal élve szervezetek és helyi közösségek is tesznek lépé­seket. műterem világa és a ka­tedra egyet jelentett szá­mára. Hosszú évekig az Iparművészeti Főiskola ta­nára volt, egy ideig az Operaház és a Nemzeti Színház díszlettervezője. Művei láthatók többek kö­zött az Operaházban és az egri püspöki palotában. A Széchenyi utca 153/A számú házban ma is a le­származottak élnek. Az épület utcai homlokzatán szombattól emléktábla lát­ható, melynek elhelyezésé­ért sokat tett a Közép Du- na-völgyi Intéző Bizottság és Wertet József grafikus- művész, aki dr. Scheer Béla, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium főosztály- vezetője méltató emlékbe­széde után elhelyezte az ünnepségen résztvevők ko­szorúját. Jelen volt az ese­ményen Fábián Lajos, a KDIB főtitkára is. bibliafordítás sorait ismer­jük meg. az 1466-os szöve­gű csángó Miatyánkot, a magyarnak e még ma is archaikus változatát. Aztán egy embert, aki ott, Szabó­falván élt, négy elemit végzett, munkás volt Ko­lozsváron, taxisofőr Buka­restben. Nincs jelen iro­dalmi ismereteink tárházá­ban. Pedig azután, hogy Dsida Jenőtől Petőíi-köte- tet kapott ajándékba, elha­tározta, hogy költő lesz, és az lett. A csángók költője, az ő nyelvükön. Lakatos Demeternek hívták. Gyö­nyörű és tiszteletre méltó művészi teljesítmény élve­zői voltunk. Csodáiéi, mert a népdaltolmácsolás szo­kásai szerint, ahogy leghi­telesebben tehető ez, mind­végig zenei kíséret nélkül történt az előadás. Megany- nvi szép virág, gyöngy­szem, azaz nem is lehet pontos hasonlatokkal jel­lemezni. A délután estébe hajló idején három alapítvány mutatkozott be. A Deák Fe­renc elnevezésű a Magyar Fórum c. lap megjelenteté­sét. a politológus- és újság- íroképzést támogatja. s többek között karitatív te­vékenységet folytat. A Haza és Haladás ügy­vezető igazgatója, Filó Ka­talin szerint féloldalas a világ, ha csak a férfiak po­Érdekesnek tűnő hírünk Szigetújfal uról származik, ahol az önkormányzat hí­rül adta, hogy az MSZP Pest megyei irodájától uráli szén került az ország­ba. Kalóriaértéke azonos a kedvelt német brikettével. Az ára is kedvező a többi­hez képest, mert 624 forint mázsája, szállítással és be- hordással együtt. ötmá­A táblaavatős után Új­vár y Endre, a mester uno­kája mutatta be az egykori műtermet, ahol a hangula­tos dunai tájakat idéző festmények között sok ér­dekes dokumentummal is megismerkedhettek a ven­dégek. Itt látható a többi között a magyarok bejöve­telét ábrázoló Feszty-kör- kép eredeti vázlata. Készí­tőjének a pályatárshoz írt kézírásos levelével, mert a nagy munkában a kisoro­szi mesternek is része volt. Ez utóbbi olyan cím, me­lyet Lyka Károly ajándé­kozott ennek a különös művészegyéniségnek. aki civilben, hadi festőként járta meg a világháborút. Ebből a korból is láthatunk itt képet. Legmaradandóbb benyomást az a hídon át­vonuló katonacsapat gyako­rolja ránk, mely fölött lo­vas, kaszás, tányérsapkás je — mondta —, hogy a rég magyar nagyasszonyod módjára alátartsuk a kö tényünket annak, amit má sok szét akarnak hullajta ni. Fiatalok továbbképzése átképzése, ifjú politikusok újságírók képzése, hagyó mányőrző politikusképzi tábor, s más tevékenység folytatható a 100 ezer fo­rintos kezdő tőke után ; CDU Konrad Adenauer né met alapítványból kapót 15 millió márkából. Selmeczi László, Göd is­mert literátus egyénisége í helybeli Horizont Klub te­vékenységét mutatta be melynek tagjai irodalom ról, filmekről, tv-műsorok ród mondanak véleményt kiadóvállalatot szeretné­nek alapítani, s folyamat­ban van cégbírósági be­jegyzésük. Az alapítványok után kö­vetkezett a politikai fórum ahol a program többi ré­szével együtt szintén kép­viseltette magát lapunk is, A közönség kérdéseire Ka­tona Tamás külügyi állam­titkár, a választókörzet kép­viselője, Keleti György ez­redes, a HM szóvivője és Grosits Gyula válaszolt. A hosszúra nyúlt disputa után következett még Bánffy György színművési előadói estje, a Kaláka együttes táncháza. Itt kezd­tük már érezni, hpgy ki­csit túlcsordult a kelle­mességek pohara. Mintha sokat markoltak volna a rendezők. Ez esetleg tanúi­zsánként lehet rendelni. Egy községből legalább 50 mázsát kell igényelni ah­hoz, hogy 15-20 napon be­lül a szén megérkezzen. A szén és a többpárt­rendszer így jut eszünkbe manapság, de hát a politi­kának mindig azon kell se­gítenie, amit a gyakorlati valóság megkövetel. csontváz suhogtatja a kor­bácsát. Igen. A halál ostoba diadala az értelmetlen há­ború — olvashatjuk ki a képi beszéd gondolatait. — Jó lenne, ha az alkotó előd munkásságát megis­merné az utókor, eljönné­nek ide az iskolás gyere­kek. Állandó lehetőséget kellene teremteni áttekint­hető kiállításra. Ez nemze­ti értékeink ismeretének követelménye, az idegen- forgalom érdeke — vélte Wertet József. Pecsételő­helyként működő emlék­szobává kellene tenni a műtermet, s én ezt szorgal­mazom — mondta Scheer Béla. Ebben az évben minden hét végén fogadják a láto­gatókat Űjváryék. Azt, hogy később miként lesz, még nem tudják. A tudósí­tó azt gondolja: a feltételek további megteremtése nem­zeti K. T. I. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. # Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap; minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin.t Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.; 1446. Telefon: 136-4761, 131- 4067. TÁBLA A HÁZ FALÁN A kisoroszi mester műhelye ság lehet a jövőre nézve, litizálnak. Itt van az ide- — kovács — Még a tél előtt Uráli szén

Next

/
Oldalképek
Tartalom