Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
1. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1991. NOVEMBER 26., KEDD BUDJLVIDEKI BUDAÖRS • EKU > sZ AZHALOM ÍS A1 I A • PILIS VÖRÖS VAR i BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY « ZSAMBEK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TOK • l BUDAKESZI O BIAIOR- • SOLYMÁR • TÁRNOK TINNYE • ÜRÖM A Lajosfcrrástcl a Kő-hegyig Két évtized az erdőben Jávor György erdészhez készültem a Lajosforráshoz. A szentendrei buszmegállóban bakancsos, hátizsákos turisták várakoztak. Közclemben egy család: fiatal pár és egy idősebb asszony — feltehetően valamelyikük édesanyja — beszélgetett. Egyszer csak odalépett hozzájuk egy ősz hajú hölgy, megkérdezte, merre mennek, majd a választ hallva, örömmel közölte, ő is arra tart, menjenek együtt. Azok hárman meglepetésükben szóhoz sem tudtak jutni, csak sokatmondóan egymásra néztek. A magyarázatot hamarosan megkapták, amikor a hölgy, — ezúttal már a barátnőjével együtt — visszatért hozzájuk. Szabadkoztak, hogy ők nem akarnak tolakodni, tíz méter távolságból követik őket, de nem mernek magukban kirándulni, mert félnek a huligánoktól. Mennyire reális ez a félelem? — jutott eszembe a történet néhány órával később Jávor Györgyöknél, amikor a felesége éppen arról beszélt, milyen nehézkes hétköznap a közlekedés. Két kisfiúk az egyik szentendrei általános iskolába jár, szívesen maradnának a szakkörökön, vagy meglátogatnák barátaikat, de akkor elmegy a buszuk, és gyalogolhatnak tíz kilométert az erdők között. Ezt ő nem engedi meg. Jávor György tiltakozott az erdő rossz híre ellen. „Itt százszor nagyobb biztonságban vagyunk, mint a városban. Egy bűnöző szempontjából nem gazdaságos kiautózni tíz kilométert a bizonytalanra, hátha lesz »kapás«. A turisták általában nem a leggazdagabbak közül valók, és nem hordják magukkal értékeiket.” „Azért itt is romlott a közbiztonság — vitatkozott a felesége. — Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, ami mostanában többször előfordult, hogy feltörték az itt parkoló kirándulók autóit.” ★ A negatív példa ellenére hihetünk Jávor Györgynek, hisz ő a környék legavatottabb ismerője. Majdnem két évtizede munkahelye az erdő, három éve kerületi erdész itt, a Lajosforrás- nál. Kora ifjúságától kedvelte a természetet. Aktív sportolóként nyarait a Balatonnál, teleit a Mátrában töltötte. Vitorlázott és síelt. Egyszer aztán megelégelte a versenyeket, és erdei nyugalomra vágyott. Először bozótirtással bízták meg — akkor még budai lakos lévén a Ságvári- ligetnél —, majd úttörő-táborokra felügyelt és sípályák építésében vett részt Visegrádon és Dobogókőn, később a turistautak felügyeletét és a jelzések festését kapta feladatul. A soproni főiskolára helyhiány miatt nem vették fel, hát jobb híján erdésztechnikus lett. Három éve munkahelye a Lajos- forrás és a Kő-hegy környéke. Hogy miben áll egy erdész munkája, a kívülálló elképzelése szerint olyan összetett és bonyolult, hogy váratlanul ért Jávor György egymondatos válasza: „Az erdész feladata a fásítás őrzése, védelme, valamint az erdőgazdasági munkában való részvétel.” A szervezeti szabályzatból idézett, tehette, mert nemrég kellett „vizsgaszinten” felfrissítenie emlékezetét. A sivár meghatáro.zás új tölgyek ültetését, téli vadetetést. vadászatot és vég nélküli erdőjárást jelent. Hétköznap reggelente érkezik két beosztottja — a főnök tiltakozik a „besorolás” ellen —, ő pedig évszaktól és időjárástól függően kiosztja a munkát. A vadászat — az éves kilövési terv alapján — az ő dolga, hacsak nem jelentkezik be egy fizetővendég, akinek átengedheti a „dicsőséget”. ★ Ügy tudom, buddhista, az egyik szobát díszítő mandala is ezt sugallja, de tiltakozik: Csak szimpatizáns! Mint erdésznek, feladatai közé tartozik a vadászat, a húsevésről sem tud lemondani egyelőre, úgy érzi, ilyen feltételek mellett nem tehet eleget a buddhista elvárásoknak. A környezetvédelem és az erdészet — szerinte kibékíthetetlen — ellentéte is belső konfliktusai közé tartoTörökbáíiRÍ Felmérés si§íÉ«kon Az áldatlan törökbálinti telefonhelyzet rendezésére tett erőfeszítések nem látványosak ugyan, de nyilvánosság előtt folytak eddig is. A sok adat, információ már könyvnyi terjedelmű. A törökbálintiak hamarosan. döntésközeibe kerülnek, bár még rengeteg a bizonytalanság, a nyitott kérdés. Kérdés például — amelyben most már lépni kell — az igénylők száma. Felméréssel szeretnék tisztázni, hogy mennyi e szolgáltatásra a fizetőképes kereslet. A szórólapokat hamarosan szétküldik, s várják az igénybejelentéseket. Remélik, a község lakossága képes lesz e fontos szolgáltatásra áldozni és egy-másfél év alatt — ahogy valamennyi fenti vállalkozás is ígérte — lesz telefon Törökbálinton, zik: „Az erdész nem tesz mást, mint fát nevel a fűrész alá. Az erdő, mint élet- közösség, szépen ellenne magában, erre jön az ember, és saját szempontjai szerint ítélkezni kezd.” Csakhogy nem mindenki környezetvédő, és ha szabad prédává válnának az erdők, hamarosan lakótelepeket találnánk a helyükön. Egyesek már most is úgy érzik, mind gyakoribbak a falopások, teherautószám viszik el a kivágott fát. Ki tud itt igazságot tenni? Elvekkel, vitákkal mit sem törődve közeleg a tél, a szarvasok, őzek, vaddisznók fütyülnek rá, hogy sze- retetből vagy érdekből töltik fel etetőiket. Jávor György kerületének két etetőjébe lucerna, széna, répa kerül, a vaddisznók számára dinnyéből és vad- gesztenyéből áll a menü, és persze ki ne hagyjam a kedvencüket: a kukoricát! (Csodálkozva hallom, hogy sót is kapnak, eddig csak a kecskéről tudtam, hogy szereti.) Jávor György a konyhában sürög-forog, s miközben a téli etetésről beszél, legkisebb csemetéjének készíti az uzsonnát. Jó neki! Mire felnő, úgy ismeri majd az erdőt, mint egy pesti gyerek a Teréz körutat. er-ed Sok az ittas járművezető Kettétört sorsok A balesetek bekövetkezése nem szükségszerű, azok jelentős része elkerülhető. A Budaörsi Rendőrkapitányság illetékességi területén 1991. január 1. és október 31. között kettőszázhúsz baleset törtónt. A szám már önmagában is megdöbbentő, és akkor még nem szóltunk a 'ketté- be tört emberi sorsokról, az árván maradt gyerekekről. Bizonyára az olvasónak is feltűnt, hogy Pest megye más térségéhez viszonyítva magas ez a baleseti statisztika; nos nincs elírásról szó, de azt figyelembe kell venni, hogy ezen a térségen több autópálya — bármelyik különösen forgalmas — halad keresztül. Csak összehasonlításképpen írjuk le, hogy míg a Dabasi Rendőrkapitányság illetékességi területén 1991 első félévében kilencvenegy közlekedési baleset történt, addig a Budaörsi Rendőrkapitányság'területén az év első hat hónapjában száztizenhárom. Amíg korábban a statisztikai adatok értékelésénél lehetett valamiféle ok és okozati összefüggést keresni az évszakok változása, az idegenforgalom növekedése között, addig napjainkban, szinte értetlenül állunk az összehasonlító adatok elemzésekor. Mint azt a Budaörsi Rendőrkapitányságon megtudtuk, míg az év első hat hónapjában 13 halálos kimenetelű baleset volt, addig a harmadik negyedév hónapjaiban összesen nyolc- halállal végződött baleset történt. Igen magas számot mutat a súlyos sérüléses balesetet elszenvedettek száma: összesen kilencvenhárman voltak A baleseteket kettőszáz- tizenhárom járművezető okozta az esztendő első tíz hónapjában. A többség sajnos a balesetet ittas állapotban idézte elő. Még mindig azt tapasztalni, hogy nálunk inni (alkoholt!) és autót vezetni (nem is a legjobb műszaki állapotban lévőt!) bocsánatos bűn. A gépkocsivezetők többsége még mindig bízik önmagában, de még inkább a szerencséjében. Szakemberek vallják: az esztendő utolsó két hónapja még igencsak megemeli a baleseti statisztikát. Nem elég, hogy jönnek a csúszós, ködös, havas hetek, de sok helyen vidéken ilyenkor nagy-nagy névnapozások folynak. Nem beszélve a „jól sikerült” disznóölésekről, ami utárt egy-két kupica pálinka és bor is lecsúszik a hurka- kolbászcs vacsoránál. A közlekedési szakemberek számtalan alkalommal elmondták, leírták már: az Ittas ember reakciói kiszámíthatatlanok. Érzékszerveik tompábbak, reakcióik a külvilág eseményeire, szinte megszűnnek. Ezek a gépkocsivezetők néha „képesek” tömeges balesetet is előidézni. Fokozottan érvényes ez az autópályák bevezető szakaszaira, ahol gyakorta összetorlódnak a gépjárművek. A hirtelen fékezéskor a megcsúszott gépjárművek az úttesteket, pályákat elválasztó korlátokat is áttörhetik. A közelmúltban bekövetkezett balesetek nagy száma arra ösztönözte a kapitányság vezetését, hogy fokozottabban lépjenek fel az ittas vezetők forgalomból való kiszűrése érdekében. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a rendőrségnek nem a vezetői engedélyek elvétele, illetőleg a gépjárművezetőik megbüntetése a célja, hanem az ittas és szabálytalanul, netán jogosítvány nélkül közlekedők kiszűrése. Deák Attila Elsődleges a bűnmegelőzés Elsődleges a bűnmegelőzés címmel lapunk hétfői számában cikk jelent meg az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatáról. Az írásban Budakeszi polgár- mestere, Szemereki Zoltán is „meg lett szólítva”, de sem tartalmi, sem terjedelmi okoból nem mondhatta el véleményét. A cikk megjelenése után Szemereki Zoltán polgármester jelezte, hogy a leírtakkal kapcsolatban mondandója van, így a közeli napokban olvashatják a vele készített interjút. Budaörs Telefonhírek A tárgyalások megkez- ’dődtek, de — tudomásunk szerint — döntés még nem született a budaörsi telefonhelyzet ügyében, pedig a lakosság már igencsak türelmetlen. Korábban már beszámoltunk azokról az erőfeszítésekről, amiket a budaörsi önkormányzat tett a telefonhálózat bővítése ügyében. A Matáv illetékesei most megkeresték az önkormányzatot és ajánlatot tettek: IN MEMÓRIÁM 1916 Egy trai édia története A Thallóczy Lajos-em- lékbizottság, a Herceghalmi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, a Magyar Államvasutak, a Közlekedési Múzeum, valamint a Zsámbéki-medence Tájszövetség december I-jén (vasárnap) délelőtt 10 órakor megemlékezést tart Thallóczy Lajos történész, a Magyar Történeti Társulás elnöke halálának, valamint a herceghalmi vasúti baleset 75. évfordulója alkalmából a hcrceghalmi vasútállomáson. 1916. december 1-jén éjszaka szörnyű vasúti szerencsétlenség történt a brucki vonalon. Olyan arányú katasztrófa, amelyre a Magyar Államvasutak vonalain még nem volt példa. A Ferenc József bécsi temetéséről érkező 3. számú gyorsvonat, artiely zsúfolva volt utasokkal, és amelyen a különvonatról lemaradt, számos főrend, képviselő és méltóság is utazott, Herceghalomnál teljes gyorsasággal beleszaladt egy grazi személyvonatba. Oly szörnyű erejű volt az összeütközés, hogy a bécsi gyorsvonat mozdonya és első va- gondjai. valamint a személyvonat hátsó részei ösz- szeroncsolódtak. 69 halott és 150 sebesült áldozata volt a katasztrófának. A szétrombolt vasúti kocsik roncsainak eltakarítására azonnal megkezdték a munkát. A Budapest Keleti pályaudvarról 21 óra 15 perckor induló, 1308. számú személyvonatot már majdnem kétórai késéssel indították el. A hosszú vonat többnyire III. osztályú kocsikból állott, amelyek megteltek hazafelé igyekvő néppel, szabadságolt katonákkal és Komáromba igyekvő, szabadságról visszatérő legénységgel. A vonat óvatosan haladt, és a szembejövő vonatok és különvonatok sokasága miatt mindegyre gyarapodott a késésben. A herceghalmi állomásra fél egy előtt robogott be. A vonaton mindenki aludt, az állomáson sem volt ébren, csak a szolgálattevő forgalmi hivatalnok és egy váltóőr. A kis állomási épületben csak egy-két ablak izzott sötét- Vörösen, mint a hamvadó parázs. A brucki vonal kettős vágányú, az állomás há- romvágányú. A bécsi gyorsvonat állandóan a 2. vágányon halad, a grazi személyvonat pedig a 3-on szokott megérkezni. A sok, Bécsből hazatérő különvonat megbontotta a forgalmi rendet, és a grazi személyvonat a 2. vágányon gördült be Herceghalomra. Az állomási épületen túl, váltón keresztül kellett volna az 1308-asnak kitérnie a bécsi gyorsvonat elől, amely ugyancsak a 2. vágányon igyekezett Budapest felé. Herceghalom területén, a régi vasútállomással szemközti domboldalon a szerencsétlenség emlékére gesztenyefaligetet létesítettek. Valamennyi halottra való megemlékezésül egy- egy gesztenyefát ültettek, amelyek a mai napig láthatók a vasútállomás túloldalán. ir Thallóczy Lajos 1857-ben Pesten született. 23 éves korában már egyetemi magántanár. egyben az országos levéltár titkára. 40 éves korában kormánytanácsos és az udvari kamarai levéltár igazgatója. 1896-ban udvari tanácsos, 1912-ben titkos tanácsos lett. 1915-től Szerbia polgári adjunktusa. Ferenc József temetéséről tért visz- sza. Történeti műveiről is híres volt. Hivatalos működése Boszniával, a délszláv országokkal és a Balkánnal hozta őt szoros kapcsolatba. A Magyar Történeti Társulat elnöke volt. D. Ä. Bejelentették, hogy átcsoportosítják eszközeiket, és állami pénz megpályázásával kívánják meggyorsítani a térségük telefonfejlesztését, vállalati beruházásként. A mintegy 1 milliárd 900 millió forintos beruházásban 22 ezer vonalat terveznek kiépíteni. Az összeg 30 százaléka hiányzik, ezt az önkormányzatoknak kellene lakossági hozzájárulásból befizetni. Magánszemélyektől 30 000 Ft, közületektől 120 000 Ft hozzájárulás van előirányozva. A beruházást 18 hónap alatt bonyolítanák le, kezdés 1992-ben. A létesülendő berendezések, vonalak Matáv-tulajdonúak lennének a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint. Szerződést szeretnének kötni az önkormányzatokkal, amiben garanciákat adnának. Az ajánlatot nem fogadta kitörő lelkesedés az ön- kormányzatok képviselői részéről, mert változatlanul 93—94-re jelentene új vonalat, és kevesebbet a kelleténél, szerződéstervezet pedig mostanáig nem érkezett. Telefonhálózat-építésre és üzemeltetésre másik lehetőség, hogy az önkormányzatok részvénytársaságot alakítanak, amelyben legalább 51 százalék helyi tőke van. Ilyen társaságok saját maguk végezhetik a helyi hálózatok tervezését, kivitelezését, sőt üzemeltetését. Amennyiben a helyi távközlési társaság megfelelő szakembereket alkalmaz, biztosan olcsóbban és gyorsabban megvalósul a telefonfejlesztés. — a — BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J Szabó Irén és Pachner Edit 0 Fogadónap minden hét főn 14—17 óráig a szerkesz tőségben. Címünk: Bp. VIII Somogyi B. u. 6. PL: SÍI. ír sz,: 1446. Telelőn: 138-4761 138-4967.
