Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

Mintegy 50 ezer aíhalmciottnak' wmSSSSSmSSSSESEm 5S5íSí5»5bSSS5S5ES5S5íSSí55mSímí Bérek számfejtése j ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ j Megújnii ts megyeB AaaBókoEBekeiBésa Tmm^iéseB SZÉLES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁS A Fest Megyei Autóközlekedési Tanintézet, mint a megye egyik legnagyobb járművezető-képzési kapacitásával rendelkező szervezete, 1983 óta végzi munkáját Budapesten és a megye területén. Piaci részesedése ebben a különleges személyi szolgáltatási szférában mintegy 30 százalékos. Az ATI megalakulásakor elsősorban a „B” kategóriájú — úgynevezett úrvezetői — képzés volt a profilja, ezenkívül kisebb mértékben szerepet vállalt a segédmotorkerékpár- a motorkerékpár- és a tehcr- autóvezető-képzésben. Újabban az ATI feladatai­nak ellátását szakmai tanácsadással és számítás­technikai eszközökkel, a TÄKISZ is segíti. A tanintézet szakoktatói gárdája területi felosztás­ban dolgozik, és a kiren­deltségek közül kizárólag egy tevékenykedik Buda­pesten. A főváros körüli agg­lomerációs övezetet a bu­daörsi és az üllő—gyáli, Szentendre körzetet a vá­rosban lévő kirendeltségek hivatottak szolgálni. To­vábbá önálló feladatkörű egység működik Vácott, Cegléden, valamint Duna­keszi és Gödöllő térségében. Változó kitételek, változó feladatok Az elmúlt évek során Végrehajtott fejlesztéseik eredményeként egyre jobb létesítményekben tudják szervezni tanfolyamaikat. A gépjárművezető-képzés területén, mind a megyé­ben, mind a fővárosban a tevékenység rohamos pri­vatizációja zajlott a közel­múltban, s zajlik ma is. A korábban működő oktatási vállalkozásokon kívül tö­megesen jelentek meg a' magánvállalkozók, akik a szakma adottságaiból ere­dően elsősorban az ATI úr­vezetőképzésének teremte­nek konkurenciát. A tan­intézet tevékenységi köre ezért az utóbbi években jelentősen változott; nőtt a segédmotorkerékpáros- és motorkerékpáros-képzés aránya, illetőleg felfutott a tehergépkocsi- és a buszve­zető-oktatás. A már jogosítvánnyal rendelkezők részére lakhely szerint kihelyezetten is, de a kirendeltségek központ­jaiban közlekedési szaktan- folyamokat szerveznek fo­lyamatosan ; építő-gépkeze­lői, targoncavezetői, nem­zetközi gépkocsivezetői, ve­szélyes áruk szállítói, ne­héz- és könnyűgépkezelői, szakoktatói, belföldi közle­kedési szolgáltatói, vala­mint gépkocsivezetők to­vábbképző tanfolyamát. Az ATI 1990-ben a Nem­zeti Szakképzési Intézettel közösen kidolgozott egy közlekedési átképző progra­mot, melyet folyamatosan korszerűsítenek és fejlesz­tenek. MimkanéSkifielc képzése, átképzése Tekintettel az egyre nö­vekvő munkanélküliségre, átfogó közlekedés-gazdasá­gi, illetve nyelvi képzést in­dítottak. A tanfolyamok 6-10 hónapos, nappali rend­szerű, intenzív kurzusok. A beiskolázott tanulók itt összkatcgóriás járműveze­tői jogosítványt szereznek, közlekedési szakvizsgákat tesznek, gépjármű-ügyinté­zői képesítést szereznek. A közlekedésszakmai blokk elvégzése után nyelvi, va­lamint jogi, vállalkozói, közgazdasági, számítógép- kezelői, üzleti levelezéssel összefüggő képzésben is ré­szesülnek. Mintegy a tan­folyam befejezéseképpen a tanulók megismerkednek a vállalkozók pszichológiá­jával is. A hat hónapos kurzusok a nyolc általános iskolát végzett, szakmával rendel­kező, vagy szakma nélküli munkanélküliek, a tíz hó­napos, nyelvi képzéssel ki­egészített kurzusok az érettségizett, de szakma nélküli pályakezdő fiatalok átképzését hivatottak szol­gálni. Országosan egyedül­álló kísérletként is felfog­ható ez a 10 hónapos tanfo­lyam. E formán belül — természetesen együttmű­ködve egy-egy általános is­kolával — a beiskolázot­taknak az iskola befejezé­sét, és ezzel együtt a közle­kedés szakmabeli képzésü­ket is biztosítják. A tanfo­lyam lényege: a jelenleg hiányos iskolai végzettségű munkanélkülit a kurzus elvégzése után mobilissá teszik, s további szakkép­zésük előtt is megnyitják a lehetőséget. A munkanélküliek át­képzése érdekében megte­remtették a feltételeket egyéb betanító tanfolyamok beindítására is, például az ív- és lánghegesztő képzé­sét. Az ATI vezetése fog­lalkozik egyéb jövőbeli ok­tatási formák kialakításá­val is. A tanintézet napi mun­káját a folyamatos tanfo­lyam- és tanulószer.vezések jellemzik. Ezen állandóan megújuló munka tapaszta­latait hasznosítani is kíván­ják, mégpedig úgy, hogy különféle szakmai területek szakembereinek vállalják egy- és többnapos konfe­renciák és rendezvények megrendezését. Az intézet szolgáltató intézmény, szé­les körű szolgáltatással áll­nak Pest megye és a fővá­ros rendelkezésére. A megyei TÁKISZ Lajos utcai épületében körülbe­lül 700 költségvetési szerv mintegy 50 ezer alkalma­zottjának számfejtik a bé­reit. Radványi Pál megbí­zott irodavezető elmondta, polgármesteri hivatalok, valamint azok intézményei, kórházak és rendelőintéze­tek, iskolák, bölcsődék, szo­ciális otthonok, múzeumok és könyvtárak bízták meg ezzel a TÁKISZ-t. A munkát nyolcvanan végzik, közülük sokan be­járók, például érdiek, pilis- -vörösváriak. budakalásziak, vecsésiek. Az adatfeldolgo­zás számítógépekkel, úgy­nevezett interaktív szám­fejtési rendszerrel törté­nik, xkivétél ez alól az SZTK jellegű pénzszolgál­tatások — gves, gved, anyasági és egvéb segélyek — megállapítása. Az épületben egyébként nincs nagv ügvfélforealom, a bérjegvzékek többségét postán küldik el a megren­delőkhöz, Az állampolgárok a köz­műfejlesztési hozzájárulás 15 százalékát visszaigényel­hetik. Közműfejlesztési hoz­zájárulásnak számítanak a továbbiakban felsorolt lé­tesítmények bővítésére tör­ténő befizetések: elektro­mos vezetékhálózat, a gáz­vezeték-hálózat telekhatá­ron kívüli része, távbeszé­lő- és telexhálózat, víz- és csatornahálózat, szilárd burkolatú (kő, beton, asz­falt) közút, valamint közte­rületen lévő járda. A visz- szaigénylést a polgármesle­A számítógépes rendszer nyomtatóegységei a hónap végén ontják az intézmé­nyek bérjegyzékeit ri hivatalhoz kell benyúj­tani. A lakossági hozzájárulás összege azonban nem nyújthat fedezetet a beru­házást terhelő és vissza­igényelhető — előzetesen felszámolt — forgalmi adó­ra. Ezt ugyanis a polgár- mesteri hivatal igényelheti vissza. Továbbá nem illeti meg visszatérítés azt a la­kost, aki a közműépítési költségeit részben vagy egészében már elszámolta a személyi, vállalkozási, il­letve helyi adójának kere­tében. A lakosság adóztatásának rendis Hasznos tanácsok jET«* / ff"» # r • ' JT KGzereSeku mmrm&GÉok Hozzájárulások MiréS iárgyaB ss gssBFÜ&menf ? FONTOS TÖRVÉNYEK Az év végi hajrá a parlament munkájában is jelentke­zik. Számtalan törvényjavaslatot terjesztett be a kor­mány, melyeknek tárgyalása az Országgyűlésre és a bi­zottságaira vár. Ezek közűi csak azokat emeljük ki, amelyeknek pénzügyi-gazdasági vonatkozásuk van. KoHaségveités A TÁKISZ az előző he­tekben ismertetett feladatai mellett Pest megye 182 te­lepülésének mintegy 500 ezer adózójára vonatko­zóan, ellátja az önkormány­zatok lakossági adóinak feldolgozását. Jelenleg 129 adóhatóság a központi feldolgozásban vesz részt. Az ön kormány­zatok által rendelkezésre bocsátott bizonylatok alap­ján számolják el a befize­téseket. s ezek ismeretében írják elő az adók kiveté­sét. És minderről az adó­zókat is értesítik. Már 53 önkormányzat személyi számítógépeken, az úgynevezett városi mo­dell működtetésével végzi az adófeldolgozást. Ezen adóhatóságok mágneses adathordozóval csatlakoz­nak a központi feldolgozás­hoz, ezért folyamatosan kapcsolatban állnak a me­gyei (központi) rendszer­rel. A feldolgozási mód előnye: a rendszerből nyer­hető információk az adó­zók tájékoztatására mindig helyben is rendelkezésre állnak. A következőkben a TÁKISZ néhány hasznos útmutatással szeretné segí­teni az állampolgárok fize­tési kötelezettségeinek tel­jesítését. Az önkormányzati adó­hatóságoknál március 15., illetőleg szeptember 15. a befizetések határideje. Az önkormányzat ugyan ettől eltérően is rendelkezhet;- de csak az adózónak kedve­zőbb időpont megállapítá­sával. Az évközi változás­ként határozattal pótlólag előírt adóknál a határo­zatban közölt időpontig le­het pótlékmentesen rendez­ni a tartozást. Ez után ugyanis a számítógépes rendszer a törvényben fog­laltak szerint késedelmi pótlékot számol fel. Az adózás rendjéről szó­ló törvény továbbá meg­határozza a bejelentési kö­telezettséget és a fizetési határidőt. E törvény alap­ján 1991-től megváltozott a késedelmi pótlék számítási módja. Az eddigi havi 2 százalékos kamattal szem­ben napi késedelmi pótlé­kot kell számítani, amely a mindenkori jegybanki alap­kamat kétszeresének 365-öd része, jelenleg 22 százalék (például 100 'forint napi pótléka 0.1205 forint). Indokolt esetben az adó­zó kérelmére fizetési ha­lasztás, részletfizetési ked­vezmény adható, mely lehet pótlékmentes, de pótlékkö­teles is. Ilyen kedvezmé­nyeket a polgármesteri hi­vatal adhat. Bevallási, bejelentési kö­telezettség elmulasztásáért, vagy késedelmes teljesíté­séért mulasztási bírságot kell előírni, melynek mér­téke: G0 napot meg nem haladó késedelem esetén 5, 60 napot meghaladó ké­sedelem esetén 10, 12 hó­napot meghaladó késede­lem esetén 30 százalék. Januártól már új helyi adók működnek, attól füg­gően, hogy a helyi képvi­selő-testület milyen adókat állapít meg. Az állampol­gároknak azonban tudniuk kell, hogy a jelenlegi adó­hátralékát mindenkinek ki kell fizetnie. A félreértés elkerülése végett a tájékoztatásunk nem tartalmazza azokat az adókat (szja, forgalmi adó, vállalkozási nyereségadó, stb.), amelyeket az APEH- hez kell bevallani és befi­zetni. A beterjesztett törvény- javaslatok közül a legfon­tosabb a jövő évi költség- vetés megállapítására vo­natkozó előterjesztés. Meg­vitatása és majdani elfoga­dása következő évi gaz­dálkodásunk jó vagy rossz alapjait teremti meg. A nemzetgazdaság szempont­jából nagy jelentőséggel bír a gazdasági stabilitás helyreállítása: az infláció mérséklése, a GDP növe­kedése, külkapcsolati mér­legeink javítása és nem utolsósorban a reálbérek csökkenésének mérséklé­se. A törvény kiemelkedő fontosságú az önkormány­zatok szempontjából is. Ekkor kerülnek ugyanis megállapításra a normatív állami támogatás, a szabá­lyozás egyéb elemei, vala­mint azok a központosított előirányzatok. melyekből az év folyamán az önkor­mányzatok további anyagi lehetőséghez juthatnak. Ilyen néldául az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetben lévő teleoülések ál­lami támogatása, a köz­jegyzők béréhez történő hozzájárulás, a folyékony hulladék elszállításához tá­mogatás stb. Remélhetőleg a költség- vetési törvénnyel egyidejű­leg kerül elfogadásra a címzett és céltámogatáso­kat tartalmazó törvény. Nagyon várják a megye önkormányzatai is, hiszen országosan kiemelkedő mennyiséget és nagyság­rendet jelentettek a megyei önkormányzatok által be­nyújtott céltámogatási pá­lyázatok. Ezek jóváhagyá­sának ismeretében a helyi önkormányzatok nagyobb biztonsággal dolgozhatják ki és terjeszthetik saját testületi szerveik elé a jö­vő évi költségvetést, mint ahogy azt idén tették. 4 tSóiorvények Nem véletlen, hogv több országgyűlési bizottság, va­lamint országgyűlési képvi­selő a jövő évi költségveté­si törvényjavaslattal egy­idejűleg át akarja tekinte­ni a jövő évre vonatkozó, adóztatással összefüggő törvénymódosításokat. Mó­dosításra kerül a személyi jövedelemadó, ami elsősor­ban a lakosságot érinti közvetlenül. Változnak az adósávok, az adóztatásra ke­rülő jövedelemsáv alsó ha­tárát fölemelik (tehát vár­hatóan a 100 ezer Ft alatti éves jövedelmet nem adóz­tatják), és egyidejűleg csökkentik a legmagasabb adókulcsot 50 százalékról 40 vagy 45 százalékra. Ki­sebb mértékben változik az általános forgalmi adó és a társaságok, gazdálkodó- szervezetek adóztatása. A jövedelmek adóztatá­sában javasolt változtatá­sok néhány alapelv érvé­nyesítésére vonatkoznak. Ilyen például, hogy az adóztatás legyen áttekint­hető és versenysemleges, ösztönözzön a hazai be­fektetésekre, de ugyanak­kor érvényesítse a külföld­del kapcsolatos érdekeinket is. Csökkenjen az adókul­csok progressziója, s a sze­mélyes jövedelmek adózta­tásában méltányos összegű tehermentes jövedelem maradjon az adózónál, és enyhítsék a gyermekneve­lés terheit. Lényeges szem­pontnak tekinti a kor­mányzat, hogy váljék egy­szerűbbé az adóbevallás. Az adótörvények összes módosító szabályát úgy kívánják érvényesíteni, hogy azok életbeléptetése a már megszerzett jogo­sultságokat visszamenőle­gesen ne sértse. Bíoziissivíseffök A munka törvényköny­vének tárgyalása mellett az Országgyűlés külön fog­lalkozik a közalkalmazot­tak és a közszolgálati dol­gozók jogviszonyáról szóló törvénytervezettel. Ezek a törvényjavaslatok ugyan» alapvetően munkajogi kér­déseket szabályoznak, de szükségszerűen gazdasági összefüggései is vannak. A közalkalmazottak jogállását, tartalmazó törvény az egészségügy, az oktatás, a kultúra területeire vonat­kozik, míg a közszolgálati jogviszony szabályozása el­sősorban a polgármesteri hivatalok és minisztériu­mok dolgozóinak munkajo­gi kérdéseit tartalmazza. Az utóbbi törvényjavaslat gazdasági vonatkozása ab­ban is fellelhető, hogy a bértáblázat fokozatos be­vezetéséhez az 1992. évi költségvetési törvényjavas­lat központi tartalékot tar­talmaz. amelynek elosztá­sa az 1992. év elején történ­ne. és amit a helyi önkor­mán vzatok saiát forrásból ki egész! 1 hetn ek. Dr. Schmidt Géza AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÄKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT összeállította, fotózta: Kántor Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom