Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

Lelépett a munkaszervező A munkanélküliség vámszedői Amikor az ember bajban van, úgy kapaszkodik min­den — helyzetét jobbítani látszó — lehetőségbe, mint a fuldokló abba a bizonyos utolsó szalmaszálba. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az a munkanélküli, akinek már hónapok óta csak a já­radékot kézbesíti a postás, s abból sem tudja eltartani a családját, mindent meg­tesz azért, újra legyen ál­lása. Az sem meglepő, hogy aki éppen kosarat kap a munkaügyi irodán, az fel- villanyozódik, ha olyan hirdetéseket olvas az új­ságban, hogy otthoni be­dolgozással, könnyű mun­kával akár napi ezer fo­rintot is meg lehet keresni. Sőt ha valaki vállalja a külföldi munkát — az ígé­ret szerint — még csillo­góbb jövő vár rá. A valóság azonban sok­szor kiábrándítóbb, mint az álmok édessége. A keserű tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a bedolgo­zói állást kínálók a ré­szükre feladott pár száz fo­rintos csekk kézhezvétele után bizony hajlamosak el­feledkezni az ígért lista el­küldéséről. Ez esetben a hi­székenyek csak néhány szá­zassal fizetnek balgaságu­kért, a kútba esett külföldi munkavállalás esetén azon­ban már drágább a tanuló­pénz. A megyei munkaügyi szolgáltató irodákban nem egy esetről tudnak, amikor a biztos jövőt kínáló mun­kaszervező idegen földön hamar megszabadította a leendő munkavállalókat — mindent intézek felkiáltás­sal — útlevelüktől, pén­züktől. Mondani sem kell, többet nem jelentkezett. Akadtak olyanok, akik fe­ketén munkába is álltak, s csak az elmaradt fizetéskor jöttek rá, bizony ingyen dolgoztatták őket. Nem ellenőrzi senki — csak bejelentési kötelezett­ségük van — a munkaerő­közvetítő magánirodákat sem, ahol nem ritka, hogy egy címért ezer forintot is le kell tenni az asztalra. Csakhogy, ha az állást nem sikerül betölteni, az ezres az iroda kasszáját gazda­gítja. Mondhatná bárki, ezekre a vállalkozókra, ügyeske­dőkre a rendőrségnek kel­lene lecsapnia. Az állítás­sal aligha lehetne vitába szállni, azonban az is igaz, az ügyeskedők csak addig gazdagodnak, amíg talál­nak olyan áldozatokat, akik féltve őrzött pénzecskéjü­ket egy talmi ígéret remé­nyében könnyedén felál­dozzák. II. PEST MEG VEI BttPOUTIKAI KRÓNIKA Antall József miniszterelnök hétfőn délelőtt fogadta Franjo Greguric horvát miniszterelnököt, a találkozón Franjo Greguric rövid tájékoztatást adott a horvát po­litikai és katonai helyzetről. 0 Dr. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének meghívására Budapestre érke­zett ötnapos hivatalos magyarországi látogatásra Pascual Sala Sanchez, a Spanyol Királyság Legfelsőbb Bírósá­gának elnöke. 0 A Leumi-Hitel Bank Rt. tegnapi rend­kívüli közgyűlésén a más fontos megbízatása miatt le­mondott Mohácsi László helyett egyhangúan Fekete Jánost (az MNB volt elnökhelyettesét) választották- meg a bank igazgatótanácsának elnökévé. # Most Töl- gyessy Péternek is szembe kell néznie a ténnyel: egy pártnak el kell döntenie, mi a frakció és a párt viszonya és főleg azt, hogy a frakció elfogadja-e a párt elvi út­mutatásait — nyilatkozta Torgyán József. 0 A Nóg- rád megye díszpolgára kitüntető címet posztumusz ado­mányozta hétfőn a megyei közgyűlés az 1956-os forra­dalom két salgótarjáni mártírjának, Hargitai Lajosnak és Hadady Rudolfnak. 0 A szabaddemokraták parla­menti képviselőcsoportja — elfogadva Pető Iván le­mondását — úgy határozott, hogy a soron következő frakcióülésen, azaz egy hét múlvia választja meg az új frakcióvezetőt. @ Budapesten tartja VIII. közgyűlését a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája mely tanácskozásnak a homlcfkterében me­nekültügyi és szociális kérdések szerepelnek. Az apparátus „megeteti" a miniszterelnököt is A monopóliumok cápái szabad vizeken? Tegnap kötetlen beszélge­tés keretében vitatták meg az elmúlt félév tapasz­talatait, eredményeit és a jövőbeni teendőket a sajtó képviselői és a Monopoly Csoport tagjai. Zacsek Gyula országgyű­lési képviselő röviden is­mertette a Monopoly Cso­port elveit és céljait, ami­ből kiderült, hogy a társadalmi igény nyomásá­nak engedett az a tizenkét országgyűlési képviselő, aki megalakította a csopor­tot. Céljaik között szerepel a privatizációval járó visz- szaélések nyilvánosságra hozása és a társadalmi el­lenőrzés biztosítása. A mo­nopóliumellenes küzde­lembe való bekapcsolódá­sukat tulajdonképpen a társadalom igazságérzete tette szükségessé. Dr. Szűcs István kifogá­solta, hogy tárgyismeret hi­ányában sokszor félreértik a Monopoly Csoport valódi céljait. Hatalmi koncent­ráló tendenciát vélnek so­kan kiolvasni a képviselők elgondolásaiból, holott a neves szakemberek háttér­munkáját élvező csoport kiemelten fontosnak a már megteremtett jogi feltétele­ken túlmenően a monopóli­umellenes harc gazdaság- politikai hátterének bizto­sítását tűzte ki célul. Ezzel pedig minden józanul gon­dolkodó politikus egyetért. Kárpótlási helyzetkép Az Országos Kárrendezé­si és Kárpótlási Hivatalhoz 119 667 igénybejelentés ér­kezett be 1991. augusztus 10. és november 23. között. A beadott igények alap­ján a kárpótlás teljes mér­téke közel 6.27 milliárd fo­rintra tehető — tájékoztat­ta Sepsey Tamás címzetes államtitkár hétfőn az MTI-t. A teljes kárpótlási ösz- szegből több mint 4,3 mil­liárd forintra tartanak íéfmm£mum-sgámífások Az UJCSAKÖ folytatja a KSH örül neki Az Újpesti Családsegítő Központ (UJCSAKÖ) az elmúlt héten bejelentette, hogy anyagi okok miatt kénytelen szüneteltetni » létminimum-számításait. Egyes esetleges véleke­désekkel ellentétben a KSH örömmel értesült ar­ról, többen jelentkeztek, hogy anyagilag finanszí­rozzák a számítások folyta­tását. A létkérdésekkel fog­lalkozó információs palet­táról Ugyanis hiányozna az újpestiek által Újpestre vo­natkozó számítások szín­foltja. A pontos, objektív tájé­koztatásra való törekvés szükségessé teszi, hogy a KSH jelezze: az UJCSAKÖ számításai nélkül sem ma­radt volna létminimum- számítás nélkül az ország, s a kormány számára biz­tosított, hogy rendszeresen „szembenézzen” az orszá­gos létminimum-adatokkal. A KSH ugyanis már közel két évtizede végez létmini­mum-számításokat, s nem rajta múlt, hogy azok az adatok nem voltak publi- kusak. A számítási mód­szereket azóta folyamato­san korszerűsítette, s pon­tosan az újpestiek által egy kis területre vonatkozó számítások is alátámaszt­ják azok megbízhatóságát. Az Újpesti Családsegítő Központ számítása Buda­pest egy kerületének ár­megfigyelésén " alapul, s ebből adódóan arra a terü­letre jól reprezentálja a. megélhetési költségeket. A KSH számítási módszere — a hivatal általános fel­adatköréből adódóan — az egész országban műkö­dő reprezentatív összeírá­sok adataira épít, ebből kö­vetkezően a városok, köz­ségek és háztartás-összeté­tel szerinti bontásban or­szágos átlagokat publikál. Mindemellett a Központi Statisztikai Hivatal is örömmel tapasztalja azt az érdeklődést és segítőkész­séget, amely a társadalom legkülönbözőbb rétegei ré­széről az életszínvonal-mu­tatók. illetve azok számítá­sai iránt megnyilvánul. Központi Statisztikai Hivatal igényt azok, akik 50 és 500 ezer forintnyi kárpótlásra jogosultak a beadott ké­relmek alapján. Ebbe a ka­tegóriába tartozik az igé­nyek csaknem 30 százalé­ka. Az igénylések legnagyobb része azonban ennél ki­sebb összegre vonatkozik. A 0—50 ezer forintos sáv­ba tartozó kérelmek ará­nya 50 százalék, pontosab­ban még ennél is több, ha figyelembe vesszük azt a 33 790 darab igénylést, amelyek még eddig nem pontosított összegre vonat­koznak. Egy és 2 millió fo­rint közötti kárpótlásra 72-en adták be kérelmüket, és négyen tartanak igényt 2 és 5 millió forint közöt­ti összegre. Az egy igény­lőre jutó átlagos összeg 52 421 forint. Még az idén valamilyen jelzést kapnak azok, akik 1938 és 1945 közötti üldöz­tetésük miatt korábban nyugdíjkiegészítést kértek. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban folyamatosan dolgozzák fel a kérelmeket, így az érin­tetteknek vagy nyugdíjuk megemelkedése, vagy a hi­vataltól érkező, hiánypót­lást kérő levél jelzi majd: ügyük „nem felejtődött el”. Eddig a beérkezett kár­pótlási igények felét si­került feldolgozni. A mun­kát komolyan nehezíti, hogy a korszak dokumen­tációja igen hiányos, szá­mos esetben nehézséget okoz a hézagos adatok pót­lása. Az elnökhelyettes ar­ra is figyelmeztetett: a rendelet alapján járó kár­pótlás nem érinti az 1939 és 1989 között politikai okokból üldözöttek kárpótlá­sát rendező — most készü­lő — törvény alapján ké­sőbb járó kárpótlást. A beszélgetés során el­hangzott. hogy korrupciós hullám öntötte el az orszá­got, és a privatizációs jog­szabályok számtalan kiska­put biztosítanak a tulajdon­nal való visszaélésnek. Szinte valamennyi hozzá­szóló hangsúlyozta, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) „MUNKASTANACS ’56” TAGOZAT ALAKULT A TIB-BEN A Történelmi Igazságté­tel Bizottság keretében teg­nap „Munkástanács ’56” ta­gozat alakult. Az ország minden részéből érkezett egykori munkástanácsta­gok megfogalmazták célju­kat: kezdeményezik az ak­kori munkástanács- és for­radalmi nemzeti bizottsági tagok teljes erkölcsi, politi­kai rehabilitációját, egyéni anyagi kárpótlását, továb­bá megkezdik ez országos jelentőségű testületek tör­ténetének hiteles feldolgo­zását és publikálását. A nap HÍRE A Kereskedelmi Bank Rt. járadék jellegű jövedelmei biztosító értékpapír kibo­csátását kezdte meg. A ho­zamjegyet a Kereskedelmi Bank Rt. a rövid távra be­fektetni szándékozó magán- személyek és gazdálkodó szervezeteknek egyaránt kí­nálja, 5 ezer, 10 ezer, 50 ezer és 100 ezer forintos címletekben. Az értékpapír sajátos­sága, hogy névértéke után havonta ígér kamatot, vagyis járadékszerű jöve­delmet megvásárlójának. A hozamjegy — mivel lejár­ta egy év — tizenkét ka­matszelvényt tartalmaz. A kamatok a kiállítás dátu­mával azonos naptári na- ixm, havonta válnak esedé­kessé. Ha az értékpapír tu­lajdonosa lemond a havi kamat rendszeres felvételé­ről, akkor kamatprémiumot is kap, amelynek mértéke az eltelt hónapok számával arányosan növekszik. Az alapkamat évi bruttó 30 százalék, s a teljes kamat a prémiummal együtt elérhe­ti az évi 36 százalékot. A Kereskedelmi Bank Rt. a hozamjegyeket bármikor visszavásárolja. Azok be­mutatóra szóló szabadon átruházható értékpapírok. Amennyiben a tulajdonos elvesztené, sorszám és névérték alapján közjegy­zőnél letiltható. A minisztérium kutatja Ki menti meg a Csepel Autót? A csődeljárás elkerülésé­re az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium igyekszik se­gítséget nyújtani a bajba jutott Csepel Autógyárnak. Jelenleg az üzem 3800 dol­gozójából kétezren kény­szerszabadságon vannak, mert az Ikarus — a Csepel Autó eddigi partnere — maga is berendezkedett autóbuszalváz előállításá­ra, s így a csepeliek évi 12 ezer alvázgyártó kapacitása kihasználatlan, ráadásul je­lentős készlet is a nyaku­kon maradt. Most a gyár új profillal próbálja gépeit kihasznál­ni, így a többi között tűz­oltó autók gyártását fontol­gatja, szó van arról is, hogy angol partnerrel mezőgaz­dasági gépeket állít elő, ju­goszláv kooperációban pe­dig kisteherautók készíté­sére állna rá. A legmegfelelőbb külföl­di partner felkutatásában a minisztérium is részt vesz, a minisztériumnál je- lentikezj külföldi befektetők egy részét Csepelre irá­nyítják. Ugyanakkor a tár­ca közbenjár a Pénzügy­minisztériumnál, hogy a Csepel Auitó részére be­hajtsa az Ikarustól járó több milliárd forintot. Amennyiben a pénzügyi rendezés mégsem sikerülne, a Csepel Autóra menthe­tetlenül a csődeljárás vár. IRÁNI OlAJ Irán 2 millió tonna nyersolajat exportál Ma­gyarországra 1992—93. so­rán. Ebben állapodott meg Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a kétnapos hivatalos látoga­táson Magyarországon tar­tózkodó Golamreza Agaza­deh iráni olajipari minisz­terrel. A magyar fél beje­lentette: az olaj mellett két-négy milliárd köbméter földgázt vásárolna 2000-től az Iráni Iszlám Köztársa­ságból kiépítendő gázveze­téken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom