Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

I. ÉVFOLYAM, 250. SZÄM 1991. NOVEMBER 25., HÉTFŐ BUDA.VIDEKI BL'DAOKS • ERD I SZAZH ALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI e B1ATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolata Elsődleges a bűnmegelőzés Miközben a rendőrség átalakításával összhangban fo­lyik a törvénytervezet vitája, egyre-músra kapunk hírt az önkormányzatoktól, hogy nem igazán elégedet­tek a bűnüldöző, bűnmegelőző munkával. Elszaporod­tak az élet elleni bűncselekményeik a térségben, nem szólva a lopásokról, betörésekről. Sok helyen vagyonvé­delmi csoportok, egyesületek alakulnak — de hát az adófizető állampolgár úgy érzi, „két helyre” kell fizet­nie, de sehol sem „védik” meg igazán. Sokan már attól félnek, hogy a nagyobb települé­seken is megjelenik a fő­városban már javában garázdálkodó maffia, és itt is megzsarolhatják a vállalkozókat. kereskedő­ket. De hogy ne általánosság­ban beszéljünk a témáról, íme egy idézet a budake- sziek önkormányzati kiad­ványából: „Elterjedt az utóbbi hetekben a hír, hogy az Erdő utcai rend­őrállomás és dolgozói már nem sokáig élvezik köz­ségünk vendégszeretetét. Ha már ott voltunk, meg­kérdeztük Balogh parancs­nok urat, mi az igazság e híresztelések körül. A százados úr elmondta, a szóbeszéd egyáltalán nem alaptalan, valóban van ar­ról szó, hogy felszámolják a rendőrállomást a kapi­tányság vezetőjének törek­véseivel összhangban. Bár az átszervezés még terve­zési szakaszban van és nincs jóváhagyva, az szin­te biztos, hogy valami vál­tozás lesz. A százados megnyugta­tásul közölte, hogy a jelen­legi elképzelések alapján több egyenruhás rendőr szolgál majd a rendőrka­pitányság területén. Egyéb­ként pedig visszatérünk a korábbi körzeti megbízotti rendszerhez. Végezetül Balogh úr a következőket jegyezte meg: Ha a pol­gármesteri hivatal figye­lembe vette volna javasla­tunkat az elhelyezésre vo­natkozóan, akkor ma va­lószínűleg másként alakult volna rendőrkapitánysá­gunk állományának átszer­vezése. Az állomás jelen­legi épülete — megítélé­sem szerint — alkalmat­lan a bűnügyi munka szakszerű végzésére. A volt pártház épületét kér­tük állomáshelynek. Du­nakeszi körzetében, Foton és Pomázon (ahol egy új típusú őrsöt szerveznek) így oldották meg a helyi- séggondokat.” A cikk megjelenése után érdeklődtünk a budakeszi polgármesteri hivatalban, ahol — november elején — munkatársain keresztül Szemereki Zoltán polgár- mester azt üzente, hogy az egész ügyről nem tud sem­mit, és talán kérdezzük meg az újság szerkesztő­jét: „vajon honnan szedte az információit?!” (Meg­jegyzésként csak annyit fűzünk mindezekhez, hogy a budakeszi önkormány­zat havonta megjelenő lap­jának szerkesztője Pintér Mária, felelős kiadója Szemereki Zoltán polgár- mester.) Az egymásra mutogató vádaskodások helyett úgy éreztük, hitelesebb tájé­koztatást kaphatunk a leg­illetékesebbtől, dr. Máté Sándor rendőr őrnagytól, a Budaörsi Rendőrkapi­tányság vezetőjétől, a te­rület felelősétől. — A társadalmi rendszer demokratizálódása meg­követeli a rendőrség de­mokratikus átalakítását is — hangsúlyozta' elöljáró­ban dr. Máté Sándor őr­nagy. — A bűnözés elleni hatékonyabb fellépés sem képzelhető el korszerű sza­bályozás nélkül. — A tervezet egyik so­kat vitatott pontja az ön- kormányzatok és a rend­őrség kapcsolata: A koráb­bi elképzelésekkel szemben a szakemberek számára ma egyértelműnek tűnik, hogy meg kell őrizni a rendőrség centrális jelle­gét. — A rendőrségi törvény- tervezet mielőbbi elfoga­dását az ország politikai és jogi életében bekövetke­zett változások teszik in­dokolttá — hangsúlyozta a budaörsi kapitányság ve­zetője. — Korszerűen mű­ködő rendőrségre van szükség, ám ennek meg kell teremteni a jogi felté­teleit. Közismert, hogy miközben a bűncselekmé­nyek száma jelentősen megnövekedett, a rendőrség munkájában az elbizonyta­lanodás jelei mutatkoztak. Kelemen Kata kiállítása A Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán november 28-án Kováts Albert festőmű­vész nyitja meg Kelemen Kata Szál, struktúra, min­ta című kiállítását. Az al­kotó így vall önmagáról: „1952-ben születtem Bu­dapesten. 1977-ben diplo­máztam az Iparművésze­ti Főiskola textil szakcso­portban. 1980 óla vagyok szabadúszó iparművész. Éveken keresztül füg­gönyöket, térítőkét és pár­nákat készítettem megren­delésre. 1933 óta csinálok patchwolt (folt) techniká­val készült munkákat. Ez­zel az eljárással készült műveket állítottam ki Er­furtban, Szombathelyen és Budapesten. Ez a kiállítás bemutatja a kész munká­kat megelőző rajzi anyagot is. A törvénytervezet kidolgo­zásához figyelembe vet­ték az emberi jogok egye­temes nyilatkozatát. A törvény gyakori jelen­tőségéről dr. Máté Sándor elmondotta: feltétlenül ja­vítani szeretnék az állo­mány fizikai felkészültsé­gét. A rendőröknek köze­lebb kell kerülniük a la­kossághoz, ezért az egyik legfontosabb feladatuk lesz a rászorulók segítésé­re. A budakesziek gondjá­val kapcsolatosan a ka­pitányság vezetője az aláb­biakat mondta: — A személyi és tárgyi feltételek nem voltak biz­tosítva sem Budakeszin, sem a térség más községei­ben. Az tény, hogy az ön- kormányzatok joggal igé­nyelték, igénylik, hogy a kmb-seik a saját területei­ken teljesítsenek szolgálatot és még csak átmenetileg se legyenek elvezényelve. Mi most azt garantáljuk az ön- kormányzatoknak — s a bu­dakeszinek is —, hogy a rendőrök visszakerülnek az eredeti szolgálati he­lyeikre. Végezetül a budaörsi ka­pitányság vezetője kérdé­sünkre válaszolva megje­gyezte, hogy nem kíván a sajtó útján polemizálást folytatni arról, hogy mun­katársai mikor és milyen tárgyalásokat folytattak a budakeszi polgármesterrel. — Most egy átmeneti ál­lapot van — hangsúlyoz­ta dr. Máté Sándor — de december 1-jétől — és er­ről a dunakeszi polgármes­tert is értesítettük — meg­szűnik a rendőrállomás és a kmb-sek teljesítenek szol­gálatot. Deák Attila Iskola a határon Két szék közül Hajdan kUlön iskolája volt Pilisborosjenőnck is, Üröm­nek is. Aztán a nagy tele­pülés-összevonások lázá­ban itt is megépült a mo­dern, közös iskola, a két falu határán, hogy néhány évvel később elkeseredett viták forrása legyen. Az alsó tagozatok itt is, ott is megmaradtak az anyaköz­ségben, csak a felső tago­zatok kerültek az új isko­lába. Emiatt persze nagy ka­varodás lett a szétválás után. Mivel a közös isko­la Pilisborosjenö területé­re esik — egy földút vá­lasztja el Ürömtől —, úgy tűnt logikusnak, hogy a borosjenői önkormányzat fennhatósága alá kerüljön, mégpedig az ürömi iskolá­val és az ott dolgozó peda­gógusokkal együtt. Hiszen — szervezetileg összetar­toztak. Üröm viszont úgy érvel, hogy a közös tanács idején közös költségből épí­tették, tehát az épület fele az övé. Néha szárnyra kap a hír, hogy sikerült megegyezni — mint a napokban is —, de újfent tévedésnek bi­zonyult. KÉRÍK A FELÉT Papp Józsefné. az igaz­gatóhelyettes ezúttal sem tud örömhírrel szolgálni: — Az önkormányzat kért tőlünk javaslatot, de egye­lőre nem született döntés. Üröm az iskola 50 százalé­kát kéri, a pilisborosjenői önkormányzat viszont — állítólag — attól fél. hogy az ürömiek nem megfele­lően fogják használni a sa­ját részüket. Ügy tudjuk, jogászhoz akarnak fordul­ni. Mióta a javaslatunkat kérték, nem rendelkez­tünk több hivatalos infor­mációval. — Önök mit javasoltak? — Azt mondtuk, egyez­zenek meg. mi ebben a felállásban szeretnénk dolgozni. Gyakorlatilag sem lehet­ne megvalósítani a felső tagozatok különválasztá­sát, ahogy néhányan fel­vetették, mert sem a ta­nári kapacitás, sem a pénz­ügyi keretek nem teszik lehetővé. Így is kevesebben van­nak, mint kellene, hogy a fizetésekről ne is beszél­jünk. Akik innen elmen­nek, nem azért teszik, mert olyan rosszul érzik magu­kat, hanem mert másutt főbb a fizetés, vagy szol­gálati lakást kapnak. E- miatt hiúsult meg például a csoportbontásos oktatás­ra tett néhány kísérlet is. LESZ-E BÉR? A költségeket közösen, a gyerekek létszámának arányában állja a két ön- kormányzat. Természete­sen a fejkvótát is az isko­la kapja. Április óta ön­állóan gazdálkodik, de a pénzt a pilisborosjenői ön- kormányzat utalja át. Ed­dig az volt a gyakorlat, hogy Üröm a közös iskolá­nak küldte a hozzájárulást, de az iskolának tovább kellett küldenie Pilisboros- jenőre. A borosjenőiek azt szeretnék, ha ezentúl az ürömiek először nekik utalnák a pénzt, és ők to­vábbítanák az iskolának. Redela Mihályné gazda­sági vezető hamarosan ne­kilát az új költségvetésnek. Ezúttal hármat kell készí­tenie. a két alsó tagozatos iskolára és a közös felső tagozatra külön-külön. Nem irigylem a helyzetét. Most éppen amiatt van gondban, hogy az önkor­mányzat kijelentette, el­fogyott a pénze, nem tud bért adni, fizessen Üröm. Csakhogy november 30-án ér véget a gazdasági év. Hogyan számolnak el? Ahogy mondják „közös lónak túrós a háta”. Az is­kola, mint egyetlen meg­maradt intézmény, egyálta­lán nem járt jól a szétvá­lással. Üröm például meg­toldotta volna az 500 Ft-os étkezési hozzájárulást 300 Ft-tal, de Pilisborosjenő- nek nem volt rá kerete, így Ürömben a tanárok ki­vételével, minden intéz­mény dolgozói 800 Ft-os hozzájárulást kapnak. Vagy ott van a gáz! Ürömben kész, az alsó tagozatos is­kolába be is vezették, de a határukon túli épület már nem az ő asztaluk. Gyűjtik a lomot Biatorbágyon Nem akarnak addig befek­tetni, míg nincs papírjuk róla, hogy 50 százalékban az övék. Jobbnál jobb terveik hiúsulnak meg az önkor­mányzatok közös akarata és pénzügyi támogatósa híján: Ha virágzik is a sport­élet. mennyivel jobb lenne, ha már megépült volna a tornaterem? Hány tovább­tanulni nem tudó gyere­ken segített volna a terve­zett és már minden rész­letében előkészített dísz­növénykertész-szakmát adó középiskolai osztály indítá­sa, amihez egyedül az ön­kormányzatok hozzájárulá­sa hiányzott? Az ország egyik legnagyobb gondján, az ifjúság helyzetén próbál­tak volna segíteni ezzel az ötlettel. ÍRÓGÉPET KÉRNEK Egy tanárnőnek köszön­hetően mégis sikerült szeptembertől egy szakmai tantárgyat is „becsempész­ni” az iskolába, ha — egye­lőre — korlátozott mérték­ben is. Hetedikesek és nyolcadikosok számára gép- és gyorsíró fakultáció indult- Csakhogy három rozzant gépük van, s még legalább 10—15-re lenne szükségük. Amíg a hatósá­gok huzakodnak, mások­nak kellene segíteni — lehetőleg —, mielőtt még az első csoport végez! Pachner Edit Míg más településeken már megszokott az évenként kétszeri lomtalanítás, Biatorbá- gyon ez az első alkalom, amely az önkormányzat nem túl látványos, de igen hasz­nos tevékenységét jelzi. Remélhető, hogy ezzel is csökken az erdőszéleken eldobált csúfos szemétkupacok száma (Yimola Károly felvétele) MATRICA MÚZEUM Kiállítás és vásár Iparművészeti kiállítás és vásár kezdődik novem­ber 29-én a százhalombat­tai Matrica Múzeumban. A textil-, kerámia- és ötvös­munkák január 4-ig tekint­hetők és vehetők meg keddtől péntekig 10—17 óráig, szombaton és vasár­nap 13—17 óráig. A kiállítást november 29-én, 17 órai kezdettel László Bandy képzőművész nyitja meg. SOLYMÁR Minden ajándékot egy helyen December 5-én, 6-án és 7-én karácsonyi vásárt ren­deznek a solymári művelő­dési házban. Reggel 9-től este 7-ig bőséges válasz­tékkal várnak minden ér­deklődőt és vásárlót! Fiiisi repüSőkíub Gyalogsárkány A pilisi repülőklub sik­lóernyő és gyalogsárkóny sportkört szervez. Arra ké­rik a jelentkezőket, hogy a következő címre írjanak: 2095 Pilisszántó, Lenin u. 59. Levelükben nevükön és címükön kívül születési idejüket is tüntessék fel. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. ® Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hét­főéi 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.; 144b, Telefon: 138-4761, 138-4067.

Next

/
Oldalképek
Tartalom