Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-22 / 274. szám

t. ÉVFOLYAM, 248. SZÄM 1991. NOVEMBER 22., PÉNTEK BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • ERD 1 SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖROSVAR • BUDAKESZI • BlAl'OR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA O PATV f> ZSAMBEK • SOLYMÁR 9 TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ O PERBÄL ® TÖK « TINNYE • ÜRÖM A Rozmaring Tsz csak önmaga árnyéka Ígéretek és fenyegetések Minden válás fájdalmas. A Rozmaring Tsz ma már csak önmaga árnyéka, s egyre nehezebben ereszti el még megmaradt, leszakad­ni kívánó tagjait. Miután november 5-én megalakult az új solymári mezőgazda- sági termelőszövetkezet, három napra rá Kiss Gyu­la, az újonnan kinevezett elnök — aki egy személyben a Rozmaring Mezőgazdasá­gi Kft.-jének ügyvezető igazgatója — levelet kapott dr. Murvai Lászlótól, a Rozmaring elnökétől. A levelet november 4-re dátumozták, és az állt ben­ne, hogy Murvai úr Kiss Gyula leváltását kezdemé­nyezi a decemberi közgyű­lésen. November 12-én — a szintén solymári szék­hellyel működő és a Roz­maringhoz tartozó FAIRFA Kft. végelszámolását tár­gyaló taggyűlésén — ezt az indítványt visszavonta. Két új Kft. Nem a solymári tsz ki­válásának tényét, hanem módját kifogásolta, mivel 6t nem hívták meg az ala­kuló közgyűlésre. (Ahogy később tájékoztattak, az elnök meghívását a koráb­ban kiváló falvak is mel­lőzték.) Kiss Gyula ügyvezető Igazgató — immár az új tsz elnöke — elmondta, .hogy a solymáriak közül néhányan már tavaly je­lezték kiválási szándéku­kat, ennek ellenére jócs­kán lemaradtak a január­ban kiváló Piliscsaba, Üröm és Pilisboros jenő,’ valamint a márciusban ön­állósuló Pilisvörösvár mö­gött. A Rozmaring június SO-át jelölte meg, mint a kiválási szándék bejelenté­sének határidejét, a soly­máriak szándéknyilatkoza­ta június 15-én született meg. Január óta némileg meg­változott Solymár helyzete, mivel — Üröm kiválása miatt — odaköltözött a Rozmaring mezőgazdasági főágazatából alakult Me­zőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. A volt Hu­nyadi Tsz által épített, meglehetősen lerobbant majorba költözött a — szintén Rozmaring-tulaj­donban levő, nem túl nye­reséges FARIFA Kft. mel­lé. A solymári önkormány­zat földbizottságának sike­rült maga mellé állítani a két ügyvezető igazgatót, s ezzel megerősítette a maga, illetve a falu helyzetét. Mentési József, a földbi­zottság elnöke felsorolta egyik cikkében, hogy a ’82-es egyesülés óta milyen területeket és ingatlanokat adott el a tsz több millió forintért, amiből a falu egyetlen fillért sem látott. Néhány hónapja újabb földterület eladására tett kísérletet — egy üzletköz­pont építéséhez nézett ki a vevő 90 ezer négyzetméter­nyi területet a 10-es út mentén —, de az önkor­mányzat nem járult hozzá. Nemcsak az ár miatt — 27 millió forintot kapott volna a Rozmaring, ebből tíz szá­zalékot ajánlott az önkor­mányzatnak —, hanem azért is, hogy ne fogyjon tovább a falu területe. El­sősorban emiatt történt, hogy a solymáriak nem várták meg az „anya-tsz” decemberi közgyűlését, ha­nem november 5-én önálló termelőszövetkezetet alakí­tottak. A tagságot egyelőre 50 nyugdíjas tsz-tag, 6 örökös és 21 új jelentkező alkotja. A felvétel egyetlen krité­riuma 3000 forint befizeté­se volt — de csak azoknak, akik korábban, nem lévén tsz-tagoik, nem vettek 3000 forintos részjegyet. A rész­jegyek, Illetve a 3000 forin­tok képezik az új tsz je­lenlegi vagyonát, melyet a cégbíróságnál bejegyeztet­hetnek. Osztozkodás A solymáriak — termé­szetesen — igényt tarta­nak a Rozmaringnak min­den olyan földterületére, mely a községhatáron be­lül van (ez egyébként nem sok, mert a régi tulajdono­sok nagy része már vissza­kapta a földjét), és meg akarják tartani a már em­lített két kft.-t, épületek­kel, gépekkel együtt. Az új tsz tőkéjét a tsz- tagok vagyonjegyei is gya­rapítják, melyeket két éve osztott ki a Rozmaring. (A szolgálati időt és a bevitt vagyon figyelembevételé­vel, teljes vagyonát fel­PENTEKEN Dzsesszest Százhalombattán, a Ba­rátság Művelődési Központ­ban november 22-én, dzsesszest lesz a társalgó­iban. A műsor 20 órakor kez­dődik, a belépőjegyek 100 forintért válthatók majd meg. 6 3^02. SZAZHALOMBATTA Cserebere Idén nyáron indult el a cserebere szolgálat Száz­halombattán. Már az első akciónak sikere volt, így hamarosan sor került a folytatásra is. Most már rendszeresen felkereshetik a Barátság Művelődési Központ 5-ös termében a cserebere szolgálatot az érdeklődők, minden ked­den és pénteken, 14—18 óráig. osztotta a tagok között, s mindenki megkapta — jegyben — a ráeső érték 50 százalékát.) Ugyanis csak a tsz-en belül értékesíthe­tők, illetve csak tsz-tagok vehetik meg egymástól. A Rozmaring Tsz elnöke, aki Solymáron kívül már csak Nagykovácsit és Pest- hidegkutat tudhatja ma­gáénak, nem enged egy­könnyen. Földeket nem akar visszaadni, mond­ván, a Rozmaring felada­ta a kárpótlási törvény végrehajtása. A két kft. vagyonából csak a vagyon­jegyek értékének megfelelő részt engedi át — figyel­men kívül hagyva, hegy a jegyek a teljes értéknek csak 50 százalékát képvi­selik. Közgyűlés dönt A Rozmaring felhal­mozott adósságállományát viszont meg kívánja oszta­ni a solymári tsz-szel. Hogy ezekből az ígéretek­ből és fenyegetésekből mi valósul meg, a decemberi közgyűlés dönti el. Pachncr Edit Százhalombatta önkor­mányzati kcpviselő-testüle- te legutóbbi ülésén a kom­munális és költségvetési üzem átalakításáról hozott döntést. Pályázat útján, még idén tavasszal a Du­na Holding Rt.-t bízták meg a tanulmánytervek elkészítésével. Eszerint két — nyílt és zárt — rész­vénytársasági formában működne tovább az üzem. A testület döntése módo­sította-e ezt az elképzelést? — kérdeztük Vezér Mihály polgármestert. MÓDOSULT — Lényegében igen — válaszolt. — Jövő év ja­nuár elsejétől zárt rész­vénytársaságként tevé­kenykedne a távhőszolgál­tatás, majd az egyéb veze­tékes kommunális ellátási részek, a csatornázás, a víz- és áramellátás. Az is megfogalmazódott, hogy a hivatal keressen tagokat a társasághoz — a Tigázra, vagy a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra gondoltunk —, azzal a ki­kötéssel, hogy a részesedési arány 75 százaléka az ön- kormányzaté legyen. A kommunális üzem másik profilja, a korábbi elképze­lésekkel szemben, korlátolt felelősségű társasággá ala­kul át. A testület úgy vé­lekedett, hogy később, ha már némi tapasztalattal rendelkezünk e téren, könnyebben eldönthető lesz, érdemes-e átszervezni nyílt részvénytársasággá Kertészkedőknek Őszi faültetés A mi éghajlatunk alatt ősszel célszerű fát ültet­ni, mert a sokszor előfor­duló tavaszi szárazság miatt az elültetett fák ki­száradhatnak. A több hétig tartó meleg és szeles idő azért is kiszáríthatja a fris­sen ültetett fákat, mert ültetés után a gyökerek még nem képesek a gyors párologtatás következtében elhasznált vizet pótolni. Vegyük sorra a tenniva­lókat a fa vásárlásától a fa elültetéséig. Vásárláskor vizsgáljuk meg a vásárlan- dó oltványt, hogy olyan fajta-e, mint amilyent vá­sárolni kívánunk. Ezután a fa külső vizsgálata követ­kezik. Tapasztalatlan vá­sárlók rendszerint a nagy, erős törzsű oltványokat ré­szesítik előnyben, kevesebb figyelmet fordítanak a gyö­kérzetre, holott a gyökér­zet minősége sokkal fonto­sabb, mint a törzs nagysá­ga. Erős, dús gyökérzetű olt­vány az ültetés utáni év­ben már utoléri, sőt túl is haladhatja az erős törzsű, de gyengébb gyökérzetű oltvány fejlődését. A vá­sárlás utáni szállítás köz­ben ügyelni kell arra, hogy a gyökerek kárt ne szen­vedjenek. A kis oltvány gyökere nagyon érzékeny fagyra, szélre, szárazságra, de a melegre és a napsugárzásra is. A károsodást elkerülen­dő, még rövid ideig tartó szállítás esetén is takar­juk be a gyökereket fóliá­val vagy papírral. Külö­nösen autók tetőcsomagtar­tóján szállított oltványok gyökere megy tönkre a szállítás alatt, ha nincs be­csomagolva. Ha az ültetés helyszínére érkezve nem tudjuk azonnal elültetni az oltványt, el kell azt ver­melni. A vermelésnél úgy já­runk el, hogy minden gyö­kér földdel jól be legyen takarva, sehol ne lógjon a levegőbe, a takarásban hé­zag ne maradjon. Kiültetés előtt az oltványok gyöke­reit vissza kell metszeni. A visszametszésnek az a cél­ja, hogy az elkorhadt, el­fagyott, vagy elroncsoló­dott gyökérrészeket eltávo- lítsuk. Ezenkívül le kell vágni azokat a gyökérrészeket is, amelyek elhaltak. Az elhalt gvökérrészek sötét színük­ről ismerhetők fel. A vilá­gos színű gyökérvég egészséges gyökeret jelent. A gyökerekből csak any- nyit vágjunk le, amennyi­vel a fent leírt célt elérjük, az egészséges gyökérré­szekből egyetlen centit se vágjunk le feleslegesen, mert ezzel csökkentenénk a víz- és tápanyagfelvételt. Ültetésnél a fa a faiskolá­ban volt helyzeténél kissé magasabban álljon, majd a talaj leülepedése után a fa a faiskolai magasságát fog­lalja el. Ültetés után a fa körül a földet jól öntözzük be. A korona visszametszését ráérünk tavasszal elvégez­ni, amikor már látszik, hogy nincs-e fagykár a ko­ronavesszőkön. Széli László ezt a tevékenységi kört. Abban maradtunk, hogy jövő tavasszal visszatérünk erre a témára. — Mi lesz az üzem dol­gozóival? — Elbocsátásokat nem tervezünk. A feladatokat folyamatosan el kell látni, hiszen a lakosságot érintő szolgáltatásokról van szó. A különbség annyi lesz, hogy más a struktúra. Ez a forma pedig arra is le­hetőséget nyújt, hogy meg­teremthető az érdekeltség a dolgozók számára. — Milyen volt az üzem gazdálkodása? Nyereséggel vagy veszteséggel történik meg az átalakulás? — Az utóbbi négy évben nem volt veszteséges az üzem, s ez pozitívnak te­kinthető a mai gazdálkodá­si viszonyok között. Ennek ellenére egy-két kérdést tisztázni kell. Az önkor­mányzat által megbízott revizor beletekinthet a fő­könyvelő kompetenciájába tartozó pénzmozgásokba. FELELŐSSÉG — Erről a december 5-i tár­gyaláson számol majd be a képviselőknek, ahol tájéko­zódni kívánunk egyéb kér­désekről is. Magas a kint­lévő pénzek aránya. Ügy tűnik, több vállalkozásba is belépett az üzem, jogsza­bályszerűen ugyan, de olyanok is akadnak ezek között, melyek gazdasági helyzete nem a legjobb. Itt merül föl a gazdálkodó fe­lelőssége, az, miként koc­káztathat, ha nem a saját jövedelmét fekteti be, hasz­nálja. A már említett tár­gyaláson az addigra elké­szült vizsgálat választ ad a felmerülő kérdésekre. KIDERÜL — Lehet, hogy korai ez a kérdés, de feltételezhe­tően a város lakosságát leginkább ez érdekli. Vál­toznak-e a szolgáltatások árai az átalakulást köve­tően? — Ennek eldöntése a tes­tület feladata. Csak mint magánember válaszolha­tok. Valószínű, hogy vál­tozni fog, s ha lehetőség lesz rá, inkább csökkennek az árak, mint emelkednek majd. De ez több minden­től függ, elhamarkodottan nem szeretnék semmit sem mondani. Meglátjuk, adó­dik-e erre lehetőség vagy nem. A későbbiekben úgy­is kiderül. J. Sz. I. Legitim? Az „egyetlen budaörsi is­kolaszék” elnöke, Putnoki Csaba a Buda Vidéki Hír­lap 1991. november 13-án kelt számában azt írja, kö­telessége válaszolni nyilat­kozatomra. Sajnálattal kell megálla­pítanom, nem ezt tette. A tények, melyek az „iskola­szék, s a bizottság által el­követett hibákat rögzítik, szigorúak. Írásában egyetlen dolgot ragad ki, nevezetesen az általa elnökölt „iskolaszék” legitimitásának kérdését. Természetesen nem vonom kétségbe egy bejegyzett cég legitimitását. E szónak azonban van árnyaltabb értelmezése is. E szerint állítom ma is, hogy az is­kolaszéket a 3. sz. iskola pedagógusai nem ismerik, s nem ismerik el iskolaszé­küknek. A szülői munkaközösség sem. Annyira nem, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz fordultak állásfoglalásért. Így tehát mint egyesület léteznek, de mint iskolaszék, kicsi a le­gitimitásuk. Bízom benne, hogy Put­noki úr az általa írt Brecht- idézetet a fentiek ismereté­ben is tudja értelmezni. Wittinghoff Tamás polgármester Gázvezeiéfc-éöítés Létrejött a megállapodás Budakeszi, Budaörs és Törökbálint polgármeste­rei, illetőleg a Tigáz kö­zött létrejött egy megálla­podás a nagytétényi átadó állomás és Budakeszi kö­zötti nagyközépnyomású gázvezeték megépítésére. Az ügy gyorsítása érdeké­ben már most meg kellene rendelni a gázvezeték-épí­tés terveit. Arról, hogy a terveket a három telepü­lés közösen fedezi, szüle­tett egy szóbeli megállapo­dás, azonban az aláírásra várás több hét késedelmet jelentene. A törökbálinti polgármester javasolta, hogy a tervek költségeinek megelőlegezését a testület vállalja magára. Hosszú vita után a képviselők 7 igen szavazattal és 6 tar­tózkodással úgy határoztak, hogy a gázgerincvezeték terveit meg kívánják ren­delni, és az ehhez szüksé­ges tervezési költségeket meg kívánják előlegezni. ★ A Közmű Kft. pályázatot írt ki a községen belüli gázvezeték és csatornahá­lózat megterveztetésére. A pályázatok beérkeztek. A képviselő-testület egyhan­gú szavazással megbízta a településfejlesztési bizott­ságot a tervek kidolgozá­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hét­főin 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz.: 1416. Telefon: 138-4761, 138-4067. Döntés után Átalakulás előtt a költségvetési üzem

Next

/
Oldalképek
Tartalom