Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-18 / 270. szám
Nyolcszemélyes vén batár c E GJ- É D i XXXV. ÉVFOLYAM, 2*0. SZÁM 1991. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Emlékét őrzik e falak A Csala-tanya új gazdára vár Olyan autómatuzsálemmel rendelkezik a heívenhatodik életéve felé ballagó ceglédi Kottlár Ferenc nyugalmazott műszerész, amilyenből — a szakemberek és szak- katalógusok szerint — már sehol nem fut a világon. A napjainkban is fris»s szellemi észjárású mesterrel éleiéről és „szerelméről” csevegtünk egy ősz végi délutánon a Tavasz utcában. Eladó a Csala István tanyája — olvasom a hirdetési újságban, s ez a hír emlékszilánkok regimentjét rebbenti fel bennem. A Budai út és a vasúti sínpárok háromszögében meghúzódó hajlék idős gazdái, Pista bácsi meg Ilonka néni mindig szívesen láttak. .Tó szóval, igaz történetekkel, megszívlelendő bölcsességgel fogadtak, s rendszerint néhány könyvvel a hónom alatt búcsúztattak. A parasztember született intelligenciáját, önművelésre való hajlamát személyében tanultam meg becsülni. Szerény iskolázottságát messze meghaladó műveltsége sokoldalú ismeretanyagot hordozott a matematikától a történelemig, a nyelvészetig vagy az irodalomig. Szellemi élvezet volt vele beszélgetni. Hatalmas könyvtárat gyűjtött, s valamennyi kötet lapjain árulkodó jelek, lapszéli jegyzetek, aláhúzott sorok mutatták, hogy elolvasta, véleményezte valamennyit. SZŐ VETKEZETET SZERVEZETT Tudtam, hogy a házat saját elgondolása alapján, jószerével a maga kezével építette. Várandós fiatal felesége taposta a sarat a vályoghoz, összesen hét gyermekük született, közülük egy még csecsemőkorában meghalt. Nagy családról kellett gondoskodni a nem túl nagy földbirtokon. Átérezve a hasonló kisgazdák sorsát, tejszövetkezetet szervezett. Gazdag és változatos tartalommal jelent meg a Magyar Horizont, az egyetemes magyarság lapja. A tartalomból: beszélgetés dr. Surján László népjóléti miniszterrel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével, gróf Batthyány Adómmal, a miniszterelnök gazdasági tanácsadójával a „magyar tűzoltásról”, vagyis Kuvait égő olajkútjai lángjainak elfojtásáról. Miként szerez dollármilliókat a Technoimpex. Steven M. Shelley levelet írt Habsburg Ottónak, találkozó Viseg- rádon 1335-ben. A magyar országgyűlés történetéből; kik ültek a parlamentben 1926-ban azokon a helyeken, ahol ma Kónya Imre, Orbán Viktor, Torgyán József, Mécs Imre, Horn Gyula, Fodor István és a többi jelenlegi ország- gyűlési képviselő ül, Magyarország gyógyfürdői, Za- lakaros áldott vize, a Fe- renczy-csoport felvételi kébegyűjtötlék, értékesítették a tejet. A könyvelést magára vállalta. Kisgazda politikusként a háború előtt már képviselő-testületi tag volt, újságcikkeket írt. Bajcsy-Zsilinszky Endre országjárása során sokszor betért a portájára. A tanya előtt álló élősövény mögé kormányozta az autóját, illetéktelenek ne gyanítsák, ki a vendég. MINISZTERI TERMÉSBECSLÉS Ebből a tanyából ment negyvennégy decemberében a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, később a koalíció földművelésügyi minisztereként a Budai úton szállt vonatra nap mint nap. Akkoriban Ilonlca néni „reprezentált”, de neki hamarabb kellett hazajönni. hogy megfejje a teheneket. Amikor egyszer valaki a kormányban kitalálta, hogy gyors termésbecslést kell tartani az országban, Pista bácsi maga mellé ültette Ilonka nénit az autóba, és együtt utaztak, mert jó volt a szemmértéke, és megközelítő pontossággal mérte fel az állapotokat. Később a tanyával szemben álló irodából irányította a Petőfi Termelőszövetkezetet. Emlékezetem őrzi egy tavaszi határszemle történetét. A gumikerekű stráíkocsin két hosszú lócán ültünk meghívottak. Sorra jártuk a dűlőket. Pista bácsi évezrednyi távlatból idézte a határrészek múltját, idegenvezetőket megszégyenítő tárgyi tudással felvértezve beszélt reime 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba, Holt könyvek, vagyis milyen kiadványokat nehéz eladni még féláron is. Ki vásárolja meg Gombár Csaba kötetét, amely „Reform könyvként” jelent meg. Min nevettek a pestiek a harmincas években? A Magyar Horizont magyar történelmi családok címereinek közlését kezdte meg; abból az alkalomból indul ez a sorozat, hogy 1991. 'november 23-án és 24-én Budapesten találkoznak a főnemesi családok tagjai, és megvitatják, tehetségükkel, alkotóerejükkel és nemzetközi kapcsolataikkal mit tehetnének az ország gazdasági helyzetének javításáért, és miként lehet emlékezetessé tenni 1996-ot, a honfoglalás 1100. évfordulóját. A találkozóra valameny- nyi, itthon és külföldön élő történelmi családot meghívják. az egykori népekről, előbukkant csontjaikról, tárgyaikról, településeikről. Egy tanyai öreg paraszt aláírással számos cikket írt a Ceglédi Hírlapba. Tiszta nyelv. érdekes mondanivaló emelte kapós olvasmánnyá sorait. Haláláig foglalkoztatták a közösség dolgai. Szeretett könyveket ajándékozni. Jutott belőlük nem csak a gyerekeinek, unokáinak, hanem a Budai úti iskolának is. A gimnáziumnak alapítványt tett, a református gyülekezetnek képet festetett, és voltak még más nemes cselekedetei is. A ceglédi múzeum munkatársa, Reznák Erzsébet áldozatos munkával örökítette meg az egykori kisgazda miniszter vissza- emléke7yéseit. Egy tudományos kutató országos pályázaton nyert díjat Csala istvánról szóló munkájával, amely valószínűleg hamarosan nyomtatásban is megjelenik. NE LEGYEN TÖRÖK ÁTOK A Csala házaspár már kinn nyugszik a temetőben. A tanya lakatlan. Bekövetkezett az az áldatlan állapot, amelyet volt tulajdonosa a legnagyobb török átoknak tartott: „A fű verje föl az udvarodat!" Egy gondos, jó gazdára vár a lakóház, a nála nagyobb istálló meg az épületet körülvevő földecske. A Csala család azt szeretné, ha egy szorgalmas, jóravaló gazda őrizné tovább az ősi portán szülei emlékét. Tamasi Tamás — Miként kezdődött az élete? — Az elemi iskola elvég* zése után Cegléden szabadultam mechanikai műszerészként Lőwy Henrik műhelyében. Persze az időben még nem autók javítása jelentette a munka zömét. Bár valószínű, hogy az első gépkocsit (egy T Fordot) jómagam hoztam rendbe 1932-ben Cegléden. A következő Ford egy koros állatorvosé volt. Már inasként megkedveltem az autókat, és 1933-ban vezetői jogosítványt szereztem. Mellette javítottam a kerékpárokat, a varrógépeket, az írógépeket, a gramofonokat. A gyakorlat tett mesterré. Amikor Grünfeld Rezső öregsegéd önállósodott, maga mellé vett. A szakosodás még nem volt ismert, mindent meg kellett csinálni: csapágyazást, motorjavítást, sárvédő-, vagy ajtóreparálást, dugattyúcserét. Egy esztergapadunk volt és az észjárásunk. — Milyen volt az első saját autója'! — Egy kis Opel. A mai autóm hasonmását 1939- ben vettem meg. Bértaxiztam is, amíg a háborús körülmények engedték. Azután hadizsákmány lett. A „japánok” vitték el, csak az volt a bökkenő, hogy oroszul beszéltek. — A szóban forgó híres Renault géplwcsira mikor és miként tett szert? — Annak hosszú története .van. Említettem, hogy taxiztam. A pesti taxisok ismertek. Emlegettem, hogy egy öreg járgányt szívesen vennék. Egyszer csak — 1947-et írtunk — kaptam egy telefont Pestről: „Gyere, Feri, van egy 14 éves Renault eladó!” Az Üllői útról nyíló Liliom utcában pillantottam meg a fekete autót. Párizsban zsákmányolták a németek, és menekülés közben itthagyták. Szép pénz volt az időben nyolcezer forint. Annyiért vettem. Akkor már mozgott Cegléden két másik kocsim is. Ám az egyedi gyártmányú, nyoloszemélyes, 2500 köbcentiméteres, BDH4 típusú, kívülre épített lámpával ellátott Renault a kedvencem. — A Rákosi-korszakban nem tartozhattak a kedvencek közé a műszerész-taxisok ... — Persze, hogy nem. Jött is egy rendelet 1950-ben, hogy minden magángépkocsit fel kell ajánlani az államnak. Eszem ágában sem volt odaadni. Ám egyet teherautóval elvittek. Akkor a másik kettőt szétszedtem. Azon az alapon, hogy javítom, s aki időt nyer, az életet nyer. Ismét jöttek. Jegyzőkönyveztek, a rendszámokat elvették, de a szétszedett autókat, meghagyták. Telt-múlt az idő. A három gyerek felnőtt. A Tátrát felajánlottam az úttörőknek 1966-ban, hogy vigyék az ócskavasba. Nem vitték, mert hiányzott egy darus kocsi. — Ekkortájt kelt új életre a vén batár? — A Renault-t (amely hat méter hosszú, és két méter széles) 1965-ben hoztam teljesen rendbe. A fogyasztása 12 liter 100 kilométeren. A maximális sebessége 120 kilométer óránként. Ami a különlegessége: rendkívül megbízható és kényelmes. — A vizsgáztatása köny- nyen ment? — Nem. Csak 30 ezer kilométer volt a gépkocsiban. Elvittem Ceglédre vizsgáztatni. A vizsgabiztos körbejárta a gyönyörűen rendbe hozott autót, de a fejét csóválta. Tanácstalan volt, mert csak három Renault típus vizsgáztatására volt engedélye, de ilyet még nem is látott. Szaladtam fűhöz-fához, mert nem vizsgáztatták le. Az Országos Rendőr-főkapitányság után (ahonnan elzavartak), a Közlekedési Minisztériumban kötöttem ki. De előtte Párizsból megkértem a gépkocsi eredeti műszaki leírását. Szerepelt abban minden: a furat, a löket, a lóerő, és miegymás. Egy kedves öregúr ezután látatlanba megadta a vizsgáztatási lehetőséget. Csak valami nem fért a fejébe: alig akarta beleírni, hogy nyolcszemélyes. „ön túlságosan sokat kíván” — feddett meg a főmérnök úr, de a Végén megegyeztünk. Pecsét került a papírra, azóta mozog a kocsi. — Nem akarták még öntői megvenni? — Sokan. Gyakran jártam vele az egykori NSZK- ba ismerősökhöz. 1972- ben a müncheni olimpián is ott voltam. Egy német gyűjtő vadonatúj, hófehér Mercedest ajánlott érte, de nem adtam. Hollandok is megkörnyékeztek. A párizsi közlekedési múzeum szintén megvette volna, mert ilyen típus nekik sincs. A lényeg: itt áll Cegléden a garázsban, több rétegben letakarva, mert még a széltől is óvom. Télen például — az utak sózása miatt — soha nem használom. Ilyen kocsi- napjainkban nincs a világon, mert minden alkatrész eredeti benne, kivéve a gumikat és az akkumulátort. A kilométeróra még a naponként megtett utat is mutatja. — Ügy tudom, hogy a filmkészítő világ is felfigyelt az ön autójára. — Igen, a veterán autók csongrádi találkozóján csodálkoztak rá: ez a csodabogár meg honnan keveredett elő. Azután meghívtak forgatásokra. A szerepnek megfelelően a kocsit mindig én vezetem. Elsőként Kovács András „Októberi vasárnap” című filmjében tűntünk fel. A filmbéli Horthy Miklóst én szállítottam az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után. „Felléptünk” még a Karcsi kalandjai, az örökség, az Ideiglenes paradicsom és a Rekviem című filmben is. De a legbüszkébb arra vagyok, hogy Szabó István Osear-díjas filmrendező Hanussen című remekművében is szerepeltünk. Jó barátságba kerültem a főszereplő neves osztrák színésszel: Klaus-Maria Bran- dauerrel. — A családnak és a Re- naült-nak élő ipari szövetkezeti nyugdíjasnak (mellesleg a ceglédi hűtőgépjavítás megalapítójának) ml lesz a legközelebbi filmszerepe? — Két hónapra Moszkvába készülök. Én leszek Sztálin sofőrje ... Rozgonyi István idegenforgalom Rekordbevétel Az idén szeptember végéig 791,5 millió dollár bevétele származott a jegybanknak az idegenforgalomból, ami 26 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A kiadások 352,1 millió dollárt tettek ki, ami csak egy százalékkal több 1990 első háromnegyedévéhez képest. így az egyenleg 439,4 millió dollárt mutat, ami több mint másfélszerese a tavaly - szeptember végéig keletkezett 280,7 millió dollár aktívumnak. Magyar Horizont-szemle A „magyar tűzoltásról , Könnyekben megközelíthető <X’■ Elkészült Cegléd határában a Mobilitás Kft. benzinkútjához a 4-es út Budapest felőli sávjárói leágazó bekötő szakasz. Ezzel könnyebben megközelíthetővé vált a mind több szolgáltatást nyújtó töltőállomás. A műszaki átadás megtörtént, rövidesen megnyitják az autósok előtt (Apáti-Tóth Sándor felvétele) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. # A szerkesztőség vezetője: Feliér Ferenc. O Munkatársak : Tamasi Tamás és Rozgonyi István. Postacím : Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. * Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 32-ig, szerda 10—-17 óráig. Telefon: (20) 10-763. VTíírínn 5