Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-16 / 269. szám

I. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1991. NOVEMBER 16., SZOMBAT D U KAJA J SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEI.-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKI.OS • FŐT • GOD Ne kallódjanak Üzem a tanmíihclvben «/ Tanulj fiú, mert a mesterség egy a kenyérrel! — Apáink és nagyapáink oktató intelme mára üres és súlytalan frázissá lett: az elbocsátott szakemberek a megmondha­tói, ezért nem volt érdemes iskolába járni. S idáig még csak hagyján, de mi lesz majd ezután. A nagyvállalatok sorra tönkremennek, s a végzős szakember sehol sem kell. A felvételi: száz népdal Segítettek az öregek a megalakulásnál Persze vannak kivételek, mivel régiónként más és más a kép, de például a sziget- szentmiklósi 208. Számú Csonka János Műszaki Szakközépiskolából és Szakmunkásképző Intézet­ből kikerülő gyerekek elhe­lyezkedési esélyei egyene­sen tragikusak. A Csepel Autógyár területén lévő, ámde önállóan működő ok­tatási intézmény valamikor kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy az itteni — s a Pestvidéki Gépgyárban jelentkező — szakember- igényt megoldja. Zaremba Gyula iskolaigazgató kér­déssel felel e cégek lét­számigényét tudakoló kér­désre: — Gondolja, hogy egyetlen gyereket is kér­nek? Többségük érti Való igaz, sejteni való volt, hogy egy feloszló vál­lalat nem azon töri magát, hogy felvegye, hanem, hogy elengedje az embereket. De hogy másutt sem érdeklőd­nek — ez lehangoló. — Én magam járom a cégeket — magyarázza az igazgató —, de semmiféle biztatást nem kapok. A ve­lünk hagyományosan szoros kapcsolatban lévő, az után­pótlásban ránk alapozó vál­lalatok felszámolása, át­szervezése, a növekvő mun­kanélküliség egyre nehe­zebb helyzetbe hozza a vég­zősöket, régen nincs már garancia az elhelyezkedés­re. Folyamatosan romlanak a gyakorlati képzés lehető­ségei is, ugyanakkor — ta­pasztalataink szerint — a szakmaváltás mikéntjéről sincs elképzelésük a válla­latoknak. Az iskolában kilencszá- zan tanulnak, a többi kö­zött olyan szakmákban, mint az esztergályos, a gép­lakatos, az autószerelő, a Mindenki kaphat majd telefont. Ezt írtuk novem­ber 14-i számunkban, Szentendre vonalra váró megrendelői örömére. Ha­sonló jó hírrel szolgálha­tunk a város körzetében élőknek is. akik szeretné-* nek készülékhez - jutni; Vidéken sem lesz drágább a vonal. Magánelőfizetők­dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. ® Munkatárs: -Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—IS óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1*16. Telefon: 136-4161, 13»- *967. szerszámkészítő, vagy a re­pülőgépműszerész. A szak­munkásképzőben csaknem kétszázan, a szakközépisko­lában majdnem ötvenen vé­geznek, de minden utánajá­rás ellenére — idáig — csu­pán a Fővárosi Közterület­fenntartó Vállalat jelentet­te be igényét: tizenkét autószerelőre s nyolc ka­rosszérialakatosra. De va­jon mi lesz a többiekkel, ők merre indulnak, ha majd az iskolakapuk bezárulnak? — Igen nagy elhatározás­ra jutottunk — mondja Za­remba Gyula —, jövő évtől szeretnénk a végzősöket, vagy egy részüket a tanmű­helyben foglalkoztatni, ■ vagyis megtartani, alkal­mazni. Meggyőződésem, nem engedhetjük kallódni a szakembereket, nem enged­hetjük veszni az eddigie­ket: ezek a gyerekek értik a mesterséget, többségük megszerette, s biztos va­gyok benne, hogy a gazda­ság — elsősorban a vállal­kozások által — idővel talpra áll. És akkor majd honnan teremtjük elő a szakembergárdát ? Mindéül megpróbálni A terv tehát: üzem a tan­műhelyben. Az első hallás­ra merésznek tűnő vállal­kozásnak azonban előzmé­nyei vannak az iskolában. Az intézet még ez évben megkérte személygépkocsi javítására és lakossági szol­gáltatás elvégzésére az en­gedélyt, s miután megkapta — sikerrel csinálja. A kor­szerűbb géppark kialakítá­sára pályázatokon elnyert pénzeszközökből lett forrá­sa, így megvehette autósze­relő- és karosszérialakatos műhelyébe a legkorszerűbb eszközöket. Az új berende­zések üzembe helyezését követően tetemes árbevételt ért el, a szakmai bemutató nek 30, közületeknek 120 ezer forintba kerül. Vagy, mint Visegrádon értesül­tünk: a községben a közü- letek is csak 90 ezret fizet­nek. Három részletben le­het kiegyenlíteni a számlát. Hadházy Sándor polgár- mester már azokra a jö­vendő vállalkozókra is gon­dol, akiket még nem ismer. Ám mint minden kis- és nagygazdaság tulajdono­sainak, nekik is alapvető munkaeszközként válik igényükké a távbeszélő. Egyelőre úgy látszik, hor?v a szentendrei digitális rendszerű központnak lesz elég kapacitása arra. bosv minden ma felmérhető igényt kielégítsenek. óta pedig különösen meg­élénkült az érdeklődés. A marketingmunka során az is kiderült, hogy lenne igény forgácsoló és lakatos- ipari munkákra is — tud­nának tehát mit csinálni a végzősök, csupán meg kell teremteni foglalkoztatásuk feltételeit. Az igazgató és munkatár­sai úgy tartják, mindent meg kell próbálni, amitől előrelépést lehet várni. így léptek szoros kapcsolatba az iparosokkal, együttműkö­désüket fokozatosan szoro­sabbra fűzve. Nehéz csinálni Jelenleg száznegyven ta­nulójukat nyolcvan kis­iparos foglalkoztatja. s mert nagy lehetőséget látnak a közös munkában, ez év tavaszától — karöltve az IPOSZ-szal — egy kísér­leti szakmai képzést indí­tottak. A tanterv a német kisiparos-kamara és a Nem­zeti Szakképzési Intézet közreműködésével készült el, s a lényege: a gyerekek az eddigieknél több időt töltenek a műhelyben, mint az iskolában, az elmélet és a gyakorlat aránya negy­ven, illetve hatvan száza­lék. A közismereti tárgya­kat zömmel az első évfo­lyamra koncentrálják, míg másodikban és harmadik­ban kifejezetten szakmai is­mereteket tanulnak. S te­kintettel arra, hogy ezekből a diákokból lesznek a maj­dani iparosok, vállalkozói tudnivalókat is kapnak. E reformokról könnyű beszélni, de nehéz csinálni. Az irkától a szerszámig, az oktatás módszereitől a tár­gyi bázisig a korszerűsítés sok, ámde a körülmények által behatárolt lehetőségét kell végiggondolni, s a leg­jobbat kiválasztani. De meg kell találni a változás kul­csát, mert jó szakemberek nélkül szegény az ország. Va. É. A budakalászi cserkész­csapat kis szobája valaha pince volt, de tavaly rend­be hozták, kifestették, né­hány bútorral, könyvvel, paddal barátságos őrsi szo­bává tették. A falak dísze egy feszület és a cserkész­mozgalom megalapítójának, Baden Powellnek a fény­képe. Amikor látogatóba ér­keztem, az asztalon már vetítésre készen állt a dia­vetítő, de csak egyetlen kislány, Dévai Tünde kép­viselte az őrsi foglalkozást tartó — legkisebb gyere­kekből álló, koedukált — gézengúzokat. Amíg a töb­biek megérkeztek, jutott idő egy kis beszélgetésre Deutsch Józsefnéval, a csapat egyik vezetőjével: — A budakalászi cser­készcsapat elsők között ala­kult Magyarországon, 1988- ban. A faluban lakó öreg­cserkészek keresték fel a plébánost, hogy segítségé­vel felújítsák a régi hagyo­mányt. Én a férjem révén ismerkedtem meg a cser­készettel, mert őt válasz­tották parancsnoknak. — Ha az ön korából kö­vetkeztetek, feltéve, ha nem Azt olvastam a minap, hogy az utcai balesetet szenvedett asszony fölött közömbösen sétáltak el a járókelők. Úgy látszik, a közöny vírusai is terjednek kis hazánkban. Ez éppen olyan veszélyt jelent, mint a felelőtlenség, a vigyázat­lanság, az össznépi önpusz­títás sokféle formája, amely megnyilvánul a közutakon, a munkahelyeken, átszövi életünk megannyi területét. Valami hasonlóról, a fi­gyelem felkeltéséről, a ba­jok ellenszeréről lehet szó a szerint a meghívó szerint, amit Szentendréről küldtek a napokban. Itt rendezik meg november 27-én a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola művelődési házában a XX. szentendrei egész­ségnevelési konferenciát. Sikeréért összefogott az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete és annak túl nagy a korkülönbség, a férjének sem lehetett cser­készmúltja. Miért éppen rá esett a választás? — A cserkészetnél alap- követelmény, hogy bármi­lyen vallású legyen valaki, de a hitét gyakorolja. Mi mindketten „gyakorló” ka­tolikusok vagyunk. Férjem is, én is a Ferences Gim­náziumban végeztünk, a két fiunk is oda jár most. A férjem nem volt közéleti ember, de életmódunkat mindenki ismerte a falu­ban. — Ön hogy lett cserkész- vezető? Kedvet kapott a férjétől? — Tulajdonképpen eszem­be sem jutott, de amikor megalakult a fiúkból álló csapat, megkérdeztem, hogy mi lesz a lányokkal. Erre fel rám bízták a lányőrs megszervezését. — Honnan tudták, ho­gyan kell belefogni a szer­vezésbe? Az úttörőcsapat mintáját vették alapul, vagy segítettek az öreg­cserkészek? — Én magam nem vol­tam se kisdobos, se úttö­rő. mert a szüleim el akar­ták kerülni a kettős neve­egészségnevelési osztálya, valamint szentendrei inté­zete. Támogatja a katonai főiskola és az Állami Bizto­sító Rt. szentendrei fiókja. A tervek szerint Németh Gábor polgármester és Sza­bó János vezérőrnagy, a fő­iskola parancsnokának üd­vözlő beszéde, dr. Molnár Kornélia megyei tiszti fő­orvos megnyitó szavai után hét előadás és vita követke­zik a balesetek megelőzé­séről, a bekövetkezés után keletkező gondokrót, ten­nivalókról, az otthoni és munkahelyi balesetekről, a kármegelőzésről biztosító szakember ismeretei sze­rint. A konferencia vendége és előadója lesz többek között dr. Salacz Tamás egyetemi tanár, az Országos Trau­matológiai Intézet főigaz- gatófőorvos-helyettese. K. X. I. lést. Azt hiszem, a férjem szülei is ezt az elvet vallot­ták. Egyrészt az öregek se­gítettek — édesapám cser­kész volt valamikor —, másrészt beiskoláztak. A férjem 1989-ben lett cser­késztiszt. Én előbb segéd­tiszt lettem, majd Gödöllőn, 1991-ben avattak tisztté. Később a fiúk is bekap­csolódtak, ma már mind­kettő őrsvezető. — Mekkora a csapat? — Két lány-, két fiú- és egy vegyes őrs alakult, utóbbiak az itt gyülekező gézengúzok. Egy-egy őrs kis létszámú, mert szerintem nem lehet eredményesen dolgozni 10-15-ös létszám fölött. — Milyen programok várnak idén a gyerekekre? — Ügy vettük észre, hogy a magyarságtudatnak az .alapjai is hiányoznak. Idén beiktattuk a programba a ■népművészettel, régi mesr térségekkel, népviseletek­kel való ismerkedést, nép­dalok, mondókák tanulását, Gödöllőn, a magyar szár­mazású külföldi cserké­szektől hallottam, hogy ná­luk felvételi követelmény száz magyar népdal isme­rete. Hát mi ettől még messze vagyunk! Hogy ja­vítsak ezen a helyzeten, azt tervezem, hogy min­den foglalkozáson megta­nulunk egy-egy népdalt. Az őrsi indulónkat is egy nép­dal dallamára írtuk. Egyre kevésbé értettük egymás szavát, mert be­szállingóztak a gézengúzok, s a fiúk őrsi nevükhöz méltóan viselkedtek. Fel­függesztettük hát a beszél­getést, már csak azért is, mert a segítőkész Zsuzsi, a diavetítőbe készített rajz­film hősnője már türelmet­lenül várta, hogy példaként szolgálhasson a megbeszé­lésre kerülő harmadik cser­késztörvényhez: a cserkész, ahol tud, segít. (Később ezt is az úttörőszövetség vette kölcsön.) Mint megtudtam, a gézengúzoknak ezen a héten mindennap végre kell hajtaniuk egy jócselekede­tet. Sok sikert hozzá! (Pachner) Ilirhedett zenésze Liszt Ferenc emlékére Száznyolcvan éves lenne, ha élne Liszt Ferenc, Vö­rösmarty után sokszor em­legetik így, rá emlékezve: Hírhedett zenésze a világ­nak. A ráckevei Ács Ká­roly Művelődési Ház nyug­díjasklubjában 18-án 17 óra 30 perckor róla tart elő­adást Csorbáné Fejérdy Zille. Ráckevei körzet Labdarúgó­eredmények November 9-én és 10-én játszották az utolsó őszi fordulót Ráckeve körzeté­nek csapatai. A felnőtt és az ifjúsági együttesek mér­kőztek, a következő ered­ményekkel. Az előbbi kor­csoportban Ráckeve—Ma­kád 1-4, Szigetcsép—Sziget­becse 2-1, Majosháza— Áporka 1-1, Dunaharászti —Apaj 3-1, Délegyháza— Szigethalom 2-0. Az ificsapatok közül Délegyháza és Szigethalom mérkőzött, eredményük 1-0 Szigethalom javára. A FAVÁGÓ CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA A telefon is munkaeszköz V onalak a Dunakanyarban Egészségnevelési konferenm A bajok megelőzéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom