Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

Gyászruhás szülők. Zo­kogó asszonyok, komor te­kintetű férfiak töltötték meg október 21-én a Bu­da Környéki Bíróság tár­gyalótermét. Egyetlen hely sem maradt üresen ezen a délutánon, amikor dr. Hainitsch-Bayer Katalin kihirdette az ítéletet abban a büntetőügyben, melynek vádlottja ittas állapotban halálra gázolt négy fiatal­embert. 1 me, a ma már jóvátehe­tetlen, tragikus események, a vádiratból felidézve. 1991. május 18-án, 21 óra 20 perckor, a 30-as számú fő­úton, Aszód irányából Gö­döllő felé haladt tompított világítással egy gépkocsi, melyet Holobán Ferenc ve­zetett. A huszonhat éves fiatalember ittas volt, ké­sőn vette észre, hogy előt­te emberek mennek. Elgá­zolta Kékesi Viktort, Czető Lászlót, Paskó Pétert és Günter Jánost, akik a hely­színen meghaltak. Ketten könnyebben megsérültek. Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a gázoló gépkocsi azon az útszaka­szon — zuhogó esőben — 82-95 kilométeres sebesség­gel száguldott. A balesetet 60 km-es sebesség esetén, intenzív fékezéssel lehetett volna elkerülni. Az áldozatok tizenhat-ti­zennyolc évesek voltak, és a Csintoványi néven ismert diszkóba igyekeztek. Már látszottak a szórakozóhely fényei, már hallatszott a zene, amikor megtörtént a tragédia. Ezek a körülmé­nyek a vallomásokból de­rültek ki, hiszen a bíróság tanúként megidézte Évát és Krisztinát, akik könnyeb­ben megsérültek, valamint Zoltánt, akinek az ijedtsé­gen és a megrázkódtatáson kívül nem esett más baja. Holobán Ferenc beismer­te bűnösségét, vallomása szerint „lelki nyomorék" a borzalmas eset óta. Ittassá­gát — mely közepes fokú­nak minősül — szakvéle­mény bizonyítja. Amit a vádlott felhozott a védel­mére: a gyalogosok elfog­lalták az úttest egyik felét, ahelyett hogy az útpadkán mentek volna. Egy másik, korábban arra haladó gép­kocsi vezetője ezt tanúsí­totta. Éva, Krisztina és Zol­tán, akiket a tragédia na­gyon megviselt; a korábbi kihallgatásokon többféle­képpen emlékeztek, erre az ítélkezés szempontjából fontos kérdésre. A tár­gyaláson azt vallották, hogy az útpadkán mentek. Mellettem ült Kékesi yácegres Közmeghallgatás Körzeti labdarúgó-bajnokság Dányi kapufák A felnőttek és az ifjúsá­giak befejezték a bajnok­ság őszi fordulóit, a serdü­lőknek van még egy. A szö­vetségi napra ezúttal is szép számmal érkeztek, Dányból hárman is. A hét végén Zsámbok kérésére megcserélték a pályavá­lasztói jogot, így Kerepe­sen játszották a mérkő­zést. A forduló krónikája: Szada—Pécel 2-2 (0-1) Vezette: Tóth József. A jó iramú mérkőzésen igazságos döntetlen szüle­tett. Tóth egyedül is kifo­gástalanul bíráskodott. Kerepestarcsa— Zsámbok 5-2 (1-2) Vezette: Szabó (Mikus). A hazaiak lassan lendül­tek játékba, de kiváló má­sodik félidei teljesítmé­nyükkel magabiztosan nyertek, és így őszi máso­dikok lettek. Mogyoród— Veresegyház 1-9 (0-0) Vezette: Vajner (Uzsák). Jó iramú, sportszerű mér­kőzésen Pásztor István gól­jával nyert a hazai gárda. Valkó— Galgahévíz 2-1 (1-1) Vezette: Répási (Lesku). dOllöi hírlap ö, Szabadság tér 10. szerkesztőség vezeto- lalázs Gusztáv. ® »társ: Pillér Éva. © ím: Gödöllő, PI. H- Telefax és telefon: 1-196. © szerkesztősé- adóóra: hétfőn 10-től íig. 9 Hirdetésfelvé- íunkanaptrkon 8.30-tól 4ig a szerkesztőség­ben. Közepes színvonalú, sport­szerű találkozó, jó játék- vezetéssel. A szerencsésebb csapat nyert. Kistarcsa— Erdőkertes 0-3 (0-1) Vezette: Deme (Fodor, Veréb). Színvonalas mérkőzésen, jó játékvezetés mellett a vendégcsapat helyzeteit jól kihasználva győzött. Domony—Dány 3-1 (1-1) Vezette: Németh (Bodó). Az egyforma erők küz­delméből a szerencsésebb csapat került ki győzte­sen. A dányiak 4 kapufát lőttek! Ifjúságiak: Mogyoród— Veresegyház 2-1, Kerepes­tarcsa—Erdőkertes 2-2. Serdülők: Dány—Túra 1-5, Isaszeg—Aszód 0-5, Ik- lad—GSC 1-5, Vácszent- lászló—Erdőkertes 0-2, Ve­resegyház—Pécel 4-0. A bajnokság állása: Felnőttek 1. Erdőker. 11 9 — 2 32-13 13 2. Kerepes 11 8 1 2 23- 9 17 3. V.-egyh. 11 7 1 3 32-12 15 4. Valkó 11 7 1 3 30-20 15 5. Kistar. 11 6 2 3 15-12 14 6. Mogyoród 11 4 5 2 16-17 13 7. Galgah. 11 4 3 4 16-10 11 8. Szada 11 2 4 5 13-22 8 9. Pécel 11 2 4 5 23-23 8 10. Domony 11 2 2 7 13-32 6 11. Zsámbok 11 1 3 7 11-31 5 12. Dány 11 1 — 10 6-29 2 Ifjúságiak 1. Veresegyh. 8 6 1 1 51- 9 13 2. Mogyoród 8 6 1 1 33-10 13 3. Pécel 8 5 1 2 30-10 11 4. Dány 8 5 1 2 40-21 11 5. Erdőker. 8 4 1 3 20-18 9 6. Kistarcsa 8 3 1 4 18-26 7 7. Kerepes 8 3 — 5 18-21 6 8. Valkó 8 — 1 7 6-44 1 9. Zsámbok 8 1 7 6-63 Cs. J, 1 Viktor gyászruhás édes­anyja, és egy fényképet mutatott. Magabiztosan mo­solygó, kisporlolt, fiú volt Viktor, aki már sohasem válthatja valóra szülei re­ményeit. Tizenhat évesen meghalt. A bíróság tanúként meg­idézte a Gödöllői Rendőr- kapitányság közlekedési al­osztályának két munkatár­sát is, akik azonban a már rögzítetteken túl nem tud­tak új adatokkal szolgálni. Ömlött az eső, elmosta a ■nyomokat, fényképezni sem lehetett. A védőbeszédben koráb­ban nem ismertetett tények hangzottak el Holobán Fe­rencről, aki hivatásos gép­kocsivezető, a munkahelyé­ről kitűnő véleményt ad­tak. Eddig még szabálysér­tést sem követett el. Csa­ládfenntartó, mert édesap­jának mindkét lábát am­putálták. A védelem kérte, a büntetés kiszabásánál ezeknek a körülmények­nek is a figyelembevéte­lét. A bíróság ítélete: hat év börtön, valamint a köz­úti járművezetéstől továb­bi hat évre történő eltiltás. Az ügyész három nap gon­dolkodási időt kért, a vé­delem enyhítésért fellebbe­zett. Ítélethirdetés után egy meggyötört asszony ezt kiabálta: négyen meghal­tak, másfél év egy ember­élet ... Egy férfi az öklét rázta a megbilincselt vád­lott felé: ha kiszabadulsz ... Két év alatt ez volt a har­madik olyan tragikus köz­lekedési baleset Pest me­gyében, amikor diszkóba igyekvő, vagy onnan haza­felé tartó fiatalokat ütött el gépkocsi. Mit lehetne tenni? A 30-as főútnak azon a sza­kaszán, ahol a Csintoványi diszkó felé vezet az út, már kitettek egy gyalogo­sokra figyelmeztető táblát. Ez is több a semminél. Gál Judit XVIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1991. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Oktatók, hallgatók egy padban Legyen polgár az egyetemi is! Országos felsőoktatási fórum színhelye lesz a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szombaton és vasárnap. A Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és az Országos Felsőoktatási Érdek-képvi­seleti Szövetség által rendezett tanácskozáson egyetemi és főiskolai küldöttek (oktatók, diákok), intézményi vezetők és az OFÉSZ választmányának tagjai állást foglalnak a felsőoktatási törvény előkészületi munkáiról, kinyil­vánítják véleményüket a távlati fejlesztési koncepcióról. A rendezvényre meghívták Antall József miniszterelnö­köt, Andrásfalvy Bertalan. Gergátz Elemér, Kupa Mi­hály és Surján László minisztereket, Kosáry Domokost, az MTA, Pungor Ernőt, az OMFB elnökét. A fórum minden bi­zonnyal fontos állomása lesz a felsőoktatásban is kibontakozott rendszervál­tozásnak. Intézménye válo­gatja, melyik meddig ju­tott el ezen az úton. A há­zigazda egyetem fejlesztési koncepcióját már az új tanév előtt letették az asz­talra, közel száz oldalba sűrítve egy esztendő mun­káját. Az egyes fejezeteket az intézmény különböző testületéinek vitája alapján dolgozták ki, s a koncep­ciót dr. Kocsis Károly rek­tor állította össze. FOLYAMATOS ÖNKÉPZÉS A magyar felsőoktatás általános fejlesztési célki­tűzéseinek megfelelően a GATE fejlesztési koncep­ciójának is alapvető ele­me az oktató-kutató mun­ka tartalmi és minőségi színvonalának, valamint az egyetemi alapfeladatok gaz­dasági hatékonyságának fo­lyamatos növelése. MÉRTÉKADÓ FORRÁS Részletesebben kifejtve, a gödöllői egyetemen úgy lát­ják, hogy á színvonalas egyetemi oktatás hagyomá­nyos céljai, a szakterület alapvető tudományos isme­reteinek elsajátítása és a szakma gyakorlásához szükséges készségek kifej­lesztése mellett egyre fon­tosabb a hallgatók tanulási, önképzési képességeinek, szóbeli és írásos kommu­nikációs, valamint gyors helyzetfelismerési és dönté- . si készségeinek erősítése. A tudományos és szakmai is­meretek rohamos bővülése következtében a korábban felhalmozott ismeretanyag tudására alapozott társadal­munk egyre inkább a fo­lyamatos önképzés társa­dalmává válik. Ezért ma már az egyetemi oktatás egyik alapvető minőségi követelménye az egész élet­re szóló tanulás módsze­reinek elsajátíttatása, az erre vonatkozó igény fel­keltése. Hasonló módon jelentős súlyponteltolódás tapasz­talható az egyetemi kuta­tással szemben támasztott követelmények és ezzel összefüggésben az egyetemi kutatás mindenkori minő­ségének megítélésében — olvashatjuk a koncepció bevezetőjében. Ma, a rend­kívül fejlett ipari kutatás és fejlesztés időszakában az egyetemektől a társadalom elsősorban azt várja, hogy az emberiség létét megha­tározó globális kérdésekben adjon a csakis interdiszcip­lináris formában művelhe­tő kutatás alapján minél konkrétabb új tudományos ismereteket. A gödöllői egyetemnek, mint az alkalmazott tudo­mányok területén működő társintézményeknek is, ele­mi kötelessége, hogy köz­vetlenül nyújtson szakértői segítséget a termelési fo­lyamatokban felmerülő, széles körű tudományos háttérismereteket igénylő problémák megoldásához — vélik a fejlesztési program kidolgozói. A gyakorlat ugyanakikor az egyetlen valóban mértékadó forrás, amely a hallgatók észre­vételein kívül az egyetemi oktatás folyamatos javítá­sához szükséges informá­ciókat szolgáltathatja. Nyitott szemmel A csodák kora EXPO. A Reform című hetilap november 7-i számá­ban megjelent Gödöllői kiáltás: Expót vállalunk! című cikk elolvasása után ismerősöm dühösen kifogá­solta az írás — szerinte — cinikus hangvételét. Fenn­tartásokkal értettem vele egyet, hiszen a szerző nem tett egyebet, mint leírta a világkiállításnak helyet fel­ajánló város előnyeit (kas­tély, amennyiben sikerül mielőbb helyreállítani, Ag- rocenter, valamint a fővá­ros közelsége, a jó közleke­dés). Egyetlen súlyos ellenérv­ként az illetékesek előítéle­teit és politikai megfonto­lásait említi, és ebben bi­zonyára igaza van. Ami ne­kem szemet szúrt, az a dr. Gémesi György fényképe alatti felirat volt: „Polgár- mester tervez, de a közvé­lemény és a közakarat mást mond ..Nem tu­dom, ki és hol végzett szé­les körű közvélemény-kuta­tást ebben a kérdésben, de egy biztos: az Expo ellen­zői és támogatói egyaránt hivatkozhatnak a velük azonos véleményen lévőkre, mint közvéleményre. Néhá- nyan fokozódó terhektől tartanak, mások lakóhelyük infrastrukturális fejlődését, újabb munkahelyek létre­jöttét remélik. Ez nem csu­pán a gödöllőiekre, hanem a körzet más településein élőkre is vonatkozik. De miért volt mégis any- nyira nyugtalanító a fent említett írás? Mert mon­datai végén túl sokat lát­tam abból a bizonyos há­rom pontból, melyek az előttünk közölt tényeket a bizonytalanság tejfehéren gomolygó ködébe burkol­ták. Ember legyen a talpán, aki ebben az olykor túl- Expo-nált viliágban világ­kiállítás-ügyben mindent tisztán lát. (...) AUTÓBUSZ. A Klapka úti és a máriabesnyői já­ratra egyaránt sokan vár­nak az autóbusz-állomáson. S mivel az élelmes menet­rendkészítők több esetben összeházasították a két já­ratot, amikor a Máriabes- nyő feliratú busz a másik felszállóhelyen áll meg, a két tömeg meglepődés nél­kül eggyé válik. A biztonság kedvéért va­laki megkérdezi a buszve­zetőt, vajon Besnyőre is kimegy-e. A sofőr a nem­leges válasz után még hozzáteszi: — Három-négy perc múlva a besnyői busz is megérkezik — sajnos, csúsznak a járatok... — Persze hogy csúsznak! — jegyzi meg egy utas dühö­sen. — Itt már mindegy, mikor és hová mennek a járatok! A még így is zsúfolt jár­mű elindul, félig megke­rüli a pályaudvar épületét. A forgalmi irodából kilé­pő intésére a sofőr fékez, és kinyitja a ajtót. — Vidd ki a járatot Bes­nyőre is! — hangzik az uta­sítás, és az utasok néme­lyike dühösen felmordul. HOLOGRAM. Hunyorog­va nézem a képet, és alig hiszek a szememnek. A fal síkjából egy távcső alakja kúszik ki a térbe. Akarva- akaratlan belepillantok, és a csodának még nincs vé­ge: a nem létező lencsék mögött elegáns hajó jelenik meg. Távolabb a szent korona csillog, a keskeny folyosón állatok, földi és űrjármű­vek igyekeznek kitörni a holofénykép szűkös dimen­zióiból. Ezek a lézersugár segítségével létrehozott al­kotások gyermeket és fel­nőttet egyaránt lenyűgöztek — a kiállítás a gödöllői művelődési központ soka­dik fantasztikus látványos­sága. S ma már az sem lehe­tetlen, hogy íróasztalom fiókját kihúzva újra és új­ra szemügyre veh essem a hologram nevezetű csoda egy darabkáját. —hiszi— MINDENKIT BEVONVA Az egyetemek működési hatékonyságának növelésé­ben egyre fontosabb szere­pet tölt be az iparban jól bevált stratégiai tervezés és menedzsment módszerek alkalmazása. Az egyetemi munka stratégiai tervezésé­nek alapja, hogy az egyete­mi irányítás minden szint­jén világosan fogalmazzák meg fejlesztési programjai­kat a vezetők, de azok vég­rehajtásában, az információ és kommunikáció minden eszközét felhasználva, az egyetem valamennyi polgá­rát vonják be. Az utóbbi bekezdésben talán a legfontosabb gondo­latokat fogalmazták meg, hiszen az egyetem is pénz­ből él. A Gödöllőn műkö­dő szervezeti egységek 1990-ben több mint egy- milliárd-kétszázmillió fo­rintot használtak fel. A hallgatók oktatására fél- milliárd forintot költöttek, fejenként 339 ezer forintot. Ezen adatok ismeretében is érthető, hogy a hétvégi fórum kiemelt témaköre lesz a felsőoktatás finan­szírozásának jövőbeli rend­szere. B. G. Hat év - nem jogerősen 16 órakor kezdődő tanács­kozás után 17 órától a mű­velődési házban közmeg­hallgatás lesz. A jövő évi költségvetés­ről tárgyal mai, csütörtöki ülésén a vácegresi képvise­lő-testület. A községházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom