Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
ferner mms, de gék a kilátások Ukrajnában terem a vecsési káposzta Kolhozelnökök is tagjai voltak a közelmúltban hazánkban járt ukrán parlamenti küldöttségnek. Vezető magyar politikusok jogadták őket, ellátogattak több mező- gazdasági nagyüzembe, hogy ismerkedjenek a hazánk gazdaságában zajló szerkezeti átalakulással, a magyar- országi privatizációval. A küldöttséget Szuhoj Vaszilij Vasziljevics, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának tagja, Ukrajna népi képviselője vezette, aki a tárgyalásokat követően a Parlamentben találkozott a sajtó képviselőivel. Elmondta, hogy élénken f-oglalkozlatja őket a magyar privatizációs és szövetkezeti törvény, valamint a magángazdálkodást segítő' törvények gyakorlati alkalmazása. Annyi bizonyos, jegyezte meg, hogy van mit tanulniuk hazánktól. Az ukrán, az orosz mezőgazdaság átszervezése nem pénzkérdés, hanem jóval inkább gazdasági szükségszerűség. Kérdésünkre, hogy elégedettek-e az eddig megalakult magyar—ukrán vegyes vállalatokkal — különös tekintettel a Kárpátalján működő kolhozok és a magyarországi, köztük Pest megyei, mezőgazdasági nagyüzemek között kibontakozó gazdasági kapcsolatokkal — igennel válaszolt. Viszont elismerte, hogy mind ez ideig nem sikerült igazi, nemzetközi mércével is mérhető piaci színvonalra emelni ezeket a kapcsolatokat; Éppen a kemény devizagondok, a fizetési nehézségek miatt. Ezért pillanatnyilag jószerivel csak barterügylet ékről van szó. Az ukrán politikus e kérdés kapcsán elmondta, hogy náluk változatlanul üresek az üzletek. Nemcsak a tokaji bor, hanem a legalapvetőbb élelmiszerek is a hiánycikkek listáját gyarapítják. Mivel országuk devizatartalékai rendkívül szegényesek, ezért az alakuló kft.-éknek, s egyéb gazdasági egységeknek a harterügyletek jelentik alapvetően a fizetési lehetőséget. Viszont szólt arról is, az ukrán parlament és a kormány mindent elkövet; hogy ezek a vegyes vállalatok pénzügyileg is megtalálják gazdasági számításaikat. Elmondta, hogy készül egy olyan lista, amelyen azoknak a cégeknek a neve szerepel, amelyek- a jövőben megkapják a működésükhöz nélkülözhetetlen pénzügyi támogatást. Náluk is van a magyar- országihoz hasonló külgazdasági kapcsolatok minisztériuma, amely Ukrajnában kizárólagos jogokkal rendelkezik. Ez a tárca dönti el, kinek, azaz mely cégeknek adnak ki vegvesvállalat-ala- pitási engedélyeket. Ä sajtóbeszélgetésben elhangzott az is, hogy tervezik szabad kereskedelmi övezet létesítését Kárpátalján, ungvári központtal. A közelmúltban rendezték meg Záhonyban azt a nemzetközi kiállítást és vásárt, amelyen 180 cég, vegyes vállalat állította ki termékeinek legjavát. Ezen a vásáron már bemutatkoztak a magyar—ukrán vegyes vállalatok is. Ukrajna felé orientálódik a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet is. Dobrovitz József, a közös gazdaság elnöke elmondta, hogy a több mint egymillió lakosú Ivanofrankovkban lehetőségük nyílik arra. hogy lízingügylet formájában komplett szárító, illetve káposztafeldolgozó gépsort telepítsenek. A szezon végén már a helyszínre szállíthatják a Vecsésen működő berendezéseket. Ezek helyébe rendkívül modern felszerelést kapnak nyugati cégektől, szintén lízing formájában. jlvanoi'rankovkban amerikai—osztrák pénzintézetek fogtak hozzá nagy kapacitású élelmiszerfeldolgozók beruházásaihoz. Az ő társaságukban lesznek a vecsésiek. A savanyú káposzta termelésére, valamint a káposztát és gyö- kérféleségeket feldolgozó üzem számára a már említett pénzintézetek jóvoltából 40 ezer hektárnyi termőterület is tartozik. Itt a vecsésiek káposztái fejlődhetnek majd. Egyébként a Ferihegy Termelőszövetkezet idén ritka eredményes gazdasági évet zárhat. Mivel Nyu- gat-Európában aszály pusztított, s az időjárás a káposztaféléket is megviselte. a kereskedők naponta kopogtatnak a szövetkezetnél. — Jelentős a forgalmunk. rrlondta büszkén Dobrovitz úr. — Naponta átlagosan 14-15 vagonnyi termékünk kelhet útra, és hat-hét kamion is áruval rakoltan hagyja el a feldolgozó üzem területét. Eddig hatmillió kilónvi káposztát dobozoltak, s még jócskán van lehetőség újabb szállítmányok indítására is. Ilyen gazdasági és piaci háttérrel érthetően optimistán tekinthetnek a jövőbe, a külpiacra, s természetesen Ukrajnára. Gyócsi László ÁLLATVÉDŐK AKCIÓBAN Hát nem tollasodunk? A héten a fővárosban tanácskozást tartottak a magyar tolltermelők, feldolgozók és konfekcionálok képviselői, hogy döntsenek a tollterméktanács megalakításáról. Szó esett ezen az összejövetelen a hazai tollágazat legfontosabb gondjairól és teendőiről is. Adám Ildikó, a Magyar Toliszövetség igazgatója, és Baradács László, a Hunga- vis Külkeréskedelmi Közös Vállalat osztályvezetője adott betekintést a termelés.- feldolgozás és a kereskedelem pillanatnyi helyzetébe. Ebből kitűnt, hogy a világ élvonalába tartozó magyar tollágazat az utóbbi két évben az export meny- n.viségót és árbevételét tekintve, számottevően visz- szaesett. Megbízható adatok szerint az elmúlt évben még 71 ezer tonna libát vá- sárőltak fel a hazai feldolgozóüzemek, idén jelzések szerint, legalább 20 ezer tonnával kevesebbet vesznek át. Az említettekből az derül ki, hogy egyre inkább letol- lasodunk, pedig változatlanul nagy üzlet a toliforgalmazás. A világpiacon a magyar tollat a kiváló minősége miatt kedvelik a vásárlók. Nagy rivális a lengyel kivitel, amely minőségben közelít a miénkhez. Ugyanakkor mennyiségben a kínaiak vannak élen a világpiacon. Ádám Ildikó szerint a konkurencia ellenére változatlanul elfogadható még a külpiaci pozíciónk. Tavaly mintegy 4 ezer tonnányit exportáltak a vállalkozók. A nagyobb gond jelenleg Őszi lehalászás A Hortobágyi Halgazdaságban folyik az 5500 ha össztőfelület lehalászása. Az idei haltermés hetven százaléka étkezési ponty, busa. amur és ragadozó. Ilyenkor a te- nyésztavakbói az összes ivadék, tenyéssz.- és étkezési állomány telelöhelyekre kerül. A ma még állami tulajdonú gazdaságban elkészült a vagyonértékelés is, és 1992-ben kerül privatizálásra a nyereséges halászat a támogatás pénzügyi feltételeinek a hiányában rejlik. Hat hónapig csak ráfizetés az állattartás, hiszen akkor kezdik tépni, majd levágni az állatokat. Ráadásul a legjelentősebb vásárlók közé tartozó Németországban és Svájcban az állatvédők jóvoltából olyan filmeket mutatnak be, amelyeken drasztikusan megtépett libák láthatók, s ezért bojkottra szólítják fel a vásárlókat. Ennek már most tapasztalható a hatása. Könnyen előfordulhat tehát, hogy csak 2—3 ezer tonna közötti lesz a tollfor- galmazás. A Magyar Toliszövetség igazgatója, a témához kapcsolódva elmondta azt is, hogy szegényes a kutatók, a lúdtenyésztéssel foglalkozó intézetek anyagi támogatása. Hazánkban, a GATE Babatpusztán működő lúd- tenyésztési kutatóállomásán is megnehezíti a tudományos munkát és a tenyésztést, ha a tolipiacon a jelenlegihez hasonló gondok tornyosulnak. Sajnos, a feketeleves még ezután következik. hiszen, ha akadozik a toliértékesítés, akkor tárolási gondok jelentkeznek. Ez pedig nem jó előjel a jövőre nézve. Gy. L. ÜFÄ HÉT HÍRE TÁVOLSÁG Lezajlott a Magyar Alapítványok Szövetségének közgyűlése. O Tárlat tekinthető meg Tatabányán 1956 röplapjaiból és plakátjaiból. 0 Konferenciát rendeztek Budapesten a magyar—-német kamarai együttműködésről. 0 Marcaliban felavatták Széchenyi István szobrát. • Nemzetközi orvostechnikai szakkiállításnak adott helyet Győr. • Kiállítás nyílt Szentesen Európai képörökségünk legszebb alkotásai címmel. 0 A hét híre az is, hogy Siófok volt a helyszíne a közlekedésjogi konferenciának. Meglepően hat leírva, de az az igazság, hogy sok tekintetben ma is azokon az utakon — azoknak az utaknak az akkori nyomvonalán — közlekedünk a megyében, amelyeket Mátyás király rendelete alapján építettek ki, illetve állítottak helyre, ö volt ugyanis az első, aki nem csak mondta, hanem írásban is lefektette az utak szerepét a kereskedelemben éppúgy, mint a terményeknek a biztos helyre szállításában. Mai fogalmakban gondolkodva, akár úgy is megfogalmazható ez. hogy Mátyás volt az első, aki felismerte az un. infrastruktúra. magyarul a háttérágazatok fontosságát. S ami még inkább figyelmet érdemel, nemcsak felismerte, hanem a kincstárból áldozni is hajlandó volt rá. A megyei utakat helyreállítani, illetve kiépíteni óhajtó rendelete ugyanis a költségeknek csupán egyharmadát hárította a megyei helyi hatóságokra, s a nagyobb részt, a kétharmadot a kincstárral fizettette ki. Szabályozta ugyanakkor azt is, kik és mi módon jogosultak az úthasználatra, az ún. útpénz szedésére, az utakat összekötő dunai hajóhida- kon a híd vám beszedésére. Közlekedni már akkor sem lehetett bizonyos jogi szabályozás nélkül, ahogyan költség nélkül sem volt ez megtehető. A jogtudomány ágas-bogas és régi-régi fájának egyik friss, mert néhány évszázados hajtása a közlekedésjog. Képet kaphatunk ennek a jogterületnek a fontosságáról, ha csupán a megemlítés erejéig is, de leírom: a megyében egy átlagos munkanapon a közlekedőknek a száma meghaladja a négy- százezret, az országos köz- utakból a főútvonalak járműterhelése itt a legnagyobb, amint á vasútvonalak esetében is itt a legjelentősebb az ún. menesztett szerelvényeknek a száma. A személy- és áruszállítás minden mozzanata egyben jogi mozzanat is, tehát a közlekedésjog az a keret, amely megszabja ennek a tevékenységnek a törvényes mozgásterét, azaz a résztvevők jogosultságait és kötelezettségeit. Ismeretesek voltak már az ókorban is közlekedésjogi előírások, ám a tényleges és nagymértékű lépéseket hazánk esetében az 1825—1827. évi országgyűlési határozatok tették meg tizenhárom „országos út" (ebből nj-olc a megyén át vezetett) kijelölésével, jogi helyzetének, karbantartásának és seregnyi más jellemzőjének törvénybe foglalásával. A vasút esetében ez a kezdet az 1836. évi XXV. törvénycikk. A technika fejlődése egyben táplálója volt a közlekedésjog- nak is, mert hiszen alig több, mint egy évszázada a megye területén mindössze 28.5 mérföldet tett ki az állami utaknak a hossza, ám az 1904. évi XIV. törvénycikk alapján már ennek a tízszeresével kellett számolniuk a hatóságoknak. A távolsággal küzdő ember: közlekedő. A technika mérsékelte a távolságokat, mert csökkentette a megtételükhöz szükséges időt. A gépkocsi, a repülőgép a század tömegterméke, azaz a közlekedésjognak (és benne a fuvarozási jognak) egyre inkább egy tömeges tevékenység feltételeivel és felelősségével kellett és kell számolnia. Elég, ha megemlítem: a megyében átlagosan naponta hat olyan közlekedési baleset történik, amely személ.ysé- rüléssel jár, az érintetteknek a száma pedig közepes község népe, hiszen évente háromezer felett van. Eldönteni, ki, mi volt a hibás, csakis a jog alapján lehet, amint a vasúti, a vízi, a csővezetékes stb. szállításoknál is a jogszabályok jelölik ki az érintett felek mozgásterét. Mesebe ülő történetek érzékeltetik — az Albertir- sa határában elefánttal!!) ütköző személygépkocsitól a vasúti hűtővagonban megfagyott potyautasig —, milyen képtelen helyzeteket teremt a távolság legyűrése közben az ember. S éopen ez, az ember a lényeg. Ö teremti meg a jogi kereteket, és ő az, aki átlép azokon . .. A közlekedés mindennapjainknak ma már közönségesen egyszerű, szokványos része, amint a közlekedésjog nemkülönben. A jog- tisztelet azonban a közlekedésben sem tartozik a szokványosán egyszerű magatartások közé. Mészáros Ottó Katasztrófaelhárító csoportokat szerveznek Hivatásos szakemberek — mentőorvosok, altatóorvosok, tűzoltók, nyomkeresők, hegyi és barlangmentők, valamint könnyűbúvárok — bevonásával úgynevezett katasztrófaelhárító, gyors- beavatkozó munkacsoportokat szervez a Magyar Vöröskereszt — tájékoztatta pénteken az MTI-t Légrády Eszter szóvivő. Magyarországon ez az első alkalom ilyen csoportok szervezésére, de — hangoztatta a szóvivő — a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája is csak kevés katasztrófaelhárító alakulatot tart nyilván. A katasztrófaelhárítás, az áldozatok felkutatásának és a túlélők kimentésének hazai és nemzetközi tapasztalatai ösztönözték arra a Magyar Vöröskeresztet, hogy hazánkban is létrejöjjenek ilyen munkacsoportok. Ezeket a négy órán belül bárhová elindítható, önkéntes alakulatokat elsősorban külföldön vetik majd be — mondotta Légrády Eszter —, de az esetlegesen hazánkban bekövetkező elemi vagy egyéb csapások elhárításában is segédkeznek majd. A katasztrófaelhárító munkacsoportok csak szakmájukat professzionális színvonalon művelő, összeszokott szakemberekből állhatnak. A mentőszolgálat főorvosa, dr. Andies László irányításával és a társszervezetek szakmai támogatásával hamarosan megkezdik a 11 tagú munkacsoportok speciális kiképzését. így a magyar katasztrófaelhárító alakulatokat a Liga valószínűleg már tavasszal bejegyezheti.
