Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám
Harcok és halottak Horvátországban Egy hónap alatt a második Tűz Cs Vukovár környékén péntekre virradóra újabb harcok voltak, a hadsereg csütörtökön a késő esti órákban légitámadásokat hajtott végre a város fontosabb célpontjai ellen. A repülőgépek lőtték a rendőrállomást és a városi atombunkert is, ahol fegyver- és lőszerkészleteket tárolnak. A hadsereg azt közölte, hogy a harcokban a horvát erők vegyi fegyvert is bevetettek, s az több súlyos sérülést okozott. A sebesülteket a belgrádi katonai kórházba szállították. Újvidéken közölték, hogy július közepe, vagyis a horvátországi harcok kiéleződésének kezdete óta a Dunából 40 holttestet fogtak ki. Az áldozatokat megkínozták, voltak, akiket élve dobtak a vízbe. Slobodan Milosevic szerb elnök csütörtökön ismét elutasította az Európai Közönségek Jugoszláviával kapcsolatos javaslatát. Henry Wijnaendts nagykövettel, az EK miniszteri tanácsának megbízottjával folytatott megbeszélésén azt hangoztatta, hogy Szerbia olyan állásfoglalást vár a tizenkettektől, amely minden érdekelt felet figyelembe vesz, s egyenlő elbírálásban részesít. Már nem teljesen elutasító állásfoglalást tett közzé a jugoszláv elnökség szerb szárnya a hágai dokumentum harmadik, javított változatával kapcsolatban. Az elnökség ismét teljesen független sátust követelt a horvátországi szerbek — mint nemzet — számára, viszont ugyanezt a jogot megtagadja a többi néptől, amelyek így csak a kisebbségi státusban maradhatnának még akkor is, ha az adott körzetben többséget alkotnak. Szerbia nem ismerné el a különjogokat a szerbiai horvátok esetében sem. A hágai dokumentum elfogadása mellett érvelt Slobodan Milosevic szerb elnökhöz küldött nyílt levelében Vük Draskovic, a megújhodási mozgalom elr---------------------------------------------------nőké. Állásfoglalásában rá- mutott arra, hogy a hágai okmány nem jelent pusztulást Szerbia és a szerb nép számára, csupán Milosevic politikájának kudarcát jelentené. A horvát—szerb háború kirobbanása óta először horvát erők pénteken be- szivárogtak Szerbia területére, és felrobbantottak egy hidat, s elvágták a telefon- kábeleket. Az AFP a jugoszláv hír- ügynökségre hivatkozva számolt be arróiy hogy a horvát fegyveresek a horvát és a boszniai határtól néhány kilométerre szerb területen a Morovic és Ja- mena nevű teíeoülések közötti út egy hídját robbantották föl. ★ A budapesti jugoszláv nagykövetség közleménye A miniszterelnök úr meghívására 1991. október 30-án Barcsra utaztunk, s ott, a helyszínen a következükről tájékozódtunk: 1. A bombázás megtörtént. 2. A helyszínen arról tájékoztattak bennünket, hogy 1991. október 27-én 20.45 órakor a jugoszláv határ irányából érkező sugárhajtású repülőgépet észleltek. A repülőgép leszórta a gránátokat, majd a jugoszláv határ irányában távozott. 3. A helyszíni megállapítás szerint a megtalált kazetták, illetve grnnáttartá- lyok svéd gyártmányúak. Mindehhez a következőket szeretném hozzáfűzni: a) a jugoszláv néphadsereg hadifelszerelésében nincs és soha nem is volt ilyen, svéd származású hadianyag; b) a bombázás időpontjában, 1991. október 27-én 19 és 23 óra között a helyszínen a jugoszláv néphadseregnek nem volt repülőgépe. Az egész ügyet mielőbb tisztázni kell. Szükség van szakértői vizsgálatra (vegyes bizottságra). A mi érdekünk is a teljes igazság megállapítása. Tűz ütött ki pénteken a •csernobili atomerőmű egyik használaton kívüli reaktorában, de a TASZSZ jelentése szerint radioaktív szivárgás nem történt, és senki sem sérült meg. A lángok, amelyeket az erőmű saját tűzoltósága oltott el, az egyes számú reaktor generátortermében csaptak fel, amikor kigyulladt az Ha Erich Honecker nem tér vissza önként Moszkváitól Németországba, Oroszország a deportálás lehetőségét sem zárja ki — jelentette a Bild című lap szombati számában Nyikolaj Fjodorov, Oroszország igazságügy-minisztere, aki szerint biztosítani kell. hogy a volt pártvezető német bíróság elé kerüljön. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben Németország vissza akarja kapni Erich Honeckert, Oroszországhoz kell fordulnia. tekintetbe véve az új halalmi viszonyokat. Fjodorov a pénteken előzetes jelleggel ismertetett Ezt a közepén tervszerű munkálatod miatt. A világ eddigi legsúlyosabb atombalesetének helyszínén októberben már volt egy komolyabb tűzeset, amely miatt ki kellett kapcsolni a kettes számú reaktort. laszolt Klaus Kinkel német igazságügy-miniszternek arra a minap elhangzott kijelentésére, hogy a német kormány •— bár Moszkva és Bonn között nincs kiadatási egyezmény — közvetlenül a.kiszök.tetés után hivatalosan és írásban kérte: a szovjet kormány járjon el Erich Honecker visszaadása érdekében. Fjodorov üzenetének lényege: most már nem a szovjet, hanem az orosz kormányzati szervekhez kell fordulni, bár egyes német hivatalos személyeknek, köztük Kinkéinek az a meggyőződése,- hogy Hone- cker ügyében a döntést, ha lesz döntés, Mihail Gorba- csovnak kell kimondania. interjúban közvetetten váüüiföldü események — : egy mondatban Németország „külpolitikai tétovázásának . levetkőzéséf’ sürgette pénteken Münchenben elhangzott előadásában Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A Az oroszországi parlament pénteken óriási többséggel jóváhagj'ta Borisz Jelcin elnök programját, amelynek célja, hogy az orosz gazdaságot gyorsan piac- orientálttá változtassák. A George Bush amerikai elnök csütörtökön este a texasi Houstonban az 1992-es elnök- választási kampány első rendezvényén vett részt. A Varsóban nyilvánosságra hozták az október 27-i parlamenti választások hivatalos végeredményét, amely szerint Tadeusz Mazowiecki volt miniszterelnök pártja, a Demokratikus Unió lett az első, és G2 helyet szerzett a szejmben. A Vasárnap megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Észtországból — jelentette a Krasznaja Zvezda pénteki számában. A A gazdasági közösséget alkotó nyolc volt szovjet köztársaság miniszterelnöke pénteki tanácskozásán Ivan Szllajevet jelölte az új szövetségi kormányfői tisztségre. Az orosz kormány dönt Honeckert deportálják? égjük kábelköteg, reaktort október kapcsolták ki, karbantartási A LEGESÉLYESEBB JAVASLAT. Jövő csütörtökön Róma csúcsértekezlet színhelye lesz. Az Észak- atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) tartozó 16 tagállam legfőbb vezetői ülnek össze az olasz fővárosban, hogy megvitassák, mi történjen azután, hogy immár végérvényesen megszűnt a hidegháború és eltűnt a harmadik világégés korábban oly reális fenyegetése. A történelmi változások folytán egyetlen katonai szövetség létezik immár a Grönlandtól Szicíliáig, illetve San Francis- cótol Frankfurtig terjedő óriási térségben, s a támaszpontok, a fegyverkezés radikális csökkentései, a csapatkivonások és a leszerelés egyéb intézkedései folyamatban vannak. De — mint az eseményekből világossá vált — a NATO- ra, ha módosított szerepkörben, ezután is szükség lesz. Egyrészt azért, mert a Varsói Szerződés megszűnése nyomán, és a szovjet birodalomban kialakult zavaros helyzet következtében a nukleáris fegyverek ottani ellenőrzése kockázatokat rejthet. Másrészt az etnikai viszályok új válság- övezeteket teremtenek, s a hadseregek kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. Túl ezen a kritikus gazdasági állapotok, amelyek éhínségbe VILÁGPOLITIKÁI FIGYELŐI MILYEN ÚJ SZEREPVÁLLALÁS? A NA T0-csúcs előtt Hágai tervezet a jugoszláviai rendezésre torkollhatnak, szintén veszélyt idézhetnek elő. Ezért érthető* ha a NA- TO-tól a rendszerváltásban legnagyobb utat megtett közép-kelet-európai demokratikus kormányzatok azt remélik, hogy valamilyen megoldást talál biztonsági gondjaikra, tekintve, hogy a kontinensünkön kialakult új válságövezet határán terülnek el. Hazánk miniszterelnöke, Antall József, ennek a kívánságnak adott hangot e héten, amikor felszólalt a 16 külügyminiszternek az atlanti csúcsot megelőző tanácskozásán. A vészé Vez- tetett térség országai nem kergetnek illúziókat. Tudatában vannak, hogy sem tagságuk a NATO-ban egyelőre nem kerülhet napirendre, sem pedig az, hogy a 16 atlanti állam különleges formális garanciákat vállaljon irányukban. De arra — úgy vélik — joggal tarthatnak igényt, hogy a római csúcson felvetődjön az, hogy a 16 tagállam az alapokmány előírásainak módosításával a volt atlanti térségen kívül is védelmet nyújtson, ha ez szükséges. Még inkább szeretnék minimumként annak a német—amerikai javaslatnak az elfogadását, amely egy leendő Északatlanti Együttműködési Tanács keretében, rendszeres miniszteri találkozók létrehozásával, a NATO és a kelet-európai országok közötti kapcsolatokat intézményesítené. HATÁRIDŐ KEDDIG. Horvátország már ismert harcterein a héten is tovább dúlt a polgárháború, s a barcsi bombázás figyel- -meztetett arra, hogy mily veszélyekkel jár a rendezés elmaradása. Ez is késztette nyilván az Európai Közösség hord Carrington elnöklete alatt munkálkodó békeértekezletét, hogy újabb, imár harmadik tervezetet dolgozzon ki a jugoszláviai polgárháború politikai rendezésére. Ez az okmány figyelembe vette Milosevics szerb vezető ellenvetéseit, s a korábban már javasolt laza államszövetségben szorosabb intézményes együttműködést irányoz elő a hat tagköztársaság között. Különösen a dokumentum gazdasági részeibe építettéi; be Szerbia korábbi észrevételeit. Szerbia keddig kapott haladékot, hogy elfogadja a tervezetet. (A többi öt tag- köztársaság már az előző tervezettel is egyetértett.) Ha a válasz elutasító lesz, megkezdődnek a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciók, amelyek elsősorban az energiahordozók hiányában jelentkeznek majd. A tizenkettek azt remélik, hogy Szerbia most nagyobb készséget mutat a polgárháború rendezésére. A MADRIDI NYITÁNY UTÁN. Befejeződött a közel-keleti békeért.ekezlet megnyitó része, amelyet leginkább a nyilvánosságnak szánt propagandacélokat szolgáló beszédek jellemeztek. Most majd a kétoldalú, kulisszák mögötti alkudozások kezdődnek az izraeli küldöttség és az egyes arab delegációk között. Ezek — tekintve, hogy a jelenleg megszállt területek jövőjéről van szó, bizonyára hosszadalmasak lesznek és nemegyszer tűnik majd úgy, hogy a megegyezés szinte lehetetlen. Az ilyen nyitányoknál azonban törvényszerű, hogy mindkét fél hajthatatlan- ságot tüntet fel, s maximálisra emeli igényeit. Az a tény azonban, hogy a korábban csak katonai megoldásokban gondolkodó volt ellen felek tá rgy alóasztal- hoz ültek, már önmagában is biztató fejlemény. Árisuj István j Szabod Gy orgy a kisgazda-ügyről Szabad György házelnök csak a sajtóból értesült Torgyán József leveléről, amelyben a kisgazda pártelnök állítólag arra kéri őt: érvényesítse a házszabály előírásait, és a Kisgazdapártból kizárt képviselőknek a függetlenek padsoraiban biztosítson helyet. Erről Szabad György számolt be szokásos péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. A házelnök szokása szerint megfontoltan nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy ha a levél csakugyan megérkezik, az abban foglaltakat alaposan mérlegelni fogja. Mindenesetre már most jelezte, hogy a frakcióhoz való tartozás ügyében a képviselőcsoport, vezetéséhez fordul mint autentikus testülethez. Nagy figyelemmel kíséri ugvanis a pártok vezetőinek nyilatkozatait, azonban a törvényhozás munkájában az Országgyűlés tisztikarának és a képviselőcsoport választott vezetőinek érintkezését tekinti elsődlegesnek. ★ A Független Kisgazda- párt elnöksége pénteken úgy határozott, hogy Oláh Sándor országgyűlési képviselőt „a párt tagjai és a frakció soraiból kizárja’’ — hangzik az a Szabad György házelnöknek Tárgyán József pártelnök aláírásával pénteken eljuttatott levél, amelyet az elnökség rendkívüli ülése után összehívott — szintén rendkívüli — sajtóértekezleten osztottak ki az újságíróknak. Az indoklás szerint a képviselő csütörtöki — az MTI munkatársának adott — nyilatkozatával ,.önmagát zárta ki a pártból”. mivel az országos vezetőség szerdai határozataival „nyíltan szembeszegült". Diáktüntetés Péntek délelőtt a Parlament előtt lüntettek a Magyar- országon Tanuló Külföldi Diákok Egyesületének tagjai. A több száz fiatal a faji megkülönböztetés mindjobban szaporodó jelei ellen tiltakozott. Küldöttségük Szabad György házelnök segítségét kérte, m.ert a felsőoktatási intézményeinkben tanúié külföldi diákokkal szemben megerősödött és egyre gyakoribb a bőrfejűek támadása. Szabad György ezért felkéri az Országgyűlés emberi .jogi bizottságát és az önkormányzati bizottságot az ügy kivizsgálására, ugyanakkor a konkrét esetek kapcsán rendőrségi vizsgálat indulhat Önmaguk nagykereskedői (Folytatás az 1. oldalról.) igent mondanak-e a csatlakozásra, még nem minden feltételt ismernek. Kérdéses az is, hogy a tervezett jövő év eleji indulást tartani tud.iák-e, hiszen ahhoz megfelelő tőke és szakemberek kellenek. Egyelőre a csatlakozás mellett voksolnak Cegléden a Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ- nál, ahol Sárik Jánosné elnök asszony szerint a nyugati módszerű kereskedéssel versenyképesebbek lehetnének a piacon. A Vác és Környéke ÁFÉSZ-nél még nem döntöttek arról, hogy csatlakoznak-e a közös beszerző és értékesítő rendszerhez. Fejes Pálné kereskedelmi főosztályvezető elmondta, hogy jövő héten ül össze a vezetőség, amikor majd tárgyalnak e kérdésről. A főosztályvezetőnő hozzátette, az utóbbi időben már maguk is hozzászoktak ahhoz, hogy az alapvető élelmiszereket közvetlenül a gyártótól szerezzék be, s csak apróbb dolgokat rendelnek a Füszérttől. A döntés tehát az ÁFÉSZ-ek kezében van. tíz nap múlva kiderül, lesz-e nagykereskedelmi hálózat, amelynek létéből a szövetkezeteken kívül remélhetőleg a vásárlók is profitálhatnak majd. H. É.
