Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
I Azzal mindenki tisztában van, hogy a piacgazdaság, azaz a tulajdonosi verseny életre hívásának . elengedhetetlen . feltételé új tulaj- dönreform, a tulajdoni viszonyok átalakítása. Ám az állami tulajdon szerepének visszaszorítása, a. magántulajdon és a korszerű közösségi tulajdoni formák meghatározó szerephez juttatása a gyakorlatban nagyon rs bonyolult. Alapvető kérdés. hogy miként lehet a jórészt formálissá vált ál- iami tulajdont a vállalatok többségében kiiktatni, magán-, illetőleg közösségi tulajdonra váltani. Ezek a kérdések a köny- nyüiparban, kiváltképp a textiliparban talán nagyobb hangsúlyt kapnak, mint más iparágakban. Hogy miért van ez így, arra a magyarázat kézenfekvő. A mintegy 125 milliárd forint értékű fogyasztási cikket előállító, és 180 ezer dolgozót foglalkoztató ágazat a magyar ipar átlagánál is nehezebb helyzetben van. Az e területen dolgozó cégeket sokkszerűen érte a KGST- piacvesztés. Korábban egy- egy nagy textilipari vállalat termelésének szinte teljes egészét a Szovjetunióba vagy más szocialista országba exportálta, onnan kapta a nyersanyagot, onLEGJOBB, HA A VÁLLALAT Privatizáció a textiliparban nan vásárolta a gépeket, oda szállította a készterméket. Csakhogy amikor megpróbálta termékeit a nyugati piacon is értékesíteni, azonnal kiderült: e cikkek ott eladhatatlanok, vagy csak akkora árengedménnyel értékesíthetők, ami eleve veszteségessé teszi á termelést, A KGST- piacvesztés tehát drasztikusan jelzett: a textil-, ruházati ipart vagy le kell építeni, vagy pedig sürgősen korszerűvé kell alakítani. Ráadásul a belföldi kereslet az életszínvonal süly- lyedése folytán ugyancsak csökkent. A textiliparban a termelés csökkenése meghaladja az ipari átlagot. Tény az is, hogy a textil-, ruházati iparról az ország nem mondhat le, hiszen az elsősorban nőket foglalkoztató, viszonylag kis tőkeigényű cégek munkalehetőséget kínálnak számos településen, szerte az országban. Az látszik, hogy a textiliparban tapasztalható leépülés spontán folyamat, nem közömbös azonban, hogy milyen szelekció mellett zajlik. Van remény a kiútra, mert a külföldi tőke érdeklődése élénk a szakma iránt. Az ipar átlagánál nagyobb mértékben áramlott be külföldi tőke a ruházati és a textiliparba. A textilruházati iparban 917 cég tevékenykedik, közülük 169-ben van jelen valamilyen formában külföldi működő tőke. Ez azt jelenti, hogy az összes vagyon 6,6 százalékát működteti a külföldi töke a szakágazatban. Ha összehasonlítjuk ezt az arányt az iparéval, amely 3,8 százalékos, kiderül: a textil-, ruházati ipar jól áll a privatizációban. A szakma jövőjét azonban mégis az határozza meg, hogy sikerúl-e felgyorsítani a már elkezdett folyamatot, továbbra is megtartja jó pozícióját a privatizációban. A CSALÁDOT NEM MUSZÁJ OTTHON HAGYNI ft\\\\\\\\\\\\ vXXXXXXXXXXXXV^XXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV XXXXX\XXXXXXXXXXVV\N.VXXXXVXXXXXXXXXXXXV»XX xxxxxi Zánkai vegyes tál A hajdani legendás zánkai úttörőtábor, a régi rendszer legnagyobb üzemszerű nyaraltatásának mintapéldánya, lényeges átalakuláson ment át az utóbbi idő- . ben. Igaz, hogy a gyerek vendegek elmaradása, a díjemelés, a ráfizetés reme miatt, de végső soron mégiscsak egyre szélesebbre tárja kapuit a mindenféle érdeklődési körű és életkorú pihenni vágyók előtt. Régi arculatából mindössze annyit igyekszik megőrizni, hogy elsősorban az ifjúsági rendezvényeknek és a fiataloknak ad helyet, de ezentúl nem zárja ki a korábban száműzött középiskolásokat, tanárokat, szülőket és családokat sem. Az engedékenység persze elsősorban gazdasági kényszerből, a fizetőképes kereslet csökkenéséből fakad, de nem kis szerepe van benne a rendszerváltás nyomán kezdődött demokratizálódásnak, liberalizálódásnak Idén májustól szeptemberig csaknem 24 ezer magyar nyaralt a zánkai gyermeküdülő-központban, s köztük szép számmal voltak Pest megyeiek is. Rajtuk kívül háromezer külföldi pihent náluk. Az iskolák már megszokták, hogy Zánka időről időre elküldi nekik üdülési programjait, amelyeket a tanárok ismertetnek a diákokkal. Ugyancsak az iskolák postázzák Zánkára a diákok jelentkezési lapjait, mivel a tábor Pest megyében más közvetítő csatornát — például az ifjúsági szervezeteken keresztül történő szervezést — egyelőre nem használ ki. Az ország tizenkilenc megyéje közül néhányban — Pest megye sajnos, közéjük tartozik — továbbra is csak a tanárok intézik a „zánkázás"-t. Holott a művelődési házak és a volt úttörőházak átalakulása közepette igen hasznos lenne ezeket az intézm 10 ményeket és az ifjúsági és társadalmi szervezeteket —• cserkész, úttörő, PEDISZ, Fidesz stb. — is bevonni a programok népszerűsítésébe. A zánkai nyitás másik jele, hogy ezentúl nem kizárólag a nyári vakációban, hanem egész évben fogadnak vendégeket. Persze nem vita tárgya, hogy a diákok fő szezonja továbbra is a nyár marad. De emellett még ott a téli és a húsvéti szünet, amelyet eddig nemigen használtak ki sem a fiatalok, sem a tábor, sőt a közbeeső hónapokban is akadhatnak olyanok, akik igénylik az egész éves nyitva tartást. Azoknak, akik csupán egy kis hétvégi kiruccanásra vágynak, a tábor „balatoni hétvége” programja a legmegfelelőbb. Ez azoknak is ideális, akik egy-lcét napos csoportos találkozókat, konferenciákat akarnak szervezni, de nem tudják, hol legyen a helye. Sőt azoknak is kitűnő lehetőséget ad a hétvégi kikapcsolódásra, akik péntek délutántól vasárnapig csupán a tópartra vágynak. Zánka másik újdonsága, a „zöld iskoia”-program. amely minden szempontból elérhetőbb a szegényebbeknek is. Ez öt-, hét- és tíznapos pihenési, szórakozási, tanulási lehetőségeket kínál főleg olyan iskolai csoportoknak, amelyek valamilyen módon a természettel akarnak ismerkedni. Nekik tizenkét- féle programot állított össze a tábor. Fájó, hogy ennél sakkal költségesebbek a tábor számítástechnikai, videós és nyelvi programjai, némelyik tízezer forintnál is többe kerül. De még ez is megéri olyan fiataloknak, átképzéssel küszködő nyelvszakos tanáriknak, nyelvvizsgára készülőknek, külföldi munkavégzés előtt társalgási szintet elérni kívánóknak. akik a kellemeset össze kívánják kötni a hasznossal. Pest megyében az iskolák már megkapták a téli és tavaszi zánkai ajánlatokat. Érdemes tehát odafigyelni erre a viszonylag olcsó pihenési lehetőségre, mert sajnos a nyári családos üdülés mind elérhetetlenebb vágyálom gyereknek. szülőnek egvaránt. K. K. A textil-, ruházati ipar előtt is több út kínálkozik a privatizációban. Az egyik a vállalati kezdeményezésű, azaz a spontán privatizáció útja. A másik megoldás a privatizáció központilag vezérelt, úgynevezett aktív privatizációs modell keretében történő tulajdonváltás. A harmadik lényeges privatizációs forma a befektetői kezdeményezésű privatizáció, vagyis amikor külső fél jelentkezik a tulajdonost megtestesítő Állami Vagyonügynökségnél, hogy az általa kiválasztott céget vagy annak egy részét megvásárolja. A textil-, ruházati iparban ez a forma meglehetősen gyakori, hiszen a korábbi szerény, de mégiscsak meglevő bérmunkakapcsolatok során a vállalatok.kapcsolatba kerültek a nyugati cégekkel. Ennél is járhatóbb azonban a legújabb privatizációs út, vagyis a vállalati kezdeményezésű, egyszerűsített modell. Az önprivatizáció lényege a textil-, ruházati iparban sem más, mint másutt, vagyis a meghatározott nagyságrendű vállalatok az ÁVÜ által kijelölt szakértő cégek közreműködésével közvetlenül alakulhatnak át. A textil-, ruházati ipart azért érinti ez a forma a legerőteljesebben, mert mostanra széthullottak a nagy trösztök, és a jelenlegi vállalatok megfelelnek a kritériumnak, nevezetesen: vagyonuk és termelési értékük nem haladja meg a 300 millió forintot, a foglalkoztatott létszám pedig a 300 dolgozót. A tapasztalatok azt mutatják, a külföldi tőke elsősorban Olaszországból, Ausztriából és Németországból jött a szakmába. Tény az is, hogy Nyugat- Európában pang a textil- ruházati piac. Mindez ösztönzi a szabad tökét a kelet-európai beruházások gyorsítására. A lehetőséget viszont nekünk kell kihasználni. M. G. A dzsungel törvénye Aki Moszkvában autói akar vezetni, annak erős idegekre van szüksége cs jó biztosításra, mert a szovjet metropolis utcáin a dzsungel törvénye uralkodik — mindig az erősebb érvényesül. A legtöbb autós szemlátomást teljesen feleslegesnek tartja a KKÉS/-táblákat és az úttesteken látható jelzéseket. A villámgyors sávváltozla- tás, természetesen indexelés nélkül, éppen úgy mindennapos, mint a gyalogosokkal szembeni kíméletlenség. A lakott helyeken kötelező 60 kilométeres sebesség- korlátozást csak idősek és aggályoskodók tartják be. Ha dugó keletkezik egyirányú utcában, egyszerűen megfordul az autós. Egyes vezetők semmi kivetnivalót nem találnak azon, ha a járdán vagy a szemközti sávban előznek. Hivatalos adatok szerint az utóbbi években Moszkvában jelentősen emelkedett a közlekedési balesetek száma, ami az időnként fellépő teljes forgalmi zűrzavar mellett igazán nem meglepő. 1991 első kilenc hónapjában több mint ötezer közlekedési baleset következtében 756 ember vesztette életét, és ötezernél többen megsérültek. Ami pedig a gépkocsik károsodását illeti, nos, alkatrészek csak nehezen szerezhetők be, és az autószerelő mű-i helyek mindig zsúfoltak. Ha szép az idő, a moszkvai autós szélvédőtörlő nélkül közlekedik. Amikor aztán hirtelen elered az eső, szinte egész Moszkvában leáll a közlekedés, az emberek kiugrálnak a volán mögül, és sietve felszerelik a törlőket a szélvédőre. A külföldi számára igencsak nehéz megszokni, hogy a moszkvai autósok koromsötét éjszakában is csak c városi világítást használják Így aztán néhány déréi nyugati, aki megkísérli hogy hasonlóvá váljék t bennszülöttekhez, s hogj ráadásul a milíciával sí kerüljön összeütközésbe, t városban festői rendetlenséggel elszórt lyukakban köt ki, s az eredmény nemritkán tengelytörés. A moszkvai útépítők esztendők óta hasztalan próbálnak megbirkózni azzal : problémával, hogy mikénl hozzák egy szintbe útke- resztezéseknél a villamossíneket és az útburkolatot Így aztán az autósok as ilyen keresztezéseken legfeljebb tíz kilométeres „sebességgel” hajthatnak át. A Kreml „fejesei” részére még mindig létezik egy külön sáv a moszkvai főútvonalak közepén. Azelőti senki sem merészkedett ebbe a sávba, amelyet a mili- cisták a legnagyobb szigorral szabadon tartottak. A peresztrojka és a glasznosztj beköszöntése óta azonban a moszkvaiak öntudatosabbak lettek, és „a nagyfejűektöl" való félelmük szemlátomást szűnőben van. A fenntartott középső sávot, legalábbis egyes útszakaszokon, ma már válogatás nélkül használja bárki. „Hülye falvak” Kínában Hunan kínai tartomány egészségügyi hatóságai három „hülye falut” találtak, amelyekben nagy számban élnek szellemi fogyatékosok, akik a rokonházasságok következtében váltak azzá —, jelentette egy családi lap. Az elvégzett felmérések kiderítették, hogy a három faluban a szellemi fogyatékosok száma háromszorosa a szintén több rokonházasságot felmutató falvakban élő szellemi fogyatékosok átlagának. A „Vang család faluja” elnevezésű településen az ötszáz lakos mintegy felének szellemi színvonala alatta marad az átlagosnak, ötvennyolcán pedig teljes szellemi fogyatékosak. Szakemberek véleménye szerint a három „hülye falu” -ban ma is elevenen élő szokások elmaradottak és tudománytalanok, s ez a legfőbb oka a közeli rokonok közötti házasságoknak, Az Uletékes hatóságoknak figyelmet kell fordítaniok az ilyen „hülye falvak” megreformálására — szöi gézi le a kínai családi lap. RT. LETT A MAMUTCÉGBŐL A belföldi vevő sem mostohagyerek Keresve sem találhatnánk nagyobb közhelyet a következő — minduntalan elhangzó — állításnál: „Az iparág válságban van!” Ezt mondják szinte mindenütt, ahol az érintettek gazdálkodása a téma. Sztereotípiává sokasodott már a magyarázatok egyike, a keleti piacok beszűkülésével való példálózás is. Csakhogy közhely ide vagy oda — mégiscsak ez az igazság, s a helyzettel való őszinte szembenézés után csak egy következhet: a jövőbeni kibontakozás irányainak meghatározása, vagyis áz útkeresés. Ebben a „cipőben” jár a nemrég részvénytársasági formát öltött élelmiszer-kereskedelmi nagyvállalat, a Hungarovin is, és gondjait csak szapo- rázza, hogy a szőlőtermesztő partnergazdaságok túltermelési válsággal küzdenek. — Az elmúlt években már sejtem lehetett a mostanra valósággá vált gazdasági változásokat — állítja ár. Kiss László, a Hungarovin Ipari és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. — Any- nyit mindenképpen, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi árué a jövő. így a termékeink nagy részét befogadó szovjet piac összeomlása és az NDK egykori megrendeléseinek kiesése ugyan beláthatatlan nehézségeket okoz nekünk, de egyben abba az irányba is ösztönöz, amerre egyébként is elindultunk már. Tehát az igényesebb piacnak megfelelő termékszerkezetet igyekszünk kialakítani, s közben fel kellett hogy értékeljük a belföldi piac jelentőségét is. így telepítettek korszerűbb pezsgőalap- és borszőlőfajtákat saját és partnergazdaságaik kertészetébe, így honosítottak meg olyan, a világon ma is a legkorszerűbbnek tartott borkészítési, borkezelési technológiákat, köztük az országban egyedülállókat is, amelyek hozzásegítették a Hungarovint ahhoz, hogy a megmaradt piacokon növeljék az értékesített italok mennyiségét, a vevőkörük folyamatosan bővüljön, Kanadától Dél-Koreáig. Nem kezelhetők többé mostohagyerekként a belföldi megrendelők sem. Az idehaza eladott pezsgők mintegy 60 százalékát ők forgalmazzák. Ez a közelgő szilveszteri ünnepek előtt bőven ad munkát mindenkinek. A palackos borok belföldi összmennyiségé- ből való 10 százalékos részesedésük viszont bizonyára könnyen növelhető, ha jobb minőségű árut újszerű szemlélettel párosulva tudnak kínálni a kiskereskedelemnek. — Ez a legfontosabb törekvésünk — állítja Tóth Lászlóné, az rt. belkereskedelmi szervezetének üzem- igazgatója. — Jelen kívánunk lenni és jelen is vagyunk termékeinkkel minden megyében, az értékesítési hálózat minden szektorában. Ha célszerűnek látjuk, más forgalmazókkal közösen lépünk fel a piacon. Például az IDV Hungária Kft.-vei, amely a világ egyik legnagyobb szesz- és boríorgalmazójának első kelet-európai leányvállalata. S. J.
