Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

Akarva-akaratlan „lemeztelenítik“ az oktatást A gazdagnak elitiskola, a szegénynek csak fapados A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY KONCEPCIÓJA' ■ .... ..— ------------------ -------77----------------------------------------------------------j T anulás alanyi jogon A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban — a kü­lönböző szakmai, érdek-képviseleti fórumokon elhangzott vélemények figyelembevételével — elkészült a közokta­tási törvény koncepciója, amelyet a miniszteri értekezlet is megvitatott és alapvonalában elfogadott. A kulturális tárca a közel 50 oldalas tervezet összefoglalóját eljuttat­ta az MTI-hez. Számos településen gon­dot jelent az oktatási intéz­mények fenntartása. Első­sorban az óvodákat és az általános iskolákat fenye­geti közvetlen veszély. — Az elégtelen állami tá­mogatás miatt ugyanis a helyi bevételekből kellene működtetni ezeket az intéz­ményeket — mondja Szöl- lősi Istvánná, a pedagógus- szakszervezet főtitkára. — Ám az elszegényedett, munkanélküliek lakta tele­püléseken az önkormányza­toknak nincs kitől pénzt beszedni. Az ott élő polgá­rok nem tudnak adót fizet­ni, sem helyi, sem jövede­lemadót. Ezért éppen a hát­rányos helyzetű térségek­ben — Borsodban, Sza­bolcsban, de Szolnok me­gyében is — zárnak be ok­tatási intézményeket. Vagy, amennyiben ez még nem történt meg, duplájára fel­duzzasztott tanulócsopor­tokkal dolgoznak. Az emiatt feleslegessé vált és elbocsátott pedagógusok béréből pedig az energia- számlát fizeti az iskola. Tehát az a szörnyű helyzet állt elő, hogy ahol megkü­lönböztetett törődésre és nevelésre lenne szükségük a tanulóknak, éppen ott nem kapják meg ezt. Dup­lán sújtott és duplán hát­rányos helyzetűek az ott élő gyermekek. A számok önmagukért beszélnek: egy gyermek óvodai ellátása az idén 60 ezer forintba kerül, ám ehhez mindössze 15 ezer forinttal járul hozzá az ál­lam. Az általános iskolások esetében ez a költség gyer­mekenként ugyancsak 60 ezer forint, itt az állami támogatás 30 ezer forint. A különbözetet az önkor­mányzatok fizetik — ha tudják. Az intézmények működtetésére juttatott úgynevezett dologi kiadá­sok összege 1991-ben 10 százalékkal több, mint ta­valy volt Ugyanakkor az Infláció mértéke szerény A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola felvételt hirdet a film- és televízió­producer szakára. Az 1992 februárjában kezdődő há­roméves, esti jellegű, heti 24 óra elfoglaltsággal járó szakosító továbbképzésre elsősorban vállalkozó típu­sú kreativitással, dramatur­giai érzékkel rendelkező, film-, televízió- és video- programok készítése iránt érdeklődő, szervezési terü­leten is bizonyos jártasság­gal rendelkező pályázók jelentkezését várják. A je­lentkezés feltétele: a már korábban megszerzett felső­fokú végzettség és legalább középfokú angol nyelvtu­dás. Tandíj tanévenként 20 ezer forint. Felvételi kor­határ 32 év. A felvételre jelentkezés határideje: 1991. december 2. A felvételivel kapcsolatos ügyekben to­vábbi felvilágosítást a fő­iskola tanulmányi osztálya számítások szerint is 33-40 százalékos! Jövőre a kormányterve­zet az óvodák és az általá­nos iskolások ellátására szánt összeget 4, illetve 5 ezer forinttal szándékozik emelni. Ez pedig az inflá­ció miatt a mostani szín­vonalat sem biztosítja. A dologi kiadásokra azonban az ideinél mindössze 5 szá­zalékkal kíván többet köl­teni a kormány. — Szomorú, de a magyar közoktatási hálózat elsor­vasztása folyik — pana­szolja Szöllősi Istvánná. — Különösen igaz ez az óvo­dákra, amelyekre pedig oly büszkék voltunk, hiszen vi­lághírűek voltak. Sok éven át jártak ide tanulmányoz­ni a magyar óvodai neve­lést, például Japánból. # Ezek szerint az intéz­mények működtetésének felelősségét az állam to­vábbadja az önkormányza­toknak? — Pontosan, s minderre törvényt is hozott. Az ön- kormányzati törvény ugyanis tele van kötelező feladatokkal. Ami nem lenne baj, sőt nagyon jó, ha egyébként gazdag pol­gárok laknák ezt az orszá­got. Ám tudjuk, hogy ez nem így van. Az önkor­mányzatok jelentős részé­nek üres a zsebe, eaért a legjobb szándék ellenére sem képesek elget tenni a rájuk ruházott kötelezettsé­geknek. A 3200 önkor­mányzat közül 160 került kritikus helyzetbe, s most a kormánytól kér pénzse­gélyt azért, hogy legfonto­sabb feladatait elláthassa, hiszen nem tehet arról, hogy üres a „zsebe”. # Mit mutat a gyakor­lat: pénztelenségre mi az önkormányzatok „taktiká­ja”? — Tapasztalataink szerint sok helyütt lefaragják az oktatási kiadásokat: isko­lai tanulócsoportokat von­ad (1088 Budapest, Vas u. 2/d.). Telefon: 1188-111; 1384-715. napközit, az óvodai ellátást pedig az iskolaelőkészítés­re korlátozzák. Nem kell az iskolai szakkör. Azt mond­ják, így nincs mód foglal­kozni a tehetséges gyere­kekkel; nem kell korrepe­tálás, ami pedig a butács­kák felzárkóztatására hiva­tott. Magyarán: akarva akaratlanul „lemeztelení­tik” az oktatást a „fapa­dos” színvonalra. Az el­mondottak általában az apró településekre jellem­zők. És az ott élő gyerekek soha be nem hozható hát­ránnyal indulnak neki az életnek. Ez pedig nem más, mint az alkotmányunk ar­cul csapása. Hiszen az ki­mondja: minden gyerek képességei alapján kell hogy bejusson a közép- és felsőfokú tanintézetekbe. Ilyen állami oktatás mellett azonban a szülő anyagi helyzetétől függ, tudja-e különórákra járatni gyer­mekét hogy a felvételhez szükséges szintet elérje! # Milyen következmé­nyekkel jár az iskolák el­szegényedése, egyáltalán, kinek a felelőssége lesz, ha a mainál műveletlenebb ifjúság kerül ki az isko­lákból? — Itt négy-öt éven belül kétféle tanintézet lesz: elitiskolák a gazdag szü­lők gyerekei számára, azoknak pedig, akik nem tudnak az oktatásért fizet­ni, a nívótlan, „fapados” állami. Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy ne legyenek magániskolák. Akinek arra van igénye, já­rassa oda a gyermekét. Ám ettől az állam felelőssége az oktatásért továbbra is megmarad. Azt nem lehet átruházni, vagy „gebinbe” adni. A gyengén képzett, műveletlen ifjúságért azok lesznek felelősek, akik ma az oktatástól veszik el a pénzt, hogy másra fordít­sák. Elsősorban persze az ilyen döntés előkészítőjét terheli a felelősség, bár a végső szót a parlament mondja ki. De azokról az önkormányzati testületek­ről is szólni kell, amelyek azt hiszik: a megszerzett politikai hatalom birtoká­ban azt tehetnek, amit akarnak. Ebben a helyzet­ben a szakszervezetünk a minisztériummal tárgyalá­sok útján próbál eredmé­nyeket elérni. A parlamenti pártokat pedig arra ösztön­zi, hogy segítsék megmen­teni az iskolákat. Az elképzelések szerint a törvény minden magyar ál­lampolgár számára alanyi joggá nyilvánítja az ing> ei­nes oktatást az első szak- képzettség megszerzéséig. Deklarálja a szabad iskola- választást, az anyanyelvű, illetve a magyar .nyelvű írásbeliség elsajátításának jogát, a speciális nevelés­hez, az egészséges életmód­hoz, egyes különleges adottságok kiműveléséhez és a diákszociális juttatá­sokhoz való jogot. A tan­kötelezettség 5 éves kortól a 16. életév betöltéséig tart, e periódusban a szülő kö­teles gyermekét nyilvános közoktatási intézménybe járatni. A helyi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, illetve az alapfokú iskolai és a diákotthoni el­látásról. Nemzetiségi és et­nikai kisebbségek által la­kott településen a helyi önkormányzat köteles nem­zetiségi óvodai, illetve is­kolai csoportot működtetni, és legalább öt igénylő, va­A halálos szívroham pén­teken az éjszakai órákban érte Yves Montand-t, a vi­lághírű francia énekest és színművészt, Senlis város közelében, ahová filmfor­gatásra érkezett. Azonnal kórházba szállították, és az orvosok mindent elkövettek megmentéséért, de többórás erőfeszítésük hiábavaló ma­radt: szombaton kora dél­utáni órákban bekövetke­zett a halál. Montand halálának híre órák alatt szinte egész Franciaországot megmoz­gatta. Nyilatkozatban mél­tatta művészetét, közéleti tevékenységét Jack Bang kulturális miniszter, Valéry Giscard d’Estaing volt köz- társasági elnök, sőt Georges Marchais, a Francia Kom­munista Párt főtitkára is, aki elmondotta: bár Mon­tand szembefordult a kom­munistákkal és a baloldal­lal, művészetét és az embe­ri jogokért vívott küzdel­lamint megfelelő pályázó esetén anyanyelvű pedagó­gust kell alkalmazni — fo­galmaz a törvénykoncep­cióról készített miniszté­riumi összefoglaló. Az iskolarendszer képzé­si szintjeit úgy határozzák meg, hogy a korábbi for­mák megtartása mellett új iskolatípusok beindítását is lehetővé teszik. A műve­lődési tárca elgondolása szerint a közoktatási tör­vény kimondja, hogy neve­lési-oktatási intézményben főállású pedagógusként csak pedagógiai képesítésű személy álltáim azható. Ez alól csak néhány művészeti tárgy szerződéses oktatása jelentheti kivételt. Igazgató csak az lehet, aki megfele­lő képesítésén túl legalább nyolcéves tanítási gyakor­lattal rendelkezik — köti ki a tervezet. Fgyelemre méltó rendel­kezése a koncepciónak — emeli ki az összefoglaló anyag —, hogy a pedagógus nem kötelezhető olyan munkára, amely az iskola mét a francia kommunis­ták rokonszenve kísérte. A televíziós- és rádióállomá­sok már szombaton este nemcsak híradóikban mél­tatták a művészt, hanem külön emlékműsorokat is sugároztak, bemutatva da­lait, filmjeit, megszólaltatva barátait, művésztársait. Ha­sonló emlékműsorokat su­gárzott számos rádióállo­más is. Több televíziós tár­saság máris közölte: vasár­naptól sorozatosan vetítik leghíresebb filmjeit. Szombaton délelőtt a Fő­városi önkormányzat dísz­termében megalakult a Művelődési Egyesületek Szövetsége. Alapítói: a Ma­gyar Népművelők Egyesü­lete, a Budapesti Népműve­lők Egyesülete, a Komá- rom-Esztergom megyei Sza­bad Művelődési Egyesület, a Baranyai Népművelők Egyesülete, a Csongrád me­gyei Közművelődési Egye­sület, a Vas megyei Köz­Negyedszer adták át a Magyar Művészetért díjat szombaton a Nemzeti Szín­házban. A neves művészek­ből álló kuratórium az idén Somogyi József szobrász- művésznek, Cseres Tibor és Páskándi Géza írónak — életművükért —, Fodor An­tal táncos-koreográfusnak, az Űj Budapest együttes­nek, Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza filmren­dező alkotó párosnak, Taub János színházi rendezőnek, alaptevékenységével nem függ össze, amely nem pe­dagógiai jellegű, illetve amely az iskola bevételét gyarapítja. A pedagógusok berezése központi bértari­farendszer alapján törté­nik, a közalkalmazottakra vonatkozó majdani rendel­kezések szerint. A bértari­farendszer bevezetése fo­kozatosan történhet, előnye, hogy függetleníti a bérek mértékét, az egzisztenciális előrelépés módját és idejét különféle alkuktól s az in­tézmények mindenkori pénzügyi helyzetétől. A nevelési-oktatási in­tézmény igazgatójának ki­nevezéséről megtudhatjuk: a koncepció szerint az igazgatót az iskolaszék ja­vaslatára a fenntartó ne­vezi ki — a nevelőtestület és az iskolaszék vélemé­nyének figyelembevételével. Teljesen új intézmény az iskolaszék — emeli ki a minisztérium tájékoztatója —, amelyet a koncepció szerint minden oktatási intézmény mellett léire kell hozni. Az iskolaszék nem felettese és nem fenntartója . az intézmény­nek. Feladata, hogy támo­gassa az intézmény műkö­dését. Tagjai az önkor­mányzat. a nevelőtestület és a szülők képviselői lesz­nek egyharmad-egyhar- mad arányban. Az ágazati szakmai kö­vetelmények érvényesülé­sének ellenőrzésére, az eredményesség mérésére a miniszter — az 1991. évi XX. törvény felhatalmazá­sa alapján — úgynevezett területi oktatási központo­kat kíván létrehozni, ame­lyeknek feladata a szak­maiság. a szakszerűség vé­delme a közoktatásban. A tervezet szerint a területi központok hatósági joakör- rel nem rendelkeznek, s ígv nem sértik az önkor­mányzatok jogkörét, az is­kolák autonómiáját s a pe­dagógusok szakmai önálló­sását sem. ígv nem i°lönt­hetik a tankerületi főigaz­gatóságok rendszerének visszaállítását — szögezi le a minisztériumi összefog­laló. művelődési Egyesület, a Hajdú-Bihar megyei Nép­művelők Egyesülete, az Aurélio Pecei Művelődés­ökológiai Társaság, a Kul­turális Idegenforgalmi Egyesület, a Bácskai Nép­művelők Egyesülete és a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei Népművelők Egyesüle­te. A MESZ célja a kultu­rális és művelődési egyesü­letek összefogása. Az új szövetség elnökének Vitá­nyi Ivánt választották meg. Szántó Tibor grafikusnak, Olasz Ferenc fotóművész­nek, a Téka együttesnek, Jancsó Adrienn és Ilyés Kinga előadóművészeknek, valamint a határainkon túl élő Borbándi Gyulának és Farkas Árpádnak ítélte oda a díjat. A magyar művészet meg­határozó képviselőinek Gubcsi Lajos, a díj alapí­tója nyújtotta át az elisme­rést és az alapítvány szim­bólumát: az aranyozott er­délyi tűzzománc plakettet. Gycrkó Katalin • • Unneprontó gondolatok Kíváncsi vagyok, kis hazánkban és túl a határokon, hány emlékünnepséget szer­veznek Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából. Elanyagiasult vi­lágunkban szinte restelkedve kell meg­emlékeznünk a magyarság legkiválóbb íróiról, festőiről, zenészeiről és forradalmá­rairól, mert gyorsan ránk sütik a bélyeget, hogy visszasírjuk a régmúltat, nacionalis­ták és irredenták vagyunk, és minden al­kalmat megragadunk a sírva vigadásra. Jól emlékszem azokra az időkre, ami­kor hetekkel a beharangozott előadás előtt minden jegy elkelt Kolozsváron, Marosvá­sárhelyen vagy Csíkszeredán, csupán azért, mert az ott élők ezzel is tudatosítani akar­ták környezetükkel, hogy számukra örömünnep a veretes szöveggel való talál­kozás pillanata, de túl ezen, a hosszan tartó taps azt is jelezte, hogy mélyebb, em­beribb gondolatok is megfogantak a nézők szívében-lelkében. Katona József remekműve megért sok ellentmondásos időszakot, volt, amikor rajongva ünnepelték a drámaírót, máskor pedig hatalmi szóval parancsolták le a művet a színpadról. A sajtóban biztosan mindenütt méltatják az eseményt. Bizo­nyára sokan meghallgatták tegnap este a rádióban a hangszalagról sugárzott Bánk bánt, és remélem, olyanok is akadtak, akik nem feküdtek le este fél tizenegy előtt, és megnézték a Tv 1 Katona József születésének 200 éves évfordulójának szen­telt műsorát. Hogy mi fér egyórai adásba, azt a cikk megírásakor még nem tudha­tom, de eleve kifogásolom a lehetetlen idő­pontot, hiszen a gyakorlat nem azt bizo­nyítja, hogy a magyar polgár vasárnap hajnalban fekszik le. Aztán kissé furcsán hat az is, hogy ma a színházi est kereté­ben Dürrenmatt „A nagy Romulus” című művét fogják sugározni a Tv 1-en. Nem azt akarom mondani, hogy most már a vízcsapból is a Bánk bán csordo­gáljon, de ha én vagyok a műsor szer­kesztője, akkor biztosan a Bánk bánt tű­zöm műsorra. Ha másért nem, akkor csu­pán azért, hogy néhány tízezer középisko­lás gyerekkel megismertessem a művet, mert nem minden iskolatípus tanmeneté­ben szerepel Katona József. Ezek után pedig azt sem bánom, ha né­pi-nemzetinek, bús magyarkodónak vagy éppenséggel Hankiss-ellenesnek fognak kikiáltani. Ábel nair össze, megszüntetik a Film- és tévé- producer-képzés Egész Franciaország megmozdult Yves Montand halála Összefogás a kultúráért és a művelődésért Díjazottak határon innen és túl A Magyar Művészetért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom