Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-09 / 237. szám
I. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. OKTOBER 9., SZERDA BU^5VIDEKI *zrtíila BUDAÖRS « ÉRD • SZAZHALOMBA ,'TA 3 BAGY • TÖRÖKBÁLINT @ PILISCSABA • • NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ @ PILIS VOKOS VAK • BUDAKESZI O BIATOR- PATY • ZSAMBGK O SOLYMÁR O TÁRNOK PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM Így látta a képviselő Sok a hasonlóság Szeptember végén Szűrös Mátyás vezetésével négytagú parlamenti delegáció járt Mongóliában és Kínában. A küldöttek között volt dr. Kovács László, Érd, Diósd, Százhalombatta és környékének országgyűlési képviselője, akivel tapasztalatairól, élményeiről beszélgettünk. — A két ország parlamenti meghívásának tettünk eleget — mondta a képviselő. — Jelentősége e találkozónak az volt, hogy az új magyar parlament felállása óta ez volt az első többpárti delegáció, amely a világháború befejezését követően tárgyalásokat folytatott ezen ázsiai ország politikusaival. Fontosnak érzem ezt az utat azért is, mert azt jelenti, hogy külpolitikánk a távoli országokkal meglevő kapcsolatait a továbbiakban is ápolni kívánja. Annak ellenére, hogy hazai gondolkodásunk középpontjában az Európához való történeti kapcsolódás, illetve felzárkózás áll. Most először nem úgy találkoztunk mint szocialista testvérek, hanem mint olyan politikusok, akik a népeik érdekeit figyelembe vevő, döntően gazdasági kapcsolataikról folytattak tárgyalásokat. Örülök, hogy nyitásként a parlamentek tagjai kezdték el a megbeszéléseket. MEGLEPETÉS — Hogyan fogadták a delegációt? — Nagy figyelemmel, magas szinten fogadtak minket mindkét országban. S persze a keleten oly fontosnak tűnő protokoll sem maradt el... — Milyen benyomásai voltak Mongóliáról? — Ami számomra igazán nagy meglepetést okozott, az az volt, hogy ugyanazokat a politikai terminológiákat használják, amiket mi. Náluk is nagy változások voltak, tavaly módosították az alkotmányt, kialakult a többpártrendszer, Nyugati kilós ruhák vására Érden, a Városi Művelődési Központban, október 11—12-én (pénteken és szombaton). Nyugdíjasoknak, valamint 3 kg nál többet vásárlóknak árengedmény. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! Cim: Érd, Alsó u. 9. Nyitva tartás: pénteken 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 16 óráig. visszaállították a folyamatosan működő parlamentet, megtartották az első demokratikus választásokat. Példa volt előttük a Szovjetunióban, Kelet-Európá- ban végbemenő változás. Ügy éreztem, Mongólia politikailag ugyanúgy az élen jár az átalakulások terén, akárcsak hazánk. A választások győztese, a Mongol Népi Párt a válság leküzdésére — a szóhasználat gondolom, ismerős — a piacgazdaság megteremtését, a demokratikus átalakítást tűzte célul. Üj alkotmányt szeretnének bevezetni, a lakossággal már megvitatták elképzeléseiket. Ennek alappillére az, hogy a hatalom megoszlik az elnök és a parlament között. Az idegen csapatok állomá- soztatását is megtiltja az új alkotmány, tervezik az Alkotmánybíróság felállítását is. Ami érdekes volt még számomra, nagyon fiatalok a jelenlegi mongol politikusok. A folyamatosan működő parlament elnökével, al- elnökével, a Mongol Nép- köztársaság elnökével, alel- nökével, a nemzetközi parlamentek közötti kapcsolat- tartó testület tagjaival találkoztunk többek között. Tárgyaltunk a külkapcsola- tok miniszterének első helyettesével is. A megbeszélések során elhangzott, új együttműködési formákat szeretnének kialakítani hazánkkal úgy, hogy a magánvállalkozások szintjén is létrejöhessenek gazdasági kapcsolatok. Az elég nagy gond, hogy világTerte megnövekedett a szállítási és útiköltség, a két ország közötti távolságok pedig óriásiak. ISMERŐSKÉNT — Mi volt az, ami mint magánembert megfogta? ‘— Az, hogy mennyire ismernek minket. Ott még a gyerekek is tudják, hogy valamikor együtt jártuk a pusztát, s mi vagyunk az az ázsiai nép, ameiy megmaradt Európában. Érezhető volt az is, mennyire figyelték a hazánkban végbemenő változásokat. Vidéken is jártunk, meglepett, hogy a népesség jó része még mindig jurtában élő nomád pásztor. Érzelmes emberek, erre az is példa, hogy vacsoráknál népdalokat énekeltek. Nehezen élnek, bár az ország nagy, a népesség csekély. A külföldi tőke érdeklődő velük kapcsolatban, úgy láttam, szeretnének a fejlett tőkés orszáBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hétfőn 11—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk :Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. sz.: 1116. Telefon: 138-4761, 138-1667. gokkal kapcsolatokat kiépíteni. Úgy, hogy a volt szocialista államokkal is megtartják a gazdasági, politikai kötődést. ROKONSZENVVEL — Kínában milyen tárgyalások folytak? — Lényegében tájékoztattuk egymást a jelenlegi helyzetről. A kínaiak is ro- konszenwel figyelték a magyar reformtörekvéseket. Büszkén számoltak be a ’79-től kezdődő változásaikról, a nyitásról, ami náluk is gazdasági reformokkal járt együtt. Fejlett üzemeik, bankjaik vannak, a mező- gazdaságban áttértek a családi felelősségű gazdálkodásra. A fejlett technológia már náluk is megtalálható. A tárgyalások során elhangzott, egyik országnak sem érdeke a gazdasá-, gi kapcsolatok visszaesése. A devizás elszámolásról is beszéltünk, mi felajánlottunk más formákat, vegyes vállalatok kialakítását, bar- terüzleteket. — Érdekes volt Kína abból a szempontból is, hogy a modern épületek, sugárutak mellett még megtalálható néhány régi templom, ház is. Az üzletekben szinte minden kapható, párizsi ing és japán műszaki termék. Az árak magasak, a bérek nem. Mindent összevetve, láthatóan ott is elindult valami. Csak másként. J. Szabó Irén ÍJölcL re ózori/a Mintha egy csapat egér utazna a buszon, Dobogókő felé! Kik ropogtathatnak ilyen szorgalmasan? — néznek körül egy-egy megállóból továbbindulva az új felszállók. A hang forrását hamar megtalálják. Három kamasz — két fiú és egy lány — majszolja a napraforgómagot. Egyik kezükben a muníció, másikkal esznek, majd csibészes mosollyal az arcukon, a hátuk mögé rejtik, és a héjat lepoty- tyantják a földre. Nem szól rájuk senki. Én sem. Ki szeret rendőrködni? Ha szólnék, abbahagynák? Nézem a lányt, aki talán nemsokára férjhez megy, saját otthona lesz, és lesz nemulass, ha a gyereke végigmorzsázza a szőnyeget. Egyelőre azonban csak saját magával törődik, a környezetével nem. Haja rendezett bodrokban, hosz- szúra növesztett körmei vörösre lakkozva. A fiúk szintén adnak a külcsínre, nem vennének fel holmi vacak, divatjamúlt, rongyos trikót, ócska nadrágot. Egy emberismeretéről híres ismerősöm azt mondta, hogy a leginkább lázadozó kamaszokból lesznek a legkonzervatívabb polgárok. Néhány személyes tapasztalatom már alátámasztotta állítását. Szinte látom, amint ők hárman, tízegynéhány évvel később és jó néhány kilóval súlyosabban, az akkori ifjakat fogják szidalmazni. Akiket — anélkül, hogy tudnák — már most ők nevelnek! Mert a sors nagy rendező! — éppen felszáll egy osztálynyi apró gyerek, köréjük is jut néhány, akik figyelik a „nagyokat”, tanulják tőlük, hogyan kell majd kamaszként viselkedniük. er—ed fi íávhoszolgástatási díjró} Egy rendelet — némi késéssel A távhőszolgáltatásban részesülő lakások mintegy harmadánál október 1-jéíől emelkednek a fűtési és melegvíz-szolgáltatási díjak — adták tudtul a lapok. Hozzátéve azt is, hogy a tarifaemelés településenként elférő, s a lakosság 6 százalékát érinti. Szöcs Ferenctöl, a százhalombattai kommunális költségvetési üzem főkönyvelőjétől azt kérdeztük, milyen mértékű ez az áremelkedés, hogyan érinti majd a lakókat? EGYELŐRE VÁRNAK — Adatokat még nem tudok mondani — válaszolt a főkönyvelő. — Áz a közlöny, amely az új rendeletet tartalmazza, hozzánk még nem jutott eh Még májusban született meg az a jogszabály, aminek egyik lényeges eleme az, hogy szeptember 30-tól az állam nem tudja tovább viselni a távhőszolgáltatásban eddig megnyilvánuló és az állami árkiegészítés formájában megmutatkozó terheket. Az valószínűnek látszott, hogy lesz egy újabb rendelkezés a távhőszolgáltatási díjjal kapcsolatosan. Voltak ugyanis bizonyos előkészületek erre vonatkozóan. Árkalkulációkat kértek különböző fűtőművektől a minisztérium illetékesei, amiben azt kellett vázolnunk, mi történik akkor, ha megszűnik a dotáció? A véleményem az, hogy nagy valószínűséggel áremelkedésnek nézünk elébe. Az, hogy milyen mértékű lesz, nem tudom. Azt is rendelet határozza majd meg, hogy ki dönthet ebben a mértéket illetően. Az önkormányzat vagy a vállalatok? Ha azt veszem figyelembe, hogy a lakossági szemétszállítási díj esetében is a testület dönt, ez, mivel méginkább „zsebbe vágó” kérdés, feltételezem, ugyancsak az önkormányzat hatáskörébe kerül. Ha nem, akkor vállalatunknak kell kidolgoznia valamilyen stratégiát a ta- riafaemeléssel kapcsolatosan. Egyelőre várunk, és reménykedünk abban, mihamarabb kezünkbe kerül az új rendelet, amiből egyértelműen kiolvasható lesz, mi a teendőnk. A fűtési szezon október közepétől indul, addig még van egy kis időnk. Egyébként, anélkül, hogy bármit tettünk volna, az ár máris emelkedik, ugyanis a tavaszi emelést még senki nem érezte meg. Jött a nyár, fűteni nem kellett, aki csak a számlákat figyelte, sem igen tudhatja, mennyit kell fizetnie a fűtéssel együtt. MAGUK DÖNTSÉK EL — Még tavasszal, az áremelkedést megelőzően, sok szó esett arról, hogy az átalánydíj megszűnése miatt lehetővé kéne tenni azt, hogy a fogyasztók maguk dönthessék el, milyen mértékben kívánják felhasználni a távhőt. E cél elérésére ajánlották a szakemberek a költségmegosztót, mint a fogyasztás mérésének eszközét. Ezzel kapcsolatban a városban történt valami? — Annyi, hogy itt is kipróbáljuk. A napokban szereltük be egyes lakásokba. Meglátjuk, jó-e. Majd elválik, milyen lesz. S persze az, érdemes-e több helyütt alkalmazni. Akárcsak a tarifaemelésről, erről is csak a későbbiekben tudok valamit mondani. J. Sz. I. Természetvédelem Nehéz helyzetben Nehéz lenne megmondani, milyen értékek estek áldozatul a jogi helyzet tisztázatlanságát kihasználó mohó önzésnek. Szinte naponta érkeznek hírek az ország különböző részéből a jóvátehetetlen természet- pusztításokról. Csupán két példa az elmúlt hónapokból: egy gyönyörű orchi- deás területet szántott fel egykori gazdája a Kiskunsági Nemzeti Parkban arra hivatkozva, hogy az a rét valamikor az övé volt, meg sem várva a kárpótlási törvény rendelkezését, mely hála a józan megfontolásnak, védett természeti területeinket kivonja a kárpótlás hatálya alól. A Dráva mentén pedig ritka, keményfa ligeterdőket értékesítettek még lábon egyes téeszek, így kívánva pénzhez jutni közelebbről meg nem határozott fejlesztésekhez. Végre ki kell mondanunk, hogy a magyar természetvédelem, mely kétségtelenül szép eredményeket ért el a közelmúltban, rendkívül nehéz helyzetben van. Nemcsak azért, mert az anyagi lehetőségei szűkösek — jelen pillanatban is hiányzik még a működő- képességének fenntartásához szükséges 150 millió forint —, hanem azért is, mert növekvő feladatait olyan körülmények között kell ellátni, amikor az egyébként szükséges és fontos fejlesztések értékes területeket fenyegetnek. A történelem ritka és kivételes pillanataitól eltekintve ez az ország mindig elmaradt az európai fejlődéstől, s most ezt a lemaradást kívánja rohamléptekkel behozni, kihasználva a história által elvétve kínált lehetőségeket. Nincs ebben semmi rossz, semmi kivetnivaló, kivált, ha tudjuk, hogy hová és milyen módon akarunk fejlődni. Ehhez azonban még valamit tudnunk kell, hogy van ennek az elmaradottságnak egy, nem csak a mi számunkra, hanem egész Európa, sőt a világ számára is fontos tényezője: nálunk még léteznek olyan természeti értékek, a természeteshez közeli állapotú területek, amelyeket másutt a civilizációs fejlődés régen elpusztított, tönkretett. Nemzeti kincsünknek eme részét kötelessségünk megóvni, mert megítélésünk nem kis részben ezen is múlik. Az állam ez alól a kötelesség alól nem vonhatja ki magát, legföljebb szűkös anyagi lehetőségeit és nem kevésbé szűkös személyi feltételeit felbecsülve, a társadalmi természet- védő szervezeteket is bevonhatja ebbe a munkába. A korszerű természetvédelemnek ez ugyanis az egyik, bár nem kizárólagos útja. Hogy mennyire szükséges az ilyen irányú nyitás, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Országos Természetvédelmi • Hivatalnak a létszáma mindössze harmincegy. Csupán összehasonlításként és azért, hogy ne mindig a fejlett országok példájára hivatkozzunk: Lengyel- országban egy 30 ezer hektáros nemzeti parkban háromszázan dolgoznak, s ebből százhúszan látják el a területfelügyelői munkát. Magyarország védett területe 630 ezer hektár, s például a 26 ezer hektáros Zempléni Tájvédelmi Körzetben mindössze egyetlen területfelügyelő van. Ezek után úgy hiszem, semmi túlzás, nincs abban, ha a szakemberek katasztrofálisnak tartják a helyzetet. Ilyen körülmények között nagy szükség van egy szakmai, társadalmi konszenzuson alapuló természetvédelmi stratégiára és koncepcióra, ami rövidesen el is készül. Csakhogy a teendők pontos meghatározásán kívül meg kell teremteni a végrehajtás feltételeit is, és azok sorrendjét a valóságos lehetőségekhez kell igazítani. Felmerül a kérdés, hogy más területekhez hasonlóan, számíthat-e valamiféle külső támogatásra a magyar természetvédelem? A válasz nem is olyan egyszerű. Segítő szándékban ugyan nincs hiány, de komoly anyagi támogatással az állami természetvédelem ennek ellenére nem számolhat. A legnagyobb mecénás is, a Természet- védelmi Világalap — WWF — noha jó kapcsolatokat alakít ki velünk, elsősorban nem az állami törekvéseket kívánja segíteni. —k. —a.
