Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-08 / 236. szám
Japánból Magyarországra zene A hídj an Ma, kedden este kezdőt Nemzeti Filharmónia igaz- dik az a hangversenysoro- gatója. Mint elmondták, a zat, amelyet a-Selko-cégs Seiko-cég tiszteli a tehetséget és igyekszik részt véftí réífdez .a'' Nerhza'ti Filharmóniával ködösen, az ország öt nagyvárosában. Az első koncertre ma este, Pécsett kerül sör, ahol' Mozart-, Ligeti- és Brahms- műveket adnak elő, a Pécsi Szimfonikus Zenekar közreműködésével, az angol Howard Williams vezényletével. Hegedűn játszik: Saschko Gavrilov, A székesfehérvári előadáson, csütörtökön Mozart-. Sibelius és Schumann zenedarabjait hallhatja a közönség, a Sibelius Vonósnégyes előadásában. Zongorán közreműködik: Falvai Sándor. December 2-án Miskolcon, Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját mutatja be a Budapesti Kórus, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Honvéd Együttes Férfikara, Antal Mátyás vezényletével. December 12-én a budapesti Zeneakadémián Bruckner VII. szimfóniáját és Gardelli Concertoját tűzték műsorra, a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában. Lamber- to Gardelli vezényletével. A programsorozat december 16-án, Szegeden, karácsonyi hangversennyel zárul. Itt részleteket adnak elő Bach Karácsonyi oratóriumából, a Magyar Állami Operaház Failoni Kamarazenekara, a Magyar Kamarakórus, valamint Bátori Éva. Németh Judit, Joachim Keuper és Bátor Tamás közreműködésével. Vezényel: Sallai Imre (Németország). A Seiko mester hangversenysorozat elindításáról tájékoztatta hétfőn az újságírókat Kochi Washio, a Seiko Deutschland GMBH ügyvezető igazgatója és Bozzay Attila, a ni a helyi közösségek életében. Bárhol is legyenek a világban, soha nem tévesztik szem elöl azt, hogy az adott közösségnek hasznos polgárai legyenek, úgy hogy megpróbálnak beépülni a szokás- és hagyományrendszerükbe. A Seiko Magyarországon a kultúra és a sport támogatását tűzte célul maga elé. A klasszikus zene értéke és fontossága miatt vállalta az Öt koncert költségeinek egyharmadát. Távlatokban a komolyzene mellett egy-egy rockkoncert szponzorálása is szerepel terveik között. Koiehi Washio fölhívta a megjelentek figyelmét arra az érdekességre, hogy ugyanabban az évben, amikor első ízben adták elő Budapesten Brahms Második zongoraversenyét, és megszületett Bartók Éé- la, Tokióban akkor alakult meg a Seiko-cég. Mint hangsúlyozta, azt szeretné, ha ez a hangversenysorozat híd lenne a magyar és a japán kulturális élet között. K. Zs. „FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK” Az egri Dobó István Vármúzeumban „Fegyvert s vitézt éneklek” címmel fegyvertörteneti állandó kiállítást nyitottak meg. A bemutató — amelyet az egri vár egykori kaszárnyatermeiben rendeztek be — hű képet ad a középkori végvári hadviselés fegyvereiről. A több száz kiállított tárgy alapján jól nyomon követhető a középkori fegyverzet fejlődése: az évezred első feléből való íjak, tüzeslándzsák mellett láthatóak a XVI—XVII. századból való, akkor korszerűnek számító puskák, szakállas ágyúk is. Felvételünkön: számszeríj és kellékei ■ Jogi tanácsok Milyen engedély kell <m külföldi munka- vállaláshoz ? • A honosítási eljárás Leszármazók kárpótlási • Milyen engedélyt kell beszereznem külföldi mun- kavállaláslioz? — kérdezi SödöUöi olvasóink, és azt is szerelné tudni, milyen jogi feltételekkel vállalhat külföldön munkát. A magyar állampolgárok külföldi munka vallatásának engedeiyezeséroi szoló 8/1980. (V. L.) MT-rendelet es a 3/1983 (V. L.) ABMH sz. rendelkezés hatályon kívül helyezése következtében magyar állampolgárok kötöttség nélkül vállalhatnak külföldön munkát. A külföldi inunkavailalashoz tehat — a korábbi időszaktól eltérően — nincs szükség magyar hatóság által kiadott munkavállaiasi engedélyre, és azt az állampolgár bejelenteni sem köteles. A külföldi munkavállalás akadaiyat csupán a külföldi ország fogadókészségének hiánya jelentheti. A belföldi engedélyezés megszűnése ugyanis a külföldi jogszabályok alapján, az adott (külföldi) ország hatóságától szükséges munka- vállalási engedély (sőt számos országban munkavállalási vízum) beszerzésének kötelezettsége alól — természetesen — nem mentesít. A külföldi munkavállalás ideje alatt a magyar állampolgárokat a magyar társadalombiztosítási szervek felé nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a dolgozó a külföldi munka- vállalás idejére a munkáltatójától — a dolgozó kérelme alapján — fizetés nélküli szabadságot kap, a nyugdíjjárulék összegét a Több mint egy esztendeje annak, hogy „Elszenesedett holttest a tarlón” címmel rendőrségi felhívás jelent meg a napilapokban arról, hogy augusztus 7-én éjszaka éjfél előtt néhány perccel tarlótűzhöz riasztották a tűzoltókat a Debrecen közelében lévő Sze- peshalmon. Oltás közben félig elszenesedett férfiholttestre bukkantak. A helyszíni szemle és az orvosszakértői vizsgálat alapján megállapították, hogy az ismeretlen bűncselekmény áldozata lett, a tüzet pedig szándékos gyújtogatás okozta. A rendőrség a lakosság segítségét kérte az ismeretlen férfi kilétének a megállapításához. Ez volt az első közlemény abban a bűnügyben, amelyet a kommandós gyilkosság néven tart számon a közvélemény. A tények ismertek, hiszen az első közleményt sajtótájékoztató, majd újságcikkek sorozata követte. Befejeződött a vizsgálat, majd a Pest Megyei Bíróság dr. Szántó Szilvia tanácsa öt hónappal a tárgyalás megkezdése után 1991. október 7-én, hétfőn kihirdette az elsőfokú ítéletet. A vádlottak padján ott ült a két egykori kommandós: Csáki István és Szabó János, akiket nyereség- vágyból elkövetett emberöléssel és kifosztással vádolt a Pest Megyei Főügyészség. Mellettük harmadrendű vádlottként a felbujtó Horváth Mihály üzletember, a Horimpex igazgatója. 4 ítélet a gyilkos kommandósok percben Az utolsó szó jogán: „bűnös vagyok' ff A két egykori kommandós az utolsó szó jogán bűnösnek vallotta magát, de tagadta a szándékosságot. Álláspontjuk szerint az áldozat halála baleset volt. Horváth Mihály kitartott a tárgyaláson mindvégig hangoztatott ártatlansága mellett. A tanács elnöke több órán keresztül értékelte a bizonyítékokat és indokolta az ítéletet. Részletesen kitért a két elsőrendű vádlott személyiségének ismertetésére és hosszan szólt a Horimpex üzleti tevékenységével kapcsolatos egyes kérdésekről is. Idézzük hát fel összefoglalva a megdöbbentő eseményeket. Horváth Mihálynak üzleti tevékenysége során nézeteltérése támadt Vécsei Henrikkel egy pénzösszeg kifizetésére vonatkozóan. Elhatározta, hogy lemondó nyilatkozatot szerez Vécseitől a 400 ezer forintra vonatkozóan. Mivel ezt nem tudta elérni, megbízást adott Csáki Istvánnak, akit mint karateedzőt ismert meg és tudta róla, hogy rendőr. Csáki úgy ítélte meg a helyzetet, hogy segítségre is szüksége van és ezért megegyezett kommandós társával, a feltűnően izmos, nagydarab Szabó Jánossal, hogy együttműködnek. Szolgálatban lévő rendőrnek adva ki magukat, gépkocsijukban magukkal vitték Vécsei Henriket, és Dunakeszi határában jártak, mikor aláíratták vele az ominózus nyilatkozatot. Vallomásuk szerint Vécsei utólag össze akarta tépni a papírt, s ezért került sor a tettlegességre. Szabó János nuncsakuval hátrarántotta az áldozat nyakát, Csáki pedig halálos ütést mért a gégéjére. Áldozatukat később, mint arról már szó volt, elégették. Mint a vallomásokban korábban már elhangzott, Horváth Mihály 400 ezer forintot ígért a megbízatás teljesítéséért. Dr. Szántó Szilvia a továbbiakban részletesen kifejtette, hogy itt voltaképpen egy sokmilliós üzlet meghiúsulásáról lett volna szó, Vécsei Henrik ellenkezése miatt, s nemcsak arról a 400 ezer forintról, amiről az áldozatnak le kellett volna mondania. Dr. Szántó Szilvia beszélt azokról az anyagi körülményekről is, melyek között a két egykori kommandós élt. Családjukkal együtt szálláson laktak és éppen múlt nyáron kaptak mindketten lakást. A vételár kifizetéséhez és a lakások felújításához olyan sok pénzre lett volna szükségük, ami meghaladta anyagi lehetőségeiket. Mindkét volt rendőr többféle mellékállást is vállalt mielőtt megkapták a végzetes megbízatást. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat egyik vádlottat sem minősítette elmebetegnek, de a két egykori kommandósnál olyan személyiségzavart állapított meg, ami elősegítette a bűncselekmény elkövetését. Részletesen indokolta a bírónő, hogy a két elsőrendű vádlott o kifosztás bűncselekményét is elkövette, ugyanis megosztoztak az áldozatuknál talált pénzen és eltették annak mintegy 160-180 ezer forint értékű ékszereit. A bíróság bűnösnek mondta ki Csáki Istvánt és Szabó Jánost nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés, valamint kifosztás bűntettében. A bíróság Csáki Istvánt 13 év, Szabó Jánost pedig 11 év fegyházban eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. Horváth Mihályt súlyos fenyegetéssel hivatalos jelleg színlelésével elkövetett zsarolásra való felbujtás- ban találták bűnösnek és ezért 5 év börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. munkáltató (havonta) megelőlegezi, és a többi dolgozó levont járulékával együtt a társadalombiztosítási szervnek befizeti. A megelőlegezett nyugdíjjárulékot a dolgozó — a munkáltatóval történt megállapodásuknak megfelelően — havonta vagy más időközönként visszafizeti. Ha a magyar állampolgárnak nincs belföldön munkaviszonya, vagy azt a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének hiányában megszüntetni kénytelen, a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságtól kapott törzsszámra 1200 Ft/hó társadalombiztosítási járulék fizetésére köteles. A külföldi munkalehetőséget a magyar állampolgárnak önállóan vagy közvetítő iroda segítségével van lehetősége elnyerni. • Bolgár állampolgárságú olvasónk Magyarországon született. Bulgáriában soha nem élt, bolgárul sem beszél, családtagjai is magyar állampolgárok. Honosítási ügyéhez kér jogi tanácsot. Az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény 5. §-a alapján kérelmére honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a lakóhelye a honosítási kérelem előterjesztését közvetlenül megelőző három év alatt megszakítás nélkül Magyarországon volt, és honosítása az állam érdekei szempontjából hátrányosnak nem mutatkozik. A honosítási kérelmet a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban kell előterjeszteni. A polgármesteri hivatal a kérelmet a Belügyminisztériumhoz továbbítja — az elbíráláshoz szükséges okiratokkal együtt —, ahol a kérelmet döntésre előkészítik a köztársasági elnök részére. A köztársasági elnök döntéséről — ami mindem bizonnyal kedvező lesz — olvasónkat a polgármesteri hivatal értesíti az állampolgársági eskü helyének és időpontjának egyidejű közlésével. A honosított (visszahonosított) személy a magyar állampolgárságot az állampuigari eskü letételének napjavai szerzi meg. Az eskü letételének napját es lényét ezért a honosítási okiraton feltüntetik. Olvasónk leveléből kitűnik, hogy a bolgár állampolgár sag i kötelekből eloocsaiasat kezdeményezte. Az lüo7-ben kötött "bs jelenleg is hatályos kétoldalú államközi megállapodás rendelkezései szerint o honosítási kérelem előterjesztésének a bolgár állampolgársági kótelékool való eioocsatás valóban előfeltétele. Olvasónk — anyagi nehézségeire tekintettel — a honosítási eljárás költségeiről, illetve az esetleges illetekmentesség lehetőségeiről is érdeklődik. A kérelem jogszabály alapján illetékköteles, azonban a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a kérelmet átvevő polgármesteri hivatal az 1990. évi XCIII. törvény, valamint az 1981. évi I. törvény 90. §-a alapján, a kérelem előterjesztésekor költségmentességben részesítse a kérelmezőt. Ez a kedvezmény csak az érintett kérelmére történhet, amennyiben a kérelmező kereseti, jövedelmi viszonyai ezt indokolják. A költségmentességi kérelem elbírálása a polgármesteri hivatal hatáskörébe Zik. tartott Elhunyt szüléink fűrészüzemét 1915-ben, több lakásos házát 1952-ben államosították. Hárman vagyunk vérszerinti testvérek, és volt egy örökbe fogadott testvérünk is, aki elhunyt, de két felnőtt gyermeke Igényt tart a kárpótlásra — Írja M. 1.. olvasónk, aki azt kérdezi, hogy a leszármazók közül kik és milyen össze- gü/arányú kárpótlási jegyre szereztek a kárpótlási törvény alapján jogosultságot. A törvény úgy rendelkezik, hogy a kárpótlásra jogosultlak) halála esetén a leszármazók vagy leszármazók hiányában az a túlélő házastárs jogosult a kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal annak a halálakor és a sérelem elszenvedésekor (együttes feltétel) házasságban együtt élt. Olvasónk kérdésére válaszolva, a leszármazók egymás között egyenlő arányban jogosultak a kárpótlásra. Ha valamely leszármazó meghalt; az elhaltat megillető tulajdoni hányad utáni kárpótlásra leszármazol — egyenlő arányban — jogosultak. A családjogi törvény alapján az örökbe fogadott gyermek a vérszerinti gyermek státusába kerül, tehát jogállása a vérszerinti leszármazókkal azonos. Esetünkben tehát a kárpótlás jogszabály szerint úgy alakult majd, hogy az illetékes kárrendezési hivatal a vérszerinti testvéreknek egynegyed-egynegyed személyenkénti kárpótlást, az elhunyt (örökbefogadott) testvér gyermekeinek pedig egynyolcad-egynyolcad személyenkénti kárpótlást állapít meg, ha a jogosultak igényüket előterjesztik. A kárpótlás összegszerűségéről konkrét adatok hiányában nem tudok nyilatkozni. A rendelkezések értelmében a kár mértékét az ingatlan (lakóház) alapterülete után a következők szerint kell megállapítani: a fővárosban — mai lakbérövezet szerint — I. kategória 2000 Ft/m2, II. kategória 1500 Ft/m2, III. kategória 1000 Ft/m2, városban (mai közigazgatási besorolás az irányadó!) 800 Ft/m2, egyéb településen 500 Ft/m2. A kárpótlási igénybejelentő H) adatlapját kell megfelelően kitölteni, úgy, hogy az ingatlan telekkönyv szerinti teljes alapterületéhez hozzá kell adni — többszintes épület esetén — az emeleti szintek alapterületét is. Az ily módon megállapítandó kár után a kárpótlás mértéke 200 000 Ft-ig 100%, ezt követően pedig degresszíven csökken, 500 000 Ft-tól 310 000 Ft és az 500 000 Ft felüli rész 10%-a. Az államosított üzem utáni kár összegének megállapítása a törvény 3. sz. mellékletének b) pontja szerint, az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámától függően alakul. Az alsó határ (0—2 főig) 150 000 Ft, a felső (100 fő felett) 5 millió forint. Az így megállapított kár összegének megfelelő kárpótlás mértékét az előbbiekben ismertetett módon állapítják majd meg. A két jogcímen járó kárpótlást együttesen állapítják meg, a jogosultaknak pedig az ismertetett arányoknak megfelelően állítják ki a kárpótlási jegyeket. Dr. Fogarasi Gabriella
