Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-05 / 234. szám

I. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1991. OKTOBER 5., SZOMBAT BUDA-VIDEKI BUDAÖRS • ERD • SZAZHALOMBAl'TA • PILIS V OKOS VAR O BUDAKESZI • BIAIOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK « SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM ; Se infrastruktúra, se autópálya? Borsos ár elől fut a tőke Csak olvasótáborra fordítható A tervek megvalósíthatók Budakeszin a Széchenyi István Baráti Kör is jelent­kezett arra a pályázatra, amit az idén tavasszal hirdetett meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A bu- dakesziek pályaműnkájuk 1:c.n háromszázötvenezer fo­rint támogatást kértek — referenciaajánlónak dr. Ru- boszky Andrást és Bánffy Györgyöt kérték fel —, és kaptak is, mindössze ötvenezer forintot. Vajon mire elég ez az összeg? Egyáltalán mivel foglalkozik a Szé­chenyi István Baráti Kör? — ezekre a kérdésekre is ke­restük a választ, amikor a baráti kör titkárával, Tarnay- né Hedry Máriával beszélgettünk. Régi igazság, hogy silány portékáért nem lehet sokat kérni. Még akkor sem, ha nekünk sokba jött már. Nem bizony, mert a borsos ár vevőriasztó. Ha mond­ják? Mégis megkíséreljük többre tartani az ingatlant, a tábort, ami púp a város hátán. Haszon semmi, az állagmegóvás meg esetleg viszi az amúgy is kevés pénzt. Márpedig pénz kel­lene Érdnek is — a nap­közis tábor például nem, mert oda az isten háta mö­gé nincs diák, gyerek, aki szívesen menne. S a körül­mények sem igaziak. Pedig valamikor egy rakás pénzt öltek bele. Csakhogy nem sokat tud vele kezdeni egy olyan cég sem, mely eleve az értéke­sítéshez kapcsolódó teen­dőkre rendezkedett be, s igencsak jó kapcsolatokkal, ismeretségekkel bír arrafe­lé, ahol tőke bővebben akadna, s beruházási szán­dék is. Addig-addig keres­tek vevőt, míg egy befekte­tési kft. hajlott volna a vá­sárlásra, csakhogy a föld­munkák miatt elbizonytala­nodtak ... Tehát pénz az ablakban. Ingatlan? Volt bőven ér­Pilisszentkereszt elsősor­ban kirándulóhelyként is­mert, sportéletéről kevés szó esett korábban. Pedig itt is vannak szép számmal eportbarátok, akik nemcsak a tévében szeretnének lát­ni egy-egy jó meccset, ha­nem saját pályájukon is. Gosztonyi Péter, az Igaz­ságügyi Minisztérium Ok­tatási Központjának igaz­gatója is közéjük tartozik. Amikor legutóbb találkoz­tunk, büszkén mesélte fo­cicsapatuk idei eredmé­nyeit. Mint elmondta, sportkö­rük 1990 őszén alakult. Tíz éve még nagy sportélet volt itt —, aztán jó néhány évnek kellett eltelnie, hogy újra magához térjen. Az akkori ifjú focisták most az öregfiúk csapatának osz­lopos tagjai. Hogy újra összeálljanak, kellett egy agilis szervező. Urbanics Antal csapatkapi­tány vállalta fel a kezde­ményező szerepet, ő kez­dett támogatókat, szponzo­rokat keresni. Az oktatási központ, a község, és a honvédség se­gítsége mellett egy jó „ma­szek” szponzort is találtak Piláth István személyében. A tagdíj sem két fillér — 600 forint félévente —, de a szabályzat lehetővé teszi, deklődő, köztük egy német virágkereskedő is, aki ma­gyarországi lerakatának helyet keresett. De a vétel­árat sokallta — a közmű­veket viszont kevesellte. Az­tán nagykereskedelmi rak­tárnak is nézegették a bel­ga—luxemburgi cég képvi­selői. Nézegették, méreget­ték, s aztán lemondtak ró­la. Merthogy az infra­struktúra hiányzik, a Buda- park bevásárlóközpont túl közel van, az MO-s autó­pálya meg még nem készült el. S ez bizony, amit egy- csokorba szedtek, egy ke­reskedelmi raktárnál elsőd­leges szempont. Nem kifo­gás, nem is nyafogás, egy­szerűen tény. Sebaj, mondaná az em­ber, mert. az utóbbi eset­ben érdeklődő szép szóm­mal akadt. Ám, ha a vétel­árat meghallva, nem is ej­tették el a kagylót, de bor­sosnak találván, elálltak vásárlási szándékuktól. El bizony, mert manapság ki­nek befektetésre van pén­ze, az viszonyít. Mégpedig a telekárakat hasonlítja össze egymással. S hogy a szolgáltató kft. mit ajánlhatott a kialakult helyzetben? A vételár fe­lülvizsgálatát, ha egy mód hogy akinek módjában áll, többet is fizethet. így fel­sorolva, úgy tűnik, mintha a PILE (Pilisszentkereszti Sportegyesület) óriási tá­mogatást kapna, egy indu­ló egyesület számára azon­ban éppen hogy elég. A mezeknek, a labdáknak, de még a bírók sípjának is megkérik az árát. A PILE egyelőre két fut­ballcsapatból áll, az úgy­nevezett első csapatból és az öregfiúk csapatából. Az első csapat, átlagéletkorát tekintve, igen fiatal. A húsz játékosból négyen-öten 16 évesek, de a legidősebb sincs több 26 évesnél. Az öregek és a fiatalok gyak­ran játszanak egymás ellen edzőmérkőzéseket — a drukkerek nagy örömére — a rendbe tett, felújított pályán. Gosztonyi Péter úgy lát­ja, hogy az éledő sportélet jobban összehozza a község lakóit. Az egyesület meg­alakulásának egyik célja éppen az volt, hogy szóra­kozási lehetőséget biztosít­son a fiataloknak, az egy­re népszerűbbé váló kocs­mák helyett a sport felé te­relje őket. Az itthoni sportbarátság élesztgétése mellett külföl­di kapcsolatokat is keres­itek —, s persze a városné­zésnél kint is fontosabb a foci. Legutóbb Olaszország­ban futballoztak át néhány napot — és győztesen tér­tek haza. van rá, csökkentését, mert a mégoly kiterjedt kapcso­latok segítségével — melyet sajátjuknak mondhatnak — sem sikerül vevőt találni. A borsos ár elől fut a tőke. Számolatlanul senki sem szórja pénzét. Ha vesz, ak­kor reális áron, mégpedig olyat, amelynek neve mel­lett több a pozitívum, mint a negatívum. Hogy a városatyák rosz- szul számoltak? Aligha. Csak egyszerűen nem akar­ják elkótyavetyélni a vá­ros vagyonát. Azt az ingat­lant, telket, mely érték. Mert majd csak lesz köz­mű, az MO-st is építik, az is majd elkészül. Igen ám, de akkorra a befektetők megkeresik maguknak azt a helyet, mely minden szempontból megfelel. Ahol nemcsak áldozni kell. ha­nem keresni is lehet. Nem holnapután, hanem minél előbb. S ne gondoljuk, hogy tisztességtelenül — leg­alábbis addig ne, míg ilyet nem tapasztalunk. Csak­hogy Róbert bácsik manap­ság sem akadnak, akik a korábban nem elsődleges­nek tartott, „ej, ráérünk arra még” módon kezelt infrastruktúrával csak úgy grátisz megkínálnak ben­nünket. Arra ugyan várha­tunk. S ha várunk? Annak is magunk látjuk kárát, a munkahelyek számának csökkenésében, a hőn áhí­tott tőkebefektetések elma­radásában. Valamit tenni kéne, hogy lendítsünk a magunk hely­zetén. Ha mást nem — mert pénz az nincs! — legalább annyit, az alacsony árban benne foglaltassák egyfajta pénzbeni segítségnyújtás infrastruktúránk fehér folt­jainak eltüntetésében. Még akkor is, ha igencsak meg­van már a helye annak a pénznek, bevételnek! Varga Edit — Mikor alakult Buda­keszin a Széchenyi István Baráti Kör? — A baráti kör ez év márciusában tartotta első alakuló ülését — kezdi be­szélgetésünket Tarnayné Hedry Mária. — A kör tag­jai pedagógusok, mérnö­kök. orvosok, művészek, ré­gészek és természetesen nagy számban a helyi ön­kormányzatból. Kiszorultak — Honnan az ötlet, hogy a település értelmisége ba­ráti kört alkosson? — A községben régóta ér­lelődött már annak a gon­dolata, hogy a helyi értel­miség és a helyi művészek számára lehetőséget kelle­ne adni rendszeres találko­zásoknak. Községünkben sajnálatos módon az elmúlt években az értelmiség nagy része kiszorult a közélet­ből, és az országos viszo­nyokat nézve, talán még jobban elszigetelődött. A Budakeszin szép számban élő képzőművészek pedig, szinte teljesen kiszorultak, és alkotásaik ismeretlenek a helyi közönség' előtt. — Vajon mi lehetett en­nek az oka? — Nem szeretnék részle­tesen a múltba visszatekin­teni, de valószínű, az okok között kell keresni, a né­hány évvel ezelőtti, bot­rányszámba menő meghur­coltatásukat, az akkori de­magóg politikai vezetés ré­széről. Éppen ezért is ta­lált a baráti kör indítványa termő talajra. A kezdemé­nyezésnek az Erkel Ferenc Művelődési Központ adott otthont, s a találkozókat havi rendszerességgel tart­juk. A spontán együttgon­dolkodás indító mozzanata időnként egy-egy előadás, akár művészek vagy poli­tológusok, közgazdászok részvételével. — Nevezhetjük a baráti társaságot akár magisztrá­tusok gyülekezetének is, akik mondjuk, segítik taná­csaikkal vagy kritikáikkal az Önkormányzat' munká­ját? — Ügy érezzük, hogy a község fejlődésének szem­pontjából is nagyon fontos momentum, ha a szellemi erőket hordozó rétegei ba­ráti feloldódásra, vagy egészséges viták lehetősé­gére módot találnak egy közösségben. Már az első ülésünkön körvonalazódtak a konkrét céljaink is. Így például az ifjúság szellemi igénytelenségének problé­mája, szinte kivétel nélkül mindenki számára orvos­lásra váró feladatként je­lentkezett. A humán kul­túra igényének és a nem­zeti tudat kialakításának fontosság a jövő nemzedék körében mindenki számára egyértelmű. Előadások — Ezért is terveztük el, hogy már az idén nyáron olvasótábort szer­vezünk a hátrányos hely­zetű gyerekek számára. Igen örültünk a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­Mint ahogy azt októ­ber elsején a napilapok — köztük a Pest Megyei Hír­lap is — megírták, októ­ber elsejétől emelkednek a fűtési és melegvíz-szolgál­tatási díjak. Azt is hírül adtuk, hogy a tarifaeme­lés településenként eltérő, és mértéke attól függ, hogy az adott helyen mekkora az eltérés a szolgáltatás tényleges költsége és a ko­rábbi díj között. A kor­mányzat azokon a telepü­léseken, ahol a távfűtési díj emelésének szükséges mértéke meghaladja a 20 százalékot, az önkormány­zatoknak jelentős egyszeri támogatást nyújt, amelynek mértéke a többletköltségek 80 százaléka — adta hírül az MTI. Budaörsön közel nyolc­ezer lakásban van távfű­rium által meghirdetett közművelődési pályázat­nak. Több pedagógus és kultúrával foglalkozó mű­vész vállalta a nyári olva­sótábor megszervezését. Ügy gondoltuk, hogy az olvasó­tábor feldolgozandó anya­gának elsősorban a magyar írók és költők műveit kell előtérbe állítani, ugyanak­kor történelmi előadásokkal és kirándulásokkal kíván­tuk volna kiegészíteni az olvasótábor feladatait. Más alternatíva — Múlt időben beszél: a tervekből nem valósulhat meg semmi? — Mivel a közművelődé­si pályázatra beérkezett pályamunkákról a kurató­rium csak a nyár végén döntött, így az idén ezeket a terveket nem tudtuk meg­valósítani. De éppen most készül összeülni a baráti társaság, sőt személy sze­rint Nagy Gáspárt, a Bu­dakeszin élő költőt, a tár­saságunk lelkes tagját, megkértem, hogy legyen segítségünkre a kapott pénzügyi támogatás függ­vényében egy másfajta al­ternatíva kidolgozásában. A kuratórium külön meg­jegyzése volt, hogy az öt­venezer forintos támogatás olvasótáborra fordítható. D. A. I tés, így igen nagyszámú családot érint a fűtési és melegvíz-szolgáltatás dí­jának emelése. Ezzel kap­csolatos feladatokról, és az önkormányzat egyszeri támogatásáról kérdeztük Kolarits György önkor­mányzati képviselőt, aki mint testületi tag a BÉKÜ- vel — azaz a Budaörsi Költségvetési Üzemmel — van napi kapcsolatban. — Sajnos mi is az új­ságokból értesültünk az újabb áremelésről — mondja Koiarits György —, és semmi olyan értesí­tést nem kapott a BÉKÜ sem, hogy valójában ho­gyan is kell majd végre­hajtani. — A „végrehajtás” alatt azt érti, hogy visszamenő­leg nem lehet a lakossá­got megterhelni? — Valahogy így, hiszen a BÉKÜ nem közölte a la­kossággal előre, hogy meg­emeli az árakat. Ha a gáz­szolgáltatás tarifája emel­kedik, akkor a BÉKÜ-nek is emelnie kell. Mi a Ti- gáztól, a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalattól kap­juk a gáztr de értesítés még nem érkezett. — Az önkormányzat mennyire készült fel az egyszeri támogatás nyúj­tására? — Nézze, mint már mon­dottam, mi is az újságok­ból értesültünk erről, de abban a hírben az is ol­vasható, hogy az Ország- gyűlés erről még nem dön­tött, csak az erre vonat­kozó javaslatot nyújtották be. Mi addig igazán nem tudunk sem cselekedni, sem segíteni. — d — BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J- Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. «. Pf.: Jll. ír. sz,: 144«. Telefon: 138-47*1, 118-4067. Pi lisszen t kereszt Éledő sportélet GYÜMÜLCSSZEDÖK. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA Budaörsön nem tudnak róla Emelkednek a fűtési díjak? er—ed

Next

/
Oldalképek
Tartalom