Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

I. ÉVFOLYAM. 228. SZÁM 1091. OKTÓBER 33., SZERDA BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • ÉRD © SZAZHALOMBATTA 8 PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI © BIAX'OR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT © PILISCSABA • PATT © ZSAMBÉK © SOLYMÁR 9 TÁRNOK © NAGYKOVÁCSI © BUDAJENÖ © PERBAL © TÖK © TINNYE • OROM Nem is olyan egyszerű Mikor fűlhetnek gázzal a családok? Ez év tavaszán elkészültek a tervek, valamikor a nyár elején hozzáfogtak az épít­kezéshez. A munkálatok helyszíne Százhalombatta, annak is a dunafürcdi ré­sze. A cél az volt, hogy már most télen gázzal fűthesse­nek az ott élők. Fizettek is ezért, s nem keveset, csa­ládonként hatvan-nyolcvan­ezer forintot. Csakhogy a dolgok nem Ilyen egyszerűek. Igaz, már júniusban elkészült az egyik rész, amikor kide­rült, hogy vagy száz mé­teres szakaszt pótolni kell. Tehát újból tervkészítés következett, majd az építés, így húzódott el a műszaki átadás-átvétel szeptembe­rig, október elejéig. Azóta eltelt már egy kis ld6, mégsem lehet azt pon­tosan tudni, mikor fűthet- nek a családok elképzelé­seik szerint gázzal. Hiány­zik a használatbavételi en­gedély. Mivel a hideg is hamarabb érkezett meg idén, sokan úgy vélték, vesznek néhány mázsa sze­net, biztos, ami biztos. Fű­teni addig is kell, amíg ki­derül, miért húzódik el a bekötés ennyi ideje. AKADALY NINCS Cyetvai Balázs, a városi építési iroda vezetője el­mondta, különösebb akadá­lya nincs a gázvezeték meg­építésének, szerelésének. Tervek kellenek, hozzáér­tő szerelők, és persze pénz. S mindehhez engedélyek, melyeket a különböző vál­lalatoktól, felügyelőségtől kell kérni, pontosabban a helyi Tigáztól, és a Kerü­leti Bányaműszaki Felügye­lőségtől. Ha az engedélyek megvannak, a szakembe­rek ellenőrizték, elvégezték a szükséges nyomáspróbá­kat, máris fűlhetnek a la­kók. — A dunafürediek hoz­nánk jöttek panaszkodni — mondta az iroda vezetője. — Hiába mondtam, mi semmit sem tehetünk, az engedélyek kiadása nem tőlünk függ. Utánaérdek­lődtem, mi a helyzet, any- nyit tudtam meg, hogy a battaiak kissé késve továb­bították a dokumentációt. Ha megérkeznek, a rákötés van hátra. Ez pár napos munka. Amikor az egyik gázvezeték elkészült, ki- lencvenen fizettek be, a másik szakasznál, ez már a Benta-telepen épült, ott harminchármán csatlakoz­tak. Ennyien szeretnének lehetőleg mihamarabb gáz­fűtést. Egyelőre várnak a lakók. Igaz, többen kijelen­tették, majd gyakrabban keresik fel az irodát, itt legalább meleg van. Felke­reshetnek, de ezzel nem lesz gyorsabb az ügymenet. Megkérdeztük Kovács Lajost, a százhalombattai Tigáz vezetőjét, miért ké­sik a bekötés. ENGEBELY KELL — A használatbavételi engedélyért szeptember 18-án küldtük el a doku­mentációt a gödöllői Tigáz- hoz és a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőséghez. — válaszolt. A harmadik ütemben összesen 14 lakás­ra vonatkozóan kértük meg a használatbavételi enge­délyt. Ha ez megérkezett, fél nap alatt megoldható a bekötés. Tehát a több mint száz gázfűtésre váró család szá­ma tizennégyre zsugoro­dott. Bár az is sok, ha egy ember fázik. A doku­mentumok pedig már az il­letékeseknél vannak. Üjabb kérdés, most már a Bányaműszaki Felügye­lőség egyik munkatársá­hoz; mi ennek az egésznek a menete? S mennyi időt vesz igénybe egy ilyen en­gedély kiadása? — Sok mindentől függ — válaszolt Eörlős Péter. — Elsősorban az utca hosszá­tól. Hozzánk egyébként a közterületi vezetékrész tar­tozik. Az, hogy mikor lesz gáz a lakásokban, már energiafelügyeleti kérdés. Engedélyt a létesítési terv alapján adunk ki, és a el­sze­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachnér Edit. © Fosadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telelőn: 138-4761, 138-4067. <ytínan Százhalombattán GYERMEK­MŰSOR A tatabányai játékszín kétrészes gyermekműsorát tekinthetik meg a százha­lombattai gyerekek no­vember elsején a művelő­dési házban 14 órai kez­dettel. t > munkálatok közben is lenőrizzük, hogy ezek rint valósul-e meg az épí­tés. Biztonságos-e a rend­szer? Bár nem csak ezen múlik az egész. A munka kezdését is be kell jelente­niük az építtetőknek, éppen azért, hogy folyamatos le­gyen az ellenőrzés. A mű­szaki átadás-átvétel a be­ruházó, kivitelező feladata, ezen dokumentációk birto­kában adható ki a végle­ges használatbavétel. Ez az engedélyezés menete. Mi­vel sok helyütt építettek vezetékeket, van teendőnk bőven. MARAD A VÁRAKOZÁS Sok mindent megtud­tunk, az, hogy hol akadt el az a bizonyos engedély, nem derült ki. Végül is előbb-utó'ob úgyis megérke­zik, azt követően pedig legalább tizennégy család befűthet. Gázzal. A töb­bieknek, akiknek csak elvi lehetőségük van erre, ma­rad a várakozás. Remélhe­tően vettek tüzelőt, mert hosszú s hideg lesz a tél. J. Szabó Irén Az illetékes váíaszcS Elbocsátás és fegyelmik Lapunk szeptember 23-i számában „Ugyan kinél ke­tyegett az óra? Elszállt a gáz" címmel cikk jelent meg. A Tiszántúli Gázszol­gáltató Vállalat Gödöllői Üzemigazgatóságának üzem- igazgatója, Szendy Pál vá­laszolt a leírtakra. „Az újságcikk két fo­gyasztó, Érd, Balatoni út 73-75. szám alatti ABC és az Alsó u. 89. szám alatti általános iskola gázzal való ellátásának körülményei után kutat, illetve gondol­kodik. Mindkét fogyasztó esetében a kivizsgálás már megkezdődött az újságcikk megjelenése előtt és intéz­kedés történt a számlák fogadásáról, a gázmérőórák vásárlásáról, felszerelésé­ről. A Balatoni út 73-75. szám alatti ABC-nél a nyomás­próbát január 31-én a Tigáz egyik műszaki ellen­őre végezte el. A Kögáz 100 típusú gázkészülék üzem­be helyezését társszolgálta- , tóval együtt végezte el a beruházó a Tigáz tudta nélkül. A vállalat nevét nem sikerült felderítenünk. Üzemigazgatóságunk mű­szaki ellenőre felelős azért, mert egyrészt nem végez­te el a nyomáspróba utáni adminisztrációs munkát, másrészt elmulasztotta el­lenőrzési kötelezettségét. Az érdi polgármesteri hivatal — mint beruházó — korábban megrendelte, s megvásárolta az ABC ré­szére a 65 köbméteres gáz­órát. Százhalombattai szol­gáltatási üzemünk intézke­dett a gázmérő hely kialakí­tásáról. Az óra felszerelé­se, beüzemelése 1991. októ­ber 18-ig a Tigáz részéről megtörtént. Az ABC üze­meltetőjével — NYÉK — illetékes üzemvezetőnk megállapodott az átalány­díj visszamenőleges megfi­zetéséről. Az érdi Alsó út 30. szám alatti általános iskolánál a vezeték és egy darab ÉTI 100 kazán nyomáspróbájá­nak műszaki ellenőre ugyanaz a személy volt, aki az előbbi esetben. A műszaki ellenőr a nyomás­próba elvégzése után nem állított ki használatbavéte­li engedélyt. Szerelőnk használatbavételi engedély nélkül üzemelte be a ké­szüléket, gázdíjcsoportunk sem tett eleget az ellenőr­zési kötelezettségének. Mindkét esetben a végle­ges rendezés ellenőrzését százhalombattai szolgálta­tóüzemünk vezetője ellen­őrzi személyesen. Az ügy­ben illetékes személyek kö­zül a műszaki ellenőrt már korábban hasonló problé­mák miatt elbocsátottuk, a többi érintett dolgozó el­len fegyelmi vizsgálatot rendeltem el. Hasonló eset megelőzésére intézkedtem a — cikket köszönjük!” Mi is köszönjük a kor­rekt, nem köntörfalazó vá­laszt. Amikor végre egy­szer nem másra mutogat egy vállalat, hanem a bel­ső, élő problémákat nem tagadva a lényegre világít rá. (szerk.) Szülék fóruma Százhalombattán októ­ber 30-án, szerdán dél­után 2-kor a Szülők Fóru­ma elnevezésű egyesület a művelődési központban ta­lálkozót szervez érdek’ődő szülőknek és nevelés: szakembereknek. Dr. Tor- da Agnes pszicho.cgus, gvógypedagógus, a Gyógy­pedagógiai Főiskola igaz­gatóhelyettese vész részt a találkozón, hogy néhány tanácsot adjon azon szü­lőknek, akiknek gyerme­ke dyslexiás. A városban dolgozó, és e rendezvé­nyen részt vevő pedagógu­soknak Csabai Katalin tart majd előadást arról, mi­képpen ismerhető föl ez a zavar, milyen tünetek jár­nak vele. A helyi nevelési tanácsadó szakemberei is eljönnek erre a találkozó­ra. A két szakember meg­ígérte, ezentúl minden má­sodik héten sort kerítenek egy ilyen jellegű csoportos beszélgetésre, amelyen se­gíthetnek a szülőknek ta­nácsadással, egyéni prob­lémák megvitatásával. Orgazdától Trabantot elfogadni ? „Megbotlott az ötös fogat” Az az ötös fogat, vagyis öttagú betörőtársaság, mely rövid ideig ugyan, de az érdi rendőröket „boldogí­totta” — minden bizony­nyal a rossz ómenek közé sorolja ma már a Traban­tot. Pedig csak munkaesz­közként kapták orgazdá­juktól a szegény jószágot, de éppen ez okozta vesztü­ket. No, nem lustasága, restsége miatt. Inkább a szűk utastér, a betörőtár­saság önbizalma, rendetlen­sége, a rossz parkolás ját­szott abban közre, hogy fé­nyes nappal lebuktak. Bár az is igaz, hogy a tetthely közelében igyekez­tek éppen üzletet kötni. S éppen akkor, amikor az ér­tékeitől megszabadított hétvégi házban a nyomo­zók dolgoztak. Volt ebben Aki kockáztatni mer A vállalkozás haszna „Nálunk még mindig ne­hezen mozdulnak az em­berek!” — mondja az egyik kistelepülésen az üzlettu­lajdonos. „Pedig ha Pes­ten így osztják a munka­könyveket, nem lesz más választásuk” — summázza mondandóját, és tovább ra­kodja az üvegeket a bolt polcaira. Mert ugye azt már mondanom sem kell: az emberünk palackozott italok boltja nevezetű vál­lalkozásba fogott. Manap­ság csak ilyen elnevezésű ivócsárdákat látni megye- szerte, pedig valamikor ezeket kocsmáknak becéz­ték. Nehogy félreértsenek már: nem a vállalkozások ellen akarok szólni, csak éppen a „megjegyzés” ér­zékeltetni kívánja, hogy mennyire felemásak va­gyunk ezen a téren is. So­kan nem is hiszik, hogy mennyire bonyolult dolog manapság vállalkozni. Mondjuk, mondjuk, és az­tán nem azt értjük alatta, amit kellene ... Meg kell különböztetni kétfajta vállalkozót. Az egyiket az angol úgy neve­zi, önfoglalkoztató. Mi úgy mondjuk, de nem teljesen fedi ezt a fogalmat, hogy zó, a hagyományos kiske­reskedő, aki maga vagy családjával dolgozik. Az a célja, fenn tudja tartani a családját és az életszín­vonalát. A másik kategó­ria az, aki „tényleg vállal­kozni akar”, aki nem akar megállni, ha. nem is na­gyon nagyot, de mindig újat hoz létre. Tehát az, akiből esetleg valamikor milliomos lehet. Nincsenek illúzióim, hogy a hátrá­nyos helyzetből indulók többségéből milyen vállal­kozó lesz. De azt tapasz­talni, hogy egy kis részük­ből, talán öt-tíz százalé­kukból lehet igazi vállal­kozó, olyan, aki mer koc­káztatni. Sőt lehetséges, hogy ezek az emberek hirtelen felfedeznek magukban va­lamilyen képességet, és iga­zán komoly vállalkozóvá lesznek. Húsz-huszonöt százalékra becsülik azok­nak az arányát ebből a ré­tegből, akikből önfoglal­koztató lehet. Elgondol­kodhatunk azon, hogy még így sem jön ki a negyven százalék a munkavállalók­hoz viszonyítva. Érdemes ezeknek az em­bereknek a vállalkozóvá liagyományos * kisvállalko- képzésére nagy energiát fordítani? Érdemes, mert ezek az emberek nem je­lentenek gondot a foglal­koztatás számára. Azért, mert perspektívát ad ezek­nek az embereknek az, hogy családjuk, gyerekeik is boldogulnak. Persze ez még csak a jövő. Mert ösz- szességében még nem elég az E-hitel, kell a helyi ön- kormányzatok „akarata” is. Jó lenne, ha megyeszer- te nem csak palackozott italok árusítására vállal­koznának az emberek. De jó lenne, ha az önkor­mányzatok támogatnák is a vállalkozó kedvet! Re­ceptet adni persze könnyű! Nem is azt szeretnénk, csak hát faramuci gondol­kodás az, amely több száz­ezres vagy milliós egyszeri beruházást lekicsinyel, ami­kor a telket az önkormány­zat mindössze tíz esztendőre akarja biztosítani. És mi legyen azután ...? Mi lesz a százezreket érő kicsiny pavilonnal? Mert azt már mindenki tudja, azt még egyszer felépíteni nem le­het ... Egyezségre kellene lépni: csak úgy lehet vál­lalkozásra csábítani az embereket. Peáfc ./ valami impertinencia is. A rendőröknek nem a Tra­bant állapota szúrt szemet, hanem az, hogy a járgány­nak hiányzott a rendszá­ma. S hárman sertepertél- tek körülötte. S miközben érdeklődve szemügyre vet­ték a szereplőket — mint kiderült, a két betörő éppen egy vevővel alkudozott — szemet szúrt a kocsiban he­verő walkie-talkie. Innen már biztos út vezetett a le­bukáshoz. Mert a nyomozó egy villanás alatt rájött, hasonló dolog hiányzik a hétvégi házból. Túl sokat nem kérdez­tek — következett a ház­kutatás. Csinos kis „raktár­ra” bukkantak, műszaki cikkekre, fúrógépekre, té­vékre — egyszóval vitték, amit értek. Italkészletük is tekintélyes volt. Ami ma- 'radt az említett holmikból — nem került még az or­gazdához —, kétszázezer forintot kóstált. S egyúttal arra is fény derült, hogy a Parkvárosban majd egy hónapon át ők dolgoztak. Három férfi — közöttük egy kiskorú — s két hölgy. Az utóbbiak dolga elsősor­ban a figyelés volt. Orgaz­dájuk pedig az egyik érdi presszó tulajdonosa. S hogy gyorsabban fordulhassanak, kölcsönkapták a Traban­tot, s az ajánlatot, üzlet lesz a dologból. Húsz hétvégi ház látta kárát működésüknek. Le­bukásuk előtt — mert mindössze akkor harmadik napja nyaggatták az öreg Trabantot — délutánonként egy kiadósat sétáltak, te­repszemléztek, este meg be­törtek. S talán senkinek sem tűntek fel, hiszen bók­lászó huszonkét-huszonhá- rom évesek sétájában kü­lönösebb kivetnivaló sincs. Velük esett meg az, hogy az egyik faház tulajdono­sa annyi holmit sorolt fel a veszteséglistára, amit nemhogy gyalog, de teher­autón is nehezen vittek volna el. Mára tőlük nyugodtan alhatnak Parkvárpsban. Egyhamar minden bizony-" nyal nem lesz módjuk be­törni, s az így szerzett pénzből gondtalanul élni. Mert ugye azt már monda­ni sem kell, hogy foglalko­zásuk a betörés volt, ebből éltek. X. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom