Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
ÁLLAMHÁZTARTÁS! NAPLÓ Félelőssésgfeljes döntés étéit as onkorsnánysatok A TELEPÜLÉSEK BEVETELE Az önkormányzatok az 1992-es költségvetésük elkészítésének szakaszába érkeztek. Fölmérik kiadási kötelezettségeiket, fejlesztési elképzeléseiket, és lehetséges bevételi forrásaikat. A képviselőkben és a települések lakosaiban ebben az időszakban főleg olyan kérdések fogalmazódnak meg, amelyek középpontjában a helyi adók vannak. Be kell-e vezetni a helyi adót az intézmények működtetése, a kötelezően ellátandó feladatok teljesítése, a fejlesztési igények kielégítése érdekében? Tudják-e pótolni vállakózásokkal, önkormányzati tulajdonuk hasznosításával a korábbi tanácsi adók, adójellegű kötelezettségek megszűnése miatti bevételi kiesést? Mennyire lehet elfogadtatni a helyi adó bevezetésének szükségességét a településen élőkkel, az ott dolgozó vállalkozókkal? Az emberek többsége ugyanis újabb „sarcként” értelmezi a helyi adókat. A Belügyminisztérium Pest Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálata (TÁKISZ) segítséget nyújt az önkormányzatoknak a helyi adók bevezetésével kapcsolatos szakmai munkában. Ezúttal az újság olvasóival is megosztanak néhány olyan ismeretet, amelyekről eddig csupán a szakemberek beszélgettek, vitatkoztak. Nem kötelező Évtizedek, sőt évszázadok óta az adóról mindenkinek valamilyen meghatározott fizetési kötelezettség jutott eszébe. A helyi adókról szóló törvény (1990. évi C.) olyan adótémájú jogszabály, amely önmagában nem jelent senki számára kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a települések lakosai nem adóztathatók a törvény puszta léte alapján, s nem terheli adóztatási kötelezettség a települési önkormányzatokat sem. (A tanácsi adórendszer kötelezettségre épült.) Az önkormányzatok tehát adóztatási jogot kaptak. Maguk dönthetik el, hogy az állami költségvetésből juttatottakon kívül milyen módon teremtik meg a fel- adataiak ellásásához szükséges bevételi forrásaikat. Mindez szorosan kapcsolódik az önkormányzatok felelősségéhez. A helyi adók ugyanis hatással vannak a helyi gazdaságpolitikára, szociálpolitikára, foglalkoztatásra, településfejlesztésre stb. Ezért az önkormányzatok a döntésük előtt nagy körültekintéssel felmérik a helyi adók bevezetésének lehetőségeit, a fizetésre kötelezhetők teherviselő képességét, és számolnak azokkal a központi bevételekkel is, amelyek a helyi adókból beszedett összegeket egészítik ki. (Ismert, például az idegen- forgalmi adókból beszedett összegeket az állami költségvetés megkétszerezi.) Törvény alapján Persze az önkormányzatok képviselői csak a törvényben meghatározottak szerint élhetnek az adóztatási jogukkal, s rendeltüket is csak a hatályos jogszabályok keretei között alkothatják meg. Adót tehát akár meg sem állapíthatnak. de ugyanúgy mind bevezethetik a törvényben meghatározott adókat, illetve azok valamelyikét. Ám egy adótárgy (épület, ingatlan stb.) csak egyféle 4 *&eMa adó megfizetésére szolgálhat alapul. Annak mértékeként az önkormányzat a törvényben meghatározott maximumnál többet nem állapíthat meg. A megfogalmazott mentességek, kedvezmények köre nem szűkíthető, viszont bővíteni lehet. A helyi adók kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételei lehetnek, az így beszedett forintok ezért csak az ott élők érdekeit szolgálhatják. Az ön- kormányzat ennek felhasználásáról évenként köteles tájékoztatni a település lakosságát. Ezek az adók elfogadtatásának fontos érvei lehetnek. Az adórendszer átalakításával 1992. január 1-jé- től megszűnnek a korábbi tanácsi adók, adójellegű kötelezettségek (telekadó, házadó, nem lakás céliára szolgáló építmények adója, út- és közműfejlesztési hozzájárulás. telekhasználati és -igénybevételi díj, gyógy- és üdülőhelyi díj). Ezeken a címeken új kötelezettségek már nem keletkezhetnek. Ám a már megállapított kötelezettséA TÁKISZ dolgozói segítenek az önkormányzatok helyi adóinak elvi kidolgozásában. Akár telefonon, akár személyesen, ez ügyben Siposné Szolcsányi Zsuzsanna csoportvezetőt kereshetik gek csak a még fennálló tartozások rendezésével szűnnek meg. A belterületi földrészletek a helyi adó hatására kikerülnek a földadó hatálya alól. (Ha azonban a helyi adók közül az önkormányzat a telekadót bevezeti, akkor a belterületi földrészleteket telekadó terheli.) Szja-csökksntő A helyi adóztatásnak vannak különös pénzügyi összefüggései, melyeket „levonási jog”-nak nevezhetünk. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek a személyi jövedelemadó- (szja-) alapjukból levonhatják az általuk kifizetett helyi adókat, és a településeken teljesített, persze számlával igazolt kommunális beruházás összegét. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog átvihető a következő évre vagy évekre. A vállalkozók, függetlenül attól, hogy személyi jövedelemadót vagy vállalkozói nyereségadót fizetnek, a tevékenységükkel összefüggő helyi adókat számolhatják el. Ezek a jogszabályok szolgálnak biztosítékként a jövedelmek kettős adóztatásának elkerüléséhez, emellett nem akadályozzák az önerős kommunális beruházásokat sem. Az 1992- es év nem kedvez a helyi adó bevezetésének (az ismert gazdasági helyzet miatt), ezért az önkormányzatok különösen felelősségteljes döntés előtt állnak. Még egyszer a célfántoga fásokról Harmada az igénynek Legutóbbi számunkban Pető Sándor, a TÁKISZ munkatársa tájékoztatta olvasóinkat a központi céltámogatások jellegéről és elnyerésének módjairól. Akkori ígéretünkhöz híven, ez alkalommal ismerteti a Pest megyében kialakult helyzetet. Mint elmondotta, megyénk önkormányzatai összesen több mint 1,7 milliárd forint céltámogatást igényeltek: folyamatban levő beruházásokra és rekonstrukciókra közel 590 milliót, az indulókra pedig mintegy 1200 milliót. Ehhez képest Pest megye az 1991. évi céltámogatásokból a folyamatban lévő és az újonnan induló beruházásokhoz összesen 551 millió forinthoz jutott. A folyamatban lévő beruházások igényeit jóval nagyobb mértékben sikerült kielégíteni, mint az új beruházásokét. A félmilliárdos igénnyel szemben a települések itt 350 milliós céltámogatást kaptak, legtöbbet az oktatási ágazat — ezen belül az alapfokú oktatás — és a vízgazdálkodás, a víziközmű-társulatok nyertek el. Folyamatban lévő városi kórház beruházásra vagy rekonstrukcióra, szociális otthon bővítésére nem nyújtottak be az ön- kormányzatok pályázatot. Szilárdhulladék-lerakótelep. építésének befejezéséhez, illetve bővítéséhez a megyéből 41,5 millió forintos igény jelentkezett, ezzel szemben csak Gödöllő és Valkó település kapott cél- támogatást a központi forrásból, összesen 4,5 millió forintot. Igaz, a kormány még további öt település (Cegléd, Maglód, Örkény, Újszilvás és Verseg) megsegítésére 23 milliós támogatást nyújt. Erre ugyanis a költségvetés fedezetet biztosít a helyi önkormányzatok 1991. évi céltámogatásáról szóló 1991 évi XXI. törvény alapján. Víz társulások létrehozására Kizárólag megyei szemszögből vizsgálva megál- lapítató, hogy az induló beruházások pályázatainak nem sikerült annyi támogatást elnyerniük, mint amennyit a folyamatban lévő beruházásokkal és rekonstrukciókkal. Az igények meghaladták az 1200 millió forintot, a parlament által jóváhagyott összeg viszont mindössze 200 millió forint volt. Ebből a támogatásból a vízgazdálkodási ágazat mintegy 87 millióval részesült, amely az igényeknek mindössze töredékét képezi. Az egészségre ártalmas vizű települések közműves ivóvízellátása támogatásának mértéke ötven százalék volt, a másik részt a helyi önkormányzat biztosította saját forrásból. Pest megyében öt helységnek adtak e célra pénzt, több mint 31 millió forint ösz- szegben. Bugyi település például 4,5 millió forintot kapott. A Pest megyei víziközmű- társulatok beruházásaira 42 millió forint támogatás jutott, a vízműtársulatoknak 34 millió, a csatornaműtársulatok munkálataihoz mindössze 8 millió. Vízellátás fejlesztésére Nagykőrös 50 százalékos támogatást nyert el, 2,9 millió forint összegben. A megyei települések közül Kerepestar- csa kapott 6 millió forintot szennyyízelvezetésre és -tisztításra. A számítógépes kiállításon Információk telefonon Nemrégiben a Budapesti Nemzetközi Vásár területén Compfair '91 elnevezéssel rendeztek számítástechnikai kiállítást. Ezen neves hazai és nemzetközi cégek társaságában a Pest megyei TÁKISZ szervezésében először vettek részt a TÁKISZ-ok. Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Pest és Tolna megye szolgáltatói közös területen mutatták be programkínálatukat. Az előzetes elképzeléseket igazolta az ide érkező érdeklődők nagy száma. Vásárlási szándékkal jelentkezett sok önkormányzat és költségvetési intézmény, továbbá sok ötlettel és konkrét együttműködési javaslattal keresték fel a TÁKISZ-okat a Belügyminisztérium különböző szervezetei, valamint a legkülönfélébb vállalkozások. Nagy sikert aratott az újonnan kifejlesztett lakossági adórendszer, a segélyezési, valamint a szociális otthonok komplex progA Pénzügyminisztérium megbízása Számviteli tanfolyam decemberben A Belügyminisztérium Pest Megyei TÁKISZ (1052 Budapest V., Semmelweis u. 13.) ezúton is értesíti a Pest megyei költségvetési szervek vezetőit és dolgozóit, hogy a Pénzügyminisztérium megbízásából decemberben tanfolyamot szervez az 1992. január 1-jén hatályba lépő úgynevezett számviteli törvény tárgykörében. A tanfolyamra a megyei költségvetési szervek vezetői és dolgozói a jelentkezésüket településenkénti összesítésben a TAKISZ-hoz juttathatják el. A résztvevők a tanfolyam elvégzéséről a Pénzügyminisztérium által rendszeresített igazolást kapják. vízgazdálkodás, egészségügy, oktatás, szilárdhulla- dék-lerakók — összesen 219 millió forint jut. Legtöbb a vízgazdálkodásra, ezen belül is elsősorban a szennyvízelvezetésre és -tisztításra. Felülvizsgált pályázatok A Pest megyei önkormányzatoktól több mint száz olyan pályázat érkezett, amely a kiírási feltételeknek nem felelt meg. Mivel vagy nem kellően előkészített beruházásra nyújtott be igényt az önkormányzatok egy része, vagy nem támogatott beruházással — például útépítés, gázellátás — pályázott. Ezeket az igényeket azonban az Állami Számvevőszék felülvizsgálja, és e vizsgálatról készített jelentését a parlament elé terjeszti. Az 1992. évi céltámogatási feltételeket a jövő évi költségvetésről szóló törvényben határozzák majd meg. Azt azonban már most lehet tudni, hogy a céltámogatásba bevonható ágazatok köre nem változik, illetve nem bővül tovább. AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT írta, összeállította, fotózta: ’» Kántor Miklós Az alapfokú oktatási ágazat beruházásainak indításához a települések — például Dunabogdány, Taksony, Vácrátót — mindösz- sze 48 millió forint céltámogatáshoz jutottak., ennek is kilenctizedét tornaterem építéséhez, a többit pedig nemzetiségi általános iskolai tantermek kialakításához kapták. Az egészségügyi és szociális ellátás új beruházásaihoz, elsősorban a működő egészségügyi intézmények gép-műszer beszerzéseihez Pest megye települései összesen 65 millió forintot kaptak. Szociális otthon kialakításához Veresegyház 10 millió, Budakeszi 2,7 millió forint támogatásban részesült. Négy preferált témakör A parlament a feltételeknek megfelelő, minden jogos céltámogatási igényt nem tudott tehát azonnal kielégíteni, az ez évi igényekre jövőre még 2,3 milliárd forint központi céltámogatási forrást biztosít, ebből Pest megye önkormányzatai részére a négy preferált témakörben — COMPFAIR 91 ramja. A legnagyobb érdeklődés az úgynevezett önkormányzati BBS, azaz a telefonvonalon történő információátvitel iránt mutatkozott. A TÁKISZ-ok által terjesztett programok azért nagy jelentőségűek, mert ezeket ingyen vagy a piaci árnál jóval alacsonyabb összegért vehetik meg az önkormányzatok és az intézmények. < • :
