Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
Biztonság és prevenció Feltáratlan lehetőségek Művészet a Dunakanyarbn Kiállításokra hívja fel közönségének figyelmét a Szentendrei Múzeumok Igazgatósága. Október 27- én a Szentendrei Képtárban nyílik meg a 10 +1 éves a Szentendrei Grafikai Műhely című tárlat. Rendezői az 1900 óta működő műhelyről szeretnének ezzel képet adni. Mint a múzeumok vezetői elmondtak: az utóbbi néhány évben semmilyen átfogó jellegű kiállításra sem került sor, amely kimutathatta volna a háttérben meghúzódó, vagy éppen meglevő stílustendenciákat. Ezért kerestek alkalmat az utóbbi tíz esztendő törekvéseinek megismertetésére. A megnyitó napján délelőtt 11 órára várják a közönséget. Az igazgatóság Szobon működő Börzsöny Múzeumában nemrég nyílt meg egyébként Remsey Flóra textilművész kiállítása. Látogatóit december 1-jéig fogadják hétfő kivételével naponta 9—17 óra között. A művésznő mind származása, mind választott műfaja, a gobelin szerint folytatója a szecessziós műhely, a Gödöllői Művésztelep hagyományainak. Egyre szebb, finomabb színezésű, természeti motívumokat bemutató falikár- pitokkal lepi meg közönségét. Szob ugyan a megye peremén, az ország határán fekszik, de kitűnően elérhető a Duna mindkét oldaláról jó közlekedése révén, Múzeuma kultúr- missziót tölt be a környéken. Már ezért is ajánlhatjuk a tisztelt olvasó figyelmébe. Többféle nevük van a településeken megalakult polgárvédelmi, ha úgy tetszik, önvédelmi egyesületeknek. Az élet hozta felszínre az irántuk támasztott igényt. A mai valóság ösztönözte a tagok szervezkedését Ahány falu, város és csoportosulás, annyiféle a felfogás, no meg a szabályzat is. Van már országos szövetségük, melynek még nem mindenki tagja, s az sem biztos, hogy csatlakozik minden szervezet. Csupán egy dolog nem vitatható. A bűnözési hullám sajnálatosan terjed. Szorongva várjuk haza már szürkületkor a gyereket, óvatosan kikerüljük a felénk közeledő, gyanúsan élénk csoportokat. Bár meglehet, csak vidám társasággal találkozunk. Amikor e sorokat kopogom, épp egy napja annak, hogy a szemem láttára fújt gázfelhőt pisztolyából egy férfi a váci vásártér elárusítójára. Kevés vita kell ma, nagyok az indulatok ahhoz, hogy csattanjon a tenyér, sújt* son az ököil. És lám, ennél a váci esetnél sem fogta meg a rengeteg szemtanú közül valaki a támadó kezét. Hiába kiáltottunk volna rendőrért, mert nem láthattunk sehol egyenruhásokat. Sok az ilyen eset, szünet nélkül szól a hívójel — mondták a Duna másik partján az egyik faluban. Nem győzi már a hivatásos állomány. Ezért is jön jól az önkéntes közreműködés. Az önkéntesség és szak- szerűség, az önvédelem és a tüneti kezelés. Sokféle, kibogozásra váró kérdése az életnek, amihez kevés a jó szándék. £zóba került nemrég a prevenció. Vagyis magyarul a megelőzés. Ha a fiatalok kevésbé unatkoznának. Ha unalmukban nem az ötletadó krimiket néznék a tv-ben vagy a videokazetták műsoráról. Szerteágazó tennivalók. Annak érdekében, hogy a serdülők ne pótcselekvést válasszanak, hanem embernemesítő, nekik is tetsző élményekben lehessen részük. Ha ezt végiggondoljuk, máris kidérül, milyen szűkmarkú, rövid távon gondolkodó az, aki a sport- és kulturális kezdeményezésekre sajnálja a pénzt. Közelebbről nézve: van még egy figyelmen kívül hagyott lehetőségük az önvédelmi egyesületeknek. Nem csak markos, erős, járőröző, bűnözőket riasztó járőrök csatlakozhatnának hozzájuk. Segíthetne nekik a településen élő pszichológus, pedagógus. Minden olyan értelmiségi, aki a megelőzés közvetett módjait képes feltárni és alkalmazni. Ha úgy tetszik, tudományos módszerekkel. K. T. L PRO MEMORIA Mozart Lesz-e az idén ifjúsági hangverseny ? Sikerül-e megegyezni az Országos Filharmónia vezetőivel? Dunakeszin eldőlt a kérdések kérdése, amely az őszi szezon kezdetén nyomasztotta a József Attila Művelődési Központ vezetőit. Október 30-án délután három órakor a nagy zeneszerző halálának kétszáza- dik évfordulójára emlékeznek a szereplők és a műsor fiatal résztvevői. Közreműködik a Danubius vonósnégyes, Némethy Attila zongorán, Alföldi Boruss Eszter fuvolán. A műsorvezető: Némethy Attila. Élmények görög földön Szőnyegen az edző lenkó Károly, az Autó edzője sokoldalú sportvezető, Görögországban birkózott, itthon pedig versenybíróként adminisztrációs teendőket is ellát D U HATÁJ ^títian SZENTENDREI -SZIG El • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT* MIKLÓS • FŰT • GÖD Dunakeszi műrészeii napok Megnyitó és meditáció I. ÉVFOLYAM, 324. SZÁM 1991. OKTOBER 25., PÉNTEK Legyen vagy ne legyen? Tényleg kérdés ez? A dunakeszi kulturális vezetők nem tudnak róla, hogy ez valakit foglalkoztatna. Sokadik alkalommal ismétlődő esemény így ősszel a dunakeszi művészeti napok rendezvénysorozata. Pedig voltak, akik megkérdőjelezték a létjogosultságát az elmúlt években. Hallottunk erről a , városban, hallhattunk újságírókörökben. Voltak, akik úgy vélték: Egész évben kiegyensúlyozott programmal kell szolgálni a lakosságot. Évente egyszer őszi hajrát tartani, nem vezet eredményre. Városi tükör Félkörben állunk a kiállítóterem közepén, ahol S. Farkas Éva gobeíinmű- vész tárlata nyílt meg. Lő- rincz András, a polgármesteri hivatal művelődési szakreferense. Bársonyné Pap Róza kulturális és sportvezető, Veres Gábor, a házigazda, a József Attila Művelődési Központ igazgatója. — Év közben is sok rendezvény van a városban — mondja Lőrincz András. — Legfeljebb szerény a propagandánk — folytatja. — A művészeti napok alkalmával széles rétegek igényeit igyekszünk kielégíteni. Több műfajban, nagyobb választékkal. — Zene, képzőművészet, irodalom, ifjúsági rendezvények — veszi át a szót Bársonyné. — A város széttagoltsága viszont eléggé megnehezíti a munkákat, A művelődési központ a gyártelepen áll. Ide az alapiak nem nagyon jönnek el. Még a viszonylag közeli Barátság-lakótelepről is kevesen látogatnak el a házba. Ezéi't évek óta arra törekszünk, hogy minden jelentősebb lakókörzetnek legyen egy központja, így alakultak ki például az iskolagalériák, időszaki kiállításaikkal. — Ebben az időszakban igyekszünk a városban élő művészeket bemutatni — jegyzi meg ismét Lőrincz András. Eddigi tapasztalatai szerint a város lakossága nem igazán lokálpatrióta. Szellemi források Tűnődhetünk a tapasztalatok alapján elhangzott kijelentésen. Bizonyára szerepet játszik a tények ilyenforma alakulásában a főváros közelsége, a város szerkezete, a történelmi okok miatt sajátosan alakult társadalmi rétegződés, az elmúlt évtizedek bevándorlási hulláma. Vagyis a gyökerek még vékony szálon kapaszkodnak a talajban, csak nemzedékeken át erősödhetnek. Ám éltető nedvük a sok-sok értelmi és érzelmi hatás, a saját értékek megmutatása, megismerése. Veres Gábor csak megerősíteni tudja, milyen gondot okoz a kulturális élet szervezőinek a széttagoltság. Mégis, mintha valamire emlékezne az igazgató, amikor azt említi: egykor eléggé zárt világ volt a gyártelep, de ennek ellenére jöttek a művelődési házba a vasúton túliak közül. — Helyi kulturális centrumokat szeretnénk létrehozni. így például az alagi oldal egy pontján és a lakótelepen — erősíti meg a szándékot Lőrincz András, aki csak az anyagi feltételek megteremtésével magyarázhatja, hogy ez nem lesz gyors folyamat. Addig is a meglévő intézményekre lehet alapozni. Iskolákra elsősorban, ahol nem* csak épületet, hajlékot találhatnak a kultúra számára. Ott a szellemi forrás is, csak jól ki kell használni. — A legtávolabbra eső, kü* lön egységről, Szabadságligetről, más néven Dunakeszi alsóról még nem is beszéltünk — vetem közbe, s erre bólintás a válasz. Több szó nem esik róla, pedig másfél ezer ember él állandó lakosként abban a kertvárosban. Igaz, rendszeresen működő könyvtára s azzal együtt égy szerény program mégtartásáía alkalmas klubszobája is van a telepnek. Szépet és jót Kezdeményező, irányító szakemberek kellenek ahhoz, hogy ha szükséges, decentralizáltan működjék a kulturális élet Dunakeszin. A rendezvénysorozat egy programjának jó a mi meditációnk is, amit erről folytatunk. Lőrincz András elismeri, hogy az effajta várakozás például a művelődési központ iránt jogos lenne, csak éppen a lehetősége nincs meg. A kis létszámú alkalmazotti gárda egyetlen szakembere az igazgató. Neki, ha a helyzet úgy kívánja, akár a díszletmunkás szerepét is el kell vállalnia. A helyzet pedig szinte naponta kívánja ezt. A ház anyagi támogatása bizonytalan. Sok vitával jár a város és a vasutas-szakszervezet állal szentesített közös fenntartás. Ezek már messze vezető, de megoldásra váró kérdések. A művészeti napok gyakorlati célja mégis az, hogy ilyenkor sokan szerezzenek élményeket. Kapjanak igényt ébresztő impulzusokat. (Kovács T. István) RÁCKEVE Késik a váltás Nem lehet megszokni Szép megtiszteltetés érte a Csepel Autó birkózó- szakosztályát : a Magyar Birkózó Szövetség javaslata alapján görögországi meghívást kapott Az Alexandria ’91 elnevezésű felnőtt kötöttfogású viadalra invitálták a Pest megyeieket Thesszalonikibe. Tucatnyi ország képviseltette magát az erőpróbán, sorukban szovjet bolgár, albán, svéd, jugoszláv és ciprusi sportolók. A küldöttséget Németh Gábor, a szakosztály titkára vezette, a szakmai és technikai vezető Joszkin János edző volt. ö tájékoztatott arról, hogy a Pest megyei sportolók nagyon szépen helytálltak. Az 52 kg-os súlycsoportban Glotz József az ötödik lett, az 57 kg-os mezőnyben Farkas Lajos a 6. helyen végzett. 62 kg: Miklosovics Ferenc ezüstérmet szerzett, Reisz Gergely 4. lett. Zsivnovszky György (63) kg nem ért el helyezést, akárcsak Szabó Attila (74 kg), de mindketten bátran és szépen birkóztak a nagy mezőnyben, Lenkó Károly (90 kg) szintén ezüstérmes lett, ő egyébként edzői feladatot is ellát a szakosztályban, az utánpótlással foglalkozik. Dicséretet érdemel teljesítményéért. Bár ’Tomin János az 5. helyen végzett, de jobban is szerepelhetett volna az Autó veterán birkózója a 130 kg-osoknál. A görög szövetség kulturális programot biztosított, így sok élménnyel gazdagodva érkeztek haza az autógyári birkózók a külföldi vendégszereplésről. Az NB Il-es csapatbajnokságban Szigetszentmik- lóson visszavágó volt a székesfehérváriakkal. A Honvéd Szondi 7-3 (27-10) arányban nyert a Csepel Autó ellen, és csoportelső lett. Mögötte a Csepel Autó következik, 2. helyezettként bejutott a döntőbe. A Pest megyeiek győzelmét Zsivnovszky György, Rizmajer Antal és Robotka István szerezte. A folytatáson, november 20-án Miskolcon szerepel majd a Csepel Autó gárdája. Mondtam én már a nyár vége felé, hogy intézkedjünk idejekorán. Csak hát, amíg jó az idő, nem didergőink, addig mindenki a másikra vár. Nem jelentkezik például a gázvezeték-szerelőnél azzal a kéréssel, hogy legyen szíves elvégezni az őszi műszaki ellenőrzést. Míg végül eljön az október, annak is az első hűvös, esős napja. Akkor aztán műszaki ellenőrzés ide vagy oda, bekapcsoljuk a konvektorokat. Csakhogy éppen az utcai szobában kell nagyot csalódnunk. Nem ad szikrát az elektromos gyújtó, nem lobban a láng. Be kell öltöznünk vastag ruhákba, miközben egymásra mutogatunk. Ki hanyagolta el a dolgot? No de most aztán irány a szerelő, aki a másik utcasarkon lakik. Fel is csengetünk hozzá, de hű neje csak a kaputelefonon keresztül társalog velünk, bár bizonygatjuk, hogy mi régi kuncsaftok vagyunk. Hiába. A nej közli, hogy a mester nagyon elfoglalt, legfeljebb egy hét múlva jöhet. Másik mesterhez nem megyünk. Váltogatni nem ajánlatos. Fázunk, várunk. Okulva a történtekből, elhatározzuk, hogy akkor viszont a Trabant sebesség- váltóját javíttatjuk meg haladéktalanul. Nehogy idő előtt, és az is váratlanul mondja fel a szolgálatot. Csak egy telefon, s a drót végén máris közli a mester, hogy reggel beállhatunk az udvarába. Ez megtörténik. Még csak a segédei dolgoznak. Fel sem néznek a Suzuki motorjából, bozontos sörényük fölött kell sorolnom a kívánságokat. Oké, jöjjek érte délután. Délután udvarias kézfogás, a mester közli, hogy b. nejem már elvitte a kocsit. Még szokatlan is volt neki az új sebváltó kezelése. Ö mutatta meg, hogy cserélje a fokozatokat. Otthon az asszonypajtás morcosán fogad. — Mi a fenének kellett azt a kocsit javíttatni — dohog velem. — Nem lehet váltani. Nem úgy vannak a fokozatok, mint azelőtt. — Nem a fenét — vitatkozom, s megyek, hogy férfi létemre bemutassam, nincs itt semmi baj. No de nincs a fenét! Ha rükverc- be teszem, előre megy, az egyes helyén van a hármas, a négyesen a kettes vagy mi az ördög. — A mester diktátuma úgy hangzott: — Meg kell szokni. — Szoktat a pénzemért! — dühöngök. Vállalkozás, esélyegyenlőség, meg egyéb szlogenek jutnak az eszembe. No de, mik az én esélyeim? Azok még mindig nincsenek. Ezt évtizedek óta sem vagyok képes megszokni. (Kovács) Tesüileli ülés Nyolc téma szerepel ma reggel 8 óra 30-tól Ráckeve város képviselő-testületének napirendjén. Az Ady Endre Gimnáziumban sorra kerülő tanácskozáson Kulcsár István polgármester után Csömöri László igazgató terjeszti elő a 6 osztályos gimnázium tervét. Jelentés hangzik el a költségvetési üzem felszámolásáról, az idei pénzügyi terv módosításáról. Helyi adók tervezetéről vitatkoznak. Egyéb kérdések között a polgármester terjeszti elő a német- országi Calden városával tervezett testvérvárosi kapcsolat indítványát. dunataj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. O Munkatárs: Vasvári Éva. O Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 136-4761, 138- 4067.
