Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
1. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1991. OKTÓBER 25., PÉNTEK BUQfeVIDEKI BUDAÖRS • EKD • SZAZHALOMBAITA 0 PILISVÖRÖS V AR • BUDAKESZI O BIATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 0 PATT 0 ZSAMBEK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ © PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Az önkormányzatok beleszólnak Legyen-e iskolaszék? Nemcsak a pedagógusok, de a szülők körében is egyre hangosabban folyik a vita arról, legyen-e iskolaszék. A térségben már két helyen is — Biatorbágyon és Pá- tyon — gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek a szülők és a pedagógusok, no meg az önkormányzatok. De a többi településen élők vajon tudják-e, hogy miben is különbözik a hagyományos szülői munkaközösségektől az Szorosabb kötődést Régi vágyuk teljesült iskolaszék? Gyakorta találkozni azzal a véleménnyel, hogy sok szülő azt gondolja, ha már van gyermeke, akkor egyben ért annak neveléséhez. Pedig a pedagógusok nem győzik hangsúlyozni: más a gyermeket világra hozni, és más nevelni, tanítani. Nos, ez az egyszerű kinyilatkoztatás is lehet az iskolaszékkel kapcsolatos megannyi ellenérzés kulcsa. TÖRVÉNY HIÁNYÁBAN Mert mi is volt korábban"! A szülői munkaközösségeket és az iskolatanácsokat az iskola saját magának hozta létre, ám az iskolaszék megalakítását a szülők kívülről kezdeményezik. Ez természetesen másfajta szervezeti felállást jelent. Biatorbágyon csaknem másfél esztendeje működik az iskolaszék. Egykori szervezője az a Palovics Lajos, aki ma Biatorbágy polgár- mestere. Annyit azért mindenképpen el kell mondanunk, hogy itt az iskolaszék működése elsősorban a politikai rendszerváltást közvetlenül megelőző bizonytalanságnak, a „törvényen kívüliség” köztes állapotának is köszönhető. 1990 májusában az akkori tanácsülés az iskolaszékre ruházta át iskolafenntartói jogait, és a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól kísérleti státust kapott ez az új szervezet. De hát Idős bácsi mérgelődik a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ bejáratánál. Beteg felesége elküldte, hogy vigyen már valami olvasnivalót a könyvtárból. Csak hát itt a könyvtár a második emeleten van, ő meg a rossz lábával nem szívesen teszi meg a magas lépcsőket. „Ki hallott már ilyet, hogy egy könyvtár az emeleten működjék?!” — teszi fel a kérdést dünnyögve, inkább csak önmagának, mert a könyvtárosok készségesnek mutatkoznak és lehozzák a kívánt könyveket. még ma sincs törvény, s ennek hiányában bizony a sokféle érdek kusza szövevényében nehéz megtalálni, hogy valójában mi adja meg az iskolaszék legitimációját. Az iskolaszék az intézmény szervezeti életében javaslatokat dolgoz ki, illetve a helyi feladatokról véleményt nyilvánít. Beleszól a költségvetésbe és annak felhasználásába, szakmai vizsgálatokat is kezdeményez. De ami leginkább vitatott a pedagógusok körében, hogy az iskolaszék javaslatot tesz személyi ügyekben is. Ilyenformán nem csoda, hogy a pedagógusok nagy része, sőt az igazgató is illetéktelén szakmai beavatkozásnak minősíti az iskolaszék működését. MELLÉRENDELT SZEREPKÖR Pátyon Kuthy Ákos polgármester ezért is van azon a véleményen, hogy az ön- kormányzat semmiképpen nem adná át saját hatáskörét az iskolaszéknek. Náluk különben a Vállalkozók Klubja és néhány szülő volt a kezdeményező, sőt az úgynevezett alapszabályt is egy helybeli lakos, dr. Galicza János készítette el, aki különben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízott osztály- vezetője. Nos, a pátyiak inkább csak véleményező és javaslattevő szerepet „kí— Nem egyedi a bácsi mérgelődése — mondja a könyvtárosnő. — Sajnos nekünk a legrosszabb, és ebbe az ideiglenes helyiségbe is csak a könyvállomány egyharmada fér el. A többi raktáron van .. Na, most képzelheti, hogy mi van, ha valaki fontos könyvet keres, és csak a raktárban található. Azt is megtudom még, hogy létezik bibliobusz is Budakeszin, amit az idős emberek vesznek főleg igénybe. Jövőre szeretnének egy kihelyezett könyvtárat is létesíteni a település távolabbi részén. A könyvtár ügye azonban még így sem oldódik meg. — d — vánnak” az iskolaszéknek, amely csak mellérendelt szerepet töltene be. Sokan azt mondják, Biatorbágyon azért sikerült életben tartani az iskolaszéket, mert már a kezdet kezdetén olyan szervezeti szabályzatot dolgoztak ki, ami a beosztott pedagógusokat is megnyugtatta. Itt az iskolaszékben nyolc pedagógus és nyolc szülő. tevékenykedik, de tagja még a testületnek a lelkész, az iskolaorvos, az iskola igazgatója és az önkormányzat képviselője. MÉG VITATOTT Az, hogy az önkormányzat képviselője tagja legyen-e az iskolaszéknek — ma még vitatott kérdés. Pedig valójában az iskolaszék működése alig képzelhető el az önkormányzatok nélkül. Gondoljunk csak bele: ha a különböző érdekek az iskolaszékben ütköznek meg, akkor a kompromisszumos megoldásoknál jelen kell lennie az önkormányzati akaratnak is. Ha azt mondjuk, hogy szükség van az önkormányzatok oktatási bizottságaira, akkor valahol az ő véleményüknek is helyet kell „szorítani” az iskolaszékben. Hogy mindebből majd mi valósul meg — az a jövő titka. Most két térségi településen már kóstolgatják az újszerűség minden „mézét” és „keserűségét” — de talán ez nem is baj ... Deák Attila Az őszi lombhullás a természet csodálatos alkalmazkodása az évszakok változásához. Mielőtt eljön a nap, amikor a fák gyökerének szívókészüléke a lehűlt talajból nem képes a fa részére szükséges víz- mennyiséget felvenni, megkezdődik az őszi lombhullás. Először lassan, majd egyre gyorsábban peregnek a fákról a levelek, egészségesek és betegek egyaránt. A legtöbb kerttulajdonos nem sokat törődik a lehulló lombbal, az ott hever egész télen a gyümölcsfák alatt, sőt még ta- vasszul is, amíg csak el nem korhad. Szinte alig van olyan levél, amelyben ne lenne valamilyen gomba- betegség spórája. A levelek egy része már a tél folyamán korhadásnak indul, de a bennük lévő kemény spóratokok nem'. Tavasszal aztán a szél szerteszét viszi a világba a Százhrlamhattán Épül a szennyvízvezeték A napokban adták át Százhalombattán, a duna- füredi Damjanich út jobb oldalán elkészült szennyvízvezetéket. A munkálatok folytatódnak, üz ősz, a Nyár és a Tavasz utca bekötését szeretnék az építők befejezni, összesen három- ezer-hétszáz méter szennyvízvezeték kiépítését tervezték, ebből legutóbb a nyolcszázötven méteres gerincvezetéket, és a százhúsz méter hosszúságú bekötővezetéket adták át. Családi vasárnap A hónap utolsó vasárnapján több' érdekes rendezvényre is sor kerül Budakeszin. A Családi vasárnap keretében az Erkel Ferenc Művelődési Központban egzotikus dísznövények és- holland selyemvirágok, kerámia virágtartók bemutatóját tartják. Este 19 órakor az ARS RENATA Együttes estjére kerül sor a művelődési központ szervezésében a római katolikus templomban. Alakulnak a testvérvárosi kapcsolatok — mondta Juhász Ágostonná, Budaje- nő polgármestere. Hozzátette, nem tudja, kell-e ezeket szentesíteni aláírással, szándéknyilatkozattal, nem elegendő-e annyi, hogy élő, alapvetően kulturális együttműködés jön létre két település között. A németországi Galidorffal áll kapcsolatban Budajenő lakossága. A német nyelv oktatását ez év szeptemberétől vezették be az iskolában, s bizony nem könnyen találtak tanárt. Szolgálati lakást nem tudtak kínálni, a falu pedig nem oly nagy, hogy sokam szívesen jöttek volna ide tanítani. A kérdés végül is megoldódott, de szeretnének segítséget kapni a német testvérvárostól. Arra gondoltak, hogy csereutazásokkal a helybéli diákok könnyebben sasok milliárd spórát, megfertőzve a kert fáit, de még a közeli és távoli szomszédokét is. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a fertőző gombabetegségek spórái megsemmisüljenek, mielőtt még fertőznének. Az egyik módszer erre — amit nags'on sokan alkalmaznak — a levelek tavaszi elégetése. Egy-egy tavaszi estén sűrű szürke füstfelhő telepszik a városra, községre, hogy alig lehet tőle levegőt venni. A dolog hátulütője még az is, hogy az égetés rendszerint olyan időszakban történik, amikor a spórák már reges-régen kiszálltak a levelekből és vígan csíráznak a fákon. Mit lehet hát tenni a fertőző gómbacsírák elpusztítása végett? Semmi egyéb nem szükséges, mint az őszi lombhullás idején hetente egy-két ízben a hullott lombot összegereblyézDitró közel nyolcezer lakosú fakitermelő hely Székelyföldön. Valamikor az ott élők híres borvízszállító szekeresek votlak, a közeli Borszékről hordták a gyógyvizet mindenfelé. A több mink harminc forrás ma is ontja a borvizet, mely segít az emésztési panaszok enyhítésében, jó a vérszegénység leküzdésére, de idegbetegségek, vese- bántalmak ellen is javall- ják. Régen a falu megélhetést adott népének, hiszen akadt munka, került mellé pénz is. A történelem során — akárcsak más erdélyi falvakból — sokan elsodródtak valamerre, a nagyvilágba. Élnek ditróiak nálunk is, a második világháborút követően kerültek Budajenőre. Ügy alakult, hogy az egykori szülőfölddel kapcsolatot alakítottak ki a mai budajenőiek. Kisebb küldöttség járt náluk Ditróból, s átnyújtottak egy meghívást, a kul- túrházavatási ünnepségükjátítanák el a nyelvet, a hozzájuk érkező német tanulók legfeljebb megismernek néhány magyar szót. Fontos lenne egy német nyelvű könyvtár kialakítása, bár a falu lakói jórészt sváb nemzetiségűek, ilyen nincs. Talán ehhez is kaphatnak némi támogatást a Gaildorfba települt egykori budaje- nőiektől. Hamarosan eldől, milyen lesz a további kapcsolat a két település között. A német önkormányzati testület most októberben tűzi napirendre azt a kérdést, fűzzék-e szorosabbra a szálat Budajenővei, vagy ne. Ha amellett döntenek majd, hogy folytatni kívánják az eddig kialakult viszonyt, úgy ez némi segítséget jelentene a budajenőieknek, elsősorban a nyelvoktatás terén. J. Sz. I. ni és a kert sarkában lévő komposzttelepre vinni, ahol elkorhad. A komposzt- ra mindig új meg új hulladékrétegek kerülnek, lefedik a fertőzött lombot. Az erjedés következtében a komposzt felmelegszik, az őszi, téli, tavaszi csapadékból nedvességet is kap. Ezzel megvan a spórák kicsírázásához szükséges két legfontosabb feltétel — a meleg és a nedvesség —, a spórák kicsíráznak, de megfelelő tápanyag híján el is pusztulnak, többé nem lesznek veszélyesek a fákra. A komposzttá érett levelek nagyon sok növényi tápanyagot tartalmaznak, a komposzt az istállótrágyával egyenértékű, sőt sok esetben még értékesebb is annál. így aztán nem is két, hanem három legyet üthetünk egy csapásra. Nem fertőz a levelekben lévő gombaspóra, nem fuldokolnak a szomszédok — vagy a város egy része — a füstben, végül pedig kincset érő tápanyagot és a talaj szerkezetét javító humuszt juttatunk vissza a talajba a földdé érett komposzttal. Széli László re szívesen látják az ittenieket. Sokak régi vágya volt, hogy elutazzanak Erdélybe. Telkiből is jöttek né- hányan, így nyolcvanan látogattak el Ditróba. Az utasok között volt a budajenői kórus is. Útközben megálltak ^Nagyváradon, Kolozsváron, Korondon. Amennyire az időszűke engedte, megnézték ezeket a városokat, falvakat is. A ditróiak kedvesen fogadták a látogatókat, kirándulást szerveztek számukra, este tábortűz mellett beszélgettek, énekeltek. A budajenői kórus tagjai végül is a templomban léptek fel, mert a kul- túrház nem készült el. Ez arrafelé szokatlan kissé, a templomban nincs helye más dalnak, a zsoltárokon kívül. A helybéli és a magyarországi pap, kik közösen tartották aznap a misét, elmondták pár szobáin, miért az Isten háza ad otthont a dalnak. Elfogadták, megértették a helybéliek, s talán még növelte is az amúgy is szívélyes hangulatot. Ahogy követte egyik szó a másikat, kiderült, menynyire fontos az ott élőknek az a kötődés, mely kialakult a két település között. Ha Magyarországon járnak, van hová betérni, szállást kérni egy-két napra. Mert van egy hely, ahol jó szívvel vendégül látják őket. Decemberben a ditrói gyermekkórus jön Budajenőre, vendégszereplésre. Az itteniek már várják őket. Valahogy kerülték a politikát. Inkább a közeli, távolabbi tervekről beszéltek, mi lesz majd, hogyan alakul az életük. Választások előtt állnak, novemberben talán új polgármestert kap az erdélyi falu. Megállapodás a két település között nem is jött létre éppen ezért arról, hogyan lehetne valamilyen szerződéssel szorosabbra fűzni kapcsolatukat. De talán nem is kell ahhoz dokumentum, hogy egy élő viszony még teljesebb legyen. Elég azok akarata, jó szándéka, figyelme, akik életre keltették. S megőrizvén, továbbfejlesztik, ápolják. —jisz-P énteki összejävetel Új kiüli Érden Erden új egyesületet hívnak életre az Érd Parkvárosi Sportklubot. A tennivalók megbeszélése, az anyagiak biztosítása érdekében október 25-én 17 órakor megbeszélést tartanak az érd-parkvárosi közösségi házban. Papp László vezetőségi tag, elnökhelyettes megemlítette, hogy a fiatalok egészséges életmódra nevelése jegyében alakítják meg az egyesületet, amelyben egyebek között labdarúgás, atlétika, kézilabda működik majd. Szeretnék, ha az összejövetelre minél többen jönnének el, s hozzájárulnának az 'anyagiak biztosításához. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyin, u. 6. Pf,: 311. ír. sz,: 14«. Telefon: 138-4761, 138-4067. Az idősek gondjai Könyvek raktáron Kertészkedőknek Őszi lombhullás Budajenö Fejlődő kapcsolatok
