Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

Mill ÍREK Rendünk őrei gyorsan alkalmazkodtak az egyre inkább állóháborúhoz hasonló budapesti közleke­déshez; lóra pattantak. A paripához továbbá szablya is dukál. Ilyen kellékekkel garantáltan megőrzik tekintélyüket. Es alkalomadtán sziréna nélkül is gyorsabbak bárminél MR. 1991. október 22­Mflfa • kedd. Előd napja. A nap kél 6.12 — nyug­szik 16.46 órakor. A hold kél 15.49 — nyug­szik 5.00 órakor. HOLNAP: ff szerda. Gyöngyi napja. A nap kél 6.13 — nyug­szik 16.44 órakor. A hold kél 16.15 — nyug­szik 6.15 órakor. 8 V Vn iiaT Eleinte országszerte erő­sen, holnapra nyugaton, északnyugaton változóan felhős idő várható. Főleg délen és keleten lehet eső­re, záporra számítani. A hegyekben hózápor is elő­fordulhat. Sokfelé erős, he­lyenként viharos lesz az északi, északkeleti szél. A legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden általában 6 és 11 fok között alakul. An§zfria*lo<ló A Lottó Unió Kft. közlé­se szerint a 42. heti Auszt- ria-lottó végleges eredmé­nye a következő; 6 talála- tos 1 darab, nyereménye 56 482 859 schilling; 5 plusz 1 találatos 6 darab, nyere­ménye egyenként 1 477 756 schilling; 5 találatos 397 da­rab, nyereménye egyenként 33 500 schilling; 4 találatos 24 203 darab, nyereménye egyenként 732 schilling; 3 találatos 458 661 darab, nye­reménye egyenként 48 schil­ling. A nyerőszámok; 3, 6, 18, 32, 37, 40. Pótszám: 35. A dzsóker 42. heti végle­ges eredménye: 6 dzsóker, nyereménye egyenként 844 804 schilling. HATOSLOTTÓ A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint az októ­ber havi hatoslottó számai a következők: 2, 3, 4, 16, 21, 29, pótszám: 13. PALLÓ IMRE SZÁZ ÉVE született Palló Imre (1891— 1978) Kossuih-díjas opera­énekes, kiváló művész. A budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kolán tanult, 1917-ben az Operaházba szerződött, ott is debütált, a Farasztbecsület Alíio szerepét énekelte. Az Öperaháznak egyébként örökös tagja, sőt egy ideig igazgatója is volt. 1925-ben Mascagni társulatával be­járta a fél világot. Haza­térése után a budapesti egyetemen a jogi diplomát Is megszerezte. A magyar operajátszás egyik legkiemelkedőbb alakja volt. ö alakította hazánkban elsőként Fals- taffot és Simon Boccaneg- rát. 1918-ban Bartók őt kérte fel A kékszakállú her­ceg vára prózai prológjá- nak elmondására, s ö éne­kelt a Cantata profana ős­bemutatóján. Kodály „a magyar népdalok mester- dalnoká”-nak nevezte és a Háry Jánosnak, valamint a Székelyfonó Kérőjének el­ső alakításával tisztelte meg, s neki ajánlotta nép- dalgyűjteméhyének több füzetét, óriási érdeme, hogy az új magyar zeneiroda­lom remekeinek kitűnő tolmácsolásával sokat tett e müvek sikeréért, s ezzel a magyar muzsika népsze­rűsítéséért. A Bánk bán minden férfiszerepet eléne­kelte* sőt a címszerepet az ő kedvéért még baritonra is átírták. A Tilla siker sztori ja Tervezte a számátágép Igazi sikersztori a Tilla Gmk. története, és ha az ember nem tudná biztosan, hogy mindez Budapesten és Magyarországon törté­nik, akkor akár Ameriká­ban is képzelhetné magát. Ujj Katalin gondolt egy merészet és nagyot, szakí­tott az óvónői pályával és vásárolt egy kötőgépet. In­nen már csak egy lépés választotta el a sikertől. Testvérével, Magdolnával 1989-ben megalakították a Tilla Gmk-t, és immár sorozatban gyártották a gyermek-, férfi- és női kö­töttárukat, majd idén ja­nuárban megszervezték saját gyermekruha-üzlet- láncukat. A piac jól fogadta a ter­mékeket, és a fővárosi üz­leteken kívül jelenleg Sopronban, Esztergomban és Nyíregyházán kínálják kelendő portékáikat. A jó gazdasági eredmé­nyeket annak is köszönhe­tik, hogy végig egy kézben van a termelés, a szállítás SZAJTATVA LE? FEL? Örvendetes tapasztalat: csökken a megyében a foglal­kozási (üzemi) baleseteknek a száma, s azon belül is a legtragikusabb eseteké, a halállal járóké. Történik ez úgy és akkor, amikor eltünedeznek a gazdálkodó szer­vezeteknél a korábban hagyományos —' vitatott szerepű, eredményeségű, de kétségtelenül szükséges teeiidőkörü — beosztások, a tűzvédelmi felelősök, a biztonsági meg­bízottak, a munkavédelmi osztályok, amikor gyakorlati­lag szünetel a munkavédelmi előírások külső ellenőr­zése. Értem tehát a nyakatekert logikát, de megérteni kép­telen vagyok, sőt! Szájtátva hallgatom ugyanis a bizony- kodásokat a gazdálkodóknál, a fenének sem kellett az a sok bürokrácia ezeken a területeken, amikor most, lám, kevesebb a baleset, holott. . . se felügyelők, se előírások, se számonkérés. Tetszetős kép, de bizony hamis! Hamis azért, mert a csökkenés mögött — ami, nem győzöm hangsúlyozni, önmagában örvendetes — elsőként és legfőbb okként nem a bürokrácia csökkenése, a fele­lős és önálló gazdálkodói magatartás áll. Az áll ott, hogy például az építőiparban — a balesetek és még inkább a halállal végződő esetek listavezető területén — egyhar- madával kisebb a termelés most, mint két esztendeje. Az iparban sem csekély a hátramenet, húsz százalék feletti. A sok-sok állásidő, kényszerszabadság, a csökkent áru­kibocsátás ilyen (önmagában pozitív előjelű) vonzatúkkal is jár. Tavaly 428 halálos foglalkozás! baleset történt, idén az év első felében 154. Ahogy mondani szokták, egy halál is sok. S mert a^z, különösen nem mindegy, a mai helyzet­ben miként értékelik az érintett helyeken: le- avagy felfelé haladnak. MOTTO Old’s mobilok bemutatója Két évs/ií/Jid (ahílko/ója A borús ég, a csepergő eső sem szegte kedvét a sokadalomnak az elmúlt hét végén, amikor délelőtt 11 órára több száz érdeklődő gyűlt össze a gyömrői Eskü téren. Veterán autók és motorkerékpárok bemuta­tójaként hirdették meg a szervezők az eseményt — többek között aznap a te­levízióban is. Am már reg­gel hétkor meglepetés vár­ta a korai kíváncsiskodó­kat, mert a Hunyadi Hun- gáriaszerviz Ipari Szövet­kezet a legújabb típusú Suzuki személyautókból rendezett egy kis külön be­mutatót. Aztán tizenegy ólára már az öreg járgányok is fel­sorakoztak. Akkor ott, az Eskü téren két évszázad találkozott, miközben fe­jünk felett sárkányrepü­lők röpködtek — ezer fo­rintért utast is vittek ma­gukkal —, a vásározók és a lacikanyhások már sze­relték a sátrak vázát, s várták a mezőtúri zenekart. Mintha régi vásárok, népi ünnepek elevenedtek volna meg, csak éppen a mai kor­nak megfelelő díszletekkel kiegészítve. Kossuth Páltól, a fő szer­vezőtől megtudtam, hogy ezt az igazán színvonalas, érdekes programot ő, vala­mint a Biofarm Kft., a Pró és Kontra (helyi újság) szponzorálták, ö maga 30 éve dolgozik Hungária- szervizben, s azóta foglal­kozik autókkal, motorokkal. Tehát nem volt nehéz rá­jönni, hogy honnan eredt az ötlete. Még Ferjáncz At­tilát is meghívta verseny­autójával, aminek igazából a fiatalok örültek a leg­jobban. A középkorosztály­belieket jobbára az új autó­csodák vonzották, míg a hetedik, nyolcadik ikszen túliakat a régi „csotrogá­nyok”. A sóvár tekintetek aztán hamar lelohadtak, amikor kiderült, hogy a Hyundai autókat 900 ezer és más­fél millióért vesztegeti a Hungária, a veterán autók és motorok pedig egyálta­lán nem eladók. Azért mégsem romlott el a néző- közönség kedve, hiszen gyö­nyörködni, s szórakozni mentek ki az Eskü térre. Az öreg járgányok tulajdo­nosai pedig szívesen be­széltek hobbijukról, s a négykerekű csodáikról. Garai József egy Csepel D-5S-assal (Danúviával) rukkolt ki. Willisits Vilmos egy 125-ös NSU motorke­rékpárral, az 1899-ben ké­szült botkormányos Dedion Esculape márkájú Ganz- gyártmánnyal, s az 1926- ból származó kék Amilcar ACGS-sel. A kék verseny­autó még ma is messze túl­szárnyalja óránként a 100 kilométeres sebességet, mint az kiderült több nem­zetközi „erőpróbán”, pél­dául az NSZK-ban és Mo­nacóban. Végül gyorsulási motor­verseny koronázta meg a nap izgalmát. Igaz, maguk a szervezők is meglepőd­tek, amikor rajthoz álltak a 350-es Yamahák, Hon­dák, mert eredetileg csak kisebb motorokra számítot­tak. Elmondhatom, hogy ez a hagyományteremtő rendez­vény jól sikerült. Mondjuk, nem véletlenül, hiszen a „gyömrői tizenhármak” (köztük a Kossuth-testvé- rek) már négy évvel ezelőtt az akkor hivatalos ünne­pektől függetlenül szervez­ték, sport-, és kulturális rendezvényeiket. Az Eskü téri sportcentrum — ame­lyet társadalmi munkában építettek fel — a mai na­pig is önálló és önfenn­tartó ... László Antal és a tulajdonképpeni érté­kesítés, ez pedig piacké­pessé tudta tenni az árakat is. Olyan számítógépeik vannak, amelyekért min­denki irigyli őket, hiszen ezek még a közelmúltban a COCOM-listán szerepel­tek. A kötőgépeket jelenleg ilyen számítógépek vezér­lik, s csodálatos forma- és színtervezést eredményez­nek. A legnagyobb sikert a gyermekeknek készített termékekkel érték el, és ki­mondottan büszkék a ki­váló minőségre is. A reklámfőnök szerint minden feltétel adott az üzletlánc további terjesz­kedéséhez. P. J. Kervpeslare*a Emléklábia-avaiM Kerepeslarcsán a volt in­ternáló tábor helyén, ahol sok 56-os elítélt töltötte büntetését, emléktáblát avatnak. A 23-án délelőtt 11 órakor kezdődő megem­lékezésen és ünnepségen a település polgármestere, Ra- pavi József mond ünnepi beszédet A fekete gránit­táblát Morvái István BM politikai államtitkár avat­ja fel. A koszorúzáson a helyi intézmények mellett elhelyezi a kegyelet virá­gait a Pofosz és a Recski Szövetség is. Az emlékezést követően Beregszászi Olga és Újla­ki) Károly színművészek, valamint az I. számú álta­lános iskola diákjai adnak műsort. Csapatzászlók, tárgyi emlékek! Kiállítás J$-rúl Arra a 13 napra emlé­kezik a hazai muzeológia, amely elemi erővel kér­dőjelezi meg mindazt, ami a második világháború után történt. Helyi és or­szágos dokumentumokból az ország számos múzeu­mában rendeznek ezekben a napokban kiállítást, 1956 előtt tisztelegve. A Hadtörténeti Múzeum­ban az év végéig látható a 13 nap... — 1956. október 23—november 4. című ki­állítás, amely gazdag képi és tárgyi anyaggal szól a történelmi napokról. De nemcsak arról. Az előz­ményeket éppen a második világháborúig, a jaltai egyezményig vezetik visz- sza. A háború utáni törté­nések pedig 1948—49-től, a fordulat évétől vannak je­len. S kiemelten szerepel­nek az 50-es évek, amelye­ket a nagy kérdőjelek jel­lemeznek Magyarországon. Természetesen nem lehet eltekinteni egy történelmi tárlatnál a nemzetközi kör­nyezettől, attól a miliőtől, amelyben az események megtörténtek. És megidé­zik az 1953-as kelet-berli­ni és az 1956-os lengyelor­szági forradalmat is. Faludy György versso­raival, az 1956, te csillag című verséből vett soraival indít a kiállítás. És e vers egy-egy sora kíséri, erősí­ti a napokra bontott kro­nológiát. Majd Görgey Gá­bornak ugyancsak 56-ról szóló költeménye adja a zárszót. S közben megannyi bizo­nyítottan hiteles, írásos, képi és tárgyi dokumen­tum. Rengeteg fénykép. Részben ismertek, részben a szenzáció erejével ható újak. A kiállításra készül­vén a múzeum ugyanis fel­hívást tett közzé 56-os do­kumentumok felkutatásá­ra. És ekkor jelentkezett dr. . Szentpétery Tibor, aki a második világháborúban haditudósító fényképész volt. Ilyen munkáit bőség­gel őrzik is a Hadtörténe­ti Múzeumban. Most vi­szont 56-os, eddig nem pub­likált utcaképeivel állt elő. 105 felvételét vásároltáik meg, s jó részüket ki is ál­lították. A pesti utcáról számos amatőr képet isme­rünk, de a profi fényképész fotói jó minőségük miatt is figyelemre méltók. Különlegesek a tárgyi emlékek is. Ott látható Maiéter Pál ezredesi ruhá­ja, amelyben Tökölön tár­gyalt. A rövid életű nem­zetőrség számára készült jelvényt a pénzverdéből vitték a kiállításra. Most kerülnek először közönség elé azok a csapatzászlók, amelyeknek kivágták a kö­zépmezőjükben levő cí­mert. Múltat összekötve a jelennel, közelmúlttal ott szerepelnek a 301-es par­cella emlékműpályázatának második díjas makettjei Is a tárlaton. Némiképpen e kiállítás­hoz is kapcsolható az az album, amelyet a Zrínyi Kiadó jelentetett meg 1956 plakátjairól. A kötet — ka­talógus helyett — a láto­gatók a helyszínen megvá­sárolhatják. (Kádár) Olvasókönyv a forradalomról--------- -^=a Az esesneBayelc logituífát követi Történelmi olvasókönyv jelenik meg az 1956-os for­radalomról. A középiskolá­sok számára összeállított könyvet — a Történelmi Igazságtétel Bizottsága kez­deményezésére — az 1956- os Forradalom Történeté­nek Akadémiai Dokumen­tációs és. Kutatóintézetének munkaközössége írta — je­lentették be a TIB hétfői sajtótájékoztatóján. Az ol­vasókönyv a forradalom eseménysorozatának logi­káját követi, így külön fe­jezet foglalkozik a forrada­lom előzményeivel, a felke­léssel, a szabadságharccal és a megtorlással. A kötet szöveges részét olyan tér­képek, fotók és fakszimilék egészítik ki, amelyeknek egy része most jelenik meg először. A könyv szerzőid nek célja: igazi, objektív ismeretek eljuttatása a tár­sadalom minden rétegéhez. Az olvasókönyvet a Tan- könyvkiadó nyomtatta ki 150 Ö00 példányban. PEST MEGYEI HÍRLAP Politikai napilap. — Főszerkesztő: dr. Tallós Emil. — Főszerkesztő-helyettes: Győri András és Kor Pál. — Szerkesztőség: Budapest VIII.» Somogyi -Béla u. ti, POSTACÍM : Budapest» Pf. Ml, IRANYÍTOSZAM: 1446. Kiadja a Hírlapk iadó Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: Horti Jó« zseí vezérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 128- 2899 és 188-4300. ~ Szerkesztőségi titkárság: 188-2539. Telefax: 138-4416. •--------—--------------------------------------------* Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat, hirdetési osztály. Telefon: 188-4669. 188- 4707, 188-4456. telefax: 188-8381. — A laput' előállítja a Szikra Lapnyomda, B.u»­———7-7----------------------------------— ------7 dapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hií’lapkézbesítő postahivatalnál, a. hírlap» k ézbesítőknél és a Hírlap-előfizetés! és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel ti. 10'A 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jel«* «oszámra. A lap ara hétköznap Ml) Ft; szombaton »,» Ft. FlöUzetési díj egy hunapra 221 Ft. — ISSN k-jlcli; u«66—tíö73. északi és nyugati; Ü866-WB1. Fest Megyei Hírlap (Index: 26U64 HU).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom