Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

NAGYKŐRÖSÖN MA DÉLUTÁN 4 ÓRAKOR AZ 1956. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABAD­SÁGHARC KEZDETÉNEK 35. ÉVFORDULÓJÁN ANTALL JÓZSEF, A MAGYAR KÖZ­TÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE MOND ÜNNEPI BESZÉDET. IENTUMOKBÓL KIÁLLÍTÁS Előléptetések, Szabad György, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta a Bundestag külügyi bizottságának küldöttsé­gét, amely Hans Sterckennek, a bizottság elnökének ve­zetésével hazánkban tartózkodott. ® Malajziában tár­gyalt Kupa Mihály pénzügyminiszter, s Kuala Lum­purban kollégájával találkozván szó volt arról, hogy a két ország megállapodást köt a beruházások kölcsönös védelméről. # A magyar Országgyűlés vendégeként ha­zánkba érkezett az ukrán parlament delegációja Szu- noj Vaszilij Vasziljevicsnek, Ukrajna Legfelsőbb Taná­csa tagjának vezetésével. & A Veronai Olasz—Magyar Kereskedelmi Kamara és a Balatoni Gazdasági Kamara idegenforgalmi szakemberek képzésére közös mezőgaz­dasági kisgépvásárlásra, üzletek létesítésére kötött együttműködési szerződést. (CS. KOVÁCS LÁSZLÖ GRAFIKÁJA» kitüntetések Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 35., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkal­mából kitüntetéseket adtak át a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztet nyolc, a Bronz Érdemkeresztet két honvédtiszt vehetté át. Für Lajos honvédelmi miniszter tizenegy alezredest ezre­dessé léptetett elő. A Belügyminisztérium­ban tartott ünnepségen ár. Boross Péter belügyminisz­ter 141 nemrég rehabilitált egykori forradalmárnak különböző kitüntetéseket adott át, 58-an a köztársa­sági elnök által adományo­zott 1956-os Emlékérmet vehettek át. A minisztérium aulájá­ban ezt követően kiállítás nyílt, amely korhű doku­mentumokon villantja fel az 56-os forradalom törté­néseit, illetve az azt követő időszak megtorlásait. ^JérLép éó történelem! IVem halványuló emlékek a gyermekkorból: a belénk táplált félelem élményei. A gyarma­tosítás kofát tanultuk éppen, természetesen a kommunista frazeológiával. S a gyarmatosítók bűneit ecsetelő tankönyv olvastán önkéntelenül jegyeztem meg: pont, mint az oroszok nálunk. Emlékszem apám cinkos pillantására és anyám rémült felszisszenésére. „Csitt fiam, az ég szerel­mére, ezt nem szabad mondani!” A megtorlás éveit éltük akkor. Még közeliek voltak a forradalom eseményei. A Nemzeti dalt szavalhattam az iskola udvarán, később röplapokat készítettünk, s a bátorság próbája volt, ha egyet- egyet a megszálló tankokra sikerült felragasztani. Harcok ott, a távoli megyeszékhelyen nem voltak. Sokan értékelik ma ötvenhat tanulságait, „üze­netét”. A vörösből rózsaszínűre váltó, ám végül is emberi helytállásból és önfeláldozásból példát mutató kormány döntéseit, sorsát elemezve hol szocialista, hol liberális értékeket vélnek felfedez­ni. Az én emlékeim mások. 1956 nyarán az erdé­lyi rokonlátogatásból hazatérve Kogutovitz Ma­nó Történelmi Atlaszát böngészgettem. Beval­lom, tizenegy évesen gondolatban számtalanszor rajzolgattam át a trianoni határokat. S a Törté­nelmi Atlaszból, az ország térképén szabadló szí­nek sokféleségéből értettem meg azt, amit a tün­tető tömeg skandált ablakunk alatt a szerencsére csak a levegőbe leadott sortűz után: Ruszkik haza! Szabad hazát akarunk! / ötvenhatnak nem volt általánosan elfogadott Á-' mérceként tizenkét pontja. Nem volt kiforrott programja. Nem volt valódi alternatívákat kíná­ló konzervatív, szociáldemokrata vagy liberális ideológiája, ötvenhatnak „csak” dicsősége volt. Egy kis nép véráldozat árán is nemet mondott a zsarnokságra, s megpróbálta elérni azt, amit 1526 óta annyiszor, s amit elvileg nemzetközi egyezmé­nyek is jogosnak ítélnek: az önrendelkezés jogát,a függetlenséget. A bukás törvényszerűen következett be. Túl kö­zel volt még Teherán és főleg Jalta, ahol egy ten­gerentúli nagyhatalom titkoban és reménytelenül diktátori álmokat kergető nyomorék elnöke fél Európát eladta csodálata tárgyának, a keleti kény- úrnak. Nekünk ismét a bukott forradalom ünnepe ju­tott. Egy olyan forradalomé, amely mégis elindító­ja volt egy máig vezető folyamatnak. Tallós Emil Ára: 9,50 forint 1991. OKTOBER 22., KEDD HÚZÓÁGAZAT A GÉPIPAR? L* XXXV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Kétes értékű siker A magyar mezőgazdaság hiteligényhátterét tanul­mányozza Szabolcs-Szatmár -Bereg megyében a Világ­bank szakértői csoportja. A Világbank ugyanis jelentős hitelt kíván folyósítani a magyar élelmiszeripar át­alakításához. A termelte­tés, a felvásárlás és a fel­dolgozás korszerűsítéséhez egyaránt kölcsönt szándé­kozik nyújtani. A feltétel: a fejlesztések révén olyan termetieket kell előállítani, amelyek keresettek és ver­senyképesek a világpiacon. A pénzügyi szakemberek hétfőn és kedden a Nyír­ség egyik legnagyobb élel­miszeripari üzeménél, a Zöldért Részvénytársaság­nál szereznek információt a magyar kormány által, az ágazat korszerűsítésére benyújtott kölcsönigény megfelelő elbírálásához. A Világbank szakértői csoportjának tagjai kedden kis- és nagykereskedőkkel, valamint a helyi bankok képviselőivel folytatnak eszmecserét. További várakozásra nincs lehetőség, a társadalom aka­ratával szemben pedig egyetlen politikai párt sem léphet fel. A vállalkozók meg vannak győződve ró­la, hogy Budapesten 1996- ban meg kell rendezni a világkiállítást, mégpedig egy előzetes társadalmi konszenzus alapján — mondotta Palotás János, a Vállalkozók Országos Szö­vetségének elnöke hétfőn, sajtótájékoztatón. Bejelentette: hétfőn dél­után kezdődik az az alá­írás-gyűjtési akció, mely­nek célja, hogy országos népszavazás döntsön arról, legyen-e világkiállítás Ma­gyarországon. Az akció so­Az idén 803,5 millió dol­lárral bővült a gépek és berendezések konvertibilis exportja az elmúlt eszten­dő hasonló időszakának 436,5 millió dolláros kivite­lével szemben, vagyis gép­iparunk konvertibilis el­számolású exportja az év első kilenc hónapjában mintegy 70-80 százalékkal növekedett — mondotta Szatmári Tamás, az NGKM főosztályvezetője. A tárca illetékese hang­súlyozta: a helyzet megíté­lése meglehetősen bonyo­lult, hiszen a gépipar tel­jes kivitele összességében csökkent az idén. A mező- gépgyártás, a közúti jár­műgyártás, az elektronika, a szerszámgépipar válság­ban van, ugyancsak nem képes kilábalni pénzügyi gondjaiból az a 15-20 nagy- vállalat, amely korábban szinte kizárólag a szovjet piacra termelt és exportált. A tavalyi 1 milliárd 683 rán, amelyet egészen a nép­szavazás kiírásáig kíván­nak folytatni, az állampol­gárok öt kérdésre válaszol­hatnak. A VOSZ, mint az akció szervezője, többi parnerével — a Világkiál­lítási Fórummal, a Magyar Gazdasági Kamarával, az Ipartestületek Országos Szövetségével — egyetem­ben arra számít, hogy rö­videsen akár egymillió sza­vazat is összegyűlik. Az talán elegendő bizonyító erő lesz arra, hogy a po­litikai pártok tudomásul vegyék: Magyarországon a társadalom a világkiállítást jó üzleti lehetőségnek tart­ja, olyannak, amely révén az ország gazdasági fellen­dülése meggyorsítható. millió rubeles gépexport az idén 200 millióra esett vissza. Az viszont tény, hogy a gépipar kivitelében jelentős differenciálódás tapasztal­ható: megélénkült a ma­gánszféra, és több gépipari vállalat is sikerrel jelent­kezik a világpiacon. Főként a speciális gépek, berende­zések, egyedi gépek, mű­Mintegy 35 százalékkal növelte exportját az idén a Forte Fotokémiai Ipari Vál­lalat, és így a kivitele az év végére várhatóan eléri a 14 millió dollárt. A cég új piacokat talált az Ameri­kai Egyesült Államokban, sikeresen szerepel a dél­amerikai érdekszférában — Venezuelában, Columbiá­ban és Ecuadorban —, to­vábbá Egyiptomban és Iránban is. A vállalatnak jelenleg az a fő törekvése, hogy színes és fekete-fehér filmjei és egyéb fotótermé­kei megfeleljenek a Közös Piac szigorú minőségi kö­vetelményeinek. A cég eredményei, Pe- terdy Vince igazgató sze­rint főként egy japán mi­nőségvédelmi rendszer si­keres gyakorlati felhasz­nálásának köszönhetők. En­nek lényege az, hogy a ter­mékeket már gyártás köz­ben ellenőrzik, A vállalat idei forgalma eléri a 2 milliárd forintot, ez 10 százalékos növeke­dést jelent az előző évhez szerek kelendőek. Az idén eddig az összes konvertibi­lis elszámolású export 6,4 milliárd dollár volt, tehát a több mint 800 millió dol­láros gépexport a kivitel­nek csupán 12-13 százalé­kát jelenti. Kívánatos len­ne, ha hazánk exportjá­ban a gépek és berendezé­sek kivitele ennél jóval na­gyobb arányt képviselne. képest. A piaci munka kö­vetkeztében a cég ez évi nyeresége mintegy 28 szá­zalékkal nőtt, ugyanakkor hitelállománya 30 száza­lékkal csökkent. Mindez 28 százalékos béremelést tett lehetővé. A Forte priva­tizációt tervez 1992-ben, jelenleg hasonló profilú nagy nyugat-európai — an­gol, német — cégekkel folytat tárgyalásokat. Napirenden a benzinár? A Magyar Olajipari Rt.- nél (MÓL) nem erősítették meg az MTI-nek azt az ér­tesülését, miszerint a közel­jövőben ismételten emelke­dik a benzin ára. Hétfőn csupán annyit sikerült meg­tudni, hogy a MÓL igazga­tósága október 24-én és 25- én tartja legközelebbi ülé­sét. Az árak megállapítása a testület feladata. VálMkozók a világkiállításért Népszavazásra voksol a VOSZ Növeli exportját a váci Forte Nőtt a nyereség, csökkent a hitelállomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom