Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-02 / 231. szám

I. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM 1991. OKTÖBEK 2.. SZERDA D U NAJÁJ ^airiap SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKI.ÖS • EOT • GÖD Ha a színház nem megy falura Ötletek és lehetőségek Az igazgató irodájához rövid út vezet a platánfák lombjai alatt. Majdnem az utcáról lehet ide belépni. Nincs titkárnő, nem állja utamat portás. Csak a polco­kat díszítő színes kötésű könyvek juttatják eszembe, nem üzlethelyiségbe jöttem. Különben, a nagy üvegtáb­lákon kilátni Leányfalu, így ősz táján már gyérebb for­Van, aki jói járt Befektetés helyett — aranyásóünnep Híján vagyunk a sikertörténeteknek. Még a felfelé ívelő karrierek főszereplői is kudarcokban megfáradt emberek, akik, mire a pálya csúcsára érnek, örömtele- nül és szárazon konstatálják az eredményeket. S nem a munkától és az egészséges napi küzdelmektől vesztik el hitüket és erejüket, hanem az ellenérdekekkel és kis­stílű ellenállásokkal folytatott csatározásban. galmú utcájára. Székelyhídi Ferenc, egye­temet végzett népművelő nyerte a legújabb pályáza­tot. Vele járjuk be a házat, ami nem telik sok időbe. Néhány szobában Áthaladunk a községi könyvtár egyetlen termén. Ezután szűk folyosó követ­kezik. Aztán egy oldalajtó nyílik meg előttünk, s bent vagyunk egy előtérben, ahol mini tárlatokat lehet rendezni, társalogni. Ezen kívül van még a háznak egy alig száznál több ven­dég befogadására alkalmas nagyterme, pici pódiummal. Itt csak anyagi támogatás­sal kerülhet sor bármiféle műsorokra. Hiszen a bevé­telből még egy előadómű­vész önálló estje után sem tudnák kifizetni a honorá­riumot. Ha szakkört vagy nyelvtanfolyamot akarná­nak szervezni, hétközben igénybe kell venni az itt berendezett kisebb, házas­ságkötő termet. Ezen kívül ott van még a beépített te­tőtér, amit jelenleg egy ze­nekar foglal el a próbái al­kalmával. Az udvar végé­ben épült kispályával is le­het valamit kezdeni. Az igazgató nyáridőben sza­badtéri filmelőadásokat képzel ide. A ház melletti nagypálya már a sportegye­sület birodalma. Ettől füg­getlenül erre is, mint lehet­séges terepre gondol most emlékei alapján a riporter. Hajó jött egyszer, vidám szabadtéri juniális alkalmá­val. A szakmai aranyszabályt, miszerint egy telepüí.és szociológus módszerekkel megismert viszonyai hatá­rozzák meg a kulturális programot, itt nehéz lesz alkalmazni. Ám ennek elle­nére meg kell próbálni. A község alig másfél ezernél több lakosának munkavállaló korosztálya rendszerint este érkezik haza. A ház aktívabb kö­zönségnek az iskolásko­Dunakeszi; Rákóczi: Ok­tóber 3-án este 6 és 8 óra­kor: Belevaló papapótló (szín. mb. am. vígj.), 4-ém este 6 és 8 órákor: Gyertek el a mennyországba (szín. felír, am.), 5-6-án este 6 és rúak és a nyugdíjasok te­kinthetők. Ezért minden eseményre a délutáni, s nem a késő esti órákban kell sort keríteni. Mivel azonban Leányfalun is megjelentek már a munka- nélküli felnőttek, számukra idővel átképző tanfolyamot kell szervezni. Bárki lesz is a hallgatója az egészség­nevelői tanácsadásnak, biz­tosan átadja otthon azt, amit hallott, a többieknek is. Vitathatatlanul fontos ugyanis napjainkban a kor­szerű életmód olyan kérdé­seiről beszélni, mint o táp­lálkozás, a mozgás, a bio­kertészet. A mai élettempó nem kevés helyen vált ki feloldhatatlannak látszó családi konfliktusokat, pe­dig erre is van gyógyír, ha még nem késő. Egy rekreá­ciós tanfolyam talán sokak baján segíthet. Korszerű életmódi A budapesti színház egész biztosan nem utazik Leány­falura — gondolhatja az igazgató, aki úgy véli: jobb lesz azon segíteni, hogy a néző utazzon könnyen és gyorsan, külön busszal Bu­dapestre. E célból műkö­désbe lép a közönségszer­vező. Számításba kellett vennie Székelyhídi Ferencnek, hogy egy valamire való házból nem maradhat már ki az asszony tor na prog­ramja. Téli estéken kiváló társasági szórakozás a sakkjáték, de aki nem tud, azt is érdemes erre megta­nítani. A gyerekek a mű­velődési házban is megta­nulhatnak zongorázni. A felnőtteké mellett van esé­lye a gyermektorna sikeré­nek. Néha színezheti a kí­nálatot egy-egy könyvvá­sár, de még az sem baj, ha cipőt, ruhát kínálnak az érdeklődőknek, akik jót és olcsót szeretnének besze­rezni. Ha pedig akad támo­gató, néha a pódiumon is felléphet egy-egy művész, 8 órakor: Tigristánc (szín. am. akc.), 9-én este 6 és 8 órakor: Rocketeer (szín. am. kai.). Szigetszentmiklós; Kos­suth: Október 4-én este 6 és 8 órakor: A gyönyör rabjai (szín. felír, am.), 5-6-áin este 6 és 8 órakor: Tűzmadár-akció (szín. mb. am. akc.), 7-8-án este 6 és 8 órakor: A Riviéra vador­zói (szín. mb. am. vígj.). vagy sor kerülhet olyan eseményre, mint az október 19-ei Nótaszó műsor. Kezdetnek szánja ezt az igazgató, akit szándékosan nem faggatok még arról: Mit tehetne a község ide­genforgalmáért, netán hasz­nát látná-e annak a kultú­ra ügye? Ahogy lehet A község megismerésé­ben, a lehetőségek feltárá­sában egész biztosan szá­míthat minden közművelő­dési szakember az olyan élénk szellemű és kezdemé­nyező egyéniségekre, mint Csiki Jenő, a nyugdíjas­klub elnöke. Ö most éppen korosztályának egyetemét szervezi a faluban. Részle­tesen beszélgettünk erről az érdekes ötletről. A lényege: időskorban is korszerűen gondolkodni, s megismerni a tudomány és technika új eredményeit. Ők már szá­míthatnak azokra, akik nem pénzért, tiszteletből jönnek előadni. A művelő­dési ház mindenért fizet, de csak ha van miből. A kor­látok nagyon szűk mozgás­teret hagynak. A napfényes réten egy­más karjába futnak: anya és fia. A repülőgépen mo­solygó arcocska néz egy fo­tóról a papára: a kislánya. És még lehetne sorolni a rózsaszín kábulatban úszó képeket — a reklámfilmek érzelemtől csöpögő jelene­teit. Itt minden fényárban úszik, itt minden parádésan szép: ez a jó abszolút győ­zelme a rossz felett. De hát pontosan ez a dolga, hiszen azt reklámozza, hogy aki biztosítást köt, az bizton­ságban van. Ez idáig nincs is semmi kifogás, a reklám arra va­ló, hogy jól reklámozzon egy ügyet. E képek csupán akkor válnak kissé émely­gőssé, amikor testközelbe kerülve a biztosítóval, rá­jövünk, hogy az a beígért biztonság nem is olyan egy­értelmű számunkra. Ezt az élményt szerezte meg Du- navarsányban egy fiatal család, amely a sérelmére elkövetett betörés kapcsán került szoros kapcsolatba a Hungária Biztosítóval. Történt ugyanis, hogy amíg augusztus 20-án a tű­zijátékban gyönyörködtek a fővárosban, teljesen ki­pakolták házukat. Feltéte­lezhetően a tettesek tudták, hogy ez alkalommal nyu­Nem minden vállalkozó tartozik e körbe. A pilla­natnyi széljárást könnyen kihasználók, a gyors meg­gazdagodást hajszolok — más kategória. Ide azon szűk réteg sorolható, amely­nek hajtómotorja az érték- teremtés szándéka. Akik valami maradandót szeret­nének örökül hagyni. Tóth Gábor belső építész, és tár­sa, Herényi Zsóka kereske­delmi ügyvivő, délegyházi lakosok ilyenek: hajthatat- lanul hiszik, hogy a „Ro­binson” néven ismertté vált, fából készült bútoraik, épületrészeik és játszótéri berendezéseik nemcsak hasznos, de esztétikai érté­ket képviselő tárgyak, ame­lyek — ellentétben a bóvli­val — az ízlésformálás és -teremtés folyamatában is figyelemre méltóak. HÁTTÉR KELL Az öt éve induló vállal­kozásról azt kell tudni, hogy Tóth Gábor mint bel­sőépítész — s mint aki mindig vonzódott a termé­szetes anyagokhoz —, a fát nem fűrészáruként dolgoz­za fel. A csenevész, az er­dőgazdaság által kivágott és attól vásárolt fákat hasz­nosítja, de úgy, hogy a fő szerkezeti részt az ágak ké­pezik. Ugyanakkor kidolgo­zott egy megmunkálási technológiát is, a csapszer­kezetekkel kapcsolatban. Tóth Gábor esztétikus, lát­godtan „dolgozhatnak”, még arra is volt gondjuk, hogy a kutyák ellen véde­kezve mindent őrölt borssal szórjanak be. Bőrkosztü­mök és dzsekik, műszaki cikkek — magnó, fényké­pezőgép, menedzserkalkulá- tor — tűntek el; a kár tete­mes. A házaspár azonnal jelentette a történteket a rendőrségen, ahonnan a ki­érkezett munkatárs lelkiis­meretes, precíz és gyors munkát végzett. Tudta, mit kell kérdeznie, tudta, mit kell csinálnia, jelenlétével kifejezetten nyugtatóan ha­tott a íelbolydult, érzelmi­leg összekavarodott család­ra. A procedúra ezután kez­dődött — a biztosítóval. A férj a Hungária ráckevei kirendeltségével kötötte meg az otthonbiztosítást — most már Szigetszent- miklóshoz tartoznak —, amely betörés ellen is vé­delmet ad. Hogy miként, erről ma már megvan a há­zaspár véleménye. A rend­kívül bonyolult, hosszadal­mas és idegölő folyamatnak — ahol szakértőtől szakér­tőig kellett menni a csa­ládnak — még ma sem ju­tottak a végére. A kétszáz­ötvenezer forintra becsült kárösszegből mind a mai napig egy fillért sem lát­ványos és kényelmes búto­rai eredeti kidolgozásukkal — megtartják a természet alkotta formákat, a bútorok vonalai a fák görbületeit követik — sajátosan jel­lemzőek az alkotóra. Már a kezdet kezdetén látszott, e termékeknek lesz piaca. A problémák a gyártás megkezdésekor kezdődtek. Azonnal egyértelmű lett, hogy egyedül még a meglé­vőnél sokkal nagyobb tőké­vel sem lehet egy nagyobb termelésre alkalmas üzemet létrehozni. Akkor tehát gyártó kell, tőkeerős part­ner, aki a haszon bizonyos százalékáért társul az üz­letbe. Volt is jelentkező, csakhogy hamarosan kide­rült: a partner a gyors ha­szon reményében, a techno­lógiai fegyelem mellőzésé­vel, elfogadhatatlan minő­séget produkált. S bár fel­bomlott a szerződés, a társ szemrebbenés nélkül, s Ro­binson néven tovább forgal­mazza a termékeket. Azo­kat, melyekre Nyugat- Európa, Amerika és Kana­da piacain jogvédelem — gyártási, kereskedelmi és névhasználati jog — illeti Tóthékat. Üzleti becsület? Hiszen a Diszkrét Kft. je­len pillanatban is Robinson néven reklámozza bútorait. AJÁNDÉK LETT A következő érvágás a Technoimpex Rt. által a kanadai Edmonton városá­tak. jóllehet a szerződés úgy szól, hogy a szükséges iratok és bizonyító okmá­nyok egybegyűjtését köve­tően két hétre már ez is esedékes lenne. Jelen pillanatban távoli­nak tűnik a végkifejlet. Ahogyan mondani szokták, se pénz, se posztó, ellenben érlelődik a házaspárban egy — valószínű nem egyedi — felismerés. Nevezetesen, hogy amikor a pénzt, kell begyűjteni, akkor a bizto­sító igen precízen megjele­nik. Akkor sem kérdez semmit, amikor a díjtétele­ket emeli. Ellenben ami­kor a károsultat kellene kielégíteni, akkor nem szá­mítanak a szerződésben foglalt kötelezettségei. Ál­talában nem sürgős fizet­ni, mintha nem vonatkoz­nának rá a szerződés ki­tételei. Bár, ha beleolvasgatunk ezen apró betűs szövegek­be, azon is csodálkozha­tunk, hogy egyáltalán a biztosítóra nézve akadnak kötelező kritériumok. Leg­gyakrabban ugyanis csak a biztosított kötelezettségeit sorolják fel — azokat azon­ban halasztást nem tűrve, határozottan és igen kemé­ban meghirdetett termék- bemutatón való részvétel volt. Az ígéret kecsegtetően indult: júliusban a Klon­dike Days kiállításon olyan vállalkozókkal, gyártókkal és kereskedelmi szakembe­rekkel lehet találkozni, akik érdekeltek a vegyes vállala­tok létrehozásában. Meg­csillant tehát a remény, hogy gyártót, befektetőt ta­lálhatnak Tóth Gáborék. Kölcsönt vettek fel, amit lehetett értékesítettek, hogy kijuthassanak. Mintegy két és fél millió forint volt az útjuk, amelyhez a Nem­zetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma is fél­millióval hozzájárult. S mi volt az eredmény? Kide­rült, hogy a „szakkiállítás” nem más, mint egy arany­ásó népünnepély, ahová öregek, gyerekek, kisma­mák és mozgássérültek mennek — célba lőni, vatta­cukrot enni, de nem üzletet kötni. JÓ ÚTON A Technoimpex termé­szetesen jól járt, mivel tel­jesítette feladatát, kitöltöt­te a magyar pavilont; a ha­zai vállalkozókkal kifizet­tette a területbérleti díja­kat. Tóthék bútoraival még egy százszemélyes sörözőt is berendeztek — több mint félmillióba került a gyártás, s az összeszerelés miatt hat nappal előbb kiutaztak —, de még csak nem is rek­lámozták a bútorokat. A veszteség óriási, s vélhetően e félresikerült — ámbátor a külkereskedelmi cégnek, s nemkülönben munkatársai­nak kellemes és előnyös — szervezésnek nemcsak Tó­thék, de más magyar vál­lalkozók is áldozatai. Még szerencse, hogy a kanadai magyarok segítettek bizo­nyos kapcsolatok kiépítésé­ben, például az ottani Park-miniszter is megláto­gatta őket. A bútorokat azonban nem tudták eladni, s mivel a szállítás további félmillióba került volna, így elajándékozták a segítő magyaroknak. A vállalkozó pór minden kudarc ellenére nem adja fel. Tovább járják útjukat, mivel éppen a külföldön megszerzett jogvédelem bi­zonyítja — itthon még a Találmányi Hivatal nem döntötte el a kérdést! —, hogy jó úton járnak. Ugyanakkor óriási pénzek állnak az eddigi produk­tumban is, most már lehe­tetlen megállni. Egy azon­ban bizonyos: Tóth Gábo­rék nem adják lejjebb a mércét, hiszik, hogy hosszú távon csak az igazán érté­kes, a tartós és jó minőség lehet a becsületes üzleti verseny alapja és tárgya. Vasvári Éva | Dunataj apróhirdetések 1 50 nm-es, erkélyes, lakótelepi lakás (II. em.), Érd központján ban eladó. Érdeklődni 18 órá­tól, tel.: 20-22-673. (78 221/1K) DÜNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. VIII., Somogyi Béla u. 8. Pf.: 311. ír. w..: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Kovács T. István A reklámjuk jó, de a valóság? Se pénz, se posztó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom