Pest Megyei Hírlap, 1991. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
Ez a város Európa szimbóluma lehet Fekete jel a kopoltyúban A megye vizein azonban nemcsak a halivadékok kitelepítése kezdődött meg. hanem a halastavakon a lehalászás is. mint ahogy ezt a gödöllői tavaknál készült felvételünk bizonyítja jövő Budaörsön A horgászás szerelmesei minden bizonnyal izgatottan várják, hogy ezen az őszön milyen mennyiségű halat telepítenek a folyókba, köztük a Kis- és a Nagy-Dunába. A Mohosz Pest Megyei Intéző Bizottságának titkárától, Miseta Jánostól azt az értesülést kaptuk, hogy javában folynak az intézőbizottság hatáskörébe tartozó 70 vízkezelő egyesület számára a halbeszerzések. Jórészt Tácról és Akasztóról érkezik a leendő zsákmány, köztük is elsősorban a pontyok. Az említett településeken magánhalgazdaságok foglalkoznak a tenyésztéssel. Legutóbb Tácról, a Pest megyében található Anyácsa tóba juttattak 10 mázsa pontyot. Miseta János szólt arról is, hogy számottevően visszaesett a megyében a horgászengedélyt váltók száma, s ennek alapvetően anyagi okai vannak. Ez az egykoron igen kedvelt sport, amely ráadásul elősegítette a pihentető kikapcsolódást is, mind költségesebbé vált. Amíg idén még 40 ezren tartoznak a horgászok táborába, addig az előrejelzések szerint jövőre már jó, ha 30 ezren lesznek olyanok, akik engedélyt váltanak. A Mohosz Ráckevén található halgazdálkodási bizottságától azt az információt kaptuk, hogy a Makódon lévő 91 hektáros halastavukon megkezdődött a lehalászás. A zsákmány jó része pontyból és amurból áll, de kis mennyiségben harcsa is kerül a hálókba. Becslések szerint 22-24 va- gonnyi, tehát több mint 200 ezer kiló juthat a Dunába, s annak mellékágaiba. A makádi lehalászás két hétig tart. Egyébként október 14-től november 9-ig általános horgászati tilalom van a folyókon. A lehalászás kemény fizikai munkával jár, s bizony erre a műveletre egyre nehezebb embereket találni, bár mint hírlik, jól megfizetik az úgynevezett bérnapszámosokat. Megtudtuk azt is, hogy a halak egy részét megjelölik. A kopoltyújukba fekete bilétát helyeznek, de ez ártalmatlan. Idén sok ilyen billogos hal kerül a folyókba, s remélhetően horogvégre. Akik ilyen halat kifognak, azoknak erről szá(Erdősi Ágnes felvétele) mot keli adniuk az adott egyesületeknek. Ugyanis a jelöléseknek az a céljuk, hogy nyomon kövessék a halak fejlődését- nagyságát, súlygyarapodását. Amennyiben a Parlament, illetve a kormány biztosítja az anyagi feltételeit, tovább lehet folytatni az erdősítést hazánkban — mondotta Rada Antal, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Az erdősítés az egyik legjobb befektetés, hiszen az erdők gazdasági hasznukon túl meghatározó szerepet töltenek be a természetes viszonyok megőrzésében, a környezetkárosítás ellensúlyozásában. Magyarország területének 1945-ben 12 százalékát borította, ma viszont már 18 százalékát borítja erdő, és a tervek szerint 2000-re elérhető a 20 százalékos arány is. A 20OO-ig elfogadott program alapján — az 1945-ben örökölt 1 millió 250 ezer hektár erdőhöz és az azóta Múlt és (Folytatás az l. oldalról.) nelmi hagyományokkal rendelkező város ilyen Inten y.iven és cselekvőképesen tekint a jövőbe. Budaörs megvalósíthatja azt, amit tipikusan magyar példaként emlegethetünk majd. és ami egyben Európa szimbóluina is lehet. Bükk István városi képviselő, az alapítvány egyik létrehozója a Magyarország katolikus templomai című kiadvány számozott példányát ajándékozta Habsburg Ottónak. A városházáról a vendégek a Jókai Mór Művelődési Központba mentek, ahol dr. Habsburg Ottó nyitotta meg a Kása Pál képes- levelezőlap- és fotógyűjle- ményéből rendezett kiállítást, amely Ferenc Józseftől IV. Károly királyig mutatja be az Osztrák—Magyar Monarchia történetét. Az egybegyűlteik előtt dr. Kovács József irodalomtörténész emlékezett meg a budaörsi csatáról. Az ünnepségsorozat szép mozzanataként a Károly erdősített 600 ezer hektárhoz — további 150 ezer hektárnyi erdőt kellene telepíteni. E 150 ezer hektárból jelentős részt, 25 ezer hektárt telepíthetnének Sza- bulcs-Szatmár-Bereg megyében, 24 ezer hektárt Bács-Kiskun megyében, és jelentős részt képviselne az erdősítésben Somogy, Zala, Pest, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Hajdú-Bihar megye is. A tervek szerint ebbe a hét megyébe 100 ezer hektár erdő ültethető. Nem mindegy viszont, hogy mennyire érti meg az ország az erdősítés fontosságát. 1992-re például a tervezett 11 ezer hektárnyi erdőtelepítéshez, illetve a fenntartáshoz 1 milliárd forintra lenne szükség. Az erdészek bíznak abban, hogy megkapják a pénzt ehhez a fontos munkához. király utcában leleplezték és megkoszorúzták Szervá- tiusz Tibor alkotását, a budaörsi csatát megörökítő, a békét óhajtó királyt idéző emléktáblát, Áz elmúlt napokban a budaörsiek igen nagy figyelemmel kísérték a Tech- nomark-Shopping City Rt. bevásárlóközpontja körül kialakult vitát, s így nem kis várakozás kísérte a tervezett építkezés alapkő- letételét, amelyre végül is ünnepélyes keretek között sor került. A rendezvény- sorozat a jeles tudósok részvételével megtartott történészkonferenciával zárult. ★ Az ünnepségek során dr. Habsburg Ottótól nyilatkozatot kértünk a Pest Megyei Hírlap számára. — Elnök úr, hogyan értékeli a mai rendezvénysorozatot? — Ügy érzem, hogy ez a nap Budaörs haladásának és felemelkedésének jelentős pillanata. Különösen örülök annak, hogy Budaörs igen fiatal polgármesterének eltökélt szándéka, hogy ezt a várost felvirágoztatja. Nekünk most a Budaörshöz hasonló kisközösségekre, jól működő kisvárosokra van szükségünk, és nem mesterségesen felduzzasztott nagyvárosokra. Azt tapasztaltam, hogy más európai országokban hibái lépés volt a túlságosán nagy méretű városok létrehozása. Budaörs Nyugat kapuja lehet, de még több hasonló vállalkozó szellemű község vagy kisváros jöhet létre Pest megyében. — Ön jelen volt a bevásárlóközpont alapkőletételénél. A hazai környezet- védők támogatják a bevásárlóközpont felépítését. Mi erről a véleménye? — Nézze, kérem szépen, természetesen meg kell várni, hogy a létesítmény milyen lesz. Ügy érzem, ez az alapkőletétel is jelképe annak, hogy mégis van bizalom Magyarország iránt, és a külföldi tőke hajlandó befektetni. Én optimist» vagyok, és nem hiszem, hogy a bevásárlóközpont ártani fog a környezetnek. Az elsődleges dolgunk ma, hogy munkát adjunk az embereknek. Később ráérünk foglalkozni a járulékos problémákkal, először mozdítsuk előre a magyar gazdaságot! — fejezte be nyilatkozatát dr. Habsburg Ottó. l)eák Attila Agyagban az építkezők bizalma A Technomark által épített áruház alapkőletételénél a vendégek is segédkeztek (Erdősi Ágnes felvétele) (gyóesl) frtfő és környezet — -.................................... .............-.......- —■ Eg ymilliárd forint tizenegyezer hektárhoz (Folytatás az 1. oldalról) ban, amelynek eredményeként ez év májusától már készíthetik az úgynevezett üreges zsalukő betonelemeket, s az előregyártott garázstérelemeket. A felsoroltak mellett gyártanak Dunakeszin paneleket is. Kiss Gyula, a Dunabau 43-as Építőipari Vállalat ipari főmérnökségének műszaki vezetője azt a felvilágosítást adta, hogy a Komép-ből két évvel ezelőtt kiszakadt Qadrát Kft. igényli elsősorban a paneleket. Ezekből az építőelemekből azután Pestszentlő- rincen, valamint a főváros IX. kerületében készítenek, jórészt OTP-megrendelésre lakásokat. Október végén derült ki, hogy Budapest XIII. kerületében felépül-e az a meg nem nevezett irodaház, amelynek munkálataihoz szintén a duna- kesziek biztosítanák a szükséges elemeket. Becslések szerint idén mindössze 260- 280 lakásnak elegendő panelt gyártanak. Az egyéb termékek előállításával együtt is, jó ha nullszaldósak lesznek, tehát éppen hogy talpon maradnak. Ezenkívül előnytelen gazdálkodási pozícióban van az anyavállalat is, s mint hírlik, adóssága a pénzintézeteknél megközelíti a kétmilliárd forintot. Tehát sürgősen szükség van a gazdasági átszerveződésre. Már a Vagyonügynökségnél van az az igény, hogy a dunakeszi házgyár a jövőben szeretne Ipari Előregyártó Rt.-vé átalakulni. A jelenlegi létszám töredéke az évekkel ezelőttinek, hiszen a hivatali apparátussal együtt mindössze 132-en dolgoznak a házgyárban. Eltűntek a munkáskatonák, a lengyel vendégmunkások, s a betonkolosszus ma többnyire üresen tátong. Várja a fellendülés, a gazdaságos üzemelés időszakát. A kérdés csupán az, hogy lesz-e erre lehetősége? Ugyanis a téglás lakásépítés újfent kezdi reneszánszát élni, s a kislakásokra vágyók inkább az ősi, agyagból nyert építőanyagoknak szavaznak előnyt, Gy. IT alán soha nem volt századunk magyar történelmében annyi igazság közforgalomban és köz- fogyasztásban, mint napjainkban. Személyeknek, szervezeteknek kijár a maguk igazsága. Az egyedüli. A kizárólagos. A mások által kétségbevonhatatlan. Az elfogadásra alkalmas, sőt kötelező. A bizonytalankodásnak, a tétovázásnak, a politika szerepvesztésének, a pártok belső feszültségeinek, gyakran belküz- delmeinek feltételezhetően egyik, s alighanem fő oka, hogy őrölnek a malomkövek, de nem tudni, pontosan, mit is: túlságosan sok igazság van forgalomban, a gyalogpolgár egyre nehezebben tudja elválasztani a szemet és az ocsút. Települések táguló körében tapasztalhatni á megyében, hogy amint annak idején, az egyetlen igazság korszakában, úgy most is, a túlságosan sok igazság viru- lásának idején, az emberekben növekszik a kételkedés, a szavakkal szembeni óvatosság, a sokat és sokfélét, sokféleként beszélők iránti fenntartás. Ami ISMERJE MEG nem baj, sőt jele a társadalom egészséges látásmódjának, baj viszont, ha az erőszakolt igazságok a társadalmat, annak helyi közösségeit, még kisebb csoportjait eszközökben, módszerekben nem válogatva célozzák meg. Lebegővé teszi, meri valósággyökereitől szakítja el az igazságot az, aki fekete-fehérben látja, láttatja akár egy településrész, akár egy település, vagy éppen az ország jelenét. Hamis, mert nem létező igazságok eredője a rest lakosság kontra megszakadó önkormányzat, a demokráciát remegve féltő párt kontra közömbös állampolgár, a jó kormány, de rossz ellenzék kontra rossz kormány, de jó ellenzék társítás. Az igét hirdetők korát éljük? A jelek szerint igen. önmagukat világító fáklyává előlépte- tők a legkisebb faluban is akadnak, ám minél nagyobb a település, annál erősebb a késztetés sokak számára, ők mondják meg a többieknek, mi a helyes, mi a helytelen, s mi a teendő. Közben azonban az igazságcsinálás műhelyei egyre gyakrabban zárják be ajtajaikat a kandi tekintetek elől. Egyre több a zárt ülés, a nyilvánosság kirekesztése, egyre gyakrabban készülnek belső tájékoztatók, szűk körnek szóló előterjesztések, kezd (ismét) módszerré válni a vezetők közötti, a testületeket szavazógépnek tekintő egyeztetés... S közben zeng a község, a város, az intézmény, az ország az igazságoktól. A megfoghatatlan, mert elegyíthetet- len elemeket összemosó igazságoktól. K emény feltétel: „Ismerje meg a nép az igazságot — és szabad lesz.” Vajon ebben az irányban haladunk? Az igenre is. a nemre is felsorakoztathatok a példák, az igazság kimondásának és elrejtésének éppúgy vannak hívei, mint ellenfelei, sok esetben azonos személyek' szervezetek. Tudat alatti beidegződések hatása er., avagy nagyon is céltudatos törekvés? Érdekek diktátuma, mikor fedje csend az igazságot és mikor harsogja minden lehetséges eszköz? Félő, hogy a nagy igazsághirdetések/te- vések közben nem maga az igazság lesz a fontos, hanem az egyéni, a csoport-* a szervezeti érdek. A küldetéstudat, a népboldogí- tás furcsa módon társul az igazsághoz való hozzáférés közpolgároknak szóló lehetőségeinek szűkítésével. A kirekesztéssel; én tudom, mi az igazság, ti nem tudjátok. Annyi párt(fogó)ja van a népnek, de mennyien azok, akik komolyan gondolják ezt az ismerje magét?! Amit nem kisebb demokrata szabott feltételül a szabadsághoz, mint Abraham Lincoln. Vélem, nekünk előbb az igazsághirdetőket kell megismernünk. Leplek nélkül. Mészáros Oitó Man 3
